Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bajor Gizi
    Gozsdu Elek
    Latinovits Zoltán, borsodi és katymári
    Latinovits Zoltán emlékezete
    Supka Géza

    Verseghy Ferenc emlékezete

    Forradalmi kátéja

    1. Mit jelent a káté?

    A káté valamely tanítás rövid, kérdés-felelet formájában történő kifejtése. A tanítás gyakran egyházi jellegű, maga a szó is a katekizmus rövidítéséből alakult ki. Mivel a katekizmus tanításait mindenki ismerte, forradalmár hazafiak csoportjai is úgy gondolták, hogy eszméiket legkönnyebben a katekizmusok mintájára, forradalmi kiskátékban ismertetik.

     

     

    2. Ki írta az első magyar forradalmi kátét?

    A francia forradalom hatására Gyurkovics Ferenc, a pesti egyetemen a politika professzora, megszervezte az első titkos társaságokat még az illuminátusok (azaz a szabadkőművesek) titkos társaságán keresztül. Gyurkovics szerkesztette az első forradalmi kátét is. Váratlan és rejtélyes halála (1793. dec. 9.) után Martinovics Ignác szászvári apát vette át a titkos társaságok szervezését, s maga is írt egy forradalmi kátét Az ember és a polgárkátéja (Catéchisme de l’homme et du citoyen) címmel, Démocrite la Montagne álnéven.

     

     

    3. Mi volt a „marsziliai ének”?

    A „marsziliai ének“ Claude-Joseph Rouget de Lisle elzászi mérnökkari százados és amatőr zeneszerző harci indulója volt, amelynek eredeti címe Harci induló Lückner marsall tiszteletére volt. Nicolas Lückner, a forradalmi rajnai hadsereg parancsnokaként és Rouget feletteseként tevékenykedett, valójában az ő tiszteletére készült el a forradalmi dal első változata, amely aztán A rajnai hadsereg forradalmi dala címmel jelent meg (1792-ben). Francois Mireur tábornoknak annyira megtetszett ez a rajnai dal, hogy ezzel az indulóval toborzott önkénteseket a forradalomnak, Marseille-ben. A marseille-i önkéntesek ezt a dal énekelve vonultak be Párizsba, 1792. július 30-án. A népnyelv a marseille-i önkéntesekről nevezte el a dalt La Marseillaise-nek, amelyet a város széles körben elterjedt latin elnevezése után Verseghy Ferenc, volt pálos szerzetes „marsziliai éneknek“ magyarított.

     

     

    4. Miért Verseghy Ferenc, egy expauliánus szerzetes fordította le magyar nyelvre a Marseillaise-t?

    Verseghy Ferenc költő, műfordító, római katolikus pap, Magyarországon az elsők között foglalkozott zeneelméleti és zeneesztétikai stúdiumokkal. A népszerű pap maga is zenélt, híres volt énektudásáról és hárfajátékáról, versei közül igen sok a könnyen énekelhető, egyszerű dal. Verseghy úgy vélte, hogy minden művészet közül a zene a leghatásosabb, az hatja meg leginkább az emberi lelket, az ébreszt legkönnyebben és legerősebben hangulatokat, érzelmeket és indulatokat: „Kimondhatatlan hiba, hogy a musika csupán csak hivalkodó emberek múlatságának nézetik.“ Minden bizonnyal könnyen énekelhető költeményei után kereste meg előbb Szentmarjay Ferenc, majd Hajnóczy József a La Marseillaise magyarra tolmácsolásáért.

     

     

    5. Ki szervezte be Verseghyt a Martinovics-féle titkos társaságba?

    Hajnóczy József királyi tanácsos, kamarai főtitkár. Hajnóczy József kiválóan tudott franciául, ő fordította le Martinovics francia nyelvű kátéját német nyelvre (viszont verseket nem írt). Verseghy Ferenc a fordítást Szentmarjaynak még azzal utasította vissza, hogy ő „a gallus nyelvet“ nem ismeri. Hajnóczy, az újabb felkéréskor a „marsziliai ének“ német, latin és szlovák (!) verses és nyersfordításait is megmutatta, s megígérte, hogy az elkészült változatot összeveti az eredetivel. A munka során Hajnóczy szervezte be Verseghyt a Martinovics-féle jakobinus mozgalomba. 1794 nyarán készült el a magyar „tolmácsolat”, júliustól lett tagja Verseghy a titkos társaságnak: Hajnóczy diktálta le a kátét Verseghynek, aki vállalta annak terjesztését is.

     

     

    6. Milyen büntetést kapott már Verseghy a „marsziliai ének” lefordítását megelőzően?

    Verseghy Ferenc elsősorban Batsányi János buzdítására kezdett neki Millot apát nagy történeti műve (A világnak közönséges története I–II. kötet 1790–1791) német nyelvből történő magyar fordításának. Verseghy – Millot nyomán – úgy vélekedett, hogy a történelem nem elégedhet meg az eseményeknek, háborúknak, a királyok tetteinek elmondásával, hanem az emberi szellem küzdelmeit, fejlődését is meg kell világítania. Verseghy Voltaire híve volt, de nem materialista, főleg nem istentagadó. Nem támadta a kinyilatkoztatott vallásokat, nem tartotta a vallást felesleges hiábavalóságnak, ugyanakkor elítélte a türelmetlen kinyilatkoztatókat, hirdette az erényt, és buzdított az igaz életre. Az ilyen vallásosság az, ami a szívünket elönti, és nem az, ha vakon engedelmeskedünk a hitnek! Ezen véleményének a Millot-fordításban is hangot adott: a fordítás után tíz értekezésben fejtette ki felvilágosult nézeteit. A fordítás hatalmas vihart kavart, különösen azért, mert egy „tisztességes abbé” művéhez csatolta saját, „istentelen“ elképzeléseit. Verseghyt feljelentették, a fordítás két kötetét elkobozták, megtiltották a további kötetek fordításait, valamint Verseghyt három hónap zárdafogságra ítélték (Nagyszombaton, 1793-ban).

     

     

    7. És Milyen büntetést kapott a Marseillaise fordításáért a volt pálos szerzetes?

    A Martinovics-féle szervezkedés felszámolása után letartóztatták (1794. december 11-én), a Hétszemélyes Tábla előbb halálra ítélte, amit végül 9 év várfogságra módosítottak (1795. júniusban), verseit pedig nyilvánosan elégették. Verseghy Ferenc magyar hazafi előbb Kufsteinban (1795–1796), később Grazban (1796–1797), végül Brünnben raboskodott (1797–1803). A Martinovics-mozgalom elítéltjei közül utolsóként ő szabadult (1803. augusztus 28-án).

     

     

    8. Hányszor fordította le Verseghy a Marseillaise-t?

    Az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárában néhány évtizede előkerült Kármán József Urania című folyóiratának egy sűrű kézírással telerótt példánya. Kutatók a kézírás elemzése alapján megállapították, hogy a folyóirat Verseghy Ferenc addig ismeretlen költeményeit tartalmazza, s a példány a költővel a börtönt is megjárta. Különös érdekesség, hogy Verseghy egyes betűket megjelölt, másokat érthetetlennek tűnő írásjellel látott el. Idővel kiderült, ha a megjelölt betűket és jeleket egymás után rakják, a folyóirat 39. és 86. oldala között egy addig ismeretlen Marseillaise-fordítás bukkan elő. Azaz Verseghy idővel magyar nyelvű lapokhoz is hozzájutott, így a börtönben is írt verseket, sőt még egyszer megmagyarította a „marsziliai éneket”. Tartva attól azonban, hogy újra elkövetett „főbenjáró vétsége” lelepleződik (ne feledjük: először halálra ítéték ezért!), az új fordítást rejtjelezte. Máig sem tudjuk, hogy az újabb fordítása mennyire vált ismertté, terjesztették-e illegálisan az 1800-as évek elején, a ferenci abszolutizmus idején?

     

     

    9. Mi a különbség a két változat között?

    Valójában a legfontosabb különbség rögtön az első sorral megválaszolható. Első fordításában Verseghy Magyarország „bajnok népét” szólította harcba, azaz a nemzeti küzdelemben elsősorban a harcias hagyományokat ápoló nemességre számított. Az új, „rejtjelezett” verzióban a haza „ép felségét” szólítja meg, azaz mindenkire számít, aki harcba száll a zsarnokság ellen:

     

     

    Az első változat első strófája:

     

    Ébredj hazánknak bajnok népe


    Ragadd ki híres kardodat


    Nevednek esküdt ellensége


    Dühödve hozza lánczodat


    A vér szopó tyrannus faizat


    Mellyedre szegzi fegyverét,


    S véredbe mártya rút kezét,


    Ha szolgaságra nem hurczolhat.

     

     

    A „rejtjelezett változat“ első strófája:

     

    Ébredj hazánknak ép felsége

    Ragadd ki híres kardodat


    Nevednek esküdt ellensége


    Dühödve hozza lánczodat


    A vér szopóknakvad dandára

    Mellyedre szegzi fegyverét,


    Véredbenmossa rút kezét,


    Hogy elhurczollyon csúf igára.

     

     

    A Névpont – www.nevpont.hu – ezúttal az 1757. április 3-án született Verseghy Ferenc magyar hazafira emlékezett.

     

    Kék virág Verseghy Ferenc emlékének.

     

    A Névponton az alábbi linkeken olvashatnak Verseghy Ferencről:

     

    http://www.nevpont.hu/view/11337

    http://www.nevpont.hu/view/11716

     

    A kép forrása:

     

     

    http://archiv.vfmk.hu/verseghy/jpg/ism1911.jpg

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egészségpolitikus (10), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (931), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (178), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (207), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu