Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Badár Balázs korsós mester
    Kormos István és Vackor
    Mándy Iván, mándi
    Mándy Iván kerítései
    Szepes Mária emlékezete

    Mándy Iván, mándi

    író


    Született: 1918. december 23. Budapest
    Meghalt: 1995. október 6. Budapest

    Család

    Nagyszülei: Mándy Lajos, Reitter Celesztin; Alfay Zoltán (1862. jan. 8. Tasnád, Szilágy vm.–1920. ápr. 2. Budapest) postafőtanácsos, Kenéz Karolina. Sz: Mándy Gyula (1889. nov. 23. Dunaföldvár, Tolna vm.) hírlapíró, Alfay Ilona (1891–). Szülei elváltak. Édesapja 2. felesége Stux Olga, Stux Sándor, orvos, szülész-nőgyógyász leánya. Később a szülők újra összeköltöztek… F: 1971-től Simon Judit orvos, fül-orr-gégész.

    Iskola

    A Lónyay utcai református gimnáziumban és a Madách Imre Gimnáziumban tanult, de az ötödik osztályból kimaradt, s tanulmányait nem fejezte be. 

    Életút

    A II. világháború alatt sporttudósító, katonai szolgálatot nem teljesített. Az Újhold társszerkesztője (1946–1948), a Népszava (1948–1950), majd a Népművelési Intézet munkatársa (1950–1954). 1949-től csak ifjúsági regényei jelenhettek meg. A Magyar Rádió számára dramaturgiai munkákat végzett, gyermekhangjátékokat írt, vidéken irodalmi előadásokat tartott. Szabadfoglalkozású író (1954-től). Az 1980-as évektől a kortárs magyar irodalom legelismertebb alkotói közé tartozott. 



    Első novelláját (Bogár, 1937) Schöpflin Aladár közölte a Tükör c. folyóiratban. Pályafutásának kezdetén klasszikus regényeket dolgozott át az ifjúság számára (pl. Don Quijote; Robin Hood; Tamás bátya kunyhója stb.). Már itt megmutatkozott dramaturgiai érzéke, a történet sűrítésére, összevonására-kihagyására való képessége – mindezeknek igen nagy hasznát vette később különleges kisprózájában, valamint hangjátékaiban. Legelső írásai közül a Robin Hoodot (1965) idővel újra elővette, a klasszikus történet átdolgozott, újra elmesélt, „sűrített“ változata ma is a magyar ifjúsági irodalom klasszikusa.

     

    Első alkotói korszakában (1949-ig) írt regényei életrajzi emlékekből, gyermek- és ifjúkorában megélt élményekből táplálkoznak, jellegzetes nagyvárosi helyszíneket villantanak fel (A csőszház, 1943; Francia kulcs, 1948; A huszonegyedik utca, 1948). A külvilág, a nagyváros életét epizódok laza láncolatában ábrázolja, alakjai a Külső-Józsefváros jellegzetes figurái, bódésok, csavargók, akiknek fő létélménye a magány és a cselekvésképtelenség, s életüket az itt realitásának szorításában és a máshová való elvágyódás bűvöletében élik. Mándyt nem a valóság tárgyilagos történései érdeklik, műveinek lényegét inkább hangulatok, általános létélmények megfogalmazása adja. A politikamentes irodalom eszméjének tudatos vállalása az oka annak, hogy 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel után, az Újholdszerzőgárdájának más tagjaival együtt hallgatásra kényszerült. Társaihoz (pl. Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda) hasonlóan ő is ifjúsági regényeket (és hangjátékokat írt), amelyek közül kiemelkednek a Csutak-történetek (Csutak színre lép, 1957; Csutak és a szürke ló, 1959; Csutak a mikrofon előtt, 1961; Csutak és Gyáva Dezső, 1968), ill. hangulatában idetartozik még A locsolókocsi (1965) is. A csutak szó jelentése: ’csomóba összecsavart, szálas anyag’, amelyet tisztításra, súrolásra (pl. ló csutakolására) használnak. Csutak egy sápadtszőke, vékony, tizenéves kisfiú, az Ér utcaiak legkisebbike. A történeteket az író a csapat legkisebb tagja szemszögéből látja, láttatja. Mégis a legfontosabb dolgok mindig Csutakkal történnek, aki csak súgó lehet a Liliomfiban, s hiába kapja meg a másik iskolai színdarabban, a Csongor és Tündében a főszerepet mégsem léphet színre… Talán Mándy Iván alteregójáról van szó, aki az 1950-es években nem publikálhatott: műveit nem olvashatták, szerzőjét nem láthatták. Különös módon Csutak a neve a másik Újholdas író, a szintén perifériára szorított Szabó Magda (1917–2007) Disznótor (1960) c. regénye főszereplőjének is! 



    A „láthatatlan és hallhatatlan korszakában” írt, de csak később megjelent novellái (Előadók, társszerzők, 1970) a kor létélményét tükrözik; hősei létbizonytalanságban, fenyegetettségben élő emberek, akik számára már a fantáziavilágban sem létezik alternatíva, amely a korai regények hősei számára még megadatott. Ezekben az években alakult ki Mándy Iván jellegzetes írói stílusa, amelynek lényege a kihagyás, a sűrítés, a vizuális és akusztikai hatásokkal élő filmes szerkesztés. Új novelláskötetében (Idegen szobák, 1957) a Teleki téri bódésok világa, a Józsefváros jellegzetes alakjai mellett megjelentek az 1950-es évek kallódó értelmiségi hősei. A korábbi lírai alaphangot felváltotta a jellegzetes, érzelemmentes, gyakran ironikus ábrázolásmód, jellemzővé vált az erős megjelenítő erejű, sűrítéseket, vizuális és filmszerű technikákat alkalmazó írástechnika. A Fabulya feleségei (1959) c. kisregény az 1950-es évek élményeiből táplálkozik, s egyszerre jellemez egy jellegzetes értelmiségi karaktert és a kor atmoszféráját. A regény szereplői közül Zsámbokyt a szerző alteregójaként tartják, míg Fabulyát írótársáról, a szintén az ifjúsági irodalomba kényszerített Végh Györgyről (1919–1982) mintázta. Az 1960-as években a „Mándy-univerzum” fontos része lett a futball; leghíresebb ilyen tárgyú regénye A pálya szélén (1963), amely egyúttal saját írói attitűdjének metaforája is.

     

    Az 1960-as–1970-es években Mándy köteteinek kedvelt formája lett a novellaciklus; az írásokat a tematikai azonosság mellett az azonos főszereplők, helyszínek, sőt a lineáris cselekményvezetés is összeköti (Mi van Verával?, 1970). Más könyveit Mándy regényként határozta meg, de a mozaikos szerkesztettség okán ezek távol állnak a hagyományos, teljes világkép ábrázolására törekvő nagyregényektől. Témaként a mozik világa vált hangsúlyossá (Régi idők mozija, 1967; Zsámboky mozija, 1975); ezekben a művekben az alapszituáció csupán keretként jelenik meg, funkciója a filmekhez, mozikhoz kötődő történetek egységbe foglalása. A tragikus életérzést megszólaltató, szomorú, kiábrándult hangnemű, Mi az, öreg? című, életrajzi fogantatású művében, az apa és a fiú alakja a főszereplő. Írásaiban egészen új hangként jelentek meg a Vera-novellák (Az ördög konyhája, 1965; Mi van Verával?, 1970). Vera a magányos, cselekvésképtelen figurák ellenpólusa, az 1960-as évek cselekvő, magabiztos ifjúságának, a beatnemzedéknek jellegzetes képviselője.

     

    Az 1960-as években Mándy megpróbálkozott a kor igényeinek megfelelő, valóságfeltáró írásokkal, dokumentum- és hangjátékokkal, ezek azonban az életműre kevésbé jellemző darabok. 1961-ben a Petőfi Színház bemutatta Mélyvíz (1960) c. musicaljét. Az 1970-es években az erősödő múltba fordulás mellett újdonság írásművészetében az ún. álomtechnika alkalmazása (Egy ember álma, 1971; Álom a színházról, 1977). A történetekre a szorongás nyomja rá bélyegét; a nyomasztó eseményeket sem időbeliség, sem térbeli szerveződés nem tartja össze, a jelenetek az álom logikájának mintájára következnek egymás után, reális és szürreális elemek keverednek egymással. Az 1980-as években írt műveiben megfigyelhető a tárgyak antropomorfizálására való törekvés; a történetet a tárgyak, helyszínek szervezik, amelyek önálló, akár egész életutat magukba sűrítő entitásként jelennek meg az író világában (Bútorok, 1980; Tájak, az én tájaim, 1981). 

     

    Mándy Ivánt sajátos, a hagyományos elbeszélő technikákat meghaladó, a film, az intertextualitás, a líraiság eszközeit felhasználó írásmódja miatt a novella megújítójaként tartják számon. Számos hangjáték szerzője is. Több művéből film készült (Csutak és a szürke ló, 1960; A locsolókocsi, 1973; Szabadíts meg a gonosztól, 1978); a legjelentősebb Sándor Pál Régi idők focija c. filmje (1973), amelynek alapjául Mándy Iván A pálya szélén c. regénye szolgált. 

    Emlékezet

    Budapesten, a Józsefvárosban élt és tevékenykedett, írásainak helyszínei is igen gyakran a józsefvárosi utcák, omló vakolatú bérházak, udvarok, zegzugos pincék. Budapesten hunyt el, a Fiumei út Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). 

    Elismertség

    A Rónay György-díj kuratóriumának elnöke (1990-től), a budapesti magisztrátus tagja (1991-től), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja (1992), elnöke (1992-től). 

    Elismerés

    Baumgarten-díj (1948), József Attila-díj (1969), Rádiókritikusok Díja (1982), Déry Tibor-díj (1985), Kossuth-díj (1988), a Magyar Rádió Új Magyar Hangjáték Díja (1989), a Magvető Könyvkiadó nívódíja (1990), Getz Írói Díj (1991), Robert A. Pritzker Magyar Nyelvű Életmű Díja (1991), a Soros Alapítvány Irodalmi Életmű Díja (1992), az Év Könyve Jutalom (1992), a Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Márai Sándor-díj (1996, posztumusz). 

    Szerkesztés

    A Holmi szerkesztőbizottságának tagja (1992-től). 

    Főbb művei

    F. m.: A csőszház. Kisregény. (Diárium Könyvtár. 7. Bp., 1943)
    Don Quijote. M. I. átírásában. A szövegközti rajzok Győry Miklós munkája. (Az ifjúság klasszikusai. Bp., 1943)
    Koldus és királyfi. M. I. átírásában. A szövegközti rajzok Korcsmáros Pál munkája. (Az ifjúság klasszikusai. Bp., 1943)
    Az enyedi diák. Ifjúsági regény. Fery Antal rajzaival. (Bp., 1944)
    Münchhausen báró kalandjai. M. I. átírásában. Fery Antal rajzaival. (Az ifjúság klasszikusai. Bp., 1944)
    Robin Hood, a sherwoodi erdő lovagja. M. I. átírásában. (Az ifjúság klasszikusai. Bp., 1945)
    Tamás bátya kunyhója. M. I. átírásában. A szöveg közötti rajzok Korcsmáros Pál munkája. (Az ifjúság klasszikusai. Bp., 1945)
    Francia kulcs. Regény. (A világirodalom dekameronja. Bp., 1948; franciául: La clé. Paris, 1997)
    A huszonegyedik utca. Regény. (Bp., 1948)
    Vendégek a Palackban. Elbeszélések. (Bp., 1949)
    Egy festő ifjúsága. Barabás Miklós diákévei. Történelmi regény. Lantos Lajos rajzaival. 4 táblával. (Bp., 1955)

     

    Csutak történetei és ifjúsági művei: Csutak és a többiek. Vígjáték. (Színjátszók Könyvtára. 145. Bp., 1956)

     

    Csutak a színre lép. Ifjúsági regény. Réber László rajzaival. (Bp., 1957)
    Csutak színre lép. Ifjúsági regény. Réber László rajzaival (Sirály Könyvek. 2. kiad. Bp., 1969; Mókus Könyvek. 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1988; 7. kiad. 2010)

     

    Csutak és a szürke ló. Ifjúsági regény. Réber László rajzaival. (Bp., 1959; lengyelül: Warszawa, 1964; 2. lengyel kiad. 1967; németül: Stoppel und das graue Pferd. Stuttgart, 1967; 2. német kiad. Berlin, 1986; litvánul: Vilnius, 1969; bolgárul: Szófia, 1977; észt nyelven: Tallinn, 1977; szlovákul: Bratislava, 1988)
    Csutak és a szürke ló. Forgatókönyv. M. I. regényéből írta Kézdi Kovács Zsolt. Rendezte Várkonyi Zoltán. (Bp., 1960)
    Csutak és a szürke ló. Ifjúsági regény. Réber László rajzaival. (Sirály Könyvek. 2. kiad. Bp., 1970; Mókus Könyvek. 3. kiad. 1979; 4. kiad. 1982; 5. kiad. 1997; 6. kiad. 1999; 9. kiad. 2006; 10. kiad. 2011)

     

    Csutak a mikrofon előtt. Ifjúsági regény. Réber László rajzaival. (Bp., 1961; lengyelül: Warszawa, 1967)
    Csutak a mikrofon előtt. Ifjúsági regény. Réber László rajzaival. (Sirály Könyvek. 2. kiad. Bp., 1969; 3. kiad. 1971; 6. kiad. 2001)

     

    A locsolókocsi. Ifjúsági regény. Réber László rajzaival. (Bp., 1965; 4. kiad. 2012)

     

    Csutak és Gyáva Dezső. Ifjúsági regény. Ill. Szántó Piroska. 10 táblával. (Bp., 1968; 3. kiad. 2002; lengyelül: Warszawa, 1971)
    A locsolókocsi. Forgatókönyv. M. I. regényéből írta és rendezte Kézdi Kovács Zsolt. (Bp., 1973)
    A locsolókocsi. (M. I: művei. Bp., 1988)
    Csutak színre lép. – Csutak és a szürke ló. – Csutak a mikrofon előtt. – Csutak és Gyáva Dezső. (M. I. művei. Bp., 1993)

     

    Idegen szobák. Elbeszélések. Ill. Kepes Erzsébet. (Bp., 1957)
    Fabulya feleségei. Kisregény. (Magvető Kiskönyvtár. Bp., 1959; németül: Die Frauen des Fabulya. Stuttgart, 1966)
    A pálya szélén. Regény. Ill. Csernus Tibor. (Bp., 1963; németül: Am Rande des Spielfeldes. Stuttgart, 1971)
    Az ördög konyhája. Elbeszélések. (Bp., 1965; cseh nyelven: Praha, 1969)
    Robin Hood. Történelmi regény. Ill. Szecskó Tamás. (Delfin Könyvek. Bp., 1965; 2. kiad. 1970; 3. kiad. 1975; 4. kiad. 1980; 5. kiad. 1982; 6. kiad. 1985; 7. kiad. 1993; 8. kiad. 2003)
    Séta a ház körül. Elbeszélések, dokumentumjátékok. (Bp., 1966)
    Régi idők mozija. Elbeszélések. Fotógrafikák: Murányi István. (Bp., 1967; szlovákul: Bratislava, 1980)
    Egyérintő. Vál. novellák. (Bp., 1969)
    Mi van Verával? Elbeszélés. (Körkép. Szerk. Rátkai Ferenc, Tóth Ferenc. Bp., 1969)
    Előadók, társszerzők. 1950–1952. Elbeszélések. – Fabulya feleségei. Kisregény. (Bp., 1970)
    Mi van Verával? Elbeszélések. (Bp., 1970)
    Egy ember álma. Regény. (Bp., 1971)
    Mi az, öreg? Regény. (Bp., 1972; 2. kiad. 1975; németül: Kino alter Zeiten. Berlin, 1975)
    Fél hat felé. Elbeszélések. (Bp., 1974)
    Tribünök árnyéka. Elbeszélések. (Magvető Zsebkönyvtár. Bp., 1974)
    Zsámboky mozija. A családtag. Regény. (Bp., 1975)
    Tájak, az én tájaim. Elbeszélés. (Körkép. 1975. Szerk. Sík Csaba. Bp., 1975)
    Álom a színházról. Regény. (Bp., 1977)
    Lány az uszodából. Elbeszélések. (30 év. Bp., 1977)
    Arnold, a bálnavadász. Meseregény. Réber László rajzaival. (Bp., 1977; németül: Arnold, der Walfischfänger. Berlin–Bp., 1982; oroszul: Moszkva, 1982)
    A trafik. Kisregény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1979)
    A pálma. (Körkép. 1979. Szerk. Kardos György. Bp., 1979)
    A bútorok. Kisregény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1980)
    Szabadíts meg a gonosztól. M. I. és Sándor Pál filmje. Szerk. Hámori András. (Ötlettől a filmig. Bp., 1980)
    Ha köztünk vagy, Holman Endre. Hangjátékok. (Bp., 1981)
    Tájak, az én tájaim. Elbeszélések, kisregények. (Bp., 1981)
    A villamos. Kisregény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1981)
    Átkelés. Elbeszélések, hangjátékok. (Bp., 1983)
    Mit akarhat egy író? Vál., az utószót írta Lengyel Balázs. (Diákkönyvtár. Bp., 1983)
    Strandok, uszodák. Kisregény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1984)
    On the Balcony. Selected Short Stories. (Bp., 1988)
    Magukra maradtak. Kisregény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1986)
    Önéletrajz. Novellák, rádiójátékok. (Bp., 1989)
    Huzatban. Elbeszélések. (Bp., 1992)
    Tépett füzetlapok. Vál. novellák. Vál., szerk. Domokos Mátyás. (Literatura. Bp., 1992)
    A pálya szélén. Kisregény. Szerk., az utószót írta Tarján Tamás. (Heti Klasszikusok. Bp., 1993)
    Budapesti legendák. Elbeszélések. Vál. Kálmán C. György. Felvidéki András rajzaival. (Az én Budapestem. Bp., 1994)
    Harminc novella. A szerző válogatása életművéből. (Bp., 1995)
    A légyvadász. Novellák. Vál., szerk. Domokos Mátyás. (Osiris Könyvtár. Bp., 1996)
    Robin Hood. Történelmi regény. Szecskó Tamás rajzaival. (Klasszikusok fiataloknak. Bp., 1997)
    A pálya elején. Az első novellák. 1942–1944. Vál., szerk., az utószót írta Rónay László. (Bp., 1998)
    What was Left. Stories and Novellas. (Written in Hungary. Bp., 1999)
    Fabulya’s Wives and Other Stories. (Bp., 1999)
    Fabulya feleségei. – Előadók, társszerzők. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 2000)
    Robin Hood. Ifjúsági regény. (Új kiad. Bp., 2003)
    Arnold, a bálnavadász. Meseregény. (Új kiad. Bp., 2003)
    Ma este Gizi énekel. Novellák és karcolatok. Összegyűjtötte, sajtó alá rend. Ugrin Aranka. (Bp., 2013). 


    Életműsorozatai:

     

    Mándy Iván művei: Magvető Kiadó: Lélegzetvétel nélkül. Kisregények, elbeszélések. (Bp., 1984)
    Francia kulcs. Regény. (2. kiad. Bp., 1985)
    Mi az öreg? – Zsámboky mozija. – Régi idők mozija. Kisregények. (Bp., 1986)
    Előadók, társzerzők. – Mi van Verával? ­– Arnold, a bálnavadász. (Bp., 1987)
    Egy ember álma. – Álom a színházról. – A locsolókocsi. (Bp., 1988)
    A csőszház. – Séta a ház körül. – Egy festő ifjúsága. – Ha köztünk vagy, Holman Endre. Kisregények, elbeszélések, hangjátékok. (Bp., 1990)
    Csutak színre lép. – Csutak és a szürke ló. – Csutak a mikrofon előtt. – Csutak és Gyáva Dezső. (Bp., 1993)

     

    Holnap Kiadó: Francia kulcs. – A huszonegyedik utca. Szerk., az utószót írta Tarján Tamás. (Bp., 1993)
    Régi idők mozija. – Zsámboky mozija. (Bp., 2001)
    A csőszház. – Egy festő ifjúsága. Szerk., az utószót írta Tarján Tamás. (Bp., 2002)

     

    Palatinus Kiadó: Novellák. I–III. köt. Vál., szerk. Kiss Bori és Pádár Eszter. (Bp., 2001)
    Regények. I–II. köt. Vál., szerk. Kiss Bori és Pádár Eszter. (Bp., 2003; 2. kiad. 2005)
    Elbeszélések, kisregények. Vál., szerk. Kiss Bori és Pádár Eszter. (Bp., 2004)
    Hangjátékok. A szöveget gondozta Ugrin Aranka, szerk., az utószót írta Kopányi György. (Bp., 2007)
    Drámák. A szöveget gondozta Ugrin Aranka. (Bp., 2008). 

    Irodalom

    Irod.: Konrád György: M. I.: Idegen szobák. (Kortárs, 1958)
    Vargha Kálmán: M. I. novelláiról. (Irodalomtörténet, 1959)
    Jovánovics Miklós: M. I.: Fabulya feleségei. (Kortárs, 1959)
    Galsai Pongrác: Az íróról, aki csak vendég a filmjében. M. I.: Csutak és a szürke ló. (Filmvilág, 1961)
    Sárközi Mátyás: A tehetség bizonysága. M. I.: A pálya szélén c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1963)
    Török Endre: Író a pálya szélén. M. I. új regényéről. (Kortárs, 1964)
    Albert Pál: Az ördög konyhája. M. I. könyvéről. (Új Látóhatár, 1966)
    Borbély Sándor: M. I.: Az ördög konyhája. (Kortárs, 1966)
    Lengyel Balázs: M. I.: Séta a ház körül. (Kortárs, 1967)
    Beczner Tamás: Író, aki csak írni akar. M. I.: Séta a ház körül c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1968)
    Nemeskürty István: M. I.: Régi idők mozija. (Filmvilág, 1968)
    Márkus Béla: M. I.: Mi van Verával? (Alföld, 1970)
    Hajdú Ráfis Gábor: Csutak és Heidegger. M. I.: Egyérintő. (Társadalmi Szemle, 1970)
    Vargha Kálmán: Mi van Verával? (Kortárs, 1970)
    Fábián László: M. I.: Előadók és társszerzők. – Vargha Kálmán: M. I.: Egy ember álma. (Kortárs, 1971)
    Lengyel Balázs: M. I. (L. B.: Hagyomány és kísérlet. Vál. tanulmányok. Bp., 1972)
    Vargha Kálmán: M. I. világa. (V. K.: Álom, szecesszió, valóság. Tanulmányok a huszadik századi magyar prózaírókról. Bp., 1973)
    Alexa Károly: M. I.: Mi az, öreg? (Kortárs, 1973)
    Vargha Kálmán: M. I.: A siker fényében. (Literatura, 1974)
    Vargha Balázs: Irodalmi városképek. M. I. teremtményei. 1–4. (Budapest [folyóirat], 1975)
    Babics László: M. I.: Zsámboky mozija. (Kortárs, 1975)
    Galsai Pongrác: M. I. utcái. (G. P.: A besurranó szerkesztő. Bp., 1976)
    Alexa Károly: M. I. (Kortárs, 1977)
    Doboss Gyula: M. I.: Arnold, a bálnavadász. (Kortárs, 1978)
    Doboss Gyula: Beszédmódváltások egy „megjelenítő“ elbeszélésben. M. I.: Látogatás apánál. (Literatura, 1980)
    Iby András: M. I.: A bútorok. (Somogy [folyóirat], 1980)
    Angyalosi Gergely: M. I.: A trafik. (Kortárs, 1980)
    Vargha Kálmán: Sunct lacrimae rerum. M. I. és a tárgyak világa. (Kortárs, 1980 és Liget Könyvek. V. K.: Korok és pillanatok. Kritikai írások. Bp., 1995)
    Takács Géza: Az irónia állomásain. Vázlat M. I. pályaképéhez. (Napjaink, 1981)
    Doboss Gyula: M. I.: Ha köztünk vagy, Holman Endre. (Kortárs, 1982)
    Nemeskürty István: M. I. világa. (N. I.: Tűnődések történelemről, irodalomról. Esszék, Bp., 1985)
    Dobos István: M. I.: Átkelés. (Alföld, 1985)
    Galsai Pongrác: M. I. a moziban. (Rakéta Regénytár. G. P.: Záróra a Darlingban. Visszaemlékezések. Bp., 1986)
    R[ónay]. L[ászló].: A Vigilia beszélgetése. M. I.-nal. (Vigília, 1987)
    Erdődy Edit: Néptelen univerzum. M. I. Tájak, az én tájaim és Magukra maradtak novellaciklusáról. (Újhold Évkönyv, 1987)
    Károlyi Csaba: M. I.: Magukra maradtak. (Kortárs, 1987)
    Vathy Zsuzsa: Legfontosabb. M. I. születésnapjára. (Kortárs, 1988)
    Nagy Sz. Péter: M. I.: Önéletrajz. (Alföld, 1989)
    Tüskés Tibor: Titokkereső. Novellaelemzések Csáth Gézától Esterházy Péterig. (Pátria Könyvek. Bp., 1991)
    Erdődy Edit: Symbolic Transubstantiation and Autobiographical References in Iván Mándy’s Short Stories. (Acta Litteraria, 1991)
    Erdődy Edit: M. I. Kismonográfia. M. I. művei bibliográfiájával. (Kortársaink. Bp., 1992)
    Beck András: Ami megmaradt. M. I. világa és a határok. (B. A.: Nincs megoldás, mert nincs probléma. Tanulmányok, kritikák. Bp., 1992)
    Pomogáts Béla: Magányos tömeg. M. I. novelláiról. – Rónay László: M. I. tükörarcai. (Stádium, 1992)
    Erdődy Edit: Szimbolikus átlényegülés és önéletrajziság M. I. Átlényegülés és Önéletrajz c. novellásköteteiről. (Életünk, 1992)
    Erdődy Edit: M. I.: Tépett füzetlapok. (Tiszatáj, 1992)
    Kabdebó Lóránt: M. I. (K. L.: Sorsfordító pillanatok. Miskolc, 1993)
    Erdődy Edit: M. I.: Álom az epikáról. (Új Forrás, 1993)
    A labda útja. M. I. és Balassa Péter beszélgetése. – Erdődy Edit: A hétköznapi démon. M. I.: Áldott az a baj, amelyik egyedül jön. (Magyar Napló, 1993. 5.)
    Czigány György: M. I. átkelése. (Távlatok, 1995)
    Baráth Edina: Interjú M. I. íróval. (Magyar Szemle, 1995)
    Balassa Péter: A radikális alvó. (Kritika, 1995)
    Erdődy Edit.: M. I. (Vigilia, 1995)
    Jókai Anna: Van a tárgyaknak könnyük. M. I. elment. (Magyar Napló, 1995. 11.)
    P. Kovács Imre: M. I. és a Józsefváros. (Tanító, 1995)
    Mándy-emlékszám. (Holmi, 1996)
    Czére Béla: Látomás és mítosz. M. I. mágikus prózájának születése. (Kortárs, 1996)
    A pálya szélén. In memoriam M. I. Szerk. Domokos Mátyás és Lengyel Balázs. (In memoriam. Bp., 1997)
    Rónay László: Mándy világa. (R. L.: Mítosz és emlékezet. Esszék, tanulmányok századunk magyar irodalmából. Bp., 1997)
    Rába György: M. I. síremléke előtt. (Liget, 1997)
    Vasy Géza: Az 1945 utáni magyar irodalom alkotói. (Metszetek. Bp., 1998)
    Olasz Sándor: Műfajok között. M. I. novellaciklusai és regényei. (Irodalomtörténet, 1998)
    Prágai Tamás: „…most titokban egy fa nőtt.“ M. I. novellájáról. (Új Forrás, 1998)
    Bodó Márton: M. I. mozija. (Adaptációk. Film és irodalom hatása egymásra. Szerk. Gács Anna és Gelencsér Gábor. Bp., 2000)
    Wlachowsky, Karol: M. I. prózaírói világa. (K. W.: Köztes szerepben. Párbeszéd a magyar és a szlovák irodalommal – közös dolgainkról. Bp., 2001)
    Bikácsy Gergely: Mozilidérc. Mándy mozija. (Filmvilág, 2001)
    Sánta Gábor: Az voltam én. A létszámfölösleg. M. I. Csutak történetei. (Tiszatáj, 2002)
    Legenda M. I.-ról. Összegyűjtötte Albert Zsuzsa. (Forrás, 2003)
    Hózsa Éva: A novella új neve. M. I. novelláinak tipológiai és szövegközi értelmezése. Monográfia. (Újvidék, 2003)
    Sághy Miklós: Főszerepben M. I. M. I. szövegeinek filmes kapcsolatairól. (Tiszatáj Könyvek. Elmélet, irodalom, történet. A komparatív megértés eszközei. Szerk. Sághy Miklós és Tóth Ákos. Szeged, 2004)
    Vörös István: Mikor olvas az ember? M. I. Budapestjét járva. (Holmi, 2005)
    Sághy Miklós: A tekintet hatalma. A filmszakadás mint reflexív funkció M. I. Diákszerelem c. novellájában. (Tiszatáj, 2006)
    Marafkó László: Szonáta szavakból. M. I. megidézése. (Budapest [folyóirat], 2007)
    Sághy Miklós: Filmszakadás a szövegtérben. M. I. Régi idők mozija c. kötetének jellegzetességéről. (Literatura, 2007)
    Sághy Miklós: Az ember, aki nem látott a szemétől. A technikai képek szerepe M. I. Zoro halála c. novellájában. (Alföld, 2007)
    Mohai V. Lajos: Kulturális emlékezet és önéletrajz. M. I. Budapest-mítoszához. (Egyenlítő, 2007 és M. V. L.: Centrum és periféria. Bp., 2008)
    Sághy Miklós: A temető, ahol nincsenek testek. A technikai képek szerepe M. I. Zoro halála c. novellájában. (Alföld, 2008)
    Sághy Miklós: A fény retorikája. A technikai képek szerepe M. I. és Mészöly Miklós munkáiban. Monográfia. (Tiszatáj Könyvek. Szeged, 2009)
    Bodnár György: Fabulya az utókorban. M. I.: Fabulya feleségei. (B. Gy.: Párbeszéd az idővel. Vál. tanulmányok, esszék, kritikák. Bp., 2009)
    Mohai V. Lajos: „Nemzeti kincsünk lajstromozója.“ (M. V. L.: Egy szín tónusai. Bp., 2009)
    Tarján Tamás: Visszavarázsolt birtok. A gyerekfigura M. I. műveiben. (Tiszatáj, 2012)
    Arday Géza: Gyermektelen írók a diktatúra idején. Monográfia. (Bp., 2013)
    Rónay László: Könyvek között. M. I. halhatatlan. (Vigilia, 2016). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (932), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu