Szappanos Balázs
Szappanos Balázs

2024. március 29. Péntek

Szappanos Balázs

irodalomtörténész, pedagógus, szerkesztő

Születési adatok

1934. augusztus 21.

Szalkszentmárton, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1994. június 8.

Budapest


Család

Sz: Bebők Etelka. Apja földműves volt, 8 kh saját földjén gazdálkodott, a II. világháború áldozata. F: Kovács Margit óvónő. Fia: Szappanos Gábor Balázs (1962–) író, műfordító, a Nagyvilág rovatvezetője. 

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a kunszentmiklósi Damjanich János Gimnáziumban éretts. (1953), az ELTE BTK-n magyar–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1957), ún. Kulturpolitikai Akadémiát végzett (a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium keretében, 1960). Az MLEE-n esztétika szakosítót végzett (1967). 

Életút

A budapesti XII. kerületi Esze Tamás Fiúotthon nevelője (1957–1958), az I. kerületi Petőfi Sándor Gimnázium tanára (1958–1961). A Művelődésügyi Minisztérium (MM) Titkárságán a nemzetközi kultúrkapcsolatok és a protokollügyek előadója (1961–1962), a Sajtó Osztály főelőadója és a nemzetközi kulturális sajtó referense (1962–1965). A Tankönyvkiadó Vállalat munkatársa, a középiskolai irodalomtankönyvek felelős szerkesztője (1965–1969). Az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) munkatársa (1969–1971), az MM Kiadói Főigazgatóságának szerkesztője (1971–1975). Az Európa Könyvkiadó kelet-európai és afroázsiai szerkesztőségének vezetője (1975-től), vezető szerkesztője (1984–1994). 

A középiskolai irodalomtanítás és ezzel összefüggésben a műelemzés módszertani kérdéseivel foglalkozott. Számos, a műelemzéssel kapcsolatos középiskolai segédkönyvet írt és szerkesztett. Nevéhez fűződik az Európa Könyvkiadó Európa Diákkönyvtár c. népszerű sorozatának elindítása (a köteteket több mint 25 éve, állandóan újra kiadják, 1991-től). 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). 

Szerkesztés

A Magyar Rádió (MR) Kilátó c. világirodalmi magazinjának szerkesztője (1981–1982) és a műsor vezetője (1982-től). Az Európa Könyvkiadó Európa Diákkönyvtár c. könyvsorozatának alapító szerkesztője (1991–1994). Kritikái a Kortársban jelentek meg (1961–1966). 

Főbb művei

F. m.: A szocialista magyar irodalom az emigrációban. Antológia. Vál., szerk. Horváth Mártonnal. (Iskolai Könyvtár. Bp., 1963)
Magyar irodalom. Irodalomtörténet a gimnáziumok 3. osztálya számára. Vidor Pálnéval. (Bp., 1967 és utánnyomások: 1968–1983)
A tanítás problémái. (Magyartanítás, 1969)
A XX. századi magyar irodalom tanítása a középiskolában. Pálmai Kálmánnal. (Bp., 1969
2. kiad. 1971)
Verselemzések. Seres Józseffel. (Bp., 1970
2. kiad. 1972
3. kiad. 1974
4. kiad. 1976
5. kiad. Nyíregyháza, 1998
6. kiad. 2000
7. kiad. 2002)
Fa leszek, ha… Verselemzés. (Magyartanítás, 1973)
Tanulmányok a műelemzés köréből: A lírai vers elemzésének módszere. – A drámaelemzésről. – Stíluselemzés a tanítás gyakorlatában. Bécsi Tamással és Harsányi Zoltánnal. (Műelemzések Kiskönyvtára. Bp., 1973
2. kiad. 1977)
Petőfi-versek elemzése. Fried Istvánnal. (Bp., 1978
2. kiad. 1986
3. kiad. Nyíregyháza, 1999
4. kiad. 2000
5. kiad. 2002)
Elbeszélések a második világháborúról. Vál., szerk. Sz. B. Ill. Kass János. (Bp., 1980)
Sadoveanu, Mihai: Kisvárosi csend. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. Sz. B. (Bp., 1980)
Jovkov, Jordan: Albena. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. Sz. B. Ford. Karig Sára. (Bp., 1980)
Stendhal: A pármai kolostor. Regény. Ford. Illés Endre, az utószót írta Sz. B. (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat. Bp., 1982
2. kiad. 1987
3. kiad. 1989
4. kiad. 1991
5. kiad. 1993)
Anne Frank naplója. Ford. F. Solti Erzsébet. – Otcenasek, Jan: Rómeó, Júlia és a sötétség. Kisregény. Ford. Zádor Margit. A verseket ford. Frank László. A két mű egy kötetben. Az utószót írta Sz. B. (A világirodalom remekei. 9. Bp., 1982)
Irodalom a dolgozók gimnáziuma és szakközépiskolája 3. osztálya számára. (Bp., 1986
2. kiad. 1988)
Kosztolányi, Dezső: Schachmatt. Novellen. K. D. elbeszélései német nyelven. Vál., szerk. Sz. B. (Bp., 1986
2. kiad. 1999)
Nagai Kafú: Szumida. Regény. Ford. Kolozsvári Papp László, az utószót írta Sz. B. (Bp., 1989).

 

F. m.: az Európa Diákkönyvtárban megjelent szerkesztett kötetei: Móricz Zsigmond: Válogatott elbeszélések. Vál., szerk. (Bp., 1992
2. kiad. 1995
3. kiad. 1998
4. kiad. 2000
5. kiad. 2003
6. kiad. 2006)
Hrabal, Bohumil: Táncórák idősebbeknek és haladóknak. Kisregények. Ford. Hap Béla, Hosszú Ferenc, Zádor András. Vál., szerk. (Bp., 1993
2. kiad. 1994
3. kiad. 1999
4. kiad. 2001
5. kiad. 2004
6. kiad. 2011
7. kiad. 2014)
Ady Endre: Válogatott versek. Vál., szerk. (Bp., 1993
2. kiad. 1994
3. kiad. 1999
4. kiad. 2001)
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. – A gavallérok. – A Sipsirica. Szerk. (Bp., 1993
2. kiad. 1994
3. kiad. 1996
4. kiad. 1999
5. kiad. 2002
6. kiad. 2003
7. kiad. 2005
8. kiad. 2008
9. kiad. 2009
10. kiad. 2013)
Szigligeti Ede: Liliomfi. – Csiky Gergely: A kérők. – Csiky Gergely: Proletárok. Színművek. Szerk. (Bp., 1994
2. kiad. 1996
3. kiad. 1999
4. kiad. 2001
5. kiad. 2003
6. kiad. 2004
7. kiad. 2008)
Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Regény. Szerk. (Bp., 1994
2. kiad. 1996
3. kiad. 1998
4. kiad. 1999
5. kiad. 2000
6. kiad. 2003
7. kiad. 2005
8. kiad. 2008
9. kiad. 2009
10. kiad. 2011
11. kiad. 2013
12. kiad. 2015)
Jókai Mór: Az arany ember. Regény. Szerk. (Bp., 1994
2. kiad. 1996
3. kiad. 1998
4. kiad. 1999
5. kiad. 2000
6. kiad. 2002
7. kiad. 2004
8. kiad. 2005
9. kiad. 2007
10. kiad. 2008
11. kiad. 2010
12. kiad. 2012
13. kiad. 2014)
Sienkiewicz, Henryk: Quo vadis. Regény. Szerk. (Bp., 1994
2. kiad. 2001
3. kiad. 2005)
Stendhal: A pármai kolostor. Regény. Ford. Illés Endre. Szerk. (Európa Diákkönyvtár. 6. kiad. 1998
7. kiad. 1999
8. kiad. 2001
9. kiad. 2003
10. kiad. 2004
11. kiad. 2005
12. kiad. 2006
13. kiad. 2008
14. kiad. 2010
15. kiad. 2012). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1994. jún. 16.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője