Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Az író és a titkár
    Fejes Endre: Mocorgó
    Halandzsa
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó

    Benedek Aladár

    költő, író, újságíró

    Náray Iván, nárai


    Született: 1843. szeptember 20. Arad
    Meghalt: 1915. november 30. Budapest

    Család

    Sz: Náray Antal (1795–1870) író, Szuchodolszky Mária. F: 1874-től Büttner Lina (1846–1917) írónő, akitől 1876-tól különváltan élt.

    Iskola

    Iskolai tanulmányait félbeszakítva Pestre költözött (1861), s írásaiból élt.

    Életút

    Az Uj Világ (1869–1870), a Szépirodalmi Közlöny (1871), a Papagáj (Szőke Keselyű álnéven, 1871), az Új Idők (1876) és a Csöndes Órák szerkesztője (Feodor álnéven, 1878–1879). A Hölgyfutár (1864), a Hazánk és Külföld (1865–1867 és 1871–1872), a Nefelejts (1865–1874), a Fővárosi Lapok (1865–1866 és 1870–1873) és a Koszorú munkatársa (1880–1882).

    Első verseit saját költségén adta ki (1866. szept. 15-én, mindössze 135 előfizető érkezett!). Legelső költeményein Petőfi Sándor hatása érződik, művei nem ütöttek el a többi epigontól. Később Vajda János hatását mutató, elégikus hangulatú, de nem túl magas esztétikai színvonalú költeményeket, ill. hazafias verseket, regényt és drámát írt. A kor népszerű műfaja, a lírai biográfia magyarországi megteremtője: a nagy nyilvánosság előtt számolt be magánélete eseményeiről, versszakait határtalan bőbeszédűséggel, aprólékosan részletezően töltötte ki. Szerelmes verseit két kötetbe rendezte: a Hulló levelek (1871) 41 versből és egy epilógusból áll, volt kedveseinek állított ezzel emléket; Az epedés óráiban (1874) dalait Büttner Linának, későbbi feleségének írta. Verselésében leggyakrabban a nyugat-európai rímes és mértékes versformát használta, jóllehet sikertelenül próbálkozott a klasszikus versformákkal is. Mécsvilágok (1868) címmel értékes kötetbe gyűjtötte az 1860-as években, a női emancipációt támogató írásait. Különösen nagy feltűnést keltett Czeczil levelei (1872) c. munkája, amely Rousseau Emiljének nevelési elgondolásait hirdeti. Czeczil egy elvált asszony, aki vidéken nevelőnőként dolgozik. A kötet az asszony és új barátja öt levelét, ill. válaszlevelét közli. Milyenek a nők? címmel női rajzokat és naplójegyzeteket kívánt kiadni. A 11, lazán összefüggő történet, 11 női portrét, 11 szerelmi kalandot beszélt el, címében 11 női névvel (1875-től; kötetben nem jelent meg, a legnagyobb visszhangot az Olga c. elbeszélése keltette, Nefelejts, 1874). Egyetlen regénye, a Romlaky kastély (1886) társadalmi irányregény, „roncsolt és összetört” életek története. A főszereplő, Romlaky vidéki földbirtokos, aki egy évi házasság után rájött arra, hogy felesége nem tudja őt kielégíteni, ezért megcsalja őt társalkodónőjével. Miután beismeri bűnét, szétválnak, s Romlaky elindul a züllés útján: szakít szeretőjével, házasságtörésre kényszeríti legjobb barátja feleségét, végül külföldön vadházasságban él egy nővel, akitől két gyermeke is születik. Regényével Benedek azt bizonygatta, hogy Romlaky lezülléséért elsősorban a felesége, ill. a korabeli nőnevelés a bűnös. Az asszony ugyanis sem jó feleség, sem jó szerető nem tudott lenni. Műfordítóként klasszikus angol és francia irodalmat – Dickens és Balzac műveit – tolmácsolt.

    Verseiből derült ki, hogy bankóhamisításért börtönbüntetést szenvedett (1864–1865; történetét később Krúdy Gyula írta meg). Benedek Aladár volt az első magyar író, akinek műveit az angol uralkodó (Erzsébet királyné) megrendelte. Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület József körút 15.) élt és tevékenykedett.

    Emlékezet

    Írásai a Hölgyfutárban (1864-től), a Hazánk és a Külföldben (1865–1867, 1871–1872), a Nefelejtsben (1865–1874), a Fővárosi Lapokban (1865–1866, 1870–1873, 1902–1903), a Vasárnapi Ujságban (1865–1878, 1881–1882), a Magyarország és a Nagyvilágban (1866, 1869–1872, 1879), a Magyarország Képekben c. folyóiratban (1867–1868), az Otthonban (1874–1875), a Független Hírlapban (1880), a Koszorúban (1880–1882) és az Ország–Világban (1883, 1913–1914), a Képes Családi Lapokban (1895), a Hazánkban (1901–1903), az Alkotmányban (1905) és a Budapesti Hírlapban jelentek meg (1913–1914).

    Főbb művei

    F. m.: Költemények. Két kötetben. (Pest, 1866)
    Újabb költemények egy kötetben. (Pest, 1867)
    Mécsvilágok. Társadalmi, lélektani és életbölcseleti irányczikkek, különösen női olvasmányul. (Pest, 1868; 2. kiad. 1869)
    B. A. legújabb költeményei. (Pest, 1870)
    Hulló levelek. Versek. (Pest, 1871)
    Czeczil levelei életbölcseleti tanulmányul, különösen a hölgyek számára. (Pest, 1872; 2. olcsó kiad 1872 után)
    Árnyak, sugarak. Legújabb vegyes költemények. 1871–1873. (Pest, 1873)
    Szerelemféltő. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1873)
    Az epedés óráiban. Versek. (Bp., 1874)
    A Romlaky kastély. Eredeti regény a jelenkor társadalmáról. Két kötetben. (Bp., 1886; 2. kiad. 1922)
    A szalacsi jósnő csodás élete és halála. Verses elbeszélés. János diák néven. (Bp., 1899; 2. kiad. 1905)
    Örökzöldek. Rímek a szerelemről. (Bp., 1900)
    ford.: Boz [Dickens, Charles]: Nickleby Miklós és családjának élete és viszontagságai. 1–6. (Bp., 1875; 2. olcsó kiad. 1895)
    Balzac: A házasság élettana. Ford. és átd. (Bp., 1907).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Pesti Hírlap–Budapesti Hírlap, 1915. dec. 3.)
    Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Török Erzsébet: B. A. Tanulmány. (Bp., 1932)
    Krúdy Gyula: A királyné költője. – A bankócsináló költő. (K. Gy.: Írói arcképek I. köt. Bp., 1957)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu