Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fejes Endre
    Fejes Endre: Mocorgó
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó
    Uborkafa

    Puskás Tivadar, ditrói

    mérnök, feltaláló


    Született: 1844. szeptember 17. Pest
    Meghalt: 1893. március 16. Budapest
    Temetés: 1893. március 18. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Nagyszülei: ditrói Puskás Tódor (= Tivadar; 1783–1856) Felsőbánya város főügyésze, majd főbírája; Urbaniczky Aloisia (= Alojzia). Sz: ditrói Puskás Ferenc (1810–1866) földbirtokos, hajózási vállalkozó, Agricola Mária (†1866). Testvére: Puskás Ferenc (1848. márc. 30. Pest †1884. márc. 22. Bp.) cs. huszártiszt, később Puskás Tivadar üzlettársa, Puskás Albert János György (1859–1907); ill. Puskás Etelka (1853–1907), Alexandrina néven irgalmas nővér. F: 1881-től gr. Vetter von der Lilie Zsófia (1851–1912). Leányai: Puskás May (= Májuska; 1876–1968), Puskás Margit (1881–1956) és Puskás Theodora (1886–). Felesége első házasságából született nevelt fia: ifj. szendrői gr. Török József (1873–1898) és Klingspor Arthurné szendrői gr. Török Marianne (1874–1944).

     

    A legendák szerint az erdélyi vasút építése idején ismerkedett meg gr. Török János Ung vármegyei főispán feleségével, első és második közös gyermekük még élettársi kapcsolatukból született, Philadelphiában (May) és Párizsban (Margit). A londoni Westminster-apátságban házasodtak össze (1882-ben). Legkisebb leányuk, Theodora már Budapesten született. Puskás Tivadar halála után az özvegy harmadszor is férjhez ment aporkai Cserna Károly festőművészhez. Legidősebb leánya, May, Abbasz Hilmi kairói alkirály felesége lett, áttért az iszlám hitre és felvette a Djavidan Haoum nevet. 

    Iskola

    Középiskoláit Budán végezte (1854–1862), a bécsi Theresianumban jogot hallgatott, majd beiratkozott a budai József Műegyetemre (1862–1865), a londoni egyetemen mérnöknek tanult (1865–1866). Tanulmányait nem fejezte be. 

    Életút

    Londonban (1865–1872), Bécsben (1872–1874), Amerikában élt (1874–1876), visszatért Londonba (1876–1878), majd Párizsban telepedett le (1878–1884). A londoni Waring Brothers cég munkatársaként az erdélyi keleti vasút építésén dolgozott (1866–1872; a cég csődbe ment, felbontották szerződését, 1872). Bécsben újabb sikertelen vállalkozásokba fogott: utazási és menetjegyirodát alapított (1872–1873), Amerikában próbált szerencsét, Coloradóban földet vásárolt, arany után kutatott (1874–1876). Nem tudni, hogy hol és mikor ismerkedett meg Thomas Alva Edisonnal (1847–1931), a feltaláló azonban mérnökként nem alkalmazta, viszont megbízta cége európai ügyeinek intézésével (1876–1879). Edison megbízásából ő jegyeztette be a fonográf szabadalmát (London, 1877), majd minden szabadalmának értékesítése az ő feladata lett, egyúttal önálló szabadalom-értékesítő ügynökséget is nyitott, amely azonban már nemcsak Edison, hanem a saját találmányainak megismertetésével is foglalkozott (1878-tól). Érdemei elismeréseként az Edison Társaság igazgatósági tagjává nevezték ki (1879). Testvére halála után végleg hazatért (1884). A budapesti telefonközpont igazgatója (1884–1887), a hálózat állami tulajdonba került, amit ő bérbe vett (Budapesti Állami Telefonhálózat Puskás Tivadar Bérleti Vállalata néven, 1887–1893). 



    Az USA-ban ismerkedett meg a vezetékes távíróval, amelyet több találmányával tökéletesített. Újdonságaival épült meg a bostoni telefonközpont (1878-ban), valamint hasonló központot létesített Párizsban is (1879-ben, amelyet maga vezetett). Sikerei után az egész Monarchia területén telefonközpontokból álló hálózatot kívánt kialakítani. Ezért Párizsból rövid időre hazatért, hogy előkészítse a budapesti telefonközpont és -hálózat megalapítását (Puskás Ferenc Gyöngytyúk utcai lakásában, 1879. júl. 4-én zajlott le az első magyarországi telefonbeszélgetés). Az illetékes minisztérium egy év múlva írta alá a budapesti telefonközpont létesítését engedélyező okiratot (1880. máj. 20-án; 1881. febr. 1-jén, Puskás Ferenc, a lapokban közzétette az első előfizetési felhívásokat). Az első budapesti telefonközpont végül is 25 előfizetővel, 1881. máj. 1-jén nyílt meg.

     

    Hazaköltözése után szinte kizárólag csak a telefonközpontok telefonos hálózatba szervezésével, új fiókállomások létesítésével és nyilvános telefonállomások kialakításával foglalkozott. Puskás Tivadar ugyanis nem a telefonközpontot, hanem egy, telefonközpontokból álló, elektronikus hírközlő rendszert, a modern vezetékes rádió ősét, a Telefonhírmondót találta fel. Találmányát már a párizsi világkiállításon bemutatta (1881), s hátralévő életében azért dolgozott a telefonos hálózatok tökéletesítésén, hogy egy hangos újságot, egy „beszélő hírlapot” megalkosson. A telefonban ugyanis egyszerre két ember beszélgethetett egymással, a Telefonhírmondó újdonsága viszont a hírszolgáltatás volt: egyetlen mikrofonba elmondott hírt az ország számos – több száz vagy akár több ezer – helyén egy időben lehetett hallani. Erre a célra szerkesztőséget szervezett, amelyik folyamatosan közölt belpolitikai, külpolitikai, kulturális, gazdasági és sporthíreket, időjárás-jelentést, tudósított művészei eseményekről és színházi bemutatókról, azaz valóban szerkesztőségként működött. A világon az első budapesti Telefonhírmondó első adására 1893. febr. 15-én került sor. A Telefonhírmondónak önálló vezetékhálózata még nem volt, adásait az akkori telefontulajdonosok közvetlenül a központtól kérhették. A kapcsolásos problémák megakadályozására Puskás Tivadar önálló hálózat kiépítéséhez kezdett, ám alig fektetett le 70 km hosszúságú kábelt, váratlanul elhunyt. A szabadalmi jogot öccse, Puskás Albert örökölte, ám Puskás Tivadar elképzeléseit végül Popper István mérnök folytatta, ill. fejezte be, aki megalapította a Telefonhírmondó Rt.-t is. A rádió feltűnéséig a Telefonhírmondó volt a legfontosabb közösségi médium (1925. dec. 1-jén, a Telefonhírmondó Rt. egyesült az akkor induló Magyar Rádióval). 

    Emlékezet

    Pesten született, a lipótvárosi plébánián keresztelték meg (abban a kis templomban, aminek helyén kezdték el építeni a Szent István-bazilikát), gyermekkorát Pesten, a Lipótvárosban töltötte, valószínűleg az Újépülethez közel laktak, később a család Budára költözött. Élete utolsó éveit szintén Budapesten, a Belvárosban töltötte. Az első pesti telefonközpontot a Lipótvárosban (Budapest V. kerület), a Fürdő utca 10. (ma: József Attila utca) III. emeletén bérelt helyiségben építették ki, míg a második központ a Belvárosban (Budapest IV. kerület), a Lövész utca 11. szám (ma: Királyi Pál utca) alatt létesült. Az első előfizetők lipót- és belvárosi gazdag polgári családok, vállalkozók volta a nagyobb bankok, minisztériumok és lapok mellett. A Fürdő utcai volt a főállomás, a belvárosi az első fiókállomás, de még 1881-ben megalakult az első budai fiókállomás is a Pálffy tér 4. szám (ma: Bem József tér) alatt. A bekapcsolt állomások száma az első évben az első évben, Budapesten 291 volt (1884: 402; 1886: 740; 1890: 1436). A pesti központokat az utcák nyomvonalát követő, tartóoszlopokra helyezett légvezetékek kötötték össze egymással, a budai központtal való kapcsolattartásra egy 5 vezetékes kábel szolgált, amelyet a Margit-híd alatt vezettek át a Dunán. Öccse halála után véglegesen hazaköltözött, a Lánchíd budai hídfőjéhez közel, az Albrecht főherceg úton (ma: Hunyadi János út) egy tízszobás lakást bérelt. A telefonszolgálat kiépítése miatt állandó anyagi gondokkal küszködött, bérelt lakását is utóbb fel kellett adnia, utolsó lakóhelye a Hungária Szálló volt, ott hunyt el szívrohamban, 1893. márc. 16-án. Halálának hírét először a Telefonhírmondó tudatta… A Kerepesi úti (= Fiumei úti) temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Mikor a régi barát, Thomas Edison először járt Budapesten, furcsa módon ő is a Hungária Szállóban lakott (1911. szept. 11–12-én).

     

    A Telefonhírmondó szabadalmát Puskás Tivadar 1892-ben jelentette be, az első adásra 1893. febr. 15-én került sor, a világ első „beszélő újságjának” stúdiója a belvárosi Magyar utca 6. számban volt, ahol az első napokban négy szerkesztő dolgozott. Az első napon, az első adást 25 előfizető hallhatta, a szám nemsokára 700-ra, egy év múlva 5000-re emelkedett. A róla elnevezett Puskás Tivadar Távközlési Technikum, születésének 170. évfordulóján, az Astoria szálló Magyar utcai homlokzatát emléktáblával jelölte meg (2014. nov. 25-én). Puskás Tivadar és Puskás Ferenc domborműves emléktáblája a Józsefvárosban, az egykori József Távbeszélőközpont házában (Budapest VIII. kerület Horváth Mihály tér 18.) látható. A magyar távbeszélés 50. évfordulójára készült bronz dombormű Sződy Szilárd szobrászművész alkotása (1931). Első fővárosi köztéri szobrát, Trischler Ferenc alkotását, a Hírközlési Múzeumi Alapítvány kezdeményezésére, a Magyar Telekom székházának parkjában avatták fel (Budapest I. kerület Krisztina körút 55.; 2006). További szobrai Budapesten: a Szombathelyi téren lévő parkban (XI. kerület, mellszobor, mészkő, Szathmáry György, 2009); a Petőfi Sándor Laktanya díszkertjében (XI. kerület Budaörsi út 49–53, mellszobor, bronz, Borbás Tibor, 2013); vidéken: Tatabánya (Északi Ipari Park, mellszobor, mészkő, Veszprémi Imre, 1964).

     

    Nevét vette fel – többek között – a Puskás Tivadar Távközlési Technikum (1953. jan. 1-jétől; jelenleg: Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Távközlési Technikum és Infokommunikációs Szakközépiskolája); a ditrói Puskás Tivadar Szakképző Líceum (1990-től; Puskás Tivadar Iskolaközpont, 1997-től); a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola, a Puskás Tivadar Rádióamatőr Klub. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület tiszteletére Puskás Tivadar-emlékérmet alapított (a távközlés, a műsorszórás, utóbb az informatika, az elektronika és a tartalomkezelés fejlesztése terén kimagasló eredményeket elért személyeknek, 1960-ban). A Puskás Tivadar-díjat viszont az Informatikai és Hírközlési Minisztérium alapította (a hírközlés érdekében végzett kimagasló tevékenység elismeréséért, 2002-ben).

     

    Az életmű legismertebb kutatója Pap János (1918–2002) tudománytörténész, aki megtalálta anyakönyvi adatait, és monográfiájában elsőként közölte Puskás Tivadar családfáját is. Az utóbbi években Horváth László Ferenc foglalkozott Puskás Tivadar családjával és leszármazottai sorsával. 

    Irodalom

    Irod.: Sztrókay Kálmán: Híres feltalálók. (Bp., 1912)
    Szabó Bendegúz: P. T., az elektrotechnika úttörője. (Elektrotechnika, 1943)
    Szabó Bendegúz: P. T., a telefonhíradó feltalálója. (Búvár, 1943)
    Kindzierszky Emil: P. T. (Közlekedéstudományi Szemle, 1954)
    Vajda Endre: 65 éve szólalt meg Budapesten P. T. „beszélő újságja”, a Telefonhírmondó. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958)
    Pap János: P. T. Egy nagy magyar feltaláló életregénye. 1 táblával és 1 térképpel. (Bp., 1960)
    Pap János: P. T. (Fizikai Szemle, 1961)
    László-Bencsik Sándor: Nagy magyarok idegenben. (Bp., 1971)
    Szakolczai Katalin: P. T. és találmányai. (Üzemtörténeti Értesítő, 1985)
    Magyar a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
    Hollndonner László: P. T. munkásságának máig tartó üzenete. (Fizikai Szemle, 1994)
    Tiner Tibor: A budapesti távbeszélő-hálózat kialakulásának és korai fejlődésének földrajzi sajátosságai. (Földrajzi Értesítő, 1996)
    Pap János: Legenda és valóság P. T. életében. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Bp., 1996)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Hunya Márta: P. T. Angliában és Amerikában. Legendák és tények a vállalkozás költőjéről. ELTE RTRP szakdolgozat. (Bp., 1997)
    Sipos László: Száztíz éve szólalt meg a Telefonhírmondó és halt meg alkotója P. T. (Elektrotechnika, 2003)
    Gács János: P. T. és a Telefonhírmondó. (Élet és Tudomány, 2007. 38.)
    Kártyás-Lőrincz Viola: Halló, itt P. T. … 170 éve született a Telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálója. (Hetek, 2014. 43.)
    Horváth László Ferenc: I Come to Bury Puskas, Not Praise Him. Dilemmák P. T. halálának 123. évfordulóján. 2016. márc. 16. http://www.puskas.hu/lacibacsi/icometobury.pdf

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu