Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fejes Endre
    Fejes Endre: Mocorgó
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó
    Uborkafa

    Kovács Ágnes

    etnográfus, folklorista

    Lengyel Dénesné 


    Született: 1919. október 31. Kolozsvár
    Meghalt: 1990. január 30. Budapest
    Temetés: 1990. február 26. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)

    Család

    Sz: Szentimrei Kovács Jenő (1891–1959) író, költő, Ferenczy Zsizsi (= Ferenczy Erzsébet, 1895–1969) dalénekes. Testvére: Szabó Gyuláné Szentimrei Judit szőnyegszövő iparművész. F: Lengyel Dénes (1910–1987) irodalomtörténész. Fia: Lengyel László (1950–) politológus. 

    Iskola

    A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1944), az irodalom (néprajz) tudomány kandidátusa (posztumusz, 1990).

    Életút

    A Teleki Pál Intézet, ill. a Kelet-európai Kutatóintézet Néptudományi Intézete gyakornoka, tud. munkatársa (1943–1949), a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára (1949–1963), az MTA Néprajzi Kutatócsoport Folklór Osztálya tud. munkatársa (1963–1979). 



    Benedek Elek (1859–1929) és Ortutay Gyula (1910–1978) hatására kezdett el népköltészettel foglalkozni, Ortutay kérésére Kalotaszegen mesemondókat keresett. Egy Bánffyhunyad közeli faluban, Ketesden nemcsak jó mesemondókat talált, itt még a mesemondás szokása is eleven volt (1940–1941). Gyűjtései hatására érdeklődése a népmesekutatás felé fordult: ketesdi gyűjtését Dégh Linda és Kresz Mária gyermek-életkutatásaiban is felhasználta. Később folytatta gyűjtését csángó falvakban, ill. hangszalagra vette egy jeles szabolcsi kéki táncos és mesemondó, Daskó András összes meséjét (Jakab Ilonával, 1956). Összegyűjtötte és kiadta a kalotaszegi népmeséket, majd részt vett a magyarországi románok népmesekincsének feltárásában, de gyűjtött meséket magyarországi cigányoktól is, több mesemondó-közösséget sikerült megtalálnia. 



    A nemzetközi mese- és folklórkutatás jelentős személyeként elsők között vizsgálta Magyarországon a mesemondás ún. biológiáját, a mesemondás gesztikulációját és mimikáját, azaz a mese életkutatását; ezzel összefüggésben javasolta Berze Nagy János (1879–1946) hagyatékának kiadását, ill. Berze Nagy kéziratai és saját kutatásai alapján feldolgozta, kiegészítette és kiadta a hagyatékot. Honti János és Berze-Nagy János előzményei alapján új, modern, nemzetközileg is elfogadott és sokat hivatkozott mesetípus-katalógusokat állított össze, amellyel alapvetően új eredményeket ért el a folklórkutatásban. Feltárta a mesetípusok sajátosságait, amelyek a műfaj nemzetköziségéből eredően általánosan megtalálhatóak és elkülönítette a mesék egyedi jelenségeit, valamint elsőként figyelt fel azokra az egyéb egyedi jelenségekre, amelyek az előadó művésziségében jutnak kifejezésre. Mesekutatási művelődéstörténetileg is értékesek, mert kutatásai, szövegközlései kitértek a mesemondók olvasmányélményeire, ízlésvilágára és arra, hogy mindennapjaikban milyen helyet foglalt a mesemondás. Meseesztétikai és textológiai kutatásokkal is foglalkozott, a magyarországi gyermekfolklór-kutatások egyik elindítója, rádiófelhívásával országos gyermekmondóka- és -versgyűjtést kezdeményezett (a beérkezett anyagokat összeállította, kötetekbe szerkesztette és kiadta).

     

    Gyűjtőmunkát végzett – többek között – Ketesden (1940–1941), a moldvai csángók által lakott baranyai falvakban (Egyházaskozár, Mekényes, Szárász, 1952–1953), Tyukodon (1956), Nógrádsipeken (1972–1974). Kötetben megjelent népmeséi alapján készültek az MTV magyar népmesesorozatai, ill. számos hanglemez és diafilm. 

    Elismerés

    Ortutay Gyula-emlékérem (1989). 

    Szerkesztés

    Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény (1978–1990) és a Magyar Népmesekatalógus szerkesztője (1982–1990). A Népek Meséi sorozatszerkesztője. 

    Főbb művei

    F. m.: A kalotaszegi Ketesd mesekincse. Egy. doktori értek. is. (Erdélyi Múzeum, 1944; és külön: Erdélyi tudományos füzetek. 188. Kolozsvár, 1944)
    The Hungarian Folktale Catalogue in Preparation. (Acta Ethnographica, 1955)
    Népmesegyűjtés. (Útmutató füzetek a néprajzi adatgyűjtéshez. 3. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Bp., 1956)
    Ipolyi Arnold folklórgyűjteménye a Néprajzi Múzeum kéziratgyűjteményében. (Néprajzi Értesítő, 1956)
    Magyar állatmesék típusmutatója. (Néprajzi Közlemények. 3/3. Bp., 1958)
    Die ungarischen Märchenforschung der letzten Jahrzeute. (Deutsches Jahrbuch für Volkskunde, 1958)
    A készülő Magyar Népmesekatalógus meséinek típusmutatója. 1–2. (Műveltség és Hagyomány, 1960)
    A Rátótiádák típusmutatója. A magyar falucsúfolók típusai. 1 térképpel. (A Magyar Népmesekatalógus füzetei. A Magyar Néprajzi Múzeum kiadványa. Bp., 1966)
    A népmese prozódiájáról. Egy szatmári meseszöveg ritmikai elemzésének tanulságai. (Az MTA I. Osztálya Közleményei, 1969)
    A 20. században rögzített magyar népmeseszövegek 19. századi nyomtatott forrásai. 1. Arany László mesegyűjteménye. (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1969)
    A meseköltés technikájáról és típusalkotásáról. (Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének Kiadványai. Tanulmányok. 6. Újvidék, 1973)
    „A szegényember szolgája az ördög.” Mese- és mondaváltozatok. (Folklór Archívum. 1. Bp., 1973)
    A 20. században rögzített magyar népmeseszövegek 19. századi nyomtatott forrásai. 2. Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág. I–V. (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1977)
    A magyar népköltészet gyűjtése. (Vásárhelyi Tanulmányok. VIII. Hódmezővásárhely, 1977)
    Humor a „nyelvhatáron”. Kétnyelvűség stilisztikai funkcióban. A vegyes nyelvű népköltési alkotások humora. (A komikum és humor megjelenésének formái a folklórban. Bp., 1977)
    Ipolyi Arnold, a népmesekutató. Isten, ördög, tündér, boszorkány, sárkány és táltosló a népmesében és a Magyar Mythológiában. (Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához. 3. Bp., 1978 és Mítosz és történelem. Szerk. Hoppál Mihály és Istvánovits Márton. Bp., 1978)
    A népköltészet szemléltetése az ismeretterjesztésben. K. Á. előadása a TIT 1978. ápr. 14-i országos előadói konferenciáján. (A TIT kiadványa. Bp., 1978)
    A hősmese. (Ethnographia, 1979 és külön: Bp., 1979)
    A mese-nyelv ritmusához. Ritmikai vizsgálatok három nógrádsipeki népmeseszövegen. – Nógrádsipeki mesemondók. (Néprajzi tanulmányok. Nógrádsipek. Tanulmányok egy észak-magyarországi falu mai folklórjáról. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Szemerkényi Ágnes. Bp., 1980)
    A népmesekutató Ortutay Gyula. (Studia Ethnographica. 9. Emlékezés Ortutay Gyulára. Az Ortutay Gyula halálának első évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. 1979. márc. 14. Bp., 1981)
    Arany Juliska és Arany László meséi. (A Nagykőrösi Arany János Múzeum Közleményei. 2. Arany János-tanulmányok. Nagykőrös, 1982)
    Népköltési szövegek a Flóri könyvében. (A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei. 39. Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa Iván és Ujváry Zoltán. Debrecen, 1982)
    Kriza János népmeséinek hitelessége. (Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Tudománytörténeti tanulmányok a 19. századi folklorisztikáról. Szerk. Kríza Ildikó. Bp., 1982)
    Az égig érő fa meséjének magyar redakciói és samanisztikus motívumaik. (Folklór, folklorisztika és etnológia. 100. Bp., 1984)
    Táltos mesehősök. (Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok Dömötör Tekla 70. születésnapjára. Szerk. Balázs Géza és Hála József. Az MTA Néprajzi Kutatócsoportja kiadványa. Bp., 1984)
    Bukovinai székely mesemondók. (Folklór és tradíció. Bp., 1984)
    Das Märchen vom himmelhohen Baum. Die ungarischen Redaktionen und ihre schamanistischen Motive. (Die Welt im Märchen. Szerk. Janning, Jürgen és Gehrts Heino. Kassel, 1984)
    Schamanistisches im ungarischen Volksmärchen. (Schamanentum und Zaubermärchen. Szerk. Gehrts, Heino és Lademann-Priemer, Gabriele. Kassel, 1986)
    Integrációs folyamatok Ortutay Gyula tudományos tevékenységében. (Irányzatok a kortársi folklorisztikában. Emlékülés Ortutay Gyula születésének 75. évfordulóján. Szerk. Erdész Sándor és Kríza Ildikó. Bp., 1987)
    Ipolyi Arnold népköltési gyűjteménye. (Ipolyi Arnold-emlékkönyv. Halálának 100. évfordulója alkalmából, az esztergomi Keresztény Múzeumban, 1986. dec. 12-én rendezett emlékülés előadásai. Szerk. Cséfalvay Pál és Ugrin Emese. Bp., 1989)
    A magyar népmesék műfaji tagolódása. Monográfia. és kand. értek. (Bp., 1989). 


    F. m.: szerk.: Kalotaszegi népmesék. I–II. köt. Bevezette, jegyzetekkel ellátta. (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény. V–VI. Bp., 1943–1944)
    Moldvai mesék. Összegyűjtötte és vál. K. Á. Ill. Szántó Piroska. (Népek meséi. Bp., 1945)
    Csinosomdrága. Magyar népmesék. Összeáll. W. Petrolay Margittal. 4 táblával. (Bp., 1951)
    A csodafurulya. Magyar népmesék. Összeáll. Kolozsvári Grandpierre Endrével. és W. Petrolay Margittal. Ill. Reich Károly. 4 táblával. (Bp., 1954; 2. kiad. 1955)
    Felsőtiszai népmesék. A meséket elmondta Furicz János és Pályuk Anna, feljegyezte Kocsisné Szirmai Fóris Mária. Sajtó alá rend. K. Á. (Debrecen, 1956)
    Kriza János: Székely népköltési gyűjtemény. Összesítő válogatás a kiadott és kéziratos hagyatékból. A verses részt Gergely Pál, a meséket K. Á. rendezte sajtó alá. I–II. köt. (Bp., 1956)
    Szegény ember okos leánya. Román népmesék. Ford. Bözödi György, Ignácz Rózsa, Jékely Zoltán. Vál., szerk., az utószót írta K. Á. (Népek meséi. Bp., 1957; 2. kiad. 1974)
    Magyar népmesék. I–III. köt. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Ortutay Gyula. A meséket vál. Dégh Lindával. (Magyar Parnasszus. 1. Bp., 1960)
    Tündér Ilona. Görög, albán, bolgár, jugoszláv, román népmesék. Szerk., a mesemagyarázót írta K. Á. Ill. Lukáts Kató. 4 táblával. (Népek meséi. Bp., 1960)
    A vadász fia. – A három testvér. Román népmesék. Petre Ispirescu mesegyűjteményéből vál. és szerk. K. Á. Ill. Heinzelmann Emma. (Kispajtások mesekönyve. 121. Bp., 1960)
    Kriza János: Az álomlátó fiú. Székely népmesék. Vál., szerk. K. Á. Ill. Lukáts Kató. 4 táblával. (Bp., 1961)
    Ungarische Volksmärchen. Szerk. Hajdú, Janette-tel. (Die Märchen der Weltliteratur. Düsseldorf–Köln, 1966)
    Ruszkovics István meséi. A kötetet anyagát gyűjtötte Erdész Sándor és Halmos István, az életrajzot írta Nyárády Mihály, a tájszavakat magyarázta Balogh Lajos. Szerk., az utószót írta K. Á. (A Magyar Népmesekatalógus füzetei. 4. A Jósa András Múzeum kiadványa. Nyíregyháza, 1968)
    A vasorrú Indzsibaba. Kárpát-ukrajnai népmesék. Vál., ford. Fincicky Mihály. Az utószót írta Ortutay Gyula, a szöveget gondozta K. Á. Ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1970)
    Icinke-picinke. Népmesék óvodásoknak. Vál., szerk. Kovács Ágnes, a szómagyarázatokat Katona Imre írta. Ill. Reich Károly. 4 táblával. (Bp., 1971; 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1980; 4. kiad. 1983; 5. kiad. 1986; 6. kiad. 1994; 7. kiad. 1996; 8. kiad. 1999; 9. kiad. 2001; 10. kiad. 2002; 11. kiad. 2004; 12. kiad. 2005; 13. kiad. 2006; 14. kiad. 2007; 15. kiad. 2008; 16. kiad. 2010; 17. kiad. 2012; 18. kiad. 2015)
    Cinege, cinege, kismadár. Népi mondókák, gyermekjátékok kicsinyeknek. A Magyar Rádió Ifjúsági és Gyermekosztálya pályázatának anyagából összeáll. Borsai Ilonával. Ill. Györffy Anna. (Bp., 1975; 2. kiad. 1976; 3. kiad. 1983)
    Bújj, bújj, zöld ág… Népi gyermekjátékok. Vál., a játékokat feldolgozta Haider Edit, a népzenei munkatárs Borsai Ilona. Szerk. K. Á. Kottamelléklettel. Matkó Katalin rajzaival. (Bp., 1976; 2. kiad. 1983)
    Mese a tölgyfa tetején. Csuvas mesék. Vál., szerk. Róna Tas Andrással. (Népek meséi. Bp., 1977)
    Kivirágzott a diófa. Népi gyermekjátékok. Vál., a játékokat feldolgozta Haider Edit, a népzenei munkatárs Borsai Ilona. Szerk. K. Á. Kottamelléklettel. Matkó Katalin rajzaival. (Bp., 1977)
    A csodálatos fa. Erdélyi szász népmesék. Válogatás a Sächsische Volksmärchen aus Siebenbürgen. Josef Haltrich gyűjtése. Vál., szerk. K. Á. Ford. Üveges Ferenc, az utószót írta Markel, Hanni. Ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1979)
    Bukovinai székely népmesék. Gyűjtötte Sebestyén Ádám, szerk. Lovas Henrik, a nyelvészeti gondozást végezte és a szójegyzetet összeáll. Rónai Béla. A kísérő tanulmányt írta K. Á. (A Tolna megyei Tanács VB Könyvtára kiadványa. Szekszárd, 1981)
    Világ szépe és világ gyönyörűje. Magyarországi román népmesék. Purdi Mihály meséi, Hocopán Sándor gyűjtése. Ford. Ignácz Rózsa. Az utószót írta K. Á. Ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1982)
    A magyar állatmesék katalógusa. Összeáll., a kísérő tanulmányt írta. (Magyar Népmesekatalógus. 1. Bp., 1982; 2. jav. és bőv. kiad. 1987)
    Az eltáncolt papucsok. Bukovinai székely népmesék. Elmondja Fábián Ágostonné, összeáll. és a szöveget gondozta K. Á. Ill. Gyulai Líviusz. (Bp., 1984)
    Der grüne Recke. Ungarische Volksmärchen. (Das Gesicht der Völker. 51. Kassel–Bp., 1985)
    Ortutay Gyula: Magyar népköltészet. Népballadák, népmesék. A népballadák szövegét Kríza Ildikó, a népmesék szövegét K. Á. gondozta. 48 táblával. (Bp., 1985)
    Karcsai népmesék. I–II. köt. Gyűjtötte és a bevezetést írta Nagy Géza. Vál., szerk. Erdész Sándor. Az utószót írta K. Á. (Bp., 1985)
    Rózsafiú és Tulipánleány. Kalotaszegi népmesék. Vál., szerk., a meséket közzétette K. Á. Ill. Killer Marcella. (Mesék, mondák, történetek. Bp., 1987)
    Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág. I–III. köt. I. köt. A csodaszarvas. II. köt. A fekete kisasszony. III. köt. A tűzmadár. Szerk., a szöveget gondozta K. Á. Ill. Reich Károly. (Bp., 1987–1989)
    König Mátyás und die Rátóter. Ungarische Schildbürgerschwänke und Anekdoten. Szerk. K. Á. (Leipzig–Weimar, 1988)
    Este, Éjfél, Hajnal. Baranyai népmesék. Gyűjtötte, a kísérő tanulmányt írta Banó István. Szerk. K. Á. Ill. Gyulai Líviusz. (Mesék, mondák, történetek. Bp., 1988)
    Hajnalpelika. Rozsályi népmesék. Gyűjtötte, a kísérő tanulmányt írta Béres András. Szerk. K. Á. 14 táblával. (Mesék, mondák, történetek. Bp., 1989)
    A magyar hazugságmesék katalógusa. Összeáll., a kísérő tanulmányt írta Benedek Katalinnal. (Magyar Népmesekatalógus. 4. Bp., 1989)
    A rátótiádák típusmutatója. Összeáll., a kísérő tanulmányt írta Benedek Katalinnal. (Magyar Népmesekatalógus. 6. Bp., 1989)
    A magyar formulamesék katalógusa. Összeáll., a kísérő tanulmányt írta Benedek Katalinnal. (Magyar Népmesekatalógus. 9. Bp., 1989). 


    F. hanglemezei: Az aranyszőrű bárányka. Bukovinai székely népmesék. Fábián Ágostonné meséi. (Bp., 1982)
    Hamupipőke királyfi. Magyar népmesék. Mesélő Molnár Piroska és Szabó Gyula. (Bp., 1984). 

    Irodalom

    Irod.: Dömötör Tekla: K. Á. köszöntése. Életrajz és bibliográfia. A bibliográfiát összeáll. Illés Zsuzsa. (Folklór és folklorisztika. 8. Bp., 1978)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. febr. 7.)
    Kríza Ildikó: In memoriam K. Á. (Néprajzi Hírek, 1990)
    Balassa Iván: K. Á. sírjánál. (Néprajzi Hírek, 1990)
    Karig Sára: Búcsú K. Á.-től. (Magyar Nemzet, 1990. febr. 26.)
    Kodolányi János, ifj.: K. Á. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    K. Á. (Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., 2010). 


    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1978–1982)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000). 

    Megjegyzések

    MÉL IV.: téves születési év: 1918! 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu