Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Mező Ferenc

    történész, klasszika-filológus

    1908-ig Grünfeld Ferenc 


    Született: 1885. március 13. Pölöskefő, Zala vármegye
    Meghalt: 1961. november 21. Budapest
    Temetés: 1961. november 25. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Sz: Grünfeld Mór kereskedő, Grünbaum Erzsébet. Testvére: Mező Ignác (1897–) jogász. Leánya: Patzauerné Mező Zsuzsa és Pozsgai Gyuláné Mező Olimpia (†2013). 

    Iskola

    Középiskoláit Nagykanizsán és Zalaegerszegen végezte, Zalaegerszegen éretts. (1904). A budapesti tudományegyetemen görög–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori szerzett (1909). 

    Életút

    A budapesti gyakorló főgimnázium h. tanára (1908–1911), a rákospalotai Wagner Manó-féle magángimnázium (1912–1913), a zalaszentgróti polgári fiúiskola (1913–1914), a nagykanizsai gimnázium r. tanára (1916–1918); közben 32 hónap frontszolgálatot teljesített (1914–1916; főhadnagyként szerelt le). Az összeomlás után a budapesti II. ker. Állami Mátyás Király Reálgimnázium r. tanára (1918–1935), a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium r. tanára (1935–1942), a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium r. tanára és igazgatója (1942–1945). Tanítványai között volt – többek között – Kárpáti Rudolf (1920–1999) olimpiai bajnok kardvívó. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) miniszteri tanácsosa (1945–1947), miniszteri osztályfőnöke (1947–1949), főosztályvezetője (1949–1953; közben nyugdíjazták, majd reaktiválták).

     

    A művészeti versenyekben olimpiai bajnok (1928: irodalom, epika). A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagja (1948–1961), a Testnevelési Tudományos Tanács (TTT) elnöke. 



    Tizenegy éves volt, amikor Athénban megrendezték az I. újkori olimpiai játékokat, s ez az esemény döntően befolyásolta későbbi pályaválasztását. Görög–latin szakos tanárként kezdetben klasszikus auktorok magyarországi recepcióját vizsgálta, ill. első írásaiban az ókori olimpiai játékok irodalmi vonatkozásainak feldolgozásába kezdett. Az I. világháború kitörésekor behívták katonának, frontélményeit népszerű kiadványban tette közzé. Leszerelése után néhány nagykanizsai helytörténeti kiadvánnyal jelentkezett, az összeomlás után azonban végleg a fővárosban telepedett le, s elsősorban az ókori olimpiai játékok történetével és a modern magyar sport- és versenykultúra kialakulásával foglalkozott. A II. világháború után jelentős szerepet játszott a magyar sportélet és a hazai olimpiai mozgalom elindításában. Kezdeményezte az I. Olimpiai Nap megrendezését (Sárospatakon, 1947-ben), majd javasolta a Magyar Olimpiai Bizottság önálló szervezetként történő újjáalakítását (1947. febr. 10-én, ahol a MOB alelnökévé is megválasztották). Munkássága elismeréseként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is tagjai közé választotta (1948. febr. 17-én). Élete utolsó éveiben elsősorban a modern olimpiai játékok további fejlődése, az olimpiai program alakulása érdekelte. Klasszikus műve nyomán megírta a modern olimpiai játékok történetét is (1952-ben, 1956-ban és 1960-ban négyévente mindig bővített kiadásokban; a művet több nyelvre lefordították, Mező halála után két évvel, a tokiói olimpia előtt megjelent japán nyelven is!). Mező Ferenc klasszika-filológiai módszerekkel igyekezett feltárni az újkori játékok történetét is; a nemzetközi szakirodalomban elsők között igyekezett teljes eredménylistát összeállítani az 1–3. helyezettekről mind az egyéni, mind a csapatsportágakban. Kutatásai kiterjedtek az 1896-tól 1960-ig terjedő valamennyi olimpiai játékokra (beleértve az 1906. évi nem hivatalos athéni játékokat is), a versenyeken elindult magyar sportolók eredményeire, valamint a két olimpia közötti legfontosabb sporttörténeti eseményekre. Olimpiatörténeti írásain kívül több magyar sporttörténeti tanulmányt és művelődéstörténeti dolgozatot is közölt. 



    Fő műve, az 1928. évi amszterdami olimpián győztes Az olympiai játékok története c. monográfiája a magyar és az egyetemes sporttörténet és klasszika-filológia egyik alapmunkája. Mező művét nyolc fejezetre osztja. A kötet első fejezete Olümpia történeti földrajzával ismertet meg, majd a mű kb. kétharmadát kitevő második fejezetben az ókori versenyszámok történetét, művelődéstörténeti hátterét közli, a harmadik fejezet a győztesek ünneplése, a negyedik fejezet a versenyek, versenyzők, nézők és oktatók, az ötödik a hanyatlás, a hatodik a befejezés címet kapta. Az utolsó két fejezet az olimpiai kronológiát, a függelék pedig a név- és tárgymutatót közli. Mező a klasszikus pozitivista történettudomány képviselőjeként művét sűrűn ellátja jegyzetekkel, lendületes, helyenként kifejezetten szórakoztató előadásmódját gyakran szakítja meg apróbb érdekességekkel, művelődéstörténeti és nyelvészeti fejtegetésekkel. A játékokon csak szabad születésű, görög származású, feddhetetlen jellemű egyének vehettek részt, a helóták, a perioikoszok, a rabszolgák és a bűnözők nem nevezhettek. A játékok alatt vallásbéke (aszebeia) és istenbéke (ekekheiria) uralkodott. A versenyekre hellénbírák felügyeltek, akik hivatalosan megállapították a győzteseket. Az eredményeket és a helyezések sorrendjét nem jegyezték fel, ez is elsősorban a játékok vallási, ill. szakrális és nem sportjellegét bizonyította! A győztesek jutalma pálmaág, koszorú és győzelmi fejszalag volt.

     

    Valószínűleg a versenyek a stadionfutással kezdődtek, sőt sokáig csak ez az egy versenyszám volt az olimpián. A stadionfutás megnyitotta, a fegyveres futás (hopliton dromosz) lezárta az olimpiai játékokat. A sisakkal és pajzzsal versenyzők már azt jelezték, hogy ez az utolsó versenyszám, ezzel újabb négy évre vége van az istenbékének. Elsősorban Mező Ferenc kutatásai nyomán vált világossá, hogy milyen versenyszámokat rendeztek az ókori olimpián. A program része volt a rövidtávfutás (stadionfutás, 192,27 méter), a középtávfutás (diaulosz, kettős stadionfutás, 385 méter), a hosszútávfutás (dolikhosz, különböző távokon, 1300–5000 méter), a fegyveres futás, a birkózás, az ökölvívás, a pankration (a birkózásból és az ökölvívásból álló sportág), a pentatlon (futásból, ugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból álló összetett verseny), valamint kocsiversenyek, lóversenyek és a gyermekek különböző versenyei. Csakis az olümpiai játékok alkottak szent köteléket az egymástól földrajzilag nagyon is elválasztott görög törzsek között, s csakis az olümpiai játékokon indult el minden szabad görög polgár. Az olümpiai játékok több volt egy eseménynél, ez volt az esemény, itt mutatták be legújabb műveiket a görög írók, költők, egyéb művészek, a bajnokok szobrai díszítették az olümpiai szent ligetet, s a győztesek diadalát hirdette az epinikon a bajnokot magasztaló dal. Míg az ókori játékok a görögség „össznemzeti“ szent ügye volt, az újkori játékok egy nemzetek feletti és a nemzeteket összekötő szent üggyé vált. A világháború poklát megjárt és meggyőződéses pacifistává fejlődött Mező Ferenc talán naivan abban reménykedett, hogy az ókori sportjátékokat bemutató hatalmas monográfiája, az eredeti olimpiai eszme népszerűsítése segíthet elkerülni egy újabb világháborút. Ebben sajnos tévedett. 

    Emlékezet

    Pölöskefőn született, gyermekkora Zala megyéhez kötötte, tanulmányainak befejezése után Zalaszentgróton kezdett el tanítani. Az összeomlás után, Budapesten telepedett le, és életének hátralévő részét a fővárosban töltötte. A IX. amszterdami nyári olimpiai játékokon, a művészeti versenyeken olimpiai bajnoki címet szerzett Mező Ferenc volt a szellemi olimpia egyetlen magyar bajnoka, továbbá ő volt az egyetlen magyar bajnok, aki nem lehetett ott az eredményhirdetésén (1928. aug. 1-jén). Budapesten hunyt el, a Fiumei úti (= Kerepesi úti) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Első szobrát a Testnevelési Főiskolán, az olimpiai ligetben állították fel (bronz portrédombormű, Kiss Dániel szobrászművész alkotása, 1989). A budapesti Mező Ferenc Általános Iskolában, az iskola földszinti folyosóján is látható szobra (bronz dombormű, Oláh Mátyás László szobrászművész alkotása, 2002). Legutóbb, születésének 130. évfordulóján, Gelsén és Pölöskefőn tartottak emlékünnepséget és sporttörténeti konferenciát (2015. márc. 9-én), ekkor új fa mellszobrát is felavatták (Dienes Gyula szobrászművész alkotása).

     

    Szülőházát, Pölöskefőn emléktábla jelzi, nevét vette fel a nagykanizsai Mező Ferenc Gimnázium (1967. márc. 22-én), valamint Nagykanizsán alakult meg a Mező Ferenc Olimpiai Baráti Kör. Budapesten, a Margit körút 50–52-ben lakott, ahol szintén emléktábláját helyezték el. Budapesten, Zuglóban (XIV. kerület) működik a már említett Mező Ferenc Általános Iskola (jogelődje, az Ormánsági iskola 1991-ben vette fel nevét), Mezőkövesden, a Mező Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Tiszteletére rendezik meg a Mező Ferenc Szellemi Diákolimpiát (1998?-tól). A Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletére Mező Ferenc-emlékérmet és Mező Ferenc-emlékgyűrűt is alapított (ez utóbbit 2014-ben). Az olimpiai bajnokok és érmesek anyagi segítésével foglalkozik a Mező Ferenc Közalapítvány. 

     

    Mező Ferenc kéziratos hagyatékát és könyveit a Testnevelési és Sportmúzeum őrzi. Az első és egyetlen magyar szellemi olimpiai bajnok munkásságát Takács Ferenc dolgozza fel (az I. köt. 2013-ban jelent meg). Fő művét, Az olympiai játékok történetét öt nyelvre is lefordították, s hasonmás kiadásban többször is megjelent (legutóbb Szekszárdon, a Babits Kiadó gondozásában, 2004-ben). 

    Elismerés

    Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1947), Szocialista Munkáért Érdemérem (1958). 

    Főbb művei

    F. m.: Tibullus a magyar irodalomban. Egy. doktori értek. is. (Acta seminarii classico-philologici Universitatis Budapestinensis. Bp., 1908)
    Deák Ferenc viszonya Zalaszentgróthoz. (A zalaszentgróti polgári fiúiskola évkönyve, 1914)
    Képek a magyar sport múltjából. Tanulmányok. (A Középfokú Iskolák Sportkörei Országos Szövetégének Könyvtára. 1. Bp., 1926)
    Nagykanizsa sportélete. (Magyar városok monographiája. Bp., 1929)

     

    Az olympiai játékok története. Az 1928. évi amszterdami olimpiai játékok irodalmi versenyén aranyéremmel díjazott munka. Monográfia. Klebelsberg Kuno előszavával. 121 képpel és 2 térképpel. (Az Országos Testnevelési Tanács Könyvtára. 40. Bp., 1929)
    Geschichte der Olympischen Spiele der Vorzeit. Preisgekröntes Werk des literarischen Wettbewerbes bei den Olympischen Spielen in Amsterdam 1928. Ford. Blum, Simon. Az előszót írta Lewald, Theodor. A függelékben: Miller, Franz: Die Olympischen Spiele der Neuzeit. (München, 1930)
    Az olympiai játékok története. Az 1928. évi amszterdami olimpiai játékok irodalmi versenyén aranyéremmel díjazott munka. Monográfia. Csanádi Árpád előszavával. 121 képpel és 2 térképpel. Hasonmás kiad. (Bp., Sportpropaganda, 1978)
    Az olympiai játékok története. Az 1928. évi amszterdami olimpiai játékok irodalmi versenyén aranyéremmel díjazott munka. Monográfia. Klebelsberg Kuno előszavával. 121 képpel és 2 térképpel. (Szekszárd, Babits Kiadó, 2004)

     

    Napsugaras görög földön. (Bp., 1930)
    Molnár Lajos sportíró élete és művei. (Testnevelés, 1930)
     A magyar sport múltja és jelen. (A budapesti II. kerületi Állami Mátyás Király Reálgimnázium Értesítője, 1930/31)
    A marathoni csata és a marathoni futás. (Magyar Katonai Szemle, 1931)
    A magyar sport pantheonja. 3–4. A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. Szerk. Gerhárd Lajos. Főmunkatárs M. F. (Bp., 1932)
    Az ó- és újkori olympia. (Bp., 1931)
    Olympia. (Bp., 1932)
    Negyven év a magyar sport szolgálatában. Szokolyi Alajos és kora. (Testnevelés, 1935)
    Olympiai kalauz. Kelemen Kornél előszavával. 18 táblával. (Bp., 1936)
    Magyarok az olympián. (Bp., 1936)
    A kolozsvári viadaliskola. – Érdekességek a magyar lövészsport múltjából. (Testnevelés, 1937)
    Háborús és sport-emlékvirágok. (Bp., 1938)
    Hero és Leander. Hosszútávúszás szerelemből, sportszeretetből. Byron születésének 150. évfordulójára. – Verses sportfeliratok. (Testnevelés, 1938)
    Derű a borúban. Anekdoták, tréfák az I. világháborúból. (Bp., 1941)
    Az ókori távolugrás. (Testnevelés, 1941)
    Adatok Erdély sportjának múltjához. (Bp., 1942)
    Háromezeréves ifjúság. 7 táblával. (Magyar Sportkönyvtár. 1. Bp., 1947)
    A helsinki olimpia. Szerk. M. F. 3 táblával. (Bp., 1952)
    Golden Book of Hungarian Olympic Champions. (Hungarian Olympic Library. 1. Bp., 1955)
    The Stockholm Olympiad. 1912. (Hungarian Olympic Library. 2. Bp., 1955)
    Az újkori olimpia Athéntól Melbourne-ig. 1896–1956. 28 táblával. (Bp., 1956; németül: Sechzig Jahre olympische Spiele. 31 táblával. (Bp., 1956; angolul: The Modern Olympic Games. 31 táblával. Bp., 1956; franciául: Les jeux olympiques moderne. 31 táblával. Bp., 1956; szlovákul: Bratislava, 1957)
    Les 16-es jeux olympiques moderne. Melbourne, 1956. 22. novembre – 8. décembre. Tableau des résultats. Kiegészítés a szerző Les 16-es jeux olympiques moderne c. művéhez. (angolul és németül is Bp., 1957)
    The Arts in the Olympic Games. (Sport and Society, 1958)
    Örök ifjúság. A Háromezeréves ifjúság. c. műve 2. átd. és bőv. kiadása. (Bp., 1960)
    Az újkori olimpia Athéntől Rómáig. 1896–1960. Az újkori olimpia Athéntól Melbourne-ig. 1896–1956. c. műve 2. átd. kiadása (Bp., 1960; oroszul, franciául, németül és angolul: 1960; japánul: Tokyo, 1963)
    Ép testben ép lélek? (Magyar Nyelvőr, 1960). 

    Irodalom

    Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. I–III. köt. (Bp., 1963–1965)
    Kozák Péter: M. F.: Az olympiai játékok története. (Magyar könyvek – magyar századok. Szerk. Kollega Tarsoly István. Bp., 2001)
    Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)
    Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2008. (Bp., 2009)
    Takács Ferenc: M. F. élete és munkássága. I. köt. 1885–1920. (Bp., 2013). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu