Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Füst Milán

    író, költő, műfordító, esztéta

    1913-ig Fürst Milán Konstantin 


    Született: 1888. július 17. Budapest
    Meghalt: 1967. július 26. Budapest

    Család

    Az egyik legrégebbi ausztriai zsidó nemesi családból, a Bassevi von Treuenberg famíliából származott. Sz: Fürst Ignác Márton (1839–1896) hivatalnok, Weisz Jozefina (1858–1916). Apja fiatalkorában, Obrenovics Milán, a későbbi szerb király (uralkodott, mint fejedelem: 1868–1882; király: 1882–1889) baráti társaságához tartozott, különös utónevét is tőle kapta. Nyolcéves volt, amikor apja meghalt, édesanyja nevelte fel, aki férje halála után, mint özvegy, egy kis trafikhoz jutott; haláláig ott dolgozott. F: 1923-tól Helfer Erzsébet (1897–1987) középiskolai tanár. 

    Iskola

    A budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. és magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. (1912), az esztétika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). 

    Életút

    A budapesti Aréna úti felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1912–1918), a Vörösmarty Akadémia ügyésze (1918–1920); közben a Tanácsköztársaság alatt megszervezte az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetségét (1919). A forradalmakban játszott vélt szerepe miatt felfüggesztették állásából (1920), nyugdíjaztatta magát (1921), csak irodalommal foglalkozott. A két világháború között sokat utazott, bejárta Ausztriát, Németországot, Lengyelországot és Görögországot. A Képzőművészeti Főiskolán az esztétika r. tanára és a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1947–1950), az ELTE BTK Esztétika Tanszéke egy. docense (1950–1960), egy. tanára (1960. aug. 10.–1967. júl. 26.). 



    Irodalmi pályakezdése egybeesett a Nyugat indulásával, Osvát Ernő (1876–1927) közölte első írásait (1908). Osvát Ernőhöz haláláig barátság fűzte, akárcsak Karinthy Frigyeshez és Kosztolányi Dezsőhöz, művei első bírálóihoz. Munkásságának elején klasszikus formájú verseket, elégiákat, ódákat, kardalokat írt a formai tökéletességre törekedve, hangvétele ugyanakkor mégis szakítást jelentett a hagyományosnak tekintett poétikával (Változtatnod nem lehet, 1914). Lelkes ódát írt Ady Endréhez, azonban távol állt tőle Ady radikalizmusa. Verseiben érzéki kísértetvilágot teremtett, a rendkívül pontosan leírt részleteknek, s a költemény érzékfeletti hangulatának groteszk ellentétéből teremtődött meg jellegzetes stílusa. Az 1920-as években költészete megszabadult a klasszikus formáktól, egyre több szabadverset, prózaverset írt. A szabadvers megújítója, formai kísérletei nagy hatást gyakoroltak a pályakezdő Illyés Gyula (1902–1983) avantgárd verseire. Későbbi köteteit a szomorú hősiesség komor pátosza, biblikus és görögös modor jellemzik (Az elmúlás kórusa, 1921; Szellemek utcája, megjelent: 1948).

     

    Kisregényeiben a lélektani próza eszköztárát alkalmazta, a kor lelki gyötrelmei elleni lázadását pszichikai mítoszokba rejlő magatartással ellensúlyozta (Nevetők, 1920). Advent c. műve (1923) az angol vallásháborúk idején játszódik, az egész művön végigvonul egyfajta tárgytalan szorongás, félelem mindenféle erőszaktól. Legismertebb prózai műve, A feleségem története (1942), a féltékenység nagyszabású eposza modern irodalmi eszközökkel, groteszk öniróniával, páratlan lélekelemző készséggel. A regény egy holland hajóskapitány, Störr kapitány titokzatos és szerencsétlen házasságát meséli el. A kapitány szerelemféltése, feleségével kapcsolatos aggodalmai, gyanakvásai, a szoknyaügyekben járatlan férfi kálváriájának stációin vezetik végig az olvasót. Füst Milán tudományos leírását adja a féltékenység kórtanának, mindezt könnyed stílusban, nyelvi bravúrokkal. A mű a legtöbb nyelvre (több tucatnyi!) lefordított, legtöbbet elemzett és leggyakrabban kiadott alkotása, a magyar irodalom klasszikusa. Francia kiadása után világsiker lett, művét Nobel-díjra is jelölték. Elbeszéléseiben, kisregényeiben (Az aranytál, 1921; Amine emlékezete, 1940) gyakran visszatérő motívum az élet groteszk jelenségeit, a lélek rejtelmeit kutató izgalom.

     

    Az 1920-as évek közepétől alapélményévé vált magánya, hontalansága, ezt leginkább drámáival fejezte ki (Boldogtalanok, 1923; Negyedik Henrik király, megjelent: 1940). Drámái a magyar drámairodalom klasszikus művei, hősei önnön lelkükkel küzdenek, érzelmi és erkölcsi igényeik összeférhetetlenek. A Boldogtalanok főhőse Huber Vilmos nyomdász, aki képtelen elszakadni szeretőitől, és legalább ilyen bonyolult kapcsolatba került anyjával és nővérével. Szövevényes kapcsolat alakult ki a szereplők között, amely végül egy szerelmi tragédia puritán naturalista ábrázolásává fajul. Valamennyi szereplő saját múltjának foglya, képtelen kilépni a szellemi ketrecből, a cselekmény sodró lendülettel halad a tragédia felé. A dráma alapjául egy újsághír szolgált: Az Est c. napilapban jelent meg egy ötsoros híradás Két leány, egy legény címmel, egy szerelmi tragédiáról (1913-ban). A Negyedik Henrik király c. történelmi műve Nagy Gergely pápa és a Canossát járt német uralkodó összecsapását ábrázolja különleges megjelenítő erővel. Az 1940-es években fordulat állt be szemléletmódjában, írástechnikájában. Stílusát rezignáltság, meditatív jelleg, elégikus hangnem jellemzi, elsősorban prózai műveket írt. A II. világháború végén villáját találat érte (1945), híres, kortörténeti dokumentumokat is tartalmazó naplója elveszett, majd egyes részei előkerültek (1946). A II. világháború után elsősorban esztétikával és erkölcsfilozófiával foglalkozott, kötetbe rendezte legfontosabb előadásait (Látomás és indulat a művészetben, 1948). Híres szabadegyetemi előadásokat és Shakespeare-kollégiumot tartott (1947–1949), tervbe vette Shakespeare műveinek újrafordítását (csak a Lear-király fordítása készült el, 1955). Az 1950-es évek elején hallgatásra kényszerült, majd elsősorban prózáival tért vissza az irodalmi közéletbe (Pilli története, 1954; Őszi vadászat, 1955), ill. újabb esztétikai köteteket jelentetett meg (Emlékezések és tanulmányok, 1956; Ez mind én voltam egykor, 1957). Noha az irodalom minden ágában jelentőset alkotott, a teljes elismerést csak jóval később, részben csak a halála után kapta meg. 

    Emlékezet

    Budapesten született (Erzsébetváros, VII. kerület Hársfa utca 6.), édesapja halála után édesanyja, mint özvegy, trafikengedélyt kapott a Dohány utca 63.-ban (1896-tól 1916-ig, édesanyja haláláig itt élt, itt telt gyermekkora). Ifjúkori élményeit, rajongásig szeretett édesanyja emlékeit örökítette meg a Konstantin úrfi fiatalságában (1958), ill. első nagy sikerét, a Boldogtalanok c. drámáját is itt írta meg (1914-ben, egy újsághír nyomán). Özvegyen maradt édesanyja nyaranta Fótra küldte, nevelőszülőkhöz (1896–1904). Tizenhat évesen súlyosan megbetegedett, tüdővérzést kapott, Abbáziában kezelték (az Adria-parti üdülőhelyen kezdte el írni naplóját, 1903-tól). A súlyos betegségből felépült, de egész életére és munkásságára rányomta bélyegét a gyermekként megélt halálfélelme és szorongásai. Édesanyja halála után az író a Ferencvárosban telepedett le (IX. kerület Angyal u. 29.), 1923-ban megnősült, feleségével is itt laktak (1930-ig, akkor a XI. kerület Budaörsi út 18/b-be költöztek). A Budaörsi út 18/b 1939-ig volt a házaspár otthona, innen a Németvölgybe költöztek (1939–1945). A Vércse utcai villa 1945-ben bombatámadást kapott, és teljesen elpusztult. A II. világháború után családjával a Belvárosba költözött (V. kerület Párisi u. 6/a; 1946–1958), utolsó budapesti lakásuk a Törökvészen volt (II. kerület Hankóczy Jenő utca 17.). Az 1942-ben épült villa emeleti szintjére 1958-ban költözött, haláláig itt élt és alkotott. Halála után, özvegye, Helfer Erzsébet Füst Milán-díjat alapított (1975-ben), amelyet évente két író kaphat meg. Az alapítvány szintén ebben, az azóta az MTA kezelésében álló házban működik. Füst Milán 1923-ban vette el feleségül tanítványát, Helfer Erzsébetet, nászútjukra Olaszországba (Firenze, Róma Nápoly) utaztak, az útról több önéletrajzi visszaemlékezése és naplójegyzete tanúskodik. Budapesten élt és tevékenykedett, tevékenysége is a fővároshoz kötődik. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Egyetlen köztéri szobra Budapesten (XIV. kerület Lev Tolsztoj sétány) áll. A mészkő mellszobor Papakrisztosz Andreasz szobrászművész alkotása (1979). Szülőházát emléktábla jelzi (felavatva: 2008. júl. 17.). Budapesten (Békásmegyer, III. kerület) nevét vette fel a Füst Milán utca. Emlékét őrzi még a budapesti Füst Milán Antikvárium.

     

    Már a Nyugat indulásakor a lap munkatársa lett (1908-tól; első írása Peter Altenbergről jelent meg, a Nyugatban közölt első verse: Szétforgácsolt erők, 1909). Első írásairól Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső írtak kritikát, mindkettőjük igen nagyra értékelte mind költeményeit, mind első drámáit. A Nyugat már tervbe vette gyűjteményes műveinek kiadását (csak egy kötet jelent meg, 1934-ben). Írásai 1948-tól 1955-ig nem jelenhettek meg, a budapesti ELTE-n azonban nagy visszhangot kiváltó Shakespeare-kurzusokat tartott. Szenvedélyes előadó volt, tanítványai elragadtatással emlékeztek meg hatalmas tárgyi tudáson alapuló óráiról (legjelentősebb irodalomtörténeti, -elméleti és esztétikai előadásait később kötetekbe rendezte, s haláláig szívesen dolgozott, pontosított dolgozatain). Abody Béla (1931–1990) mesterének vallotta Füst Milán, irodalomtörténeti jelentőségű visszaemlékezéseket közölt szeretett tanáráról, mint a Magvető Kiadó szerkesztője igen sokat tett azért, hogy Füst Milánt „visszafogadja“ az irodalom (1955-től). Abody kezdeményezte munkáinak első gyűjteményes kiadását (Füst Milán összegyűjtött művei, 1955-től – 1958-ban adták ki); a forradalom idején az Irodalmi Újságban megjelent (1956. nov. 2.) és a rádióban elhangzott nagy figyelmet keltett írása (Emlékbeszéd Thukydidész modorában az elesett hősök sírja felett). Egyértelmű állásfoglalása miatt mégsem hurcolták meg, sőt élete utolsó éveiben sorra jelentek meg korábbi írásai, újabb elbeszélései, drámái és tanulmányai, valamint összegyűjtött és válogatott munkái. Az Irodalmi Színpadon szerzői estet tartott 75. születésnapja alkalmából (1963), halála előtt Nobel-díjra is jelölték (1965). Halála után a párizsi Magyar Műhely emlékszámot jelentetett meg tiszteletére (1967), a Fekete Sas Kiadó pedig kiadta életműsorozatát (köztük számos, eddig ismeretlen és utóbb „megtagadott“ művével, 1996-tól). Füst Milánról az első, népszerű életrajzot Somlyó György adta ki (az Arcok és vallomások sorozatban, 1969; a kutatások újabb eredményei után, átdolgozva: 1993). Avantgárd munkásságáról Bori Imre írt monográfiát (1971); életművéről két kandidátusi (Kis Pintér Imre, 1981 és Büky László, 1989) és két PhD-értekezés született (Mesterházi Gábor, 2000; Rákosi Marianna, 2003). Füst Milán teljes naplóját Szilágyi Judit és Fazakas István adta ki (1999), a teljes életmű megjelenésével párhuzamosan jelentős részmonográfiákat írt a költőről – többek között – Petrányi Ilona, Schein Gábor és Szilágyi Judit. 

    Elismerés

    Az Athenaeum Regénypályázat I. Díja (1920), Baumgarten-díj (1932, 1935, 1946), Kossuth-díj (1948).

     

    A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1958). 

    Főbb művei

    F. m.: Átmeneti kor. Elbeszélés. (Független Magyarország, 1909. dec. 25.)
    Véletlen találkozások. Versek. (Bp., 1910)
    Változtatnod nem lehet. Versek. (Modern Könyvtár. 336–339. Bp., 1914)
    Egy ember élete. 1–3. Naplójegyzetek. (Új Idők, 1919)
    Nevetők. Elbeszélések. (Korunk mesterei. Bp., 1920 és Modern Könyvtár 602–605. Bp., 1920; németül: Lachende Gesichter. München, 1923; új kiad. 1985)
    Az elmúlás kórusa. Versek. (Bp., 1921)
    Az aranytál. Regény. (Modern Könyvtár. 674–677. Bp., 1921)
    Egy ember élete. Naplójegyzetek. (Kassai Napló, 1922. okt. 1–okt. 10.)
    Naplójegyzetek. (Tűz, 1922. okt. 8.–1923. ápr. 1.)
    Boldogtalanok. Dráma 4 felvonásban. (Bp., 1923)
    Advent. Regény. Derkovits Gyula rajzaival. (Bp., 1923)
    No, mit szólsz, Freiligrat? Vagyis csakis pontosan, gyermekeim. (Dokumentum [folyóirat], 1927)
    Egy író naplójából. Naplójegyzetek. (Az Újság, 1930. márc. 2.)
    F. M. válogatott versei. (F. M. munkái 1. Bp., 1934)
    Negyedik Henrik király. Királydráma 4 felvonásban, 10 képben. (Bp., 1940)
    Amine emlékezete. Elbeszélések. (Bp., 1940)
    Látomás és indulat a művészetben. Tizenkét esztétikai előadás. (Bp., 1948)
    Egy hűséges vallomás. Elbeszélés. (Fórum [folyóirat], 1948)
    Szellemek utcája. F. M. versei. (Bp., 1948)
    Véletlen találkozások. Elbeszélések. (Bp., 1948)
    Szakadékok. Kisregények: Advent. – Amine emlékezete. – Nevetők. – Szakadék. – Az aranytál (Bp., 1949)
    Őszi vadászat. – Pilli története. – A Lomnici Csúcs. Elbeszélések. (Bp., 1955)
    Emlékezések és tanulmányok. Vál. esszék. (Bp., 1956; 2. bőv. kiad. 1963)
    Ez mind én voltam egykor. Feljegyzések az út mentén. Hábi-Szádi keleti mágus bölcselete. Ill. Zádor István. (Bp., 1957; 2. kiad. 1967; 3. kiad. 1975).

     

    A feleségem története. – Störr kapitány feljegyzései. (Bp., 1942)
    A feleségem története. – Störr kapitány feljegyzései. (2. kiad. Bp., 1957; 3. kiad. 1964; 4. kiad. 1968; franciául: L’histoire de ma femme. Ford. Gyergyai Albert. Paris, 1958; 2. francia kiad. 1994; hollandul: Lochem, 1960?; lengyelül: Warszawa, 1960; szerb-horvát nyelven: Zagreb, 1961; németül: Die Geschichte meiner Frau. Reinbek bei Hamburg, 1962; 2. német kiad. 1973; 3. német kiad. 1977; 4. német kiad. 1982; szlovén nyelven: Maribor, 1964; szlovákul: Bratislava, 1970; spanyolul: Historia de mi mujer. Barcelona, 1970; 2. spanyol kiad. 2009; cseh nyelven: Praha, 1973; 2. cseh kiad. 1981; románul: Bucuresti, 1976; finn nyelven: Bromma, 1979; litvánul: Vilnius, 1984; 2. litván kiad. 2007; angolul: The Story of My Wife. – The Reminiscences of Captain Störr. Ford. Sanders Iván, a bevezetőt írta Konrád György. New York, 1987 és London, 1989; észt nyelven: Tallinn, 1990; norvég nyelven: Oslo, 1994; olaszul: La storia di mia moglie. Milano, 2002; szerb nyelven: Beograd, 2009; oroszul: Moszkva, 2010)
    A feleségem története. – Störr kapitány feljegyzései. Az utószót írta Rónay György. Ill. Kass János. 4 táblával. (Magyar elbeszélők. 5. kiad. Bp., 1970; 6. kiad. 1973)
    A feleségem története. – Störr kapitány feljegyzései. Szerk., az utószót írta Tamás Gáspár Miklós. (Horizont Könyvek. Bukarest, 1975)
    A feleségem története. – Störr kapitány feljegyzései. (7. kiad. Bp., 1993)
    A feleségem története. – Störr kapitány feljegyzései. Szerk., a szöveget gondozta Zsoldos Sándor. (8. kiad. Bp., 2000; 9. kiad. 2010)
    A feleségem története. – Störr kapitány feljegyzései. A szöveget gondozta Zsoldos Sándor. (Életreszóló regények. 19. 10. kiad. Bp., 2015).

     

    Zsiráfkönyv. Mese. Ill. H. Müller Ilona. (Liliputi Könyvtár. Bp., 1957)
    A sanda bohóc. Goldnágel Efraim csodálatos kalandjai. Szatirikus regény. Ill. Bartha László. (Bp., 1957)
    Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve. Az Ez mind én voltam egykor c. művének folytatása. (Bp., 1958)
    Kis regények. I–II. köt. (Bp., 1958)
    Konstantin úrfi fiatalsága. Elbeszélések. (Bp., 1958)
    F. M. összes versei. (Bp., 1958)
    Tengeri szél. (Bp., 1959)
    Boldogtalanok. – Negyedik Henrik. Drámák. Ill. Reich Károly. 8 táblával. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Bp., Magyar Helikon, 1959)
    Öröktüzek. Összegyűjtött elbeszélések. (Bp., 1961)
    A Parnasszus felé. Regény. (Bp., 1961; 2. kiad. 1974)
    Látomás és indulat a művészetben. Tizenkét esztétikai előadás. (2. bőv. kiad. 1963)
    F. M. összes versei. (Bp., 1963)
    A főpincér álma. Elbeszélés. (Élet és Irodalom, 1964. 38.)
    F. M. összes drámái. (Bp., 1966)
    Catullus. Dráma. (Rivalda. 67–68. Nyolc magyar színmű. Bp., 1969)
    F. M. összes versei. (Bp., 1969)
    Szexuál-lélektani elmélkedések. Breviárium. (A Magyar Műhely kiadványa. Párizs, 1970)
    Advent. – Őszi vadászat. – Amine emlékezete. Kisregények. Az utószót írta Márványi Judit. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1971)
    F. M. összes versei. – Bírálatok F. M. verseiről. (Bp., 1972)
    Napló. I–II. köt. Vál., szerk. Pók Lajos. (Tények és tanúk. Bp., 1976)
    Advent. Regény. Derkovits Gyula rajzaival. Hasonmás kiad. (Bp., 1976)
    Kisregények. I–II. köt. (2. bőv. kiad. Bp., 1977)
    Ez mind én voltam egykor. Feljegyzések az út mentén. Hábi-Szádi keleti mágus bölcselete. (30 év. 4. kiad. Bp., 1977)
    A valóság álmodója. – Emlékezés egy zseniális fiatalemberre. (Gyorsuló idő. A gyengéd óriás. Emlékezés Gelléri Andor Endrére. Bp., 1977)
    F. M. válogatott művei. Vál., sajtó alá rend. Kis Pintér Imre. (Magyar remekírók. Bp., 1978)
    F. M. válogatott versei. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Somlyó György. (Kozmosz Könyvek. A magyar irodalom gyöngyszemei. Bp., 1979)
    F. M. drámái. (2. kiad. Bp., 1979)
    Látomás és indulat a művészetben. Tizenkét esztétikai előadás. Szerk., a kísérő tanulmányt írta Ungvári Tamás. (3. kiad. 1980)
    Öröktüzek. Összegyűjtött elbeszélések. (2. kiad. Bp., 1983)
    Nevetők. Kisregény. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1985)
    Öröktűz. Elbeszélések az istenkereső emberről. Vál., szerk. Lukács László, Pomogáts Béla, Rónay László. A bevezető tanulmányt Vajda Endre írta. (Vigilia Könyvek. Bp., 1986)
    Szexuál-lélektani elmélkedések. (2. kiad. Bp., 1986)
    Emlékezések és tanulmányok. (3. kiad. Bp., 1986)
    Negyedik Henrik. Királydráma 4 felvonásban, 10 képben. (Magyar drámaírók. 20. század. Vál., szerk., a szöveget gondozta Nagy Péter. Bp., 1986)
    A pákosztos cica. Mesék. Hegyi Márta rajzaival. (Iciri-piciri könyvek. Bp., 1988)
    F. M. összes versei. Összeáll., szerk. Zsoldos Sándor. 4. bőv. kiad. Bp., 1988)
    25 vers. – 25 Poems. Ford. Tótfalusi István. Kétnyelvű kiadvány. (Bp., 1990)
    A szürke pokol rabja. Elbeszélés. Közreadja Petrányi Éva. (Kortárs, 1992)
    „Megtagadott” színművek és egyfelvonásosok. Vál., szerk., sajtó alá rend. és a kísérőtanulmányt írta Petrányi Ilona. (Bp., 1993)
    A vándor elindul. A Nyugat lírikusai. F. M., Tóth Árpád és Szabó Lőrinc versei. (Populart füzetek. 100. Szentendre, 1995)
    F. M. összes versei. Szerk. Nagy Sándorné, az utószót írta Bárdos László. (A magyar költészet kincsestára. 46. Bp., 1996)
    Látomás és indulat a művészetben. Tizenkét esztétikai előadás. Szerk., a szöveget gondozta Kis Pintér Imre. (4. jav. kiad. Bp., 1997)
    A néma barát. Dráma. (A magyar dráma gyöngyszemei. A néma levente és más játékok. Vál., szerk. Kerényi Ferenc. Bp., 1997; 2. kiad. 2002; 3. kiad. 2006)
    Nevetők. Kisregény. Szerk., az utószót írta Kis Pintér Imre. (Millenniumi könyvtár. 2. Bp., 1999)
    Boldogtalanok. Dráma 4 felvonásban. (Európa diákkönyvtár. A néma levente. Öt magyar dráma. Vál., szerk. Ruttkay Zsófia. Bp., 1999)
    Egyebek. Bölcsességek, aforizmák. Szerk. Rőczei György. (Hold könyvek. Bp., 2001)
    Boldogtalanok. Dráma 4 felvonásban. (Nemzeti Színház Színműtár. Bp., 2006)
    A kis Tahtúr története. Varázslatos mesék. A szöveget gondozta, az utószót írta Fenyő Ervin. Az illusztrációkat Faltisz Alexandra készítette. (Bp., 2009)

     

    írásai a Nyugatban: Karácsonyi kaland. Elbeszélés. (1910)
    Aladdin atyja sírjánál. Elbeszélés. (1911)
    Egy nap történet Didó lányom életéből. Elbeszélés. (1912)
    Boldogtalanok. 1–4. Színmű. (1915)
    Nevetők. 1–2. Elbeszélés. (1918)
    A lázadó. 1–2. Tragikomédia. 1–2. (1919)
    Dániel bíró. 1–2. Elbeszélés. (1920)
    Advent. 1–6. Elbeszélés. – Megint itt az éjszaka. Elbeszélés. (1922)
    Ákoska. 1–2. Ballada nyolc jelenetben. – A zongora. Komédia. (1925)
    Atyafiak és a nő. Szatírjáték. (1926)
    Catullus. 1–3. Szomorújáték. (1928)
    Szakadék. 1–5. Elbeszélés. (1929)
    A jegesmedve. 1–2. Elbeszélés. – Amine emlékezete. 1–2. Elbeszélés. (1933)
    a Szép Szóban: Egy ember élete. Naplójegyzetek. – Negyedik Henrik. Királydráma. I. felvonás. (1939) és a Szép Szó Almanachban: A cicisbeo. Elbeszélés. (1945)
    a Magyarokban: Denevérek. Elbeszélés. (1946)
    Egy fegyenc fia. Elbeszélés. – Mit tudom én! 1–2. Elbeszélés. – Istentelen emberek. Elbeszélés. (1948)
    a Csillagban: Őszi vadászat. Elbeszélés. (1955)
    Naplójegyzetek. – Nun. Elbeszélés. (1956)
    az Új Hangban: Most már tudom. Elbeszélés. – Könnyű felhők és nagy szél. Elbeszélés. (1955)

     

    szerk.: Berzsenyi Dániel válogatott versei. Vál., szerk., a bevezetést írta F. M. (Bp., 1921)
    Gelléri Andor Endre: Téli kikötő. Elbeszélések. Vál., szerk. F. M., a bevezetést írta F. M. (Bp., 1946)
    Tolsztoj, Lev Nyikolajevics: Regények és elbeszélések. Szerk., az utószót írta F. M. Ill. Zádor István. (Orosz remekírók. Bp., 1956)
    Dickens, Charles: Copperfield Dávid. I–II. köt. Regény. Ford. Szinnai Tivadar. Az utószót írta F. M. (Bp., 1966)

     

    ford.: Shakespeare: Lear király. Tragédia 5 felvonásban. Ford. és a bevezető tanulmányt írta F. M. (Bp., 1955; Világirodalmi kiskönyvtár. 2. kiad. Bp., 1957; 3. kiad. 1966; 4. kiad. 1979)
    új kiad. 1979)
    Goethe: Reineke Fuchs. Ford. F. M. Az utószót írta Bernáth István. (Kétnyelvű klasszikusok. Bp., 1958)
    Whitman, Walt: Fűszálak. W. W. összes költeményei. Ford. Babits Mihállyal. (Bp., 1964)
    XIX. századi angol líra. Tébolyda-cella. Walt Whitman és Robert Browning vál. versei. Ford. Többekkel. (Populart füzetek. 84. Szentendre, 1994). 


    Életműsorozata a Fekete Sas Kiadó gondozásában: F. M. összes drámái. Sajtó alá rend. Petrányi Ilona. (Bp., 1996)
    F. M. összes versei. Összeáll., szerk. Zsoldos Sándor. (Bp., 1997)
    A mester én vagyok. Egy doktorkisasszony naplójegyzetei. Sajtó alá rend., az utószót írta Petrányi Éva. (Bp., 1998)
    Teljes napló. I–II. köt. Sajtó alá rend. és az utószót írta Szilágyi Judit, szerk. Fazakas István. Munkatársak Kardos Csilla, Szilágyi Zsófia, Visy Beatrix. Az előszót írta Szabolcsi Miklós. (Bp., 1999)
    A feleségem története. – Störr kapitány feljegyzései. Szerk., a szöveget gondozta Zsoldos Sándor. (Bp., 2000; 2. kiad. 2010)
    Szexuál-lélektani elmélkedése. Breviárium. Szerk., a szöveget gondozta Szilágyi Judit. (Bp., 2001)
    Ez mind én voltam egykor. Feljegyzések az út mentén. Hábi-Szádi keleti mágus bölcselete. Szerk., a szöveget gondozta Zsoldos Sándor. (Bp., 2001; 2. kiad. 2013)
    F. M. összegyűjtött levelei. Összegyűjtötte, sajtó alá rend. Szilágyi Judit, szerk. Fazakas István. (Bp., 2002)
    Advent. Kisregény. Szerk., a szöveget gondozta, az utószót írta Fazakas István. (Bp., 2003)
    Összegyűjtött elbeszélései. I–II. köt. Szerk., sajtó alá rend., a szöveget gondozta és az utószót írta Petrányi Ilona. (Bp., 2003)
    Kisregények. I. köt. Nevetők. – Az aranytál. – Szakadék. – Amine emlékezete. – Mit tudom én! Szerk., sajtó alá rend., a szöveget gondozta Szilágyi Judit. (Bp., 2004)
    Kisregények. II. köt. Pilli története. – Őszi vadászat. – Egy magány története. – Szívek a hínárban. Szerk., sajtó alá rend., a szöveget gondozta Szilágyi Judit. (Bp., 2004)
    A sanda bohóc. Goldnágel Efraim csodálatos kalandjai. Sajtó alá rend. és az utószót írta Fazakas István. (Bp., 2004)
    A Parnasszus felé. Regény. Sajtó alá rend. és az utószót írta Fazakas István. (Bp., 2005)
    Műfordítások. Sajtó alá rend. és az utószót írta Szilágyi Judit. (Bp., 2005)
    Látomás és indulat a művészetben. Tizenkét esztétikai előadás. Sajtó alá rend., az utószót írta Kis Pintér Imre. (Bp., 2006)
    Átköltések. Szántóné Kaszab Ilona verseiből. – Szavak az árnyékomhoz. Sajtó alá rend., az utószót írta Petrányi Ilona. (Bp., 2006)
    Tanulmányok. Vál., szerk., sajtó alá rend. Zsoldos Sándor. (Bp., 2007)
    F. M. összes versei. Összeáll., szerk. Zsoldos Sándor, a kísérő tanulmányt írta Bodnár György. (2. jav. kiad. Bp., 2008)
    Szívek a hínárban. Kisregény. (Öregbetűs Könyvek. Bp., 2009)
    Írni. Cikkek, bírálatok, visszaemlékezések, útirajzok, alkalmi megnyilatkozások. I–II. köt. Vál., szerk., sajtó alá rend. Szilágyi Judit. (Bp., 2014). 

    Irodalom

    Irod.: önálló művek: Somlyó György: F. M. alkotásai és vallomásai tükrében. Emlékezés és tanulmány. (Arcok és vallomások. Bp., 1969)
    Deák János: F. M. műveinek bibliográfiája. 1909–1970. (Bp., 1970)
    Bori Imre: Az avantgarde apostolai. (Symposion Könyvek. 27. B. I.: A magyar irodalmi avantgarde. III. köt. Újvidék, 1971)
    Fónagy Iván: F. M.: Öregség. Dallamfejtés. Monográfia, hanglemezmelléklettel. (Bp., 1974)
    Büky László: F. M. metafora és metonímia használata. Egy. doktori értek. (Bp., 1975)
    Büky László: A számnevek használata F. M. költői nyelvében. (Bp., 1979)
    Kis Pintér Imre: F. M. költői világképe. Kand. értek. (Bp., 1981)
    Büky László: Képalkotás és képrendszer F. M. költői nyelvében. Kand. értek. (Szeged–Szentendre, 1983)
    Kis Pintér Imre: A semmi hőse. F. M. költői világképe. A kand. értek. átd. változata. Monográfia. (Bp., 1983)
    Büky László: Képalkotás és képrendszer F. M. és Karinthy Frigyes költői nyelvében. A kand. értek. átd. változata. Monográfia. (Bp., 1989)
    Válogatás F. M. műgyűjteményéből. Kat. Szerk. Ladányi József. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 1992)
    Somlyó György: F. M. vagy A lesütöttszemű ember. Emlékezés és tanulmány. (Bp., 1993)
    Radnóti Zsuzsa: A próféta színháza. F. M. drámáiról. Kismonográfia. (A Jelenkor kiadványa. Pécs, 1993)
    F. M. rejtélyes. múzsája. Jaulusz Erzsébet. Irodalmi dokumentumok és műrészletek alapján sajtó alá rend., az utószót írta Petrányi Ilona. 16 táblával. (Bp., 1995)
    Szellemek utcája. In memoriam F. M. Vál., szerk. Kis Pintér Imre. (In memoriam. Bp., 1998)
    Mesterházi Gábor: Az ismétlődések szerepe a regényszerkezet kialakításában F. M. A feleségem története c. művében. PhD-értek. (Bp., 1999)
    Büky László: Egy vers szóhasználati háttere. F. M.: Szellemek utcája. Monográfia. (A Szegedi Tudományegyetem BTK Magyar Nyelvészeti Tanszéke kiadványa. Szeged, 2000)
    F. M.-dialógusok. Szerk. Kovács Kristóf András és Szabolcsi Miklós. (Belépő. Első könyvek. Bp., 2000)
    Viniczay Zsuzsanna: F. M.: Közelítések. PhD-értek. (Bp., 2000)
    Keller Mária: Egy fejezet F. M. életművéből. Szakdolgozat. (Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2000)
    F. M. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Schein Gábor. Művei bibliográfiájával. (Kossuth-díjas írók. 3. Pécs, 2002)
    Gál Emese: F. M. Advent c. kisregényének elemzése. Szakdolgozat. (Bp., ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, 2002)
    Mészáros Lilla: F. M. és Weöres Sándor költészetének helye az irodalomtanításban. (Bp., ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, 2002)
    Rákosi Marianna: F. M. álomformája. Monográfia és PhD-értek. is. (Szeged, 2003)
    Szilágyi Judit: Magadtól menekvésed. F. M.: Napló. (Szó-köz. Bp., 2004)
    Vajda Barnabás: Sigmund Freud és a XX. század eleji magyar irodalom. Tanulmányok magyar írók és a freudi pszichoanalízis kapcsolatáról. (Pozsony, 2005)
    Schein Gábor: Nevetők és boldogtalanok. F. M. művészete. 1909–1927. (Bp., 2006)
    Büky László: Stílusmagatartási formák F. M. és Weöres Sándor költői nyelvében. Monográfia. (Szeged, 2011)
    „Semmi sincsen egészen úgy…“ F. M. születésének 125. évfordulója tiszteletére rendezett emlékülés anyaga. Előadások. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály. (Bp., 2013). 


    Irod.: fontosabb kritikák és tanulmányok: Karinthy Frigyes: F. M. 1–3. (Nyugat, 1911)
    Kosztolányi Dezső: F. M. (Nyugat, 1922)
    Komlós Aladár: F. M. versei. (Bécsi Magyar Ujság, 1922)
    Karinthy Frigyes: F. M.: Boldogtalanok. (Nyugat, 1923)
    Kassák Lajos: F. M. (Nyugat, 1927)
    Vas István: F. M. olvasásakor. (Nyugat, 1934)
    Benedek Marcell: F. M. Lear király fordítása. (Irodalomtörténet, 1955)
    Horváth T. Zoltán: F. M. új könyveiről. (Kortárs, 1957)
    Belia György: F. M.: Emlékezések és tanulmányok. (Irodalomtörténet, 1958)
    Barabás Tibor: F. M. költészetéről. (B. T.: A könyv hatalma. Írások az irodalomról. Bp., 1961)
    Szalay Károly: F. M.: Parnasszus felé. (Kortárs, 1962)
    Benedek Marcell: F. M. Lear király fordítása. (B. M.: Könyv és színház. Bp., 1963)
    Tóth Dezső: F. M. kisregényei. (T. D.: Életünk – regényeink. Tanulmányok. Bp., 1963)
    Abody Béla: F. M.: Látomás és indulat a művészetben. (Kortárs, 1964)
    Bóka László: F. M. tanítása. (B. L.: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. Sík Csaba. Bp., 1966)

     

    F. M.-emlékszám: Fenyő Miksa: F. M. és a Nyugat. – Kozocsa Sándor: F. M. irodalmi munkássága. Bibliográfia. – Nagy Pál: Az Advent körül. F. M. kisregényéről. – Cs. Szabó László: Az igazmondó tragikomédiája. F. M. emlékének. – Márton László: A boldogtalanság drámái. F. M. – Határ Győző: Kései sirató. F. M. – Abody Béla: A gondolkodás bálványa. F. M. – Lengyel Balázs: A költők költője: F. M. – Bori Imre: F. M. lírájáról. (Magyar Műhely, 1967)

     

    Nyírő Lajos: A művészet sajátosságai és a valóság. (Elvek és utak. Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet. Tanulmányok. Bp., 1967)
    Tasnádi Attila: In memoriam F. M. (Kortárs, 1967)
    Fónagy Iván: F. M.: Öregség. Egy szabadvers zenéjéről. (Magyar Nyelvőr, 1967)
    Varga József: F. M.: Emlékezések és tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
    Németh László: F. M. (N. L. munkái. N. L.: Két nemzedék. Tanulmányok. Bp., 1970)
    Kis Pintér Imre: F. M.: A feleségem története. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
    Bányai János: F. M. „versírása”. (Tanulmányok 6. Az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének kiadványai. Újvidék, 1973)
    Vati Papp Ferenc: F. M. (Írók, képek. Írók, költők gyermek- és ifjúkora. Szerk. Szabó Ödönné. Bp., 1974)
    Kartal Zsuzsa: F. M. költői elmélete és gyakorlata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
    Pók Lajos: F. M. naplója. (Kortárs, 1975)
    Bodnár György: A történelem mint metafora. F. M.: Advent. (B. Gy.: Párbeszéd az idővel. Vál. tanulmányok, esszék, kritikák. Bp., 1976)
    Galsai Pongrác: F. M. tanár úr. (G. P.: A besurranó szerkesztő. Bp., 1976)
    Petrányi Ilona: Dokumentumok F. M. és Tóth Árpád barátságáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
    Vargha Balázs: Irodalmi városképek. F. M. költött és valódi városai. 1–3. (Budapest [folyóirat], 1976)
    Büky László: A fekete szó F. M. lírájában. (Magyar Nyelvőr, 1977)
    Büky László: A fut ige metaforikus használatáról F. M. költői nyelvében. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1977; és külön: Nyelvészeti dolgozatok. 160. Szeged, 1977)
    Féja Géza: F. M. kőtáblája. (F. G.: Törzsek, hajtások. Bp., 1978)
    Belohorszky Pál: A semmi sámánja. F. M. kisregényeiről. (Kortárs, 1978)
    Büky László: Metaforikus hasonlatok F. M. költői nyelvében. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1978; és külön: Nyelvészeti dolgozatok. Szeged, 1978)
    Rába György: Az objektív líra jelensége a Nyugat hőskorában. Babits Mihály és Füst Milán költészete. (Literatura, 1978 és Irodalomtörténeti füzetek. 100. Mégis győztes, mégis új és magyar. Tanulmányok a Nyugat megjelenésének hetvenedik évfordulójára. Szerk. R. Takács Olga. Bp., 1980)
    Kis Pintér Imre: F. M.: A feleségem története. (Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára. Szerk. Kabdebó Lóránt. Bp., 1979)
    Beney Zsuzsa: F. M.: Köd előttem, köd utánam… (B. Zs.: Nyitva van az aranykapu. Verselemzések. Bp., 1979)
    Murvai Olga: A színnevek használata F. M. költői nyelvében. (Magyar Nyelvőr, 1979)
    Oltyán Béla: A F. M.-i modellregény és mai paraboláink. (Életünk, 1979)
    Büky László: A metaforát kifejező állapothatározók F. M. költői nyelvében. (Nyelvtudományi értekezések. 104. A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának előadásai. Szerk. Imre Samu, Szathmári István, Szűts László. Bp., 1980)
    Illés Lajos: F. M. haragra gerjed. (I. L.: Titkos fiók. Visszaemlékezések. Bp., 1981)
    Rába György: Indulat és képzelet F. M. lírájában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
    Kis Pintér Imre: Az öregség: a semmi jelképe. Részlet egy F. M. könyvből. (Alföld, 1981)
    Kis Pintér Imre: A morális és az esztétikai választás. Részlet egy F. M. könyvből. (Kortárs, 1981)
    Büky László: „A szív idézete: líra.” A szív főnév használata F. M. és Karinthy Frigyes költői nyelvében. 1–2. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1981–1982; és külön: Nyelvészeti dolgozatok. 192–199. Szeged, 1981–1982)
    Abody Béla: A Tanár Úr. (A. B.: Emlékezetem pályája. Bp., 1981; 2. kiad. 1987)
    A mély főnév F. M. és Karinthy Frigyes költői nyelvének képalkotási rendszerében. (Magyar Nyelvőr, 1982)
    Gyergyai Albert: F. M. (Gy. A.: Védelem az esszé ügyében. Tanulmányok. Vál., a szöveget gondozta Szávai János. Bp., 1984)
    Ungvári Tamás: F. M. költői képéről. (U. T.: Nemcsak Babilonban. Tanulmányok. Bp., 1984)
    Bori Imre: F. M. és a történelem. (Literatura, 1984)
    Büky László: A lélek főnév F. M. és Karinthy Frigyes költői nyelvében. (Magyar Nyelvőr, 1984)
    Bálint Péter: Átok és áldás. F. M.: A feleségem története. (Alföld, 1985)
    Lichtmann Tamás: A történelmi szorongás regénye. F. M.: Advent. (Évkönyv. Az Országos Rabbiképző Intézet kiadványa, 1985/1991)
    Angyalosi Gergely: A lélek lehetőségei. (Bp., 1986)
    Schreiber György: F(r)iktív tudomány. F. M.: Szexuál-lélektani elmélkedések. (Mozgó Világ, 1986)
    Kiss Tamás: Hűség az alkotáshoz. F. M.: Emlékezések és tanulmányok. (Alföld, 1987)
    Erki Edit: A Napló vallomása. F. M. Budapestje. (Budapest [folyóirat], 1988)
    Nagy Sz. Péter: A csepp és a tenger. A Nevetők és A feleségem története. F. M. művei. – Kun András: Egy megszállott szkeptikus költő különös lírai tanúságtétele. F. M. lírájának első nagy hullámáról. – Tandori Dezső: A Más Vidékre Némán Mért is Távozó. F. M. költészetéről. (Alföld, 1988)
    Galicza János: F. M.: Szexuál-lélektani elmélkedések. (Pedagógiai Szemle, 1988)
    Mész Éva: Látomás és indulat. F. M. két drámájáról. (Magyartanítás, 1988)
    Nemes Nagy Ágnes: F. M. 90. születésnapjára. (N. N. Á.: Szó és szótlanság. Tanulmányok, esszék. Bp., 1989)
    Bálint Péter: Gyász és átok. F. M.: Advent. – Radnóti Zsuzsa: „Férfikorom fényessége.” F. M.: Negyedik Henrik király. (Alföld, 1989)
    Petrányi Ilona: F. M. rejtélyes múzsája. (Holmi, 1989)
    Hadas Emese: A sötétben és fényben ülő lét. A teremtés dialektikája F. M. Szőlőhegyen c. versében. (Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Szerk. Havas Ferenc, Horváth Katalin, Ladányi Mária. Bp., 1990)
    Kartal Zsuzsa: A haragvó próféta. F. M. (Szombat, 1991)
    Angyalosi Gergely: Objektív kórus-árnyjáték. F. M.: Habok a köd alatt. Műelemzés. („de nem felelnek, úgy felelnek.“ A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. Szerk. Kabdebó Lóráni és Kulcsár Szabó Ernő. Bp., 1992)
    Porkoláb Judit–Boda Károly: Das Vorkommen und die Bedeutungsebenen des Wortes „Zeit” in der Dichtung von Milán Füst. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1992)
    Büky László: A fityfirig és más nyelvjárási elemek F. M. költői nyelvében. – B. Porkoláb Judit: Közelítések F. M. költői nyelvéhez. (Magyar Nyelvőr, 1992)
    Poszler György: Nyilas-hava a szellemek utcájában. Kései meditáció F. M. tiszteletére. (Liget, 1992)
    Angyalosi Gergely: „Problematikus értékek.” F. M.: Szakadék. – Sartre: Az undor. (Alföld, 1992)
    Lukic, Sveta: Nagy kortársunk és szomszédunk. F. M.: A feleségem története. (Iskolakultúra, 1992)
    Lator László: Ködös evidencia. F. M.: Tél. (Mozgó Világ, 1992)
    Bajkay Éva: Az avantgárd után. Válogatás F. M. képzőművészeti gyűjteményéből. (Új Művészet, 1992)
    Somlyó György: A botcsinálta műgyűjtő. A F. M.-gyűjtemény kiállítása elé. (Kortárs, 1992)
    Petrányi Ilona: Illyés Gyula és F. M. („Költő, felelj!“ Tanulmányok Illyés Gyuláról. Szerk. Tasi József. Bp., 1993)
    Juhász Erzsébet: A F. M.-i nevetés. (Iskolakultúra, 1993)
    Bécsy Tamás: A boldogtalanság paroxizmusa. F. M. drámái, „megtagadott” színművei és egyfelvonásosai. (Holnap, 1994)
    Büky László: Némely látomások nyelvi megvalósulásáról F. M. költői nyelvében. (Magyar Nyelvőr, 1995)
    Lator László: Áttetsző, tengerzöld. F. M.: Nyilas-hava. (Mozgó Világ, 1995)
    Péter László: F. M. textológiai nézetei. (Tiszatáj, 1995)
    F. M. levelei Bíró Lajoshoz. Közreadja Sárközi Mátyás. (Holmi, 1995)
    Mesterházi Gábor: F. M.: Amine emlékezete. – Viniczay Zsuzsanna: Cantus firmus – avagy a többszólamú paradoxon. (Irodalomtörténet, 1996)
    Porkoláb Judit–Boda I. Károly: F. M. A magyarokhoz c. versének értelmezése számítógépes konkordanciák segítségével. (Magyartanítás, 1997)
    Faragó Orsolya: Az idő ábrázolásának lehetőségei F. M. három versében. Tél. – Habok a köd alatt. Barokk elégia. – Búcsú a mesterségemtől. (Új Holnap, 1997)
    Büky László: „…hallgatag király: rejtélyes elmúlás!” F. M. halálábrázolása. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1997 és Lélek, halál, túlvilág. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk. Pócs Éva. Bp., 2001)
    Büky László: A sors nyelvi ábrázolása Ady Endre és F. M. lírájában. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1999)
    Tóth Gyula: Adalékok F. M. Látomás és indulat a művészetben c. könyvének kiadástörténetéhez. (Kortárs, 1999)
    Bálint Péter: A F. M.-i „meseszövés” sajátosságai. (Bárka, 1999)
    Szabó Tímea: A decentrált szubjektum határtalan korrektúrája. A F. M.-i szabadvers és a pszichoanalízis. (Literatura, 2000)
    Szabó Tímea: F. M. esztétikája. Szabadvers és pszichoanalízis. (Thalassa, 2000)
    Szilágyi Judit: „Megérteni logikus lényét!” Adalékok F. M. és Osvát Ernő kapcsolatához. (Múlt és Jövő, 2000), Porkoláb Judit: Kérdő mondatok F. M. összes verseinek Újak ciklusában. (A retorikai kérdés a nyelvhasználatban. Tanulmányok. Bp., 2001)
    Czine Mihály: F. M. (Cz. M.: Magyar irodalom a huszadik században. A szöveget gondozta N. Pál József. Bp., 2001)
    Czeizel Endre: F. M. betegségeinek háttere. (Mozgó Világ, 2001)
    Szilágyi Judit: F. M. szegedi kapcsolatai. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2001)
    Bodnár György: „Uram, ha ezt a képet megvehetném!” Válogatás F. M. gyűjteményéből. (Ars Hungarica, 2001)
    Schein Gábor: A szubjektivitás romantikus modelljeinek átalakulása F. M. pályájának korai szakaszában. (Irodalomtörténet, 2001)
    Schein Gábor: Az aggok a lakodalmontól a Boldogságtalanokig. F. M. drámakísérletei a tízes években. (Jelenkor, 2001)
    A műfajjá nemesített üzenet. Válogatás F. M. leveleiből. A Petőfi Irodalmi Múzeum Füst Milán hagyatékából. Közreadja Szilágyi Judit. (Forrás, 2002)
    Kemény Gábor: F. M. metafora-használatának alapjai szótárszerű feldolgozásban. (Magyar Nyelvőr, 2002)
    Schein Gábor: A kettős írás ironikus mozgása F. M. egyfelvonásosaiban. (Irodalomtörténet, 2002)
    Schein Gábor: Az „objektív költészet” fogalma és az „én” figurativitása F. M. korai költészetében. (Alföld, 2002)
    Schein Gábor: A név vándorlása. Az intertextualitás mozgásai F. M. korai műveiben. (Pannonhalmi Szemle, 2002)
    Molnár Gábor Tamás: Bensővé tétel és kifejezés F. M. költészetében. (Osiris Könyvtár. Irodalomelmélet. Identitás és kulturális idegenség. Szerk. Bednanics Gábor, Kékesi Zoltán, Kulcsár Szabó Ernő. Bp., 2003)
    Ungvári Tamás: Az apolitikus messianizmus F. M. műveiben. (Mozgó Világ, 2003)
    Szabó Gábor: Napozz Holddal. F. M.: Nevetők. Analízis. (Tiszatáj, 2003)
    Barki Gergely–Majoros Valéria: F. M. gyűjteménye. (A Magyar Tudományos Akadémia képzőművészeti kincsei. Szerk. András Edit és Papp Gábor György. Bp., 2004)
    Alexa Károly: F. M. kisregényei. (A. K.: Quodlibet. Tanulmányok, esszék. Bp., 2004)
    Schein Gábor: A prózanyelv megújulásának kezdetei F. M. korai kisregényeiben. (Bárka, 2004)
    Hárs György Péter: Az F1–G–F2-háromszög. A Ferenczi–Groddeck–F. M.-háromszög. (Thalassa, 2004)
    Büky László: A menekülés képzete F. M. lírájában. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 2005)
    Schein Gábor: A tragédia-utániság drámája. F. M.: Catullus. (Műhely, 2004)
    Kállai Katalin: F. M.: Boldogtalanok. (Kritika, 2005)
    Gömöri György: F. M. Krakkóban. (Jelenkor, 2006)
    Z. Varga Zoltán: F. M. naplójáról. (Alföld, 2006)
    Konczer Kinga: Egyarcú világ. F. M.: Amine emlékezete. (Új Forrás, 2006)
    Koltai M. Gábor: Kietlen barokk. Jegyzetek F. M. Catullusához. (Holmi, 2007)
    Szilágyi Judit: Kultusz – önerőből. Vázlatok a F. M.-jelenséghez. (Alföld, 2007)
    Acél Zsolt: Műfajok és hagyományok F. M. Bukolika c. ciklusában. Szövegközöttiség és szövegkritika. – Schein Gábor: Az én-regényben a másik. A kapitány és felesége. F. M.: A feleségem története. (Irodalomtörténet, 2007)
    Gadóczi Ibolya: „Testem csökönyös gyermek, nyelvem udvarias felnőtt.” A féltékenység alakzatai F. M. A feleségem története c. regényében. (Szkholion, 2007)
    Büky László: A F. M.-i nean. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2008)
    Gróh Gáspár: Felvidéki töredékek F. M. életművében. (Nagyvilág, 2008)
    Serf András: F. M. és a Párt. Fordítva a lóra? (Heti VG, 2008. 5.)
    Mezősi Miklós: L’esprit d’escalier és „az igazságra való törekvés s a hamisításban való gyönyör“. Megjegyzések F. M. „kvázi-platonikus“ látomásához és indulatához. (Hagyomány és kánon. A Nyugat első száz éve. Szerk. Czetter Ibolya, Juhász Andrea, Kovács Ágnes. Szombathely, 2009)
    Büky László: F. M. „latin dörgedelme.” (Irodalomtörténeti Közlemények, 2009)
    Büky László: Betegségállapotok F. M. költői nyelvében. (Magyar Nyelvjárások, 2009)
    Harkai Vass Éva: F. M. és Kanada. F. M.: Levél Kanadából. (H. V. É.: Verstörténetek. Verselemzések, líratanulmányok, -kritikák. (Újvidék, 2010)
    Novák Imre: Egy különc a magyar irodalomban. (Új Katedra, 2010)
    Schein Gábor: A „zsidó” F. M. naplójában. (Literatura, 2011)
    Büky László: Lírai enni- és innivalók F. M. verseiben. (Magyar Nyelvőr, 2011)
    Büky László: „…testben, lélekben tisztán…” A testrészek kontingenciái és értékállapotaik F. M. költői nyelvében. (Magyar Nyelvőr, 2012)
    Simon Zsuzsanna: Kiadatlan F. M.-levelek az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet archívumában. 1948–1960. (Lymbus, 2012)
    Szigeti Csaba: Az újraíró F. M. valahány költeménye. A mélyen alvó és az éji szó, feltámadás előtt. – Schein Gábor: Pozíció nélküli szerepek. F. M. és a politikai hatalom viszonya. 1945–1963. (Irodalomtörténet, 2013)
    Schein Gábor: Vágyírás és vágyolvasás F. M. A feleségem története c. regényében. (Alföld, 2013)
    Melhardt Gergő: Most láttam csak, mennyire lehetetlen. Az elbeszélői pozíció F. M. A feleségem története c. regényében. (Juvenália. Egy. A Budapesten, 2013. ápr. 26-án I. Juvenália címmel rendezett hallgatói konferencia előadásai. Szerk. Szilvási Viktória és Varga Nóra. Az Eötvös Collegium Magyar Műhely kiadványa. Bp., 2014)
    Z. Varga Zoltán: „Nem is volt a Te emléked soha, csak a nevedé egy ideig…“ F. M. naplójáról. (Opus 14. Z. V. Z.: Önéletrajzi töredék, talált szöveg. Bp., 2014)
    Molnár Gábor Tamás: Hangtalan olvasás? F. M. A cicisbeo c. novellájáról. (Irodalomtörténet, 2014)
    Petrányi Ilona: „Gubancok vagy Őrült Gomolyag?” Pszichobiográfiai párhuzamok Ferenczi Sándor és F. M. érzelmi kötődéseiben. (Műhely, 2015)
    Büky László: Almandol és mások. A F. M.-i líra névadása. (Magyar Nyelvőr, 2015)
    Angyalosi Gergely: Az elvágyódás helye. F. M. Arméniája (Alföld, 2015)
    Ladányi József: A mester én vagyok. Válogatás F. M. és Helfer Erzsébet műgyűjteményéből. (Új Művészet, 2015). 


    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Magyar zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. (Bp., 1929)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu