Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Süsü, a híres egyfejű

    Benedek László

    orvos, neurológus


    Született: 1887. szeptember 5. Belényes, Bihar vármegye
    Meghalt: 1945. szeptember 6. Kitzbühel, Ausztria

    Család

    Sz: Benedek László jogász, bíró, Papfalvay Ilona. F: Zilahy Irén (1904–1944) színésznő.

    Iskola

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1910), az ideggyógyászat tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1917).

    Életút

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Kórbonctani Intézete (1910–1911), Ideg- és Elmekórtani Intézete gyakornoka (1911–1912), egy. tanársegéde (1912–1914). Az I. vh.-ban zászlóaljorvosként az olasz fronton szolgált (1914–1917), majd San Daniel de Friuliban az I. és a VI. hadsereg kórháza központi idegosztályának vezetője (1917–1918), egyúttal a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára is (1917). Az összeomlás után a debreceni Tisza István Tudományegyetemen az elme- és ideggyógyászat ny. r. tanára és az Elme- és Ideggyógyászati Klinika igazgatója (1921–1936); közben az Egyetem rektora (1935–1936). A Pázmány Péter Tudományegyetemen az elme- és idegkórtan ny. r. tanára és az Elme- és Idegkórtani Klinika igazgatója (1936–1944).

    A kaposvári szabadság- és I. világháborús emlékmű kígyót ölő férfialakjának ő volt a modellje.

    Emlékezet

    Orvosi lélektannal, társadalompszichológiával igazságügyi elmeorvosi véleményezéssel foglalkozott, nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az öröklődő ideg- és elmebajok gyakoriságának és társadalmi veszélyességének feltárása terén. Többféle lázkeltő módszerrel kísérletezett a paralízis progresszív gyógyítására. Magyarországon elsőként alkalmazta az inzulinsokk-kezelést szkizofréniás betegeken. Új koponyakopogtatási módszert dolgozott ki; megállapította ugyanis, hogy a daganatok következtében elváltozott agyállomány másképpen veszi át a kopogtatással keltett rezgéshullámokat, mint az ép agyvelő: e vizsgálat céljára diagnosztikai készüléket is tervezett. Kidolgozta a háromdimenziós röntgenkép készítésének módszerét az agyvelőről, ezzel összefüggő eredeti ötlete volt az ún. pneumoenkefalográfia egyesítése a cerebrális angiográfiával és röntgenfilmfelvételen való rögzítésével. A levegővel feltöltött agykamrák alakja, helyzete és az artériák angiográfiás képe együttesen sokkal szemléletesebb tájékozódást tett lehetővé az agyvelő alakjának és a térszűkítő daganat helyének és nagyságának meghatározására. Felesége bombatámadás következtében bekövetkezett halála (1944. ápr. 3.) lelkileg teljesen összetörte, s szorongóvá vált. Herbert Olivecrona svéd agysebész segítségével ki akart vándorolni Svédországba, Németországban rekedt (1944). Egyre súlyosabbá vált depressziója következtében öngyilkos lett.

    Elismertség

    A Brazil Idegorvosok Egyesülete (1939), a Svéd Idegorvosok Egyesülete (1942), a Német Idegorvosok Egyesülete, ill. a bécsi Pszichiátriai és Neurológiai Egyesület t. tagja. A Magyar Psychológiai Társaság elnöke (1934–1944?), majd örökös t. elnöke. A Magyar Individual-Psychológiai Társaság t. elnöke. A Magyar Elmeorvosok Egyesületének másodelnöke, majd elnöke. A Magyar Családvédelmi Szövetség Fajegészségügyi és Fajnemesítési Szakosztályának társelnöke.

    Szerkesztés

    A kolozsvári Egyetem c. ifjúsági lap szerkesztője (1909).

    Főbb művei

    F. m.: A pálcasejtekről általában és azoknak szerepéről. (Kolozsvár, 1914)
    Az influenzás elmezavarokról. Porsche Ferenc Oszkárral. (Kolozsvár, 1919)
    Über die Entstehung der Negrischen Körperchen. (Medizinische Klinik, 1921)
    Stäbchenzelle und Abbau. (Monatsschrift für Psychiatrie und Neurologie, 1923)
    A psychiatria története, kultúrtörténeti és faji vonatkozásokkal. (Egyetemi előadások. 1. Bp., 1923)
    Az alkoholkérdés mai állásáról, főképp az amerikai alkoholellenes küzdelem fejlődése kapcsán. (Debrecen, 1924)
    Raynaud-féle tünetcsoport nyaki bordánál. (Bp., 1924)
    Die Bedeutung der progressiven Paralyse. Monográfia. (Berlin, 1925)
    Der heutige Stand der Behandlung der progressiven Paralyse. Monográfia. (Berlin, 1926)
    Az amerikai prohibícióról. (Bp., 1927)
    A cselekvőképtelenség kérdéséhez elmeorvosi szempontból. (Jogtudományi Közlöny, 1928)
    A gerincvelői folyadék tusreakciója. Thurzó Jenővel. (Orvosi Hetilap, 1929. 26.)
    A cselekvő eugenikának és a psychiátriának öröklésbiológiai és orvosi vonatkozásai. (Bp., 1931; németül: Monatsschrift Ungarischer Mediziner, 1931)
    A pszichológia jelentőségéről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1931)
    Új módszer a koponya-percussio kórjelzéstani értékének fokozására. (Bp., 1932)
    Über die Schädelperkussion. (Berlin, 1932)
    Az insulin-shock hatása a szemléletre. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1934; németül: Berlin, 1934)
    Az aktív személyiség kifejezésmódjairól. (Debrecen, 1935)
    Az ú. n. „sérüléses idegesség”-ről, annak határterületéről és balesetbiztosítási vonatkozásairól a véleményező ideggyógyász szempontjából. Melléklet a Gyógyászat 1935. 46. számához. (Bp., 1935)
    A psychologia a társas utilismus szolgálatában. (Szellem és élet. 1. köt. Kecskemét, 1935)
    A tanulás egészségtana. (Gyermektanulmányi füzetek. 4. Debrecen, 1935)
    Ideggyógyászati munkálatok. (Bp., 1936)
    Pseudoenkephalitis és sinus thrombosis japán patkányharapásláznál. – A Dercum-féle betegségről. Thurzó Jenővel. (Gyógyászat Tudományos Közleményei, 1936)
    Rektori beszédek. (Debrecen, 1936)
    A testvázlatról. Angyal Lajossal. (Debrecen, 1936)
    Konkrete psychotische Symptome nach Röntgenbestrahlungen bei Gehirntumoren. Hüttl Tivadarral. (Basel–Lipcse, 1938)
    A localisálható lelki tünetekről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1938)
    Örökletes ataxia elsődleges myopathiával. Bak Róberttel. (Gyógyászat, 1940)
    A házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat törvényjavaslatának tervezete psychiatriai nézőpontból. (Bp., 1940)
    Sajátszerű heredodegeneratív idioplasticus combinatio. (Orvosi Hetilap, 1940. 22.)
    Állásfoglalás a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. (Bp., 1941)
    Jobboldali occipitalis tuberculum operált esete. Angyal Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1941. 22.)
    Combinált saltatorikus reflexgörcs. Angyal Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1941. 43.)
    Meningeoma szövetkultúrák argentophil rácsrostrendszerrel. Juba Adolffal. (Orvosi Hetilap, 1941. 51.)
    A tetanusz kórszövettana. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
    Féloldali tremostasia esete. Angyal Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1943. 35.)
    Ideg- és elmekórtani jegyzetek. (Bp., 1943)
    Juxtamedullaris dermoid cysta. Bakay Lajossal, Juba Adolffal. (Orvosi Hetilap, 1943. 37.)
    A bűntettesekkel és veszélyes lelkiállapotú személyekkel szemben való védekezésről. (Bp., 1944)
    A postvaccinalis agyvelőgyulladás után keletkező myoclonismusokról. Horányi Bélával. (Gyógyászati Közlemények, 1944)
    Kóros szervérzések – coenaesthopathiák – idült járványos agyvelőgyulladásban. Gyógyítás elektroshock útján. (Orvosi Hetilap, 1944. 32.)
    Újabb adat a subforaminalis gerincvelő-daganatok kérdéséhez. Horányi Bélával. (Orvosi Hetilap, 1944. 43.).

    Irodalom

    Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    B. L. Emlékkönyv. B. L. tanári működésének tízedik évfordulója alkalmából. Írták tanítványai. (Debrecen, 1932)
    B. L. (Debreceni Képes Kalendárium 1936-ra. Debrecen, 1935)
    Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1935)
    Pap Zoltán: Emlékezés B. L.-ra. (Orvosi Hetilap, 1977)
    Angyal Lajos B. L. és kora. (Ideggyógyászati Szemle, 1983)
    Pisztora Ferenc: B. L. élete személyisége és életművének társadalom- és kultúrpsychiátriai, psychológiai és eugenikai vonatkozásai. (Ideggyógyászati Szemle, 1988)
    Szállási Árpád: B. L. professzorról „provokatív” szándékkal. (Orvosi Hetilap, 1996. 20.)
    Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvan éves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
    Szállási Árpád: B. L. (A debreceni orvosképzés nagy alakjai. Debrecen, 2000)
    Leel-Össy Lóránt: A magyar neurológusok és neuropatológusok almanachja. 1800–2000. (Debrecen, 2001). *Egyes lexikonok adataival ellentétben fiatal korában nem volt magyar bajnok birkózásban!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu