Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Bajor Gizi
    Lészen ágyú!
    Wartha Vince

    Dékány András, dévaványai és kérszigeti

    író, ifjúsági író, szerkesztő


    Született: 1903. január 11. Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1967. május 30. Budapest
    Temetés: 1967. június 8. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Dékány János (1867–1903), Vályi Gabriella Sarolta (1874–1960). F: Hertelendy Éva (1931–). 

    Iskola

    Kecskeméten éretts. (1920). 

    Életút

    Tanulmányai befejezése után, több fővárosi lap angliai tudósítója, majd beutazta a Ruhr-vidéket (1920–1926). Hazatérése után, a Tükör (1926–1927), a Magyarság (1927–1934), az Új Magyarság belső munkatársa, szerkesztője (1934–1941), a Magyar Cserkész Szövetség országos sajtóelőadója (1941–1944). A II. világháború után Budapesten tisztviselőként dolgozott, majd csak az irodalommal foglalkozott. 



    Első regényében (Félálomban, 1929) a felvidéki magyarság mindennapjait ábrázolja, Krúdy-hangulatban. A hősnő, Monostory Andrea, egy magányos barátot szeret, aki rózsákat nevel a hegytetőn lévő temploma körül. Andrea gavallérjai féllovag urak, vagy most érettségizett fiatalemberek, ám a leány minden kérőt kikosaraz, csak a magányos barátra gondol, az elérhetetlen boldogságra. Közben változik a világ, a hegyek régiek, országok változnak, új emberek jönnek. Bemutatkozó írásában a kevés cselekményt különösen szép leírások hímezik, sokszor azonban a történet szétesik lírai részekre, a mű fogadtatása azonban nem volt kedvezőtlen. Lényegesen nagyobb visszhangot váltott ki két következő regénye (A gyár, 1933; Ruhr, 1933). Mindkét regénye a szociográfia és a riportregény határán jár, a korabeli kritikák „szociális regénynek” vagy „újságregénynek” tartották. A gyár egy szegény mérnökből vasgyárossá váló parvenü fejlődésregénye, családi konfliktusokkal és a gyári munkások nyomorúságát is bemutató képekkel. A Ruhr-vidéken szerzett tapasztalatait írta meg Ruhr c. nagyregényét, amelyet a kortársak irányregénynek minősítették, s az első, nem szocialista agitátorirodalomnak és nem naturalista műnek véltek. A regény főhőse Turb Tóbiás, egy gazdag gyáros, akinek a leánya viszont meggyőződéses kommunista. Szerepel még a regényben egy Papen nevű kommunista ügynök, aki a német munkástelepekről ír jelentéseket Moszkvának. Különös jelentést ad a történetnek, hogy az 1932-ben írt mű kommunista szereplőjét úgy hívják, mint Németország akkori kancellárját (Franz von Papent!). Nagy regényeken kívül elbeszéléseket, útirajzot, egyéb kisprózát és népszerű ismeretterjesztő írásokat közölt. A Napkeletben jelent meg először A halászok éneke c. regénye, az első, még nem tengereken játszódó, kalandregénye, amit később többször is átdolgozott (A folyam dala, 1935 és Egy csónak eltűnt, 1944 címmel). A Magyar Cserkész Szövetség sajtóelőadójaként összeállította Lord Robert Baden-Powell (1857–1941) életrajzi regényét (A fiúk királya címmel, a nagy cserkészvezető emlékére, 1941). 



    A II. világháború után, cserkészszövetségi múltja, s Ruhr c. regénye miatt nem publikálhatott, majd akárcsak kortársai közül többen ifjúsági és kalandregényeket írt. Munkásságának különlegessége, hogy írásainak túlnyomó többsége tengerészregények, életrajzi regények, valamint e két műfaj érdekes ötvözetei. Legismertebb regényfolyama a hat önálló kötetből álló Tengerészregény sorozat (Matrózok, hajók, kapitányok. Kalandok az Adrián, 1958; Kalózok, bálnák, tengerek. Kalandok az északi tengereken, 1959; Csempészek, hősök, kikötők. Újabb kalandok Észak-Afrika partjainál, 1960; Az elveszett sziget, 1961; Az óceán császára, 1962; Jokkó visszatér, 1966). Másik sorozata az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc egyetlen tengerjáró hajójának és kapitányának, Monostory Balázsnak életét feldolgozó, három, szintén önálló részből álló kalandregény-sorozat (Kossuth Lajos tengerésze, 1964; A fekete herceg, 1966; Mexikói legények, posztumusz, 1968). Míg a Tengerészregény sorozat Turkovich Daniló kapitány és legénysége képzeletbeli kalandjait meséli el, addig Monostory Balázs valós személy volt. Monostoryt a Ferenc Károly-ezredből vezényelték át Kossuth Lajos kétárbocos hadi fregattjára, az Implacibile (= Kérlelhetetlen) nevűre. A hajtó Gopcsevics Szpiridon trieszti nagykereskedőtől vásárolták, aki a muggiai hajógyárban építtette meg – kereskedőhajónak (később alakították át hadihajóvá). A hajót Triesztbe szállították, ahol fel kellett volna fegyverezni, de ezt a helyi parancsnok megtagadta. A hajót végül is nem tudták hadba állítani, utóbb a Kondor nevű korvett annyira megrongálta, hogy el kellett süllyeszteni. A Monostory életéről szóló regénysorozatban a fikció keveredik a megtörtént eseményekkel, hisz Kossuth Lajos tengerészének története nem ért véget a forradalom bukásával, kalandjai három földrészen át folytatódtak. Ifjúsági kalandregényeken kívül életrajzi regényeket is írt: már 1945 előtt gyűjtötte a híres utazók, felfedezők életét, életútjára vonatkozó dokumentumokat (A huszadik század világvándorai, 1942). Élete végén úgy döntött, hogy néhány kedves hőse életútját regényben is feldolgozza (A Sarkvidék meghódítója. Roald Amundsen élete, 1966; A nagy kapitány. Ferdinánd Magellán élete, 1966; Robinson utolsó kalandja, 1967). A Robinson utolsó kalandja, Alexander Selkirk története, Daniel Defoe erről a skót tengerészről mintázta Robinson Crusoe alakját.

     

    Legutolsó, életében megjelent műve, a korabeli dokumentumok és visszaemlékezések alapján összeállított S. O. S. Titanic! (1967), amely a 20. század legnagyobb hajószerencsétlenségét dolgozta fel. Dékány András, ebben a könyvében mesterien keveri a valóságos történteket a fikcióval. A történet főszereplői (Smith kapitány; William Murdoch első tiszt; Lightholler navigációs tiszt; Harold Bride távírász) valóságos személyek, a konfliktus is valós: a Kék Szalag elnyeréséért indult Titanic gőzhajó kapitánya, a minden biztonsági előírást elhanyagoló Smith kapitány, és az utasokat élete feláldozásával is menteni igyekvő Murdoch első tiszt között. Az eseményeket azonban egy tizenkét éves cseh kisfiú, Jan Kovalce szemszögéből követhetjük nyomon, az ő története azonban Dékány András leleménye. Külön érdekessége a regénynek, hogy a legutolsó lapokon felbukkan Lengyel Árpád (1886–1940), a Carpathia, a Titanicot megmentő, konkurens Cunard-hajó orvosa, aki jelentős szerepet játszott a Titanic hajótöröttjeinek megmentésében.

     

    Népszerű ifjúsági és kalandregényeken kívül néhány színdarabot és librettót is írt. Nevéhez fűződik a Csínom Palkó (1951) c. daljáték szövegkönyve (zeneszerző Farkas Ferenc). Fiatal korában sokat foglalkozott Fazekas Mihály halhatatlan művével, a Lúdas Matyival: a Nemzeti Színház az ő adaptációjában mutatta be a klasszikus színművet (1939), később elkészült a mű bábszínházi változatával is (1955). 

    Emlékezet

    Kecskeméten született, tanulmányait is ott végezte. Később Budapesten telepedett le (II. kerület Lorántffy Zsuzsanna utca 8.), nyaralója Agárdon volt. A fővárosban hunyt el, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Nevét vette fel Agárdon a Dékány András sétány, ahol emléktábláját is elhelyezték (2012-ben). 

    Elismerés

    József Attila-díj (1961). 

    Szerkesztés

    Az Új Magyarság Évkönyve szerkesztője (1939–1942). A Napkelet állandó külső munkatársa, kritikusa (1930-as évek). 

    Főbb művei

    F. m.: Félálomban. Regény. (A Magyarság Könyvei. 21. Bp., 1929)
    A gyár. Regény. (Bp., 1933)
    Ruhr. Regény. Aranyozott kiadói egészvászonkötésben. (Magyar Mesgyén. Bp., 1933)
    Bárányka. Elbeszélés. (Napkelet, 1933)
    A halászok éneke. A Napkelet c. folyóirat regénymelléklete. (Napkelet, 1934 és külön: Bp., 1934)
    A folyam dala. Regény. A halászok éneke c. regény átd. kiadása. (Bp., 1935?)
    Egy esztendő után. Elbeszélés. (Napkelet, 1935)
    Tátrai tüzek. Elbeszélések. (Magyart a magyarnak. Magyar Regények. VIII. 9. Bp., 1939; A magyar irodalom jelesei. 2. kiad. 1940)
    Magyar reneszánsz. 1440–1940. Mátyás király születésének 500. évfordulójának emlékére. Összeáll. (Bp., 1940)
    A fiúk királya. Lord Baden-Powell élete. Életrajzi regény. Lord Baden-Powell rajzaival és eredeti fényképekkel illusztrálva. (Bp., 1941)
    Kétszáz négyszögöl. Regény. Nemes Török János rajzaival. (Bp., 1941)
    Végig Kárpátalján. Útirajz. (Korszerű Magyar Könyvek. 5. Bp., 1941)
    Mosolygó történelem. Anekdoták. Összeáll. és gyűjtötte Sárváry Dezsővel. (Bp., 1941)
    A huszadik század világvándorai. Életrajzokat. A térképvázlatokat Papp Gábor készítette. Szövegközti fekete-fehér ábrával és képmelléklettel. (Bp., 1942)
    Vitézi énekek a XVI. századtól a XX. századig. Antológia. Összeáll. (Bp., 1942)
    Az olvasás művészete. – Új biedermeier felé? (Forrás, 1943)
    Andrea udvarháza. Regény. („Jót, s jól“. Bp., 1944)
    Egy csónak eltűnt. Regény. A folyam dala c. műve új kiadása. („Jót, s jól“. Bp., 1944)
    Este a tanyán. Elbeszélés. (Délsziget, 1947)
    Ludas Matyi. Bábjáték. Fazekas Mihály nyomán írta D. A. Németh Antal kísérő tanulmányával: a 150 éves Ludas Matyi bábszínpadon. (Bábszínpad. 15–16. Bp., 1954) Náderdőben vadmadár. Karcolatok. Ill. Szécsi Árpádné. (Bp., 1955)
    Afrikából jöttek. Igaz mese három öreg és két fiatal kanalasgémről… Reich Károly rajzaival. (Bp., 1958)
    Matrózok, hajók, kapitányok. Kalandok az Adrián. Ifjúsági regény. Ill. Csergezán Pál. (Tengerészregény. 1. Bp., 1958; 2. kiad. 1965; 3. kiad. 1977; németül: Matrosen, Schiffe, Kapitäne. Berlin–Bp., 1966; lengyelül: Skarb uskoków. Gdansk, 1970)
    Kalózok, bálnák, tengerek. Kalandok az északi tengereken. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Tengerészregény. 2. Bp., 1959; 2. kiad. 1968; 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1981; 5. kiad. 1987; németül: Piraten im Nordmeer. Berlin–Bp., 1967)
    Csempészek, hősök, kikötők. Újabb kalandok Észak-Afrika partjainál. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Tengerészregény. 3. Bp., 1960; 2. kiad. 1971; 3. kiad. 1983)
    A föld és lakói. Dala Lászlóval és Rónaszegi Miklóssal. (Gyermekenciklopédia. Bp., 1961; 2. kiad. 1969)
    Az elveszett sziget. Egy XVIII. századbeli fregatt mai kalandjai Dél-Amerika partjainál és a Csendes-óceánon. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Tengerészregény. 4. Bp., 1961; 2. kiad. 1972; szlovákul: Bratislava, 1969; cseh nyelven: Praha, 1972; németül: Die verschollene Insel. Bp., 1971; 2. német kiad. 1976)
    A gyöngyhalászok titka. Ifjúsági regény. Ill. Csergezán Pál. 4 táblával. (Bp., 1962)
    Az óceán császára. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Tengerészregény. 5. Bp., 1962; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1980)
    A nagy kapitány. Ferdinánd Magellán élete. Életrajzi regény. 6 táblával. (Nagy emberek élete. Bp., 1963; németül: Der Erdumsegler. Bp., 1968; cseh nyelven: Praha, 1975)
    Jokkó visszatér. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Tengerészregény. 6. Bp., 1963; 2. kiad. 1974)
    Kossuth Lajos tengerésze. Monostory Balázs. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1964; 2. kiad. 1967; 3. kiad. 1969; 4. kiad. 1986)
    A fekete herceg. A Kossuth Lajos tengerésze c. műve folytatása. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1966; 2. kiad. 1970; 3. kiad. 1974; 4. kiad. 1984)
    A Sarkvidék meghódítója. Roald Amundsen élete. Életrajzi regény. 8 táblával, 1 kihajtható térképpel. (Nagy emberek élete. Bp., 1966)
    S. O. S. Titanic! Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Delfin Könyvek. Bp., 1967; 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1979; 4. kiad. 1988; németül: Bp., 1973; szlovákul: Bratislava; 2. szlovák kiad. 1988; cseh nyelven: Kosice, 1984; új kiad. Bp., Eri Kiadó, 1998)
    Robinson utolsó kalandja. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1967; 2. kiad. 1979; 3. kiad. 1981; németül: Die letzten Abenteuer Robinson Crusoes. Bp., 1970; 2. német kiad. 1971; románul: Bucuresti, 1973; cseh nyelven: Praha, 1986)
    Mexikói legények. Ifjúsági regény A Kossuth Lajos tengerésze és A fekete herceg c. művei folytatása. Ill. Kondor Lajos. (Bp., 1968; 2. kiad. 1976)
    A Sarkvidék meghódítója. Roald Amundsen élete. Életrajzi regény. (2. kiad. Bp., 1990)
    S. O. S. Titanic! Ifjúsági regény. (Új kiad. Bp., Sygnatura, 1993)
    Robinson utolsó kalandja. Ifjúsági regény. Ill. Sárkány Roland. (Új kiad. Magyar ifjúsági remekírók. 3. Bp., 1997)
    S. O. S. Titanic! Ifjúsági regény. (5. kiad. Bp., Móra, 1998)
    Matrózok, hajók, kapitányok. Kalandok az Adrián. Ifjúsági regény. Ill. Petróczki Dóra. (Bp., Filom, 2003)
    Éjszakai halászat az Adrián. – Egy kosár hal. (Harcsa a hegyen. Vizek, halak, hajósok. Magyar írók novellái. Vál., szerk. Urbán László. Bp., 2003)
    Kossuth Lajos tengerésze. Monostory Balázs. Történelmi regény az ifjúságnak. Nótin Ágnes rajzaival. (Új kiad. Hajdúböszörmény, 2010)
    Matrózok, hajók, kapitányok. Kalandok az Adrián. Ifjúsági regény. Ill. Csergezán Pál. (Új kiad. Nemzeti Könyvtár–Magyar Írók. 33. Bp., Magyar Közlöny, 2014)

     

    színművei: Aranysziget. Népszínmű. (bem.: Budapest, Nemzeti Színház, 1938. ápr. 8.)
    Ludas Matyi. Vidám zenés játék. (bem.: Nemzeti Színház, 1939. márc. 4.)
    Csínom Palkó. Vidám zenés játék. Bálint Lajossal. Zeneszerző: Farkas Ferenc. (bem.: Magyar Állami Operaház, 1951. febr. 22.; Miskolc, Déryné Színház, 1953. márc. 26.)
    Dankó Pista. Vidám zenés játék. Vaszy Viktorral. (bem.: Budapest, Állami Falu Színház, 1955. febr. 19.)
    Ludas Matyi. Bábjáték. (bem.: Debrecen, Ludas Matyi Bábszínház, 1955. máj. 2.)
    Zeng az erdő. Baróti Gézával. (bem.: Miskolc, Déryné Színház, 1955. nov. 4.)
    Csínom Palkó. Vidám zenés játék. Bálint Lajossal. Zeneszerző: Farkas Ferenc. (bem.: Szegedi Szabadtéri Játékok, Szeged, Dóm tér, 1960. júl. 24. és uo. 1971. aug. 6.)
    Dankó Pista. Vidám zenés játék. Vaszy Viktorral. (bem.: Miskolc, Miskolci Nemzeti Színház, 1984. nov. 29.)
    Lúdas Matyi. Bábjáték. (bem.: Pécsi Nemzeti Színház, Bóbita Bábegyüttes, 1987. okt. 4.)
    Dankó Pista. Vidám zenés játék. Vaszy Viktorral. (bem.: Kassa, Thália Színház, 2005. ápr. 28.)
    Csínom Palkó. Vidám zenés játék. Bálint Lajossal. Zeneszerző: Farkas Ferenc. (bem.: Békéscsaba, Békés Megyei Jókai Színház, 2008. dec. 12.)
    Csínom Palkó. Vidám zenés játék. Bálint Lajossal. Zeneszerző: Farkas Ferenc. (bem.: Kolozsvár, Állami Magyar Opera, 2009. ápr. 23.)
    Csínom Palkó. Vidám zenés játék. Bálint Lajossal. Zeneszerző: Farkas Ferenc. (bem.: Budapesti Operettszínház. 2015. ápr. 24.). 

    Irodalom

    Irod.: műveiről: Kilián Zoltán: D. A.: Félálomban. (Napkelet, 1930)
    Dénes Tibor: D. A.: A gyár. (Napkelet, 1933)
    Szakáts László: D. A.: Ruhr. (Napkelet, 1934)
    Dedinszky Gizella: D. A.: Aranysziget. (Magyar Női Szemle, 1938)
    Temesy Győző: D. A.: A fiúk királya. (Magyar Paedagogia, 1941). 


    Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1967. jún. 1.)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
    Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
    Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu