Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Színészkirálynő egy irracionális világban

    Emléksorok Bajor Giziről

    Amíg egyes színésznők születési évéről különböző, „megbízhatóbbnál megbízhatóbb“ adatok keringenek, addig a Színészkirálynő világra jövetelében feltűnő konszenzus alakult ki: 1893. május 19-én született Budapesten; édesapja Nagybányán mérnökként működött, majd Pesten vas- és rézáruboltot nyitott, utóbb megvásárolta a Báthory-kávéházat a Belvárosban, a Kecskeméti utcában. A színészkirálynő nevében azonban már közel sincs ekkora egyetértés a szakberkekben. Valójában Beyer Gizella Mária néven látta meg a napvilágot, a „névadó“ – a legenda szerint – Szentesy Lajos, az Országos Színművészeti Akadémia főtitkára volt, aki a rendkívül tehetséges akadémistát Bayor Gizivé keresztelte. A pályakezdő kisasszony még ilyen néven lépett fel, nevét is mindig így írta; ám hogy, hogy nem, a név a színlapokon végül is Bajor Gizivé nemesedett…

     

     

    Amíg egyes színésznők rendkívül boldogak, ha már pályafutásuk kezdetén művésznőnek nevezik őket, az 1920-as–1930-as években, a Nemzeti Színházban ez a megszólítás kifejezetten sértő volt. A növendék akadémistákat és a kezdő színészpalántákat kisasszonynak hívták, a beérkezett színésznő méltóságos asszonynak, tekintetes asszonynak, esetleg nagyságos asszonynak neveztetett. A Színészkirálynő megszólításában azonban teljes egyetértés alakult ki. Van a népszerűségnek egy foka, amiből boldog-boldogtalan egy kicsiny részt, egy cseppnyi jusst követel magának. Pesten és Budán, a belső kerületekben és a Tabánban, a Lipótvárosban és Kőbányán, nagyvárosokban és aprócska településeken Őt csak Gizinek, esetleg Gizikének hívták: – Ah, die Gizi ist Gizi!Kezét csókolom Gizike! – hogy, hogy nem csak így szólították meg Őt lépten nyomon ismerős-ismeretlenek. A pályakezdő kisasszony neve csak a színlapokon nemesedett Bajor Gizivé…

     

     

    Amíg egyes színésznők kifejezetten boldogok, ha megtalálják életük vágyva vágyott Nagy Szerepét, s amint ez az óhajuk beteljesedik, hónapokon át keményen dolgoznak az emlékezetes Nagy Belépésen, a Színészkirálynőnek nem voltak Nagy Szerepei és kerülte az emlékezetes Nagy Belépéseket is. Bajor Gizinek csak szerepei voltak, s a megjelenései mindig a szerephez illettek. Bajor Gizi gyakran csak benyitott, néha beszökött, besuhant, ritkán belibegett, esetleg beszaladt, talán beoldalgott és beóvatlankodott, volt úgy, hogy betévedt és beálmélkodott a színpadra. Mindenfélét eljátszott a teljes Shakespeare-repertoár (Júliától Kleopátráig) mellett volt Zilia és Nóra, volt Gauthier Margit és Anna Karenina. A pálya csúcsán járó színésznő hogy, hogy nem csak a színlapok adatai szerint volt szereplője a történetnek, valójában ő maga a színmű részévé, a darab atmoszférájává vált.

     

     

    Amíg egyes színésznők kifejezetten boldog házasságban éltek, esetleg boldogtalan házasságuk mellett titkos kapcsolatokat ápoltak és rejtegettek, addig a Színészkirálynő magánéletéről mindenféléket írtak, élete idővel nyitott könyvvé vált. Félresikerült házasságai, kudarcos egyéb kapcsolatai hogy, hogy nem gyakran visszatérő témául szolgáltak újdondász süvölvényeknek és érett zsurnalisztáknak. Talán azért, mert Bajor Gizi minden fellépéséből legyőzhetetlenül hódító erotika sugárzott, szenvedélyes alakításai gyakran érzékiségtől fűtött színpadi jelenségek voltak. Talán azért, mert Bajor Gizi a színpadon sem játszott és az életben sem színlelt, szeretetében, szerelmeiben pártfogás, anyai védelem, féltő kritika, irónia és gyengéd határozottság rejtőzött. Talán azért, mert a pálya csúcsán járó színésznő egész életében a színlapok világában, egy irracionális, de jól kiszámítható világban élt, ahol a történetek ismeretében a szereplők reakciói és érzelmei kiszámíthatóak.

     

     

    Amíg egyes színésznők halálozási adatai és körülményei idővel viszonylag egyszerű lexikográfiai ténnyé nemesednek, addig a színészkirálynő haláláról évekig, évtizedekig mindenféle legendák terjedtek el. Bizonyos „megbízható“ források gyógyíthatatlan betegséget, illetve kettős öngyilkosságot sejtettek; mások viszont tudni vélték, hogy az ÁVH végzett a népszerű művész-orvos házaspárral, mert tudomásukra jutott, hogy külföldre távoznának.

     

     

    A tény az, hogy Bajor Gizi harmadik férje, Germán Tibor fül-orr-gégész professzor volt, s az is igaz, hogy a Színészkirálynő élete során kisebb-nagyobb fülbetegségekkel és gyakori hallászavarral kínlódott: egy kivizsgáláson ismerkedett meg a jónevű specialistával. Bajor Gizi viszont nem szenvedett semmilyen gyógyíthatatlan betegségben, jóllehet hogy, hogy nem, idővel Germán Tibor meggyőződésévé vált, hogy felesége halálos beteg, akit minden fájdalomtól óvni kell!

     

     

    A tény az, hogy azon a végzetes napon, 1951. február 12-én, Germán Tibor egy nagy adag morfium-injekciót fecskendezett felesége karjába (a szokott B-vitamin helyett), majd önmagával is végzett. A titokban lefolytatott boncolás viszont megállapította, hogy nem a Színészkirálynő volt súlyos beteg, hanem a professzor, aki már évek óta nem is műtött: homloktájéki agykéregsorvadásban szenvedett.

     

     

    Amíg színjátszás és színművészet lesz Magyarországon, Bajor Gizi mitikus lénye, legendává érett személyisége mindörökké megmarad, jóllehet emlékét, szelíd mosolyát már csak kevesen őrizhetik. „Ember és tünemény“ volt, ahogy írta róla keresztfia, Vajda Miklós.

     

     

    A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írásával a Színészkirálynőre, Bajor Gizire emlékezett.

     

     

    Kék virág Bajor Gizi emlékének.

     

     

    Bajor Giziről az alábbi linkeken olvashatnak:

     

     

    http://www.nevpont.hu/view/2205

    http://www.nevpont.hu/view/11737

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu