Passuth László és otthona
Passuth László és otthona

2024. március 29. Péntek

Passuth László és otthona

Egy ház története


Ez az egyetlen ház a Rózsadomb alján, amelynek legendája van. A ferencesek levéltárában őrzött állítólagos krónika úgy tudja, hogy a török hódoltság éveiben, még szőlőhegy lehetett errefelé, a legenda szerint azonban, a megszállás utolsó éveiben, már ház állott ugyanitt: a homlokzata még ma is megvan. Még, hogy ház? A krónika szerint maga Ali Abdi Abdurrahman, az utolsó budai pasa lakott itt, ő ásatta a mélyföldszint alatt húzódó alagutat, még az is lehet talán, hogy 1686. szeptember 2-án, Buda visszafoglalásának napján, a ház közelében esett el.

 

Víz tükrére krónikát írni…

 

A háznak, a Rózsadomb alján, legendája van. A török kiűzése után száz évvel, itt lakott Martinovics Ignác, későbbi szászvári apát. A „franciskánus barát” a teológiát Budán végezte (1775–1779), majd a buda-vízivárosi kolostorban, a bölcselet és mennyiségtan tanáraként tevékenykedett. A ferencesek levéltárában őrzött – vélhetően elfogult – történet szerint Martinovics többször összeütközésbe került rendtársaival, mígnem néhány növendékpappal együtt Brodba helyezték át. A zseniális tudós pap – többek között – Lembergben és Haarlemben is egyetemi katedrát kapott, mégis sikertelenül pályázta meg a bécsi és a pesti egyetem fizika tanszékét. A tudományos és papi működését Budán megkezdő szerzetes élete is Budán, a Generális-kaszálón (azaz a Vérmezőn) ért véget, 1795. május 20-án.

 

Esőisten is megsiratta őt…

 

Ez az egyetlen ház a Rózsadomb alján, amelynek legendája van. A jakobinus mozgalom felszámolása után ötven évvel, Clark Ádám is itt lakott. A Rózsahegy utca 1/a alatt nyilvántartott ingatlan ma is megmaradt első része a XVIII. század elején épülhetett. A hagyomány szerint a házat a legendás építőmester olyannyira szűknek találta, hogy egy egész „traktust” építtetett hozzá az 1830-as években, a Buday László utca (az egykori Tudor utca) vonulatában. A fázós Clark még egy kályhával is megnagyobbította a területet: valószínűleg ez volt az első angol kályha Budán! A házhoz egy kis torony is tartozott egy forgatható faállvánnyal, amelyet a skót mérnök azért készíttetett, hogy teleszkópjával, tornya mellől, kedvtelve nézegesse az épülő Lánchidat, hiszen akkor még nem építették be az előteret nagy házakkal, s valóban leláthatott a Dunáig.

 

Aranyködben fáznak az istenek…

 

A háznak, a Rózsadomb alján, legendája van. Újabb száz év elteltével, az ország német megszállása (1944. március 19.) után, a háztól a harmadik telken lévő török követségen kért menedéket Magyarország miniszterelnöke, Kállay Miklós. A letartóztatására érkező SS-alakulat elől egy földalatti alagúton előbb a Horthy-rezidenciára menekült, majd azon a ház alatt húzódó alagútrendszeren menekült tovább, amelyet még Ali Abdi Abdurrahman, az utolsó budai pasa ásatott. A sokak által halottnak vélt Kállay így jutott el a Zivatar utca 1–3-ba, ahol akkor a török követség működött. Milyen érdekes, hogy egy budai egyemeletes, részben földszinti ingatlan története, századok múltán ismét része lett a magyar–török kapcsolatoknak!

 

Megszólalt a sírvilág…

 

– Bizony nemcsak a háznak, de a környéknek is legendája van – vette át a szót az Író. Amikor ideköltöztünk, sok helyen, főként a budai László utcának a Zárda utcába torkolló végében, alacsony házak álltak, benne idős asszonyok még a „hamisítatlan” budai német szóval éltek. A Kút utcában és a Zárda utcában barátságos Gasthofok fogadták az arra tévedőt. A Ferencesek kertjében, amelyet a népszáj általában csak Papkertnek hívott, nem is olyan régen, még egy barokk korban ásott kút is működött. A Zivatar utcában kis pék sütött, az ostrom után elsőként nyitott ki, s hirtelen, a Rózsadomb alja megtelt a friss cipó különös kemenceillatával…

 

– Bizony nemcsak a háznak, de az otthonunknak is legendája van – folytatta az emléksorolót az Író. Íróasztalom – nagyanyám elbeszélése szerint – báró Eötvös József hagyatékából származik. Egy különös mintájú faragott székünk egy kalotaszegi ezermester munkája.Az egykori gyerekszobábanpedig kilehet tapintani egy régimódi, falbasüllyesztett kincsőrző szekrényt, persze üresen.A kétszárnyú barokk ajtónk, amely egyidőslehetett a házzal, az ostrom idején „esett el“, most a pincénkben őrizzük. Nem tudok megválni tőle, hisz talán még Ali Abdi Abdurrahman, az utolsó budai pasa emlékét is őrzi…

 

A háznak, a Rózsadomb alján, amit régen Országútnak is hívtak, legendája van. Passuth László író és féléves kisleánya, Krisztina 1937-ben költözött új otthonába, a Rózsahegy utca 1/a számú házba, s itt élt és tevékenykedett egészen haláláig, 1979-ig. Kevesen tudják, hogy az 1960-as–1970-es években a legolvasottabb magyar író Passuth László volt: művei átlagpéldányszáma elérte a nyolcvanezret. Passuth Lászlónak azonban népszerű történelmi regényeken kívül több helytörténeti írása is megjelent a Budapest című képes magazinban. Átlalunk felidézett egyik utolsó írása – amely otthona történetével foglalkozott – megjelenését már nem élhette meg.

 

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb névportréjával Passuth Lászlóra és otthonára emlékezett. Kék virág az 1979. június 19-én elhunyt író emlékének.

 

Az alábbi linkeken olvashatnak róla:

 

http://www.nevpont.hu/view/11639

http://www.nevpont.hu/view/11640

 

A képem Passuth László, a banktisztviselő látható. A kép forrása:

http://m.cdn.blog.hu/ma/manda/image/passuth_hivatalnok.jpg

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Esszé

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője