Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Podmaniczky Frigyes, podmanini és aszódi br.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Lengyel Balázs

    író, kritikus, szerkesztő


    Született: 1918. augusztus 21. Budapest
    Meghalt: 2007. február 22. Budapest
    Temetés: 2007. március 23. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Lengyel Sándor biztosítási tisztviselő, Gonda Irén Erzsébet. Testvére: Lengyel Béla (1910–) matematikus, fizikus, 1938-tól az USA-ban élt, a San Fernando Valley State College tanszékvezető tanára, Lengyel Sándor (1914–1990) vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora; ikertestvére: Lengyel Piroska (1918–2006) biológus, farmakológus, tudománydoktor. F: 1. 1944–1958: Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) költő. Elvált. 2. 1958-tól Kerek Veronika. Fia: Lengyel Balázs, ifj. 

    Iskola

    Budapesten, a Werbőczy, a fasori evangélikus és a református gimnáziumban tanult; a Budapesti Református Gimnáziumban éretts. (1936). A Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1940). 

    Életút

    Egyetemi hallgatóként, a Márciusi Front alapító tagja, a 12 pont felelős kiadója. A Budapesti Pénzügyigazgatóság munkatársa (1938–1945); közben frontszolgálatot teljesített, majd katonaszökevényként orosz hadifogságban volt (1942–1945). A Belügyminisztérium (BM) osztályvezetője (1945–1947), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Szabadművelődési Osztályának tanácsosa (1947–1949); közben a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa (1947–1948). Az Újhold c. irodalmi folyóirat alapító szerkesztője (Lakatos Istvánnal, Nemes Nagy Ágnessel, 1946–1948), szabadfoglalkozású író (1949-től), a forradalom bukása után rövid időre letartóztatták (1957). A Corvina Kiadó (1962–1963), a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztője (1963–1981). Az Élet és Irodalom Verseskönyvről verseskönyvre c. rovatának vezetője (1973-tól). 



    Pályafutásának kezdetén, még joghallgatóként kötött barátságot korosztálya demokratikus és antifasiszta elkötelezettségű alkotóival, mindenek előtt Bibó Istvánnal és Szabó Zoltánnal. Első írásai, a kezdeményezésére létrejött Szellemi Honvédelem Naptárában jelentek meg (1938-tól), tanulmányai befejezése után katonai szolgálatot teljesített (hadműveleti területen, előbb mint karpaszományos szakaszvezető, majd, mint hadapród őrmester szolgált, 1942–1943). Alakulatától megszökött (katonaszökevényként bujkált, 1943. okt.), s részt vett az illegális nemzeti ellenállásban (1943. okt.–1945. jan.). A főváros bevétele után szovjet hadifogságba esett (1945. jan.), nemsokára azonban szabadult, Erdei Ferenc közbenjárására a Belügyminisztériumban (BM) helyezkedett el (1945–1947). 



    Az Újhold szerkesztőjeként nevéhez fűződik a II. világháború utáni évek legjelentősebb magyar íróit és költőit felsorakoztató irodalmi csoport szervezése. Első kötete is (A mai magyar líra, 1948) a fiatal magyar költők munkásságát méltatta, idővel azonban egyre több támadás érte a hivatalos irodalompolitika részéről. Az Újholdat felszámolták, az ő és felesége útlevelét bevonták, rendelkezési állományba helyezték (1949), majd kényszernyugdíjazták (1950). Alkalmi fordításokból élt, ifjúsági történelmi regényeket és meséket írt. Munkái közül A szebeni fiúk (1952) a magyar ifjúsági irodalom klasszikusa lett (évtizedeken át kiadták, német nyelvre is lefordították, filmet is készítettek belőle). A forradalom bukása után letartóztatták, az eseményekben azonban nem vett részt, semmilyen politikai szerepet nem vállalt, de már a letartóztatás ténye és a politikai szervezkedés gyanúja elég volt ahhoz, hogy még évekig megakadályozzák irodalmi közéleti visszatérését. Az 1960-as évek elején a Corvina Kiadónál helyezkedett el, majd mint az ifjúsági irodalom szakértője, a Móra Könyvkiadónál kapott szerkesztői feladatot (1963–1981). Míg Szepes Mária, a Pöttyös Könyvekkel a szocialista keretek között újraindíthatott leányregényekkel próbálkozott, Lengyel Balázs a Delfin Könyvek elindításánál az ifjúsági történelmi és kalandregények feltámasztásánál segédkezett (Rónaszegi Miklóssal, 1964-től). Önálló műveket továbbra sem adhatott ki, viszont gyermekkönyveken és műfordításokon kívül sorra jelentette meg kortárs és 20. századi irodalmi esszéit.

     

    A magyar irodalmi közéletbe végül is esszékötetekkel (Hagyomány és kísérlet, 1972; Közelképek, 1979) térhetett vissza. Kritikáiban és tanulmányaiban Babits Mihály (1883–1941), Füst Milán (1888–1967), Kassák Lajos (1887–1967) és Ottlik Géza (1912–1990) munkásságával foglalkozott. Nagy gondossággal megfogalmazott szép dolgozatai az esszé, az irodalomtörténeti tanulmány és az irodalmi visszaemlékezés műfaji határait járták körül. Szerkesztőként gyermekvers-antológiákat, meseválogatásokat gondozott, elsők között támogatta Dsida Jenő (1907–1938) munkásságának megismertetését, ill. sokat tett Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) műveinek összegyűjtéséért, kötetekbe szerkesztéséért. A politikai nyomás enyhülésével megbízták az Élet és Irodalom versrovatának vezetésével (Verseskönyvről verseskönyvre, 1973-tól, majd ugyanezen a címen kritikáit kötetbe is rendezte, 1977-ben). Az 1980-as évektől lehetősége nyílt továbbá Újhold Évkönyvek címmel, ún. félévkönyveket kiadni (1986–1991: 12 kötet). Utolsó éveiben kötetekbe rendezte korábban megjelent és nem közölhetett írásait, tanulmányait (Két Róma, 1995; Két sorsforduló, 1998; Ki találkozik önmagával?, 2001). Az „esszé nagymesterének” régi-új írásai az irodalmi élet kisebb szenzációinak számítottak. Műfordítóként elsősorban 20. századi és kortárs angol és német szerzőket tolmácsolt. Különösen értékesek Oscar Wilde (1854–1900) történeteinek magyar átültetései. 

    Elismertség

    A Magyar Írók Szövetsége elnökségi tagja (1989–1993), választmányi tagja (1993-tól). A Magyar PEN Club alelnöke (1994-től). A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja (1992-től). 

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért Érdemérem, Munka Érdemrend (ezüst, 1978), a Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend Polgári Tagozata középkeresztje (2003).

     

    József Attila-díj (1981), Ifjúsági Díj (1983), Déry Tibor-jutalom (1988), Kosztolányi Dezső-díj (1990), Bölöni-életműdíj (1991), a Művészeti Alap Életmű Díja (1992), Komlós Aladár-díj (1993), Széchenyi-díj (1995), Getz Corporation Díj (1998), Yad Vashem Díj (1998), Bátorság Érdemérem (1998). 

    Szerkesztés

    Az Újhold szerkesztője (1946–1948). A Diákkönyvtár sorozatszerkesztője (1976–1991). Az Újhold Évkönyvek sorozat társszerkesztője (Lakatos Istvánnal, Nemes Nagy Ágnessel, 1986–1991). 

    Főbb művei

    F. m.: A mai magyar líra. Tanulmány. (Bp., 1948)
    A szebeni fiúk. Történelmi ifjúsági regény. Ill. Kálmán Klára. (Hazáért és haladásért. Bp., 1952)
    Ezüstgaras. Történelmi ifjúsági regény. Ill. Kass János. (Bp., 1955)
    A szebeni fiúk. Történelmi ifjúsági regény. Ill. Ferenczy Béni. (Ifjúsági Kiskönyvtár. 14. 2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1956)
    Les littératures russe et soviétique en Hongrie après la libération. Zöldhelyi Zsuzsannával. (Acta Litteraria, 1957)
    Kicsi Elik vadász lesz. Gyermekregény. Ill. Köpeczi Bócz István. (Bp., 1957; németül: Elik. Berlin–Bp., 1963 és Elik, der kleine Eskimo. 1965. Mindkettőt ford. Sternberg József.; 2. kiad. 1976)
    A Kassák-parabola. (Kortárs, 1958)
    Sünkönyv. Képes mesekönyv. Ill. Reich Károly. (Lilliputi Könyvtár. Bp., 1959)
    A sárkány-vitorlás dzsunka. Ifjúsági regény. Az utószót írta L. Rádi Judit. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1962)
    Ezüstgaras. Történelmi ifjúsági regény. Ill. Würtz Ádám. (2. kiad. 1964)
    Volt egy gólyám. Gyermekregény. Ill. Reich Károly. (Bp., 1966; 2. kiad. 1979; németül: Mein Storch Struppi. Wien, 1983; 2. német kiad. Innsbruck, 1989)
    A költők költője. Füst Milán. (Magyar Műhely, 1967)
    A szebeni fiúk. Történelmi ifjúsági regény. Ill. Szecskő Tamás. (Delfin Könyvek. 3. kiad. Bp., 1967; 4. kiad. 1974; 5. kiad. 1980; 6. kiad. 1987; németül: Die Jungen von Hermannstadt. Ford. Szépfalusi-Wanner Márta. Wien, 1989; 2. német kiad. München, 1995)
    David Herbert Lawrence. (Az angol irodalom a huszadik században. Szerk. Báti László és Kristó Nagy István. Bp., 1970)
    Rimbaud és a költészet nyelve. (Kortárs, 1971)
    A török Magyarországon. Magyarország a XVI–XVII. században. (Képes történelem. Bp., 1971; 2. kiad. 1975; 3. kiad. 1978)
    Hagyomány és kísérlet. Esszék, válogatott tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1972)
    Vázlat Mándy Ivánról. (Kortárs, 1972)
    Hűvösvölgyi nászutasok. Gelléri Andor Endréről. (Irodalomtörténet, 1974)
    Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút. – Aragon: Elza a tükör előtt. (Irodalmi alkotások elemzése. Bp., 1976)
    Megint egyszer Mándyról. (Kortárs, 1976)
    Verseskönyvről verseskönyvre. Líránk a hetvenes években. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Bp., 1977; 2. bőv. kiad. 1982)
    Közelképek. Esszék, válogatott tanulmányok. (Bp., 1979)
    Dsida Jenő – negyven év távlatából. (Kortárs, 1979)
    Vas István: Rapszódia egy őszi kertben. – Illyés Gyula: A virradat tükre. (Miért szép? Verselemzések napjaink magyar költészetéből. Szerk. Bárány György és Detre Zsuzsanna. Bp., 1981)
    A magyar ifjúsági irodalomról. (Kortárs, 1982; angolul: Writing for Children. The New Hungarian Quaterly, 1982)
    A Babits-élmény nyomában. (Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára. Szerk. Kelevéz Ágnes. Bp., 1983)
    Babits Mihály „világirodalmi szemekkel”. (Nagyvilág, 1983)
    Ész és intuíció kérdésköre Babits tanulmányaiban. (Irodalomtörténet, 1984)
    Óperencián innen, Óperencián túl. Mesék, történetek, mesefeldolgozások. Molnár István rajzaival. (Bp., 1985)
    Mese a fehércsillagos sündisznóról. Füzesi Zsuzsa rajzaival. (Bp., 1985)
    Ezüstgaras. Ifjúsági regény. (3. kiad. 1985)
    A létezés sebesültje. Kálnoky László halálára. (Kortárs, 1985)
    Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Bp., 1986)
    Elemi szerkezetek Kosztolányi prózájában. (A rejtőző Kosztolányi. Esszék tanulmányok. Szerk. Mész Lászlóné. Bp., 1987)
    A Kassák-parabola. (Kibontott zászló. Az Olvasó Munkás Klub Kassák-emlékkönyve. Szerk. Benke László. Bp., 1987 és Kassák. Eszmék, tanulmányok. Szerk. Szávai János. Bp., 1990)
    Zöld és arany. Válogatott esszék. (Bp., 1988)
    Újhold Redivivus. The Death and Rebirth of a Periodical. (The New Hungarian Quaterly, 1988)
    Ottlik Iskolája. (Kortárs, 1989)
    Visszatérés. Esszék, tanulmányok. (Pécs, 1990)
    Irodalomtörténet-írás, irodalmi értékrend. (Alföld, 1990)
    Sonnets and Sonneteering. (The New Hungarian Quaterly, 1990)
    Stranger in a Strange Land. Nemes Nagy Ágnessel. (The New Hungarian Quaterly, 1991)
    Budapest ostroma 1945-ben. Emlékezés. (Európai Utas, 1991)
    Sorsforduló Berlinben. Márai Sándor Berlinben. (Stádium, 1992)
    Ottlik igaza. (Kortárs, 1992)
    Ágnes Nemes Nagy’s America. (The New Hungarian Quaterly, 1994)
    Róma, mint Kecskemét. Emléktöredékek Ottlik Gézáról. (Európai Utas, 1994)
    A szebeni fiúk. Történelmi ifjúsági regény. (7. kiad. 1994; 8. kiad. 1998)
    Két Róma. Válogatott esszék. (Bp., 1995)
    Egy titkos, nagy író. Halász Gábor. (Népszava, 1995. 143.)
    A tünékeny alma. Verselemzések. Nemes Nagy Ágnessel. (Élő Irodalom. Pécs, 1995; 2. kiad. 2000)
    Mándy Iván egyetlen levele ürügyén. (Holmi, 1996)
    Rónay György végső regénye. (Vigilia, 1997)
    Pilinszky lakásai. (Látó, 1997)
    Egy univerzális nagy író. Emléktöredékek Székely Jánosról. – Az Újhold-költőkről. (Magyar Napló, 1997)
    Két sorsforduló. Válogatott esszék. (Bp., 1998)
    Levelek Székely Jánostól. (Irodalomtörténet, 1998)
    Sorsunk drámájából. Levelek Székely Jánostól és Székely Jánoshoz. (Látó, 1998)
    Az élet aranyfája. Megjegyzések egy Nemes Nagy Ágnes-vers elemzéséről. (Jelenkor, 1998)
    Újholdak és régi mesterek. L. B. leveleskönyve. Az Újhold – 1946–1948 – és az Újhold Évkönyv – 1986–1991 – repertóriumával és L. B. művei bibliográfiájával. Szerk. Buda Attila. (Bp., 1999)
    A csíkos hátú kismalac. Mesék, történetek. (Nagykovácsi, 2000)
    A pontosítás kedvéért. Alföldy Jenő Pilinszky tanulmányáról. (Tiszatáj, 2000)
    Ki találkozik önmagával? Tanulmányok, emlékezések, naplójegyzetek. (Bp., 2001)
    Ezüstgaras. Regény a török időkből. (4. kiad. Bp., 2001)
    Verseskönyvről verseskönyvre. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Esszék irodalomról. 3. bőv. kiad. Bp., 2001)
    Költői játékok. Nemes Nagy Ágnesről és Ottlik Gézáról. (Új Dunatáj, 2001)
    Origo. Korai írások. 1938–1948. Összegyűjtötte, szerk. Buda Attila. (Bp., 2002)
    Kicsi Elik vadász lesz. Gyermekregény. Bakai Piroska rajzaival. (Zsiráf Könyvek. 3. kiad. Bp., 2002)
    Megjegyzések a nemzeti irodalom és a globalizáció kérdéséhez. (Liget, 2002)
    Volt egy gólyám. Gyermekregény. Bakai Piroska rajzaival. (3. kiad. Bp., 2003)
    A szebeni fiúk. Ifjúsági regény. Ill. Kurdi István. (Bp.–Pozsony, 2004)
    Kicsi Elik vadász lesz. Mese. Mészely Ilka rajzaival. (Már tudok olvasni! 17. 4. felújított kiad. Bp., 2014). 


    F. m.: szerk.: Laczkó Géza: Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön. Fantasztikus regény. Szerk., a bevezetést írta L. B. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1972)
    Vitéz János. Magyar mesék. – Aranyhajú Széplegény. Román mesék. Vál., szerk. Petre Judittal, ford. Jékely Zoltán. Ill. Hegedűs István és Stirbu, Nicolae. (Bp.–Bukarest, 1974)
    Körhinta. Mai magyar költők gyermekversei. Szerk. L. B. (Bp., 1977)
    Dsida Jenő válogatott versei. Vál., szerk. Jékely Zoltán. A bevezető tanulmányt írta L. B. (A magyar irodalom gyöngyszemei. Kozmosz Könyvek. Bp., 1980)
    Tankó Sirató Károly: Jövőbúvárok. Válogatott versek. Vál., szerk. L. B. (Bp., 1980)
    Laczkó Géza: Innen és túl. Tudományos-fantasztikus elbeszélések. Vál., szerk. Kuczka Péter. Az előszót L. B., az utószót Véber Károly írta. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1981)
    Mándy Iván: Mit akarhat egy író? Elbeszélések. Vál., szerk. L. B. (Diákkönyvtár. Bp., 1983)
    Jékely Zoltán: Elefánt-szerelem. Válogatott versek. Vál., szerk., az utószót írta L. B. (A magyar irodalom gyöngyszemei. Kozmosz Könyvek. Bp., 1988)
    Nemes Nagy Ágnes: Selected Poems. Válogatott versek. Vál., szerk. L. B. Ford. Maxton, Hugh. (Bp.–Dublin, 1988)
    Ottlik Géza: Iskola a határon. Regény. Szerk., az utószót írta L. B. (Diákkönyvtár. Bp., 1988)
    Nemes Nagy Ágnes: Amerikai napló. Iowa, 1979. Sajtó alá rend. (Bp., 1993)
    Nemes Nagy Ágnes levelesládája. Vál. levelezések kis gyűjteménye. Sajtó alá rend. L. B. (Bibliotheca Hungarica. Bp., 1995)
    Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei. Az utószót írta L. B. (Osiris Klasszikusok. Bp., 1995; utánnyomások: 1997, 1999 és 2001; 2. jav. kiad. 2003)
    A pálya szélén. In memoriam Mándy Iván. Vál., szerk. Domokos Mátyással. (In memoriam. Bp., 1996)
    Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. Vál., szerk. Domokos Mátyással. (In memoriam. Bp., 1996; 2. kiad. 1999; 3. kiad. 2004)
    Nemes Nagy Ágnes válogatott versei. Vál., szerk., az utószót írta L. B. (A magyar költészet kincsestára. 58. Bp., 1997)
    Szerelem. Idézetek. Vál., szerk. L. B. (Idézetek könyve. Bp., 2002)
    Nemes Nagy Ágnes: Magyarul és világul. Szerk., a szöveget gondozta L. B., sajtó alá rend. Ferencz Győző. (Bp., 2014).

     

    F. m.: ford., utószó: Lin Ju-tang: Fehérek és színesek. Tanulmányok. Ford. (Bp., 1947)
    Mörike, Eduard: Mozart prágai utazása. Kisregény. Ford. L. B., ill. Rogán Miklós. (Bp., 1956; 2. kiad. 1957)
    Bechstein, Ludwig: Az icike-picike emberke. Mesék. Ill. Szecskó Tamás. (Kispajtások mesekönyve. Bp., 1958; 2. kiad. 1959)
    Wilde, Oscar: A canterville-i kísértet. – Lord Arthur Savile bűne. Elbeszélések. Az utószót írta K. Kosztur Gizella. Ford. Bálint Lajossal és Király Györggyel. Ill. Rogán Miklós. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1958)
    Wilde, Oscar: A boldog herceg és más mesék. Ford., az utószót írta L. B. Ill. Lóránt Lilla. (Bp., 1958; 2. kiad. 1965)
    Maupassant, Guy de: Erős mint a halál. Regény. Ford. Király György, az utószót írta L. B. (A világirodalom klasszikusa. Bp., 1960; Kincses Könyvek. 2. kiad. Bp., 1964)
    Ludwig Bechstein legszebb meséi. Ford. és átd. Rab Zsuzsával és Rónay Györggyel. Róna Emy rajzaival. (Bp., 1961)
    Zola, Émile: Tisztes úriház. Regény. Ford. Bartócz Ilona, az utószót írta L. B. (Milliók Könyve. Bp., 1961)
    De Coster, Charles: Till Eulenspiegel. Történelmi regény. Ford. Illyés Gyula és Szabó Lőrinc. Az előszót írta L. B. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1962; új kiad. 1985)
    Zola, Émile: A föld. Regény. Ford. Bartócz Ilona, az utószót írta L. B. (Bp., 1962; Milliók könyve. 2. kiad. 1964)
    Zola, Émile: A patkányfogó. Regény. Ford. Antal László. A bevezetést írta L. B. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1962; 4. kiad. 1973)
    Testvérország. A világirodalom legszebb meséi. Vál. Kormos István, az utószót írta L. B. Róna Emy rajzaival. (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei. Bp., 1963)
    Zola, Émile: Tisztes úriház. Regény. Ford. Bartócz Ilona, az utószót írta L. B. Ill. Kondor Lajos. (Kincses Könyvtár. 3. kiad. Bp., 1963; 5. kiad. 1974; 6. kiad. 1977)
    Till Eulenspiegel kópéságai. Tréfás mesék. Átd. L. B. Baska József rajzaival. (Kispajtások mesekönyve. Bp., 1964)
    Lawrence, David Herbert: Aki a szigeteket szerette. Novellák. Vál., szerk. L. B. (5 világrész könyvei. Bp., 1965)
    Mörike, Eduard: Mozart prágai utazása. Ford. L. B. (A világirodalom remekei. A viharlovas. Hét halhatatlan kisregény. Vál. Lator László. Bp., 1967)
    Clavel, Bernard: Az éneklő fa. Képes mesekönyv. Ford. L. B. Ill. Lorin, Phillippe. (Bp., 1970)
    Mörike, Eduard: Mozart prágai utazása. Kisregény. Ford. L. B. Ill. Urai Erika. (3. kiad. Bp., 1974)
    Wilde, Oscar: A boldog herceg. Mese. Janecek, Ota rajzaival. (Bp.–Praha, 1976)
    Mörike, Eduard: Mozart prágai utazása. – Mozart auf die Reise. Életrajzi regény. Ford. L. B. Kétnyelvű kiadás. (Janus Könyvek. Bp., 1979)
    Kunert, Günther: Játék az árnyakkal. Hangjátékok. Ford. Póka Endrével. (Modern Könyvtár. 410. Bp., 1980)
    Mörike, Eduard: Mozart prágai utazása. Ford. L. B. (A világirodalom klasszikusai. XIX. századi német elbeszélők. Bp., 1983)
    Bechstein, Ludwig: A kölestolvaj. Bechstein legszebb meséi. Ford. és átd. Rab Zsuzsával és Rónay Györggyel. Marton Magda rajzaival. (2. felújított kiad. Bp., 1984)
    Wilde, Oscar: Az önző óriás. – The Selfish Giant. Mese. Kétnyelvű kiadvány. Ford. L. B. Révész Napsugár rajzaival. (Olvass engem két nyelven! Bp., 1988)
    Kästner, Erich: Mama nincs otthon. Mese. Ford. L. B. Mészáros Márta rajzaival. (Csiperke Könyvek. Bp., 1988)
    Wilde, Oscar: A canterville-i kísértet. – Lord Arthur Savile bűne. Elbeszélések. Ford. Bálint Lajossal és Király Györggyel. (Bp., 1990)
    Wilde, Oscar: A boldog herceg és más mesék. Ford. L. B. (Bp., 1990)
    Fallada, Hans: Kiskarácsony. Ford. L. B. Rékassy Eszter rajzaival. (Iciri-piciri Könyvek. Bp., 1990)
    Wilde, Oscar: A boldog herceg. Vál., szerk. Lázár Júlia. Ford. L. B. (Kentaur Könyvek. 9. Bp., 1996; 2. kiad. 1998 és utánnyomások)
    Wilde, Oscar: A canterville-i kísértet és más elbeszélések. Ford. Bálint Lajossal és Király Györggyel. (Aranyág. Bp., 1997)
    Wilde, Oscar: A boldog herceg és más mesék. Ford. L. B. (Fehér Holló Könyvek. Bp., 1998; 2. kiad. 2001 és utánnyomások; Magvető Remekírók. Bp., 2008)
    Sárkányölő Iolann. Távoli népek meséi. L. B. mesefordításai. (Nagykovácsi, 2000)
    Bechstein, Ludwig: Az elvarázsolt királykisasszony. Mesék. Ford., átd. Rab Zsuzsával. Szegedi Katalin rajzaival. (Bp., 2000; 2. kiad. 2004; 3. kiad. 2010)
    Mesék az állatokról. Képes mesekönyv. Ford. L. B. Hegedűs Hajnalka rajzaival. (Nagykovácsi, 2004)
    Zola, Émile: A patkányfogó. Regény. Ford. Antal László. A bevezetést írta L. B. (Európa Diákkönyvtár. Új kiad. Bp., 2004)
    Mörike, Eduard: Mozart prágai utazása. Ford. L. B. (Új kiad. Bp., 2006)
    Wilde, Oscar: A boldog herceg és más mesék. Ford., az utószót írta L. B. (Helikon Zsebkönyvek. 2. Bp., 2015). 

    Irodalom

    Irod.: Lakatos István: Költészetünk kritikus történetírója. L. B. hatvanéves. (Magyar Nemzet, 1978. aug. 22.)
    Mándy Iván: Levél L. B.-hoz. (Élet és Irodalom, 1978. 35.)
    Tasi József: A népi mozgalom vonzáskörében. Beszélgetés L. B.-zsal. (Kortárs, 1987)
    Csordás Gábor: Botanikus a sarjerdőben. L. B. köszöntése. (Jelenkor, 1988)
    Lakatos István: Újholdtól Újholdig. L. B. hetvenéves. (Nagyvilág, 1988)
    Alföldy Jenő: A vitatárs köszöntése. L. B. hetvenéves. (Élet és Irodalom, 1988. 34.)
    L. B., Nemes Nagy Ágnes és Vas István levélváltása. (Holmi, 1994)
    Osztovits Ágnes: „A fiam sem hiszi el, hogy jogásznak tanultam.” Születésnapi beszélgetés L. B.-zsal. (Magyar Nemzet, 1993. aug. 23.)
    Lukácsy András: A Nyugat-korszak utolsó gárdaparancsnoka. L. B. Széchenyi-díjas. (Magyar Hírlap, 1995. márc. 16.)
    Fél évszázad Újhold. Fráter Zoltán beszélgetése L. B.-zsal. (Élet és Irodalom, 1996. 31.)
    Kiszely Gábor: L. B. Monográfia. (Bp., 1998)
    Poszler György: Két sorsforduló – és a harmadik[?] Babits után? – Babits után! (Parnasszus, 1998)
    Domokos Mátyás: Egy vérbeli kritikus és sorsa. A nyolcvanéves L. B. köszöntése. (Magyar Napló, 1998)
    L. B. levele Galgóczi Erzsébetnek. (Műhely, 1998)
    Kiszely Gábor: L. B. és az Újhold. (Korunk, 1999)
    Buda Attila: Dokumentumok L. B. leveleskönyvéhez. (Irodalomismeret, 1999)
    Schelken Pálma: Találkozás L. B. íróval. (Hegyvidék, 2000. szept. 6.)
    Rónay László: L. B. igazgatóhelyettes úr. (Magyar Napló, 2002)
    „…mint sokszor életem során, egész’ másféle világ van…” L. B.-zsal Zeke Gyula beszélgetett. (Budapest [folyóirat], 2006)
    Lator László: L. B. ravatalánál. (Holmi, 2007)
    Báthori Csaba: L. B. pályakezdése. (Jelenkor, 2009)
    Lőcsi Péter: Weöres-mozaikok. XXIII. „A higany-nyugtalanságú kísérletező.” L. B. Weöres Sándorról. (Vasi Szemle, 2012)
    L. B. levele Radnóti Miklósnéhoz. – Jegyzet L. B. és Radnóti Miklósné levélváltásához. (Holmi, 2009).

     

    Irod.: írásairól: Szabolcsi Miklós: Levél egy vidéki tanárhoz. L. B.: A mai magyar líra c. művéről. (Csillag, 1948)
    Almási Miklós: L. B.: Ezüstgaras. (Új Hang, 1955)
    Irinyi Károly: L. B.: Ezüstgaras. (Alföld, 1955)
    Gera Mihály: L. B.: A sárkányvitorlás dzsunka. (Élet és Irodalom, 1963. 3.)
    Gera György: L. B.: Ezüstgaras. (A Könyv, 1964)
    Antal Gábor: Képes törökvilág. L. B.: A török Magyarországon. (Élet és Irodalom, 1971. 44.)
    Marx József: Több kockázatot. L. B.: Hagyomány és kísérlet. (Élet és Irodalom, 1972. 46.)
    Vargha Kálmán: Művek születése. L. B.: Hagyomány és kísérlet. (Nagyvilág, 1975)
    Alföldy Jenő: L. B.: Verseskönyvről verseskönyve. (Élet és Irodalom, 1977. 37.)
    Takáts Gyula: L. B.: Verseskönyvről verseskönyve. (Jelenkor, 1978 és T. Gy.: A harmónia keresése. Bp., 1979)
    Veszelák Ferenc: L. B.: Verseskönyvről verseskönyve. (Irodalomtörténet, 1979)
    Tüskés Tibor: L. B.: Közelképek. Válogatott tanulmányok. (Jelenkor, 1980)
    Rónay László: L. B.: Közelképek. Válogatott tanulmányok. (Kortárs, 1980)
    Kőháty Zsolt: Nemzedékek kritikai képviseletében. L. B.: Közelképek. Válogatott tanulmányok. (Új Írás, 1980)
    Alföldy Jenő: A kritikus egyénisége. L. B.: Közelképek. Válogatott tanulmányok. (Élet és Irodalom, 1980. 37.)
    Csókás László: L. B.: Közelképek. Válogatott tanulmányok. (Irodalomtörténet, 1981)
    Laczkó András: L. B.: Közelképek. Válogatott tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
    Hanák Tibor: L. B.: Közelképek. Válogatott tanulmányok. (Új Látóhatár, 1982)
    Fülöp László: L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Líránk a hetvenes években. (Kritikai, 1983)
    Rónay László: Az órásmester álma. L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Líránk a hetvenes években. (Élet és Irodalom, 1983. 2.)
    Szilágyi Ákos: Kritika és tolerancia. (Sz. Á.: Nem vagyok kritikus! Bp., 1984)
    Ferencz Győző: L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Líránk a hetvenes években. (Irodalomtörténet, 1984)
    Kiss Ferenc: L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Líránk a hetvenes években. (Kortárs, 1985)
    Pomogáts Béla: Babits jegyében. L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Élet és Irodalom, 1986. 36.)
    Simon Zoltán: L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Alföld, 1987)
    Almási Miklós: Szövegen túli utazások. L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Jelenkor, 1987)
    Domokos Mátyás: Egy született kritikus önarcképe. L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Kortárs, 1987 és D. M.: Varázstükrök között. Bp., 1991)
    Wéber Antal: L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Kritika, 1987)
    Schreiber György: Portrék tükre. L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Mozgó Világ, 1987)
    Grezsa Ferenc: A kritika eleganciája. L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Új Írás, 1987)
    Erdődy Edit: L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Vigilia, 1987)
    Csuhai István: L. B.: Zöld és arany. Válogatott esszék. (Kortárs, 1988)
    Oltyán Béla: A kritika hitele és hatékonysága. L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Tiszatáj, 1988)
    Határ Győző: „Mert, semmi vagy, ha nem vagy ellenállás.” L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Új Látóhatár, 1988)
    Máté J. György: Az esszé magasiskolája. L. B.: Zöld és arany. Válogatott esszék. (Élet és Irodalom, 1988. 38.)
    Horkay Hörcher Ferenc: Az irodalom demokráciája. L. B.: Zöld és arany. Válogatott esszék. (Életünk, 1989)
    Ferencz Győző: L. B.: Egy magatartás története. Esszék, tanulmányok. (Irodalomtörténet, 1989)
    Emőkey István: L. B.: Zöld és arany. Válogatott esszék. (Kritika, 1989)
    Bodnár György: Pályatörténet esszékben elbeszélve. L. B.: Zöld és arany. Válogatott esszék. (Új Írás, 1989)
    Kiss Tamás: Visszatérés. L. B. esszéi. (Alföld, 1991)
    Sándor Iván: Hányadik elem? L. B.: Visszatérés. Esszék, tanulmányok. (Jelenkor, 1991)
    Mohai V. Lajos: L. B.: Visszatérés. Esszék, tanulmányok. (Kortárs, 1991)
    Bodnár György: Egy visszatérés távlatai. L. B.: Visszatérés. Esszék, tanulmányok. (Új Írás, 1991)
    Kenyeres Zoltán: Rendezetlen könyvespolc. L. B.: Visszatérés. Esszék, tanulmányok. (Vigilia, 1991)
    Csűrös Miklós: L. B.: Visszatérés. Esszék, tanulmányok. (Élet és Irodalom, 1991. 3.)
    Ferencz Győző: L. B.–Nemes Nagy Ágnes: A tünékeny alma. Verselemzések. (Kritika, 1995)
    Mohai V. Lajos: Az esszéíró visszatekint. L. B.: Két Róma. Válogatott esszék. (Népszabadság, 1995. szept. 12.)
    Schein Gábor: „Irodalomról beszélgettünk…” L. B.: Két Róma. Válogatott esszék. (Alföld, 1996)
    Radnóti Sándor: Öregkori mesteresszé. L. B.: Két Róma. Válogatott esszék. (Holmi, 1996)
    Zsoldos Sándor: L. B.–Nemes Nagy Ágnes: A tünékeny alma. Verselemzések. (Magyar Napló, 1996)
    Lukácsy András: A titok megmarad. L. B.: Két Róma. Válogatott esszék. (Magyar Hírlap, 1996. szept. 2.)
    Ferenczy Erika: L. B.: Két Róma. Válogatott esszék. (Kortárs, 1997)
    Nemes Rita: Paradicsomkerti kalauz. L. B.: Két sorsforduló. Válogatott esszék. (Alföld, 1999)
    Vilcsek Béla: Sebeket osztva s kapva… L. B.: Két sorsforduló. Válogatott esszék. (Kortárs, 1999)
    Rónay László: Az esszé magaslati pontján. L. B.: Két sorsforduló. Válogatott esszék. (Magyar Napló, 1999)
    Bengi László: Új hidak és régi mesterek. L. B. leveleskönyve. (Vigilia, 2000)
    Báthori Csaba: Félmúlt jelen. L. B.: Ki találkozik önmagával? – Origo. Korai írások. 1938–1948. (Holmi, 2003)
    Kelemen Lajos: L. B.: Origo. Korai írások. 1938–1948. (Kortárs, 2003)
    Poszler György: L. B.: Origo. Korai írások. 1938–1948. (Élet és Irodalom, 2003. 1.). 


    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? (Bp.–Debrecen, 1988; 2. jav. kiad. Debrecen, 1991)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
    Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu