Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Nemeskürty István

    író, művelődéstörténész, irodalomtörténész


    Született: 1925. május 14. Budapest
    Meghalt: 2015. október 8. Budapest
    Temetés: 2015. november 3. Budapest
    Temetési hely: Belvárosi Szent Anna-templom

    Család

    Sz: Nemeskürty (Grössinger) Dezső (1895–1934) honvédtiszt, őrnagy, Keleti Ágnes, Keleti József állat-egészségügyi főfelügyelő és nemes Hérics Róza leánya. Testvére: Nemeskürty Márta. F: Illés Harriet. Leánya: Nemeskürty Harriet (1952–). 

    Iskola

    A pécsi katonai középiskolában éretts. (1943), a Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémián tanult (hadnagyi rangban, 1943–1945), a II. világháború végén amerikai fogságban volt (1945. szept.-ben tért haza). A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–olasz–művészettörténet szakon tanult (1945–1950), az ELTE BTK-n magyar–olasz (1950) és orosz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952). Az irodalomtudományok kandidátusa (1957), doktora (1966). 

    Életút

    A budapesti Hegyhát úti Állami Gyermekotthon nevelője (1950–1951), a budapesti IX. kerületi Illatos úti általános iskola (1951–1952), majd a Mester utcai általános iskola tanára (1952–1954. dec. 31.), a BME Hadmérnöki Kara nyelvi lektora (1955. jan. 1.–1956). A Magvető Kiadó lektora, felelős szerkesztője, majd csoportvezetője (1956–1959). A Budapest Filmstúdió, ill. 1963–1972: a Mafilm 4. sz. stúdiója vezető dramaturgja (1959–1987), egyúttal a Magyar Filmintézet igazgatója (1984–1986), a Magyar Televízió (MTV) elnöke (1990. jan.–ápr.). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a filmtörténet előadó tanára (1961-től), egy. tanára (1979–1987). Kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezője és irányítója (1998–2001). 



    Régi magyar irodalommal, kora újkori magyar történelemmel, magyar filmtörténettel, filmkritikával, filmesztétikai kérdésekkel foglalkozott. Irodalomtörténészként elsősorban 16–17. századi magyar irodalommal, korabeli bibliafordításokkal, a magyar széppróza kialakulásával és kezdeteivel, Bornemisza Péter (1535–1584), ill. Balassi Bálint (1554–1594) munkásságával foglalkozott. Új szempontokkal járult hozzá a 20. századi magyar irodalom történetének megismeréséhez is, több átfogó magyar irodalom- és művelődéstörténeti művet írt és szerkesztett.

     

    Íróként, történészként elsősorban a magyar történelmi múlt sorskérdéseivel, ill. a közelmúlt történetének vitatott eseményeivel foglalkozó munkáival (16–17. századi magyarországi történelem, a reformkor kiemelkedő alakjai és eseményei, a II. világháború és a két világháború közötti korszak története stb.) vált ismertté. Több könyve (Ez történt Mohács után, 1966; Requiem egy hadseregért, 1972) igen nagy vihart kavart a szakma és a közvélemény körében, ill. a műveivel kapcsolatos országos viták az 1960-as–1970-es évek jelentős magyarországi szellemi eseményei voltak.

     

    Filmtörténészként hézagpótló jelentőségű munkákat közölt, feldolgozta a magyar filmesztétika történetét. A magyar filmművészet jelentős ösztönzőjeként az 1960-as–1970-es években számos játékfilm producere volt. Forgatókönyveket, színműveket (pl. A betűk csendjében), zeneműszövegkönyveket is írt (pl. Magyar Mise, 1987; Atilla – Isten kardja, 1993; Margit, a hazának szentelt áldozat, 1995; Zúgjatok harangok, 1998) is írt. 

    Elismertség

    Az MTA Színház- és Filmtudományi Bizottsága, Irodalomtudományi Bizottsága tagja. A TIT Művészeti Választmányának elnöke, a Hazafias Népfront (HNF) bizottsági alelnöke, majd a HNF Művelődéspolitikai Bizottságának elnöke (1988–1989), az ügyvezető elnökség tagja (1989). A Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarája (1991–1996), a Magyar Ösztöndíj Bizottság (1992–1996), a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány (1992–1993), a Magyar Könyv Alapítvány (1992–1994), a Magyar Írókamara (1993–1995), a Jel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke (1995-től). A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja (1996-tól), a Magyar Újságírók Közössége (MÚK) tb. elnöke (1996-tól). A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1994).

     

    A müncheni Südosteuropa Gesellschaft tagja (1987). 

    Elismerés

    A velencei filmfesztivál Ezüst Oroszlán díja (1968), az Olasz Köztársaság Lovagja (1981), pápai Nagy Szent Gergely Rend (2002).

     

    Balázs Béla-díj (1971), József Attila-díj (1979), SZOT-díj (1983), Bugát Pál-emlékérem (1987), Széchenyi-díj (1992), Kodály Zoltán-díj (1994), Jósika Miklós-díj (1994), a Magyar Filmszemle Életműdíja (1994), Stephanus Díj (1994), Magyar Örökség Díj (1995), Magyar Szabadság Díj (2000), Pro Partium Díj (2000), Corvin Lánc (2001), Szent Márton-díj (2001), Rendületlenül Diploma (2001), Tőkés László-díj (2002), Prima Primissima Díj (2003), Aracs Főnix-díj (2004), Szent István-díj (Esztergom, 2004). 

    Szerkesztés

    A Filmvilág c. szakfolyóirat alapító munkatársa (1958-tól). Az Új Magyarország c. napilap szerkesztőbizottságának tagja (1995–2000). 

    Főbb művei

    F. m.: Adalékok Bornemisza Péter Ördögi kísértetek című művéhez. (Irodalomtörténet, 1951)
    Móricz Zsigmond: Betyár. (Irodalomtörténet, 1954)
    Bornemisza Péter stílusa. Az MTA I. Osztálya által díjazott dolgozat. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955)
    Bornemisza Péter. Kand. értek. (Bp., 1956)
    A XVI. század utolsó három évtizedének postillairodalmából. (Irodalomtörténet, 1957)
    Bornemisza Péter származása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
    Bornemisza Péter. Az ember és az író. Monográfia. A kand. értek. átdolgozott változata. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 4. Bp., 1959)
    A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben. Csonka Máriával. (Bp., 1959)
    A Nyugat írói és a filmművészet a tízes években. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    A mozgóképtől a filmművészetig. A magyar filmesztétika története. 1907–1930. Monográfia. (Bp., 1961)
    A művészetre nevelés a családban. Vargha Balázzsal. Ill. Pap Klára. (A Magyar Nők Országos Tanácsa kiadványa. Bp., 1961)
    A magyar széppróza születése. Tanulmány. (Bp., 1963; németül: Die Geburt der ungarischen Kunstprosa. Bp., 1963)
    Heltai Gáspár Magyar Krónikája, mint szépprózánk becses darabja. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    A magyar film és a magyar irodalom. (Jelenkor, 1963)
    Fellini és a filmművészet nagykorúsága. (Kritika, 1964)
    A Meseautó utasai. A magyar filmesztétika története. 1930–1948. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1965)
    A Balázs Béla Filmstúdió. (A magyar film húsz éve. 1945–1965. Szerk., az előszót írta Homoródy József. Bp., 1965)
    Filmművészet és szocialista realizmus. (Társadalmi Szemle, 1965)
    Vázlat és töprengés a magyar filmművészet húsz esztendejéről. (Kritika, 1965)
    A magyar film története. 1912–1963. Monográfia. (Bp., 1965; angolul: Word and Image. History of the Hungarian Cinema. Ford. Horn Zsuzsanna. Bp., 1968 és 2. bőv. kiad. 1974; oroszul: Moszkva, 1969 és 2. bőv. kiad. 1980; lengyelül: Warszawa, 1979; németül: Wort und Bild. Ford. Neuhaus Helga. Bp.–Frankfurt/Main, 1980; franciául: Petit histoire du cinéma hongrois. Ford. Tompa Mária. Bp., 1980)
    A filmművészet nagykorúsága. Monográfia. (Bp., 1966)
    Hevesy Iván és a magyar filmelmélet. (Filmkultúra, 1966)
    Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről. 1526–1541. (Bp., 1966; 2. kiad. 1968)
    Film és nevelés. (Az MN Központi Klub Módszertani Osztályának kiadványa. Bp., 1968)
    Francesco Rosi. (Filmkultúra, 1968)
    Örök kölcsönhatás. Film és irodalom. Időrendi vázlat. (Helikon, 1968)
    A televíziójáték és a televízió lehetőségei. (Rádió és Televízió Szemle, 1971)
    A kortársunkká lett Shakespeare. (Filmkultúra, 1972)
    Heltai Ponciánusa és a magyar reneszánsz szórakoztató próza. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972; és külön: Reneszánsz füzetek. 16. Bp., 1973)
    Requiem egy hadseregért. Dokumentumregény. (Magvető Zsebkönyvtár. Bp., 1972; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1974; 5. bőv. kiad. 1982; németül: Untergang einer Armee. Ford. Harmat György. Berlin, 1976)
    Krónika Dózsa György tetteiről. Híradás a Mohács előtti időkről. Ill. Kass János. (Bp., 1972; 2. kiad. 1974)
    Hétköznapi fasizmus, avagy az alkalmazkodás művészete. (Filmkultúra, 1973)
    Elfelejtett évtized. 1542–1552. Tíz esztendő magyar krónikája. (Bp., 1974)
    Federico Fellini. (Szemtől szemben. Bp., 1974)
    Fejezetek a magyar hangosfilm első évtizedének történetéből. Karcsai Kulcsár Istvánnal és Kovács Máriával. (Filmtudományi Szemle. 4. Bp., 1974)
    A magyar népnek, ki ezt olvassa. Az anyanyelvű magyar reneszánsz és barokk irodalom története. 1533–1712. (Bp., 1975)
    A magyar hangosfilm története a kezdetektől 1939-ig. Karcsai Kulcsár Istvánnal és Kovács Máriával. (Filmművészeti Könyvtár. 50. Bp., 1975)
    Egy magyar regényíró a hatvanas évek elejéről. Bóka László elbeszélő prózája. (Irodalomtörténet, 1975)
    „Technika és rítus.” Az időtálló Jancsó. (Filmkultúra, 1975)
    Grigorij Kozincev. (Kortársaink a filmművészetben. Bp., 1975; 2. kiad. 1977; 3. kiad. 1981)
    Önfia vágta sebét: Krónika Dózsa György tetteiről. Híradás a Mohács előtti időkről. – Két könyv között. – Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről. – Elfelejtett évtized. Tíz esztendő magyar krónikája. (Bp., 1975; 2. kiad. 1980; 3. kiad. 1983)
    Az elvarázsolt gyermekkor. Fellini: Amarcord. (Filmkultúra, 1976)
    A filmvászon költője Alekszandr Petrovics Dovzsenko. Tanulmány. (Filmmúzeum. Bp., 1977)
    Út az életbe. (A szovjet film hat évtizede. Bp., 1977)
    Déry Tibor három új filmje. Sipos Péterrel. (Filmkultúra, 1977)
    „Kik érted haltak, szent Világszabadság!” A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradalmárai. (Magvető Zsebkönyvtár. Bp., 1977; 2. kiad. 1979)
    Balassi Bálint. Kismonográfia. (Nagy magyar írók. Bp., 1978)
    A Magyar Tanácsköztársaság filmművészete. (Művészeti és irodalmi élet 1918–1919-ben. Bp., 1978)
    Balassi Anna-verseinek időrendje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
    Bornemisza Péter: Cantio optima. (A régi magyar vers. Szerk. Komlovszki Tibor. Bp., 1979)
    1919. A Magyar Tanácsköztársaság filmművészetének és filmirodalmának előzményei, különös tekintettel az 1918. őszi polgári forradalomra. (A Tanácsköztársaság hatása a filmművészetre. Bp., 1979)
    Fehér és fekete gyémántok. Várkonyi Zoltán riportjai. – Balázs Béla, avagy hagyományaink tisztelete. – Hulot úr keserű mosolya. Jacques Tati: Hulot úr közlekedik. (Filmkultúra, 1979)
    Tűnt idők mozijai. (Budapest [folyóirat], 1979)
    Magyar film. 1939–1944. Egész műsort betöltő játékfilmek. (Filmművészeti Könyvtár. 64. Bp., 1980)
    Szórakoztató olvasmány és közönsége a XVI. századi Magyarországon. (Reneszánsz füzetek. 46. Bp., 1980)
    Schallenberg, Vadianus és Balassi. A királyi Magyarországot környező német nyelvterület irodalmának kapcsolatai a XVI. századi magyar költészettel, különös tekintettel Balassi Bálintra. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
    A hangosfilm magyar feltalálója. Mihály Dénes és a projectophon. (Filmkultúra, 1980)
    Tűnődések történelmi tudatról és nemzeti önismeretről a szocialista eszmeiségű közgondolkodásban. (Társadalmi Szemle, 1980)
    Parázs a hamu alatt. Világostól Solferinóig. (Bp., 1981; Nemzet és emlékezet. 2. kiad. 1982)
    Ottlik Géza, avagy a dolgok fontossága és e fontosság lényegtelensége. (Kortárs, 1982)
    Robert Musil, avagy a történet, amely nem került elbeszélésre. (Műhely, 1982)
    „Aki szívükben fiatalok tudtak maradni.” Ifjúsági könyvsorozat a harmincas évekből. Könyvbarátok kis könyvei. (Budapest [folyóirat], 1982)
    Tél, csend, hó, halál. A magyar 2. hadsereg 1943. januári katasztrófája. (Mozgó Világ, 1983)
    Telegdi Felelete újabb megvilágításban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1983)
    Et nos mutamur in illis. Szekfű Gyula írói arcképéhez. (Kortárs, 1983)
    Diák, írj magyar éneket! A magyar irodalom története 1945-ig. I–II. köt. (Dilectissimae coniugi. Bp., 1983; 2. kiad. 1985; 3. átd. kiad. 1993)
    A képpé varázsolt idő. A magyar film története és helye az egyetemes kultúrában, párhuzamos kitekintéssel a világ filmművészetére. (Bp., 1984)
    Bornemisza Péter kísértései. Monográfia. (Bp., 1984)
    Olvasók és olvasmányok. Tanulmányok a régi magyar irodalomról. (Bp., 1984)
    Régi irodalmunk a jelen költészetben. (A nő irodalomban. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság zalaegerszegi vándorgyűlése. 1984. máj. 4–6. Zalaegerszeg, 1985)
    Értekező prózánk Ozoray és Veresmarti között. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984 és Keresztény Magvető, 2000)
    Tűnődések történelemről, irodalomról. Esszék. (Bp., 1985)
    A magyar filmművészet képeskönyve. Album. Szántó Tiborral. (Bp., 1985)
    A magyar művelődés századai. Liptay Katalinnal. A Magyar Rádió hasonló című műsorának szerkesztett kiadványa. (Bp., 1985)
    A mozgókép mint történelmi kútfő. (Filmkultúra, 1985)
    A filmművészet új útjai. Tanulmányok, esszék. A bevezetést írta Mándy Iván. (Bp., 1986)
    Féja Géza és a régi magyarság. (Napjaink, 1986)
    Az utolsó tíz esztendő. 1531–1541. (Budapest [folyóirat], 1986)
    A kőszívű ember unokái. A kiegyezés utáni első nemzedék. 1867–1896. (Bp., 1987)
    Szétoldódás az éjszakában. Szabó Dezső indulatai, vétkei és örök értékei. (Alföld, 1987)
    Édes Erdély. Erdélyi krónika. 1916–1967. (Bp., 1988; angolul: Siebenbürgen. Kulturhistorischer Abriss. 1989; Transylvania. An Outline of Its Cultural History. 1989)
    Daliás idők. Regényes nyomozás. (Bp., 1989)
    A vörös postakocsi utasai. Egy radikális baloldali költői kör Krúdy regényében. (Látkép a hegyről. A Nagy Lajos Irodalmi Társaság antológiája. Szerk. Molnár Géza. Bp., 1989)
    Mi, magyarok. A magyar történelem az igaz krónika rendje szerint. (Bp., 1989; 2. bőv. kiad. 1993; Történelmünk ezerszáz éve alcímmel. 3. jav. kiad. 1997; 4. jav. kiad. 2001; 5. kiad. 2006 és utánnyomások 2007–2010; franciául: Nous, les Hongrois. 1994; németül: Wir Ungarn. Ein Essay über unsere Geschichte. 1999)
    Egy élet mozija. Beszélgetések Koltay Gáborral. (Bp., 1990)
    Az Értől az Óceánig. Szőts István életműve és hatása a magyar filmművészetre. – A külvilág zsarnoksága és a belső szabadság. Rosselini, kis híján fél évszázad távlatából. (Filmkultúra, 1990)
    „Más öltőbéli nép, más ivadék nő fel.” Toldi Miklós három arca. (Kortárs, 1991)
    A bibliai örökség. A magyar küldetéstudat története. (Bp., 1991; 2. kiad. 1998)
    Magyarország Sevillában. Kalauz a sevillai világkiállítás magyar pavilonjához. Fotók: Geleta László. (A Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft. kiadványa. Bp., 1992; angolul, németül és spanyolul is)
    Kis magyar művelődéstörténet. 1000–1945. (Bp., 1992; Szent István Könyvek. 2. kiad. 1996; 3. kiad. 2000; 4. kiad. 2002; 5. kiad. 2003; németül: Abriss der Kulturgeschichte Ungarn. 1994; bolgárul: Szófia, 2002)
    Hunok és magyarok. (Bp., 1993)
    Lépjünk inkább előre. Széchenyi István a nemzet szolgálatában. Keresztury Dezső költeményével. (Bp., 1993)
    A magyar irodalom története. 1000–1945. I–II. köt. (Bp., 1993)
    Tüzes józanság. Berzsenyi Dániel új megvilágításban. (Új Kincsestár. 3. Bp., 1993)
    A vezeklés mint a haza szolgálata. Árpád-házi Szent Margit szentté nyilvánításának ötvenedik évfordulójára. – Magyar liberalizmus. (Távlatok, 1993)
    Nemzeti létünk temetői. (História, 1993)
    A hunok királya – Attila. (Élet és Tudomány, 1993. 33.)
    Fábri Zoltán, a képalkotó művész. Az előszót és az utószót írta Koltay Gábor. (Bp., 1994)
    Múltunk a jelenben. Tanulmányok. (Örökségünk. Bp., 1994)
    A felelősség súlya. Antall József országgyűlési beszédei. – Ratio Educationis. (Magyar Szemle, 1995)
    Búcsúpillantás. A Magyar Királyság és kormányzója. 1920–1944. (Bp., 1995; 2. kiad. és utánnyomások: 1996, 1997)
    Janovics Jenő, a művészi igényű magyar filmgyártás megteremtője. (Színháztudományi Szemle, 1996)
    O’sváth László és a m. kir. belügyminisztérium. (Magyar Szemle, 1996)
    Meddig várjunk? Számvetés az új évezred küszöbén. (Bp., 1996; 2. kiad. 2003)
    Elérhetetlen, tündér csalfa cél. Vörösmarty tündérjátéka, a Csongor és Tünde. (Bp., 1997)
    Halálba üldözött írók. (História, 1997)
    Elrepült a gyors idő. (Bp., 1998)
    Parázs a hamu alatt. Világostól Solferinóig. (A magyar történelem fejezetei. 3. kiad. Törökbálint, 1998)
    1848–1849. „Kik érted haltak, szent Világszabadság!” A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradalmárai. (Aquila Könyvek. 3. kiad. Bp., 1998)

     

    Nemeskürty István összes művei: Sorozatszerkesztő Turányi Zsuzsa. 1. Bornemisza Péter és kora. (Bp., 1999)
    2. Requiem és búcsú. (Bp., 2000; 2. kiad. 2005)
    3. Magyar Zsoltár. A magyar nyelvű irodalom születése. (Bp., 2001; 2. kiad. 2005)
    4. A mozgókép varázsa. (Bp., 2002)
    5–6. Fölforrtak az idők. I–II. köt. (Bp., 2002; 2. kiad. 2005)
    7. A megbűnhődött jövendő. (Bp., 2003)
    8–9. A magyar irodalom története. (Bp., 2003)
    10. Kisebbségben saját hazánkban. (Bp., 2005)
    11. Ezredvég. (Bp., 2006)
    12. A magyar nemzethez. (Bp., 2008)

     

    Küldetéstudatunk bibliai öröksége. (Távlatok, 1999)
    Mit hoztunk magunkkal? Mit viszünk át a harmadik évezredbe? Millenniumi irodalmi elmélkedés. (Irodalomtörténet, 2000)
    Mi történt velünk? Haldoklásunk évszázada. (Bp., 2002)
    Magyarnak számkivetve. A nemzettudat válságai. (Bp., 2003)
    Balassi Bálint. Kismonográfia. (2. bőv. kiad. Bp., 2004)
    Magyar századok. Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához. (Bp., 2006; 2. átd. kiad. 2009)
    N. I. füveskönyve. Vál., szerk. Koltay Gábor, az előszót írta Orbán Viktor. (Bp., 2010)
    Vallani és vállalni. A hatalomváltás labirintusában. (Szent István Könyvek. 18. Bp., 2011)
    Diák, írj magyar éneket! A magyar irodalom története 1945-ig. I–II. köt. (Új kiad. Bp., 2012)
    Búcsúpillantás. A Magyar Királyság és kormányzója. 1920–1944. (Új kiad. Bp., 2014)
    Önfia vágta sebét. Két történelmi esszé. (Nemzeti Könyvtár. 36. Új kiad. Bp., 2014). 


    F. m.: írásai a Filmvilágban: A szélesvásznú filmművészet problémái. – Az Iszkusztvo Kino. – Egy nagy film titkáról. A Szállnak a darvak a Cannes-i Filmfesztivál győztese. – A magyar filmkritika kezdetei. Ötven esztendős a magyar filmszakirodalom. – A forradalom nemzedéke. Szovjet filmgyártás. (1958)
    Emberi sors. – A Tanácsköztársaság filmművészete. – A film önmagáról. – Akiket a pacsirta elkísér. – Balázs Béla fellépése a filmirodalomban. – A fény és az árnyék mestere. (1959)
    Az olasz neorealizmus születése. – Fellini: Cabiria éjszakái. – Csuhraj: Ballada a katonáról. – Film-műfajok. (1960)
    Csuhraj: Tiszta égbolt. (1961)
    Valóság és közérthetőség. (1962)
    A Budapest Filmstúdió játékfilmjei. – Hetvenöt éve született Kabos Gyula. (1963)
    Képek a magyar némafilm történetéből. Magyar Bálint filmantológiája. (1964)
    Ladányi Ferenc, a filmszínész. – Elrepült a piros pöttyös labda. Csermák Tibor emléke. (1965)
    Mihail Romm megújulásai. (1966)
    Mándy Iván: Régi idők mozija. (1968)
    Antonioni: Zabriskie Point. – Pánczél Lajos. (1971)
    Alain Tanner és a megújuló svájci filmművészet. (1973)
    „Itt nyugszik egy filmcsináló.” Vittorio de Sica. (1974)
    Pier Paolo Pasolini. – A film mégsem mulandó. Az éjszaka és A Rocco és fivérei felújításának ürügyén. (1975)
    Szemes Mihály emlékére. (1977)
    A film Shakespeare-je. Charles Chaplin. (1978)
    Valaki Európában. Radványi Géza első négy filmje. (1979)
    A forgatókönyvírás klasszikusa. Bíró Lajos emlékezete. (1980)
    Megkésett pályakezdés. Jancsóval a hatvanas években. – Gorkij bűvkörében. Mark Donszkoj. (1981).

     

    F. m.: filmforgatókönyvei: Egri csillagok. (1968)
    Tizennégy vértanú. (1970)
    György barát. (1972)
    Emlékek egy honfoglalásról. (1978)
    Mint oldott kéve – Sárközi György regényéből. (1983)
    A béke szigete. (1983)
    Széchenyi napjai. (1985)
    A holtak hallgatása. Requiem egy hadseregért. (1986)
    A nap lovagjai. (1989)
    Mindszenty bíboros. (1994)
    Honfoglalás. (1996)
    Sacra Corona. (2000). 

     

    F. m.: szerk.: Bornemisza Péter: Válogatott írások. 1553–1584. Vál., szerk. (Magyar Könyvtár. Bp., 1955)
    Bornemisza Péter: Ördögi kisírtetekről… Vál., szerk., az utószót írta. (Bp., 1955)
    Heltai Gáspár: Válogatott írások. 1552–1575. Vál., szerk. (Magyar Könyvtár. Bp., 1957)
    Balázs Béla: A film. Szerk., a bevezető tanulmányt – B. B. filmesztétikája – írta N. I. (Bp., 1961)
    Ozorai Imre vitairata. 1535. Krakkóban nyomtatta Victor Jeromos. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta Varjas Béla, a kísérő tanulmányt írta N. I. (Bibliotheca Hungarica Antiqua. 4. Bp., 1961)
    Ponciánus császárnak históriája. Ford., átd. Heltai Gáspár. Az átdolgozás alapja Rabe, Georg és Han, Weygand Die sieben weisen Meister c. műve. Sajtó alá rend., az utószót – H. G. és az első magyar novelláskötet – írta N. I. Bibliofil kiadásváltozattal is. (Bp., 1976)
    Heltai Gáspár: Ponciánus császárnak históriája. Sajtó alá rend., az utószót írta N. I. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1978)
    Bornemisza Péter: Ördögi kisírtetek. Vál., szerk., az utószót írta N. I. (Bp., 1977)
    Heltai Gáspár és Bornemisza Péter művei. Vál., szerk., a szöveget gondozta N. I. (Magyar Remekírók. 7. Bp., 1980)
    Fortunatus és Magelóna históriája. A szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta N. I. (Magyar Ritkaságok. Bp., 1984)
    Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig. Vál., szerk. N. I. (Bp., 1990)
    Bánffy Miklós: Erdélyi történet. Regénytrilógia. N. I. A beteljesült jóslat c. tanulmányával. (Bp., 1993)
    A nagyúr. Öt Attila-dráma. Vál., szerk., az előszót írta N. I. (Felfedezett klasszikusok. 3. Bp., 1994)
    Madách Imre összes drámái. I–II. köt. Az utószót írta N. I. (Felfedezett klasszikusok. 9. Bp., 1994)
    Ünnepel az ország. A Magyar Millennium Emlékkönyve. 2000–2001. Szerk. Kováts Flóriánnal, a képeket szerk. Turányi Zsuzsa. (Bp., 2001)
    Deáki bötűről magyar nyelvre. Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig. Vál., szerk. N. I. (Szent István Könyvek. 2. kiad. Bp., 2002). 


    F. m.: ford., szerk.: Calvino, Italo: A pókfészkek ösvénye. Regény. Ford. N. I. Ill. Szász Endre. (Bp., 1957)
    Steinbeck, John: Kedves csirkefogók. Regény. Ford. Gál Zsuzsa. Ill. Raszler Károly. Az utószót írta N. I. (Vidám Könyvek. Bp., 1957)
    Leopardi, Giacomo: Magános élet. Vál. versek. Ford. Rába György. Vál., szerk., az utószót írta N. I. (Bp., 1958)
    Parise, Gottfredo: A szép pap. Regény. Ford. N. I. (Bp., 1958; Európa Zsebkönyvek. 2. kiad. 1970; 3. kiad. 1979)
    Calvino, Italo: Végül arra száll egy holló. Novellák. Ford. N. I. Ill. Szász Endre. (Bp., 1959)
    Carducci, Giosue válogatott versei. Szerk., az utószót írta N. I. (Bp., 1961)
    Linykov, Lev: A messzi láthatár. Kisregény. Ford. N. I. (Katonák Kiskönyvtára. Bp., 1962)
    Versigora, Peter: Nyugati portya. Regény. Ford. N. I. (Katonák Kiskönyvtára. Bp., 1962)
    Aristarco, Guido: A filmelméletek története. I–II. köt. (A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum. Bp., 1962)
    Eizenstein, Szergej Mihajlovics: A filmrendezés művészete. Vál. tanulmányok. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta N. I. (Bp., 1963)
    Steinbeck, John: Kedves csirkefogók. Regény. Ford. Gál Zsuzsa. Ill. Kondor Lajos. Az utószót írta N. I. (2. kiad. Bp., 1963; Olcsó Könyvtár. 3. kiad. 1965)
    Berto, Giuseppe: Vörös az ég. Regény. Ford. Karsai Lucia. Az utószót írta N. I. (Világkönyvtár. Bp., 1964)
    Böll, Heinrich: Doktor Murke összegyűjtött hallgatásai. Vál. elbeszélések. A bevezetést írta N. I. (Világkönyvtár. Bp., 1965)
    Lee, Harper: Ne bántsátok a feketerigót! Regény. Ford. Máthé Elek. A bevezetést írta N. I. (Világkönyvtár. Bp., 1965)
    Bergmann, Ingmar: Filmtrilógia: 1. „…tükör által homályosan”. 2. Úrvacsora. 3. A csend. Ford. Kuczka Péter. Az utószót írta N. I. (Modern Könyvtár. 87. Bp., 1965; 2. kiad. 1967)
    Dovzsenko, Alekszandr Petrovics: Költő vagyok… Összeáll., ford., a kísérő tanulmányt írta N. I. (Bp., 1968)
    Chiarini, Luigi: A film gyakorlata és elmélete. Ford. Zentai Éva. Az utószót írta N. I. (Bp., 1968)
    Aristarco, Guido: Filmművészet vagy álomgyár. A mai nyugati filmművészet. Vál. írások. Ford. Marx Józseffel és Zentai Évával. (Bp., 1970)
    Az édes élet. Forgatókönyvek. 1921–1969. I–II. köt. Vál., szerk., az utószót írta N. I. (Bp., 1970)
    A film ma. Az antológiát szerk., a tanulmányokat vál. és a bevezetést írta N. I. (Bp., 1971)
    Calvino, Italo: A Hold-leányok. Elbeszélések. Ford. Vál. Telegdi Polgár István. Ford. Barna Imrével és Telegdi Polgár Istvánnal. (Európa Zsebkönyvek. 185. Bp., 1978)
    Lizzani, Carlo: Az olasz film története. 1895–1979. Ford. Gaál István. Az utószót írta N. I. (Bp., 1981)
    Balázs Béla: A látható ember. – A film szelleme. Ford. Berkes Ildikó. Szerk., az utószót írta N. I. 12 táblával. (Bp., 1984). 

    Irodalom

    Irod.: Zöldi László: A Nemeskürty-jelenség. (Élet és Irodalom, 1978. ápr. 29.)
    Huszonnyolc év a magyar film szolgálatában. Interjú N. I.-nal. (Magyar Nemzet, 1994. jan. 29.)
    Kocsis L. Mihály: Vitéz hadnagy. Töredékek a hetvenéves N. I.-ról. (Új Magyarország, 1995. máj. 13.)
    Szeghalmi Elemér: Tüzes józanság. A 70 éves N. I.-ról. (Polisz, 1996)
    Hommage à Tanár Úr. N. I. köszöntése. (Bp., 2000)
    Hazateremtő kereszténység. N. I.-nal beszélget Halász Zsuzsa. (Miért hiszek? 3. Bp., 2003)
    A gyökerektől a koronáig. N. I.-nal beszélget Molnár Pál. (Magyarnak lenni. 5. Bp., 2005)
    Emlékezés N. I. író, irodalom- és filmtörténész egyetemi tanárra. (Erdélyi örmény gyökerek, 2015)

     

    írásairól: Koltay-Kastner Jenő: N. I.: Bornemisza Péter, az ember és az író. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    Scheiber Sándor: N. I.: Bornemisza Péter, az ember és az író. (Filológiai Közlöny, 1960)
    Tarnóc Márton: N. I.: Bornemisza Péter, az ember és az író. (Irodalomtörténet, 1961)
    Végh Ferenc: N. I.: A magyar széppróza születése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
    Gyenis Vilmos: N. I.: A magyar széppróza születése. (Magyartanítás, 1964)
    Bán Imre: N. I.: A magyar széppróza születése. (Alföld, 1965)
    Lehoczky Gergely: N. I.: A magyar széppróza születése. (Magyar Műhely, 1965)
    Veress József: N. I.: A magyar film története. – Molnár István: N. I.: A Meseautó utasai. (Filmvilág, 1965)
    Molnár István: N. I.: A magyar film története. (Filmkultúra, 1965)
    B. Nagy László: N. I. filmtörténeti könyvei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
    Szekeres Péter: N. I.: A filmművészet nagykorúsága. (Társadalmi Szemle, 1967)
    Szakály Ferenc: N. I.: Ez történt Mohács után. (Századok, 1968)
    Lehoczky Gergely: Mi történt Mohács után? (Magyar Műhely, 1968)
    Barta János, ifj.: N. I. krónikája Dózsa György tetteiről. (Alföld, 1972)
    Hunyadi Károly: N. I.: Requiem egy hadseregért. (Kortárs, 1973)
    Rényi Péter: Szorosan a tények mellett. N. I. számvetéséhez. (Filmkultúra, 1974)
    Kovács Sándor, V.: N. I.: A magyar népnek, ki ezt olvassa. Az anyanyelvű magyar reneszánsz és barokk irodalom története. 1533–1712. (Literatura, 1975)
    Rajk András: Fellini. N. I. tanulmánykötetéről. (Filmkultúra, 1975)
    Ács Zoltán: N. I.: „Kik érted haltak, szent Világszabadság!” A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradalmárai. (Alföld, 1978)
    Bona Gábor: Új legenda születik. Kritikai észrevételek N. I. 48-as könyvéről. (Századok, 1979)
    Lackó András: „Hungarus sed impius.” N. I.: Balassi Bálint. (Magyartanítás, 1979)
    S. Sárdi Margit: N. I.: Balassi Bálint. (Irodalomtörténet, 1980)
    Győrffy Miklós: A magyar filmről – németül. N. I.: Wort und Bild. (Filmkultúra, 1981)
    Huszka Imre: N. I.: Balassi Bálint. (Somogy, 1981)
    Nagy Miklós: N. I.: Parázs a hamu alatt. Világostól Solferinóig. (Irodalomtörténet, 1982)
    Barta János: Magyar irodalom – ömlesztve. N. I.: Diák, írj magyar éneket! A magyar irodalom története 1945-ig. I–II. köt. (Alföld, 1984)
    Széchenyi Ágnes: N. I.: Diák, írj magyar éneket! A magyar irodalom története 1945-ig. I–II. köt. (Társadalmi Szemle, 1984)
    Kronstein Gábor: N. I.: Diák, írj magyar éneket! A magyar irodalom története 1945-ig. I–II. köt. (Pedagógiai Szemle, 1984)
    Kozocsa Sándor Géza: N. I.: Diák, írj magyar éneket! A magyar irodalom története 1945-ig. I–II. köt. (Nyelvünk és Kultúránk, 1984)
    Kádár Zsolt: Egyszemélyes irodalomtörténet. N. I.: Diák, írj magyar éneket! A magyar irodalom története 1945-ig. I–II. köt. (Theologiai Szemle, 1984)
    Almási István: N. I.: A képpé varázsolt idő. (Filmvilág, 1985)
    Imre Mihály: N. I.: Bornemisza Péter kísértései. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986)
    Báron György: Egy szerelem krónikája. N. I.: A filmművészet új útjai. (Filmvilág, 1987)
    Jávor Ottó: N. I.: A kőszívű ember unokái. (Budapest [folyóirat], 1987)
    Nagy Miklós: N. I.: A kőszívű ember unokái. (Alföld, 1988)
    Zöldi László: Nemzetáruló vagy hazafi? N. I. Mohács-könyvének fogadtatása a korabeli sajtóban. (Kortárs, 1988)
    Zöldi László: Kik haltak érted, szent világszabadság? N. I. 1848–1849-es katonakönyve a korabeli kritikák tükrében. (Napjaink, 1988)
    Vekerdi László: Küldetéstudat, kötelességtudat. Gondolatok N. I. A bibliai örökség. A magyar küldetéstudat története c. könyvéről. (Tiszatáj, 1992)
    Gyurácz Ferenc: Góg és Magóg fiai a történelemben. N. I.: A bibliai örökség. A magyar küldetéstudat története. (Hitel, 1993)
    Wéber Antal: N. I.: Tüzes józanság. Berzsenyi Dániel új megvilágításban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
    Bartal Csaba: N. I.: Búcsúpillantás. A Magyar Királyság és kormányzója. 1920–1944. (Módszertani Lapok, 1995)
    Domokos János: N. I.: Kis magyar művelődéstörténet. 1000–1945. (Confessio, 1997 és Tanító, 1997)
    Mórocz Zsolt: Higgyünk a csodában is? N. I.: Mi történt velünk? Haldoklásunk évszázada. (Magyar Szemle, 2003)
    Mórocz Zsolt: Az értelem lázadása. Gondolatok N. I. Magyarnak számkivetve c. kötetéről. (Hitel, 2004)
    Mórocz Zsolt: Ott, ahol az angyalok… Széljegyzetek N. I. Magyar századok c. könyvéhez. (Hitel, 2009). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu