Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Hajós Alfréd
    Hajós Alfréd, a magyar delfin
    Kosztolányi Dezső, nemeskosztolányi
    Kosztolányi Dezső: Édes Anna
    Marastoni Jakab

    Puskás Tivadar, a hír-mondó

    „Amióta a villamossági kiállítás esténként is megtekinthető, nagy néptömeg van folyton a dalműtelefon körül. Határozott időre bocsáttatik be 16–16 ember a terembe, ahol ugyanannyi készülék van felállítva. Mindenki egy-egy telefonhoz ül, füléhez tartja a két hallgatót, s e pillanatban, mintha csak varázssipka lenne a fején, oly sajátságosan bűvöltetik át egy egészen más világba. … Két perc múlva azonban hirtelen megszakad az előadás, mit sem hallunk. Bámulva ébredünk a bűvös álomból, a varázssipkát lehúzzák fejünkről, s a villanyfolyam elzáratik. Udvarias teremőr figyelmeztet, hogy a mi élvezetünkre kiszabott két perc lejárt, más csoport következik a sorban. … Vajon nem lehetne-e kitalálni – sóhajtott fel egy balettkedvelő – hogy az ember a baletthölgyek piskóta lábait is láthassa a telefonon keresztül?”

    (Budapesti Hírlap 1881. szeptember 17.)

     

     

    Puskás Tivadar nem találta fel a telefont. A technikatörténeti közmegegyezés szerint, Alexander Graham Bell skót születésű amerikai fizikusé az érdem. Kétségtelen, azonban, hogy a magyar feltaláló több apró felfedezéssel és újítással tökéletesített több, a távbeszélőhöz hasonló hírközlési eszközt.

     

     

    Puskás Tivadar nem találta fel a telefonközpontot. A technikatörténeti közmegegyezés szerint, François Dumont francia mérnöké az érdem, akinek találmánya már 1850-ben szabadalmi oltalmat nyert. Kétségtelen azonban, hogy a magyar feltaláló vezetésével épült ki a párizsi és a budapesti telefonközpont is.

     

     

    Puskás Tivadar nem dolgozott együtt Thomas Alva Edisonnal, a világhírű amerikai feltaláló Menlo Park-i műhelyében. Kétségtelen azonban, hogy a magyar feltaláló 1877-től az Edison cég európai képviselője lett. Londonban, a fonográf népszerűsítésén dolgozott, kiállításokat, bemutatókat rendezett, 1878-tól Párizsban tevékenykedett, ahol az első telefonhálózat építési és szervezési munkáit irányította.

     

     

    Puskás Tivadar azonban lényegesen többet tett a telefon találmány technikai korszerűsítésénél és a telefonközpont feltalálásánál. Olyan távbeszélőközpontot alkotott, amellyel nem csak beszélgetni, de amelyet hallgatni is lehet.

     

     

    Puskás Tivadar ugyanis nem a telefonközpontot, hanem egy, telefonközpontokból álló elektronikus hírközlő rendszert, a modern vezetékes rádió ősét, a Telefonhírmondót találta fel.

     

     

    Puskás Tivadar találmányának, a Telefonhírmondónak az őse az 1881. évi párizsi elektrotechnikai kiállításon bemutatott „dalműtelefon” volt. A szintén a magyar feltaláló által tervezett „varázssipka” lehetővé tette egyszerre tizenhat embernek, hogy néhány percre belehallgasson a párizsi opera előadásába.

     

     

    A telefonnal egyszerre két ember beszélgethetett egymással.

    A „dalműtelefont” egyszerre több ember hallgathatta egymás mellett, egy helyen.

    A „hírtelefont” azonban egyszerre több száz vagy akár több ezer ember hallgathatta az országban bárhol, bármikor.

     

     

     2. 

     

    Puskás Tivadar találmányának, a Telefonhírmondónak előzménye a budapest–bécsi városközi telefon megszervezése volt. A szintén a magyar feltaláló által tervezett, a két főváros közötti első „interurbán” beszélgetés 1889 szilveszter éjszakáján zajlott le: Baross Gábor magyar közmunka- és kereskedelmi miniszter – Puskás Tivadar feleségének rokona – üdvözölte bécsi kollégáját a drót másik végén. Puskás Tivadar hátralévő rövid életében a telefonos hálózatok tökéletesítésén, egy hangos újság, egy „beszélő hírlap” megalkotásán fáradozott.

     

     

    Puskás Tivadar találmánya, a Telefonhírmondó 1893. február 15-én szólalt meg. A távbeszélő-előfizetők lakásán két kis kagylót helyeztek el, amelyeket a hallgató a füléhez emelt, ha a hangos újság híreit hallgatni akarta. A világ első „beszélő újságjának” stúdiója a belvárosi Magyar utca 6. számban volt, ahol az első napokban négy szerkesztő dolgozott. Az első napon, az első adást, 25 előfizető hallhatta, a szám nemsokára 700-ra, egy év múlva 5000-re emelkedett. A híreket óránként felolvasták és frissítették, a műsorban később híreken kívül esemény-összefoglaló, tárca, költemény is elhangzott a rendszeres színházi és „dalműközvetítés” mellett.

     

     

    Egy hónappal a Telefonhírmondó megszületése után, a telefonújság 1893. március 16-i híre:

     

     

    „Puskás Tivadar, a Telefonhírmondó megteremtője, a Hungária Szállodában bérelt lakosztályában, ma reggel fél kilenc órakor, életének negyvenkilencedik évében meghalt.”

     

     

    Tizennyolc évvel a Telefonhírmondó megszületése és Puskás Tivadar halála után, 1911-ben, Edison itt járt Budapesten.

     

     

    Különös módon ő is a Hungária Szállodában lakott…

     

     

    A Névpont – www.nevpont.hu – ezúttal az 1893. március 16-án elhunyt Puskás Tivadarra, a hír-mondóra és találmányára, a rádió ősére emlékezett.

     

     

    Kék virág ditrói Puskás Tivadar emlékének.

     

     

    A Névponton az alábbi linkeken olvashatnak Puskás Tivadarról:

     

     

    http://www.nevpont.hu/view/11530

    http://www.nevpont.hu/view/11531

     

     

    A kép forrása:

     

     

     

    http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=60468

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (25), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (921), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (307), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (172), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (178), könyvtáros (65), közgazdász (171), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (682), meteorológus (14), mezőgazda (121), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (201), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu