Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Az író és a titkár
    Fejes Endre: Mocorgó
    Halandzsa
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó

    Házy Erzsébet

    opera-énekesnő, színésznő


    Született: 1929. szeptember 30. Pozsony
    Meghalt: 1982. november 24. Budapest
    Temetés: 1982. december 3. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Házy Jenő hentes és mészáros. Négy leánytestvére közül Telessy Györgyi (= Török Győzőné Házy György) színésznő (1940–2011). Négyszer ment férjhez: 1. Gál Gábor operaénekes. 2. Ilosfalvy Róbert (1927–2009) operaénekes. 3. Darvas Iván (1925–2007) színész. 4. Ötvös Csaba (1943–) operaénekes. 

    Iskola

    Elemi iskoláit Pozsonyban végezte, a budapesti Mária Terézia Leánygimnáziumban éretts. (1948). Énektanulmányait magánúton végezte, ill. a Nemzeti Zenedében zongorázni, majd László Géza növendékeként énekelni tanult (1948–1950). 

    Életút

    A Magyar Rádió Énekkarának alapító tagja (1950). Operaénekesként a Gördülő Opera (= a leghíresebb operákat vidéken bemutató programsorozat) egyik ózdi előadásán Gilda (Verdi: Rigoletto) szerepében debütált. A Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa (1951–1952), tagja (1952-től) és magánénekese.



    Operaénekesként, az ún. Gördülő Opera előadásán debütált Gilda szerepében (Verdi: Rigoletto, 1950). A Figaró házasságában, egy kisebb szerepben lépett először a Magyar Állami Operaház színpadára (1952. márc. 22), majd néhány hét múlva, Verdi Álarcosbáljában az apródot énekelte. Már ekkor feltűnt gyönyörű hangja, attraktív megjelenése, kulturált mozgása, kiváló színészi készsége és muzikalitása. A következő években az operarepertoár csaknem valamennyi jelentős szoprán főszerepét elénekelte, a legemlékezetesebb alakításait Mozart, Verdi és Puccini operáiban nyújtotta.

     

    A kritika által „egyedülálló és utánozhatatlan” Puccini-hősnőként ünnepelt Házy Erzsébet1957-ben a Bohémélet Mimijeként bűvölte el a közönséget. Pályája csúcsára 1961-ben a Manon Lescaut címszerepében ért (a bemutatón az olasz Lamberto Gardelli vezényelt), és sikeres volt A Nyugat lánya, valamint a Pillangókisasszony címszerepében is. Különösen értékes fellépése volt még a fiatal spanyol tenor Giacomo Aragall budapesti fellépése (az Erkel Színházban, a Bohémélet előadásán, Házy Erzsébet lépett fel Mimi, Aragall pedig Rodolphe szerepében, 1964. okt. 6-án). Kezdetben lírai és koloratúr-szubrett, az 1960-as évektől drámai szerepeket is alakított. A klasszikus opera- és operettrepertoár vezető szopránszerepei mellett számos új magyar opera (pl. Szokolay Sándor: Vérnász, 1964; Szokolay Sándor: Hamlet, 1968; Mihály András: Együtt és egyedül, 1966; Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés, 1969) ősbemutatóján is kiemelkedő alakítást nyújtott. Három évtizeden át az Operaház egyik vezető szopránja; színpadi megjelenésével, csengő hangjával, színészi képességeivel egyaránt kiemelkedett. Több opera tévéváltozatában (pl. Marica grófnő, 1960; A víg özvegy, 1960; A mosoly országa, 1970; Háry János, 1972; A denevér, 1972 stb.) és operettek (Gerolsteini kaland, 1954; A cigánybáró, 1965) filmváltozatában is jelentős alakításokat nyújtott. Külföldön is gyakran lépett fel; egy ideig a bécsi Volksoper primadonnája volt. 

    Emlékezet

    Pozsonyban (= Pozsonyligetfalu) született, Hechtné Házy Anna – Házy Erzsébet unokahúga – szerint szept. 30-án (az általánosan elfogadott okt. 1. helyett). Családja 1939-ben telepedett át Magyarországra. Fiatalkorában Újpesten (Budapest IV. kerület) élt. Egykori lakóhelyét – Perényi Zsigmond utca 46. – az újpesti önkormányzat emléktáblával jelölte meg (2016. ápr. 2-án). Szintén Újpesten utca is őrzi emlékét (Házy Erzsébet sétány, 2015-től). Budapesten hunyt el, búcsúztatása a budapesti Erkel Színház előcsarnokában volt, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). A Magyar Állami Operaház Hajós utcai, III. emeleti oldalbejáratánál reliefjét avatták fel (Molnár Péter Salamon keramikusművész alkotása, 2004. nov. 19-én). Halálának 30. évfordulóján a Belcanto Operabarátok Magyarországi Társasága emlékhangversenyt és emlékalbumot adott ki (2012-ben). Róla nevezték el a felvidéki Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt (2016. szept.). 

    Elismerés

    Liszt Ferenc-díj (1963), érdemes művész (1968), Kossuth-díj (1970), kiváló művész (1976).

     

    Az Operaház örökös tagja (posztumusz, 1990). 

    Főbb művei


    F. sz.: Oscar (Verdi: Az álarcosbál, Magyar Állami Operaház, 1952. máj. 4.)
    Cherubin (Mozart: Figaro házassága, Magyar Állami Operaház, 1954. ápr. 14. és 1963. nov. 8.)
    Lola (Mascagni: Parasztbecsület, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1954. aug. 24.)
    Norina (Donizetti: Don Pasquale, Magyar Állami Operaház, 1954. okt. 9.)
    Mimi (Puccini: Bohémélet, Erkel Színház, 1957. szept. 28.)
    Zsuzsika (Poldini Ede: Farsangi lakodalom, Erkel Színház, 1958. máj. 4.)
    Zerlina (Scribe, Eugène: Fra Diavolo, Erkel Színház, 1959. febr. 7.)
    Liu rabszolganő (Puccini: Turandot, Magyar Állami Operaház, 1959. ápr.)
    Iluska (Petőfi Sándor–Bakonyi Károly: János vitéz, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1959. júl. 26. és 1973. aug. 10.)
    Isolier (Rossini: Ory grófja, Magyar Állami Operaház, 1960. márc. 20.)
    Emmie (Britten, Benjamin: Albert Herring, Magyar Állami Operaház, 1960. okt. 23.)
    Katja, Tyihon Kabanov felesége (Janácek, Leo: Katja Kabanova, Magyar Állami Operaház, 1961. márc. 6.)
    Manon Lescaut (Puccini: Manon Lescaut, Magyar Állami Operaház, 1961. dec. 22.)
    Örzse, Háry mátkája (Kodály: Háry János, Magyar Állami Operaház, 1962. dec. 16. és Szegedi Szabadtéri Játékok, 1975. aug. 9.)
    Mélisande (Debussy, Claude–Maeterlinck, Maurice: Pelléas és Mélisande, Magyar Állami Operaház, 1963. máj. 19.)
    István, Brankovics fia (Erkel Ferenc: Brankovics György, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1963. júl. 20.)
    A lány (Orff, Carl: Az okos lány, Erkel Színház, 1964. máj. 9.)
    Menyasszony (Szokolay Sándor–García Lorca: Vérnász, Magyar Állami Operaház, 1964. okt. 31.). Minnie (Civinini, Guelfo–Zangarini, Carlo: A Nyugat lánya, Magyar Állami Operaház, 1966. ápr. 16.)
    Lány (Mihály András: Együtt és egyedül, Magyar Állami Operaház, 1966. nov. 5.)
    Jenny Smith (Weil, Kurt–Brecht, Bertolt: Mahagonny, Magyar Állami Operaház, 1967. márc. 19.) Pamina, Az Éj Királynőjének leánya (Mozart: A varázsfuvola, Magyar Állami Operaház, 1967. máj. 2.)
    Nedda (Leoncavallo: Bajazzók, 1967. nov. 25.)
    Poppea (Monteverdi: Poppea megkoronázása, Magyar Állami Operaház, 1968. jan. 19.)
    Éva, Veit Pogner ötvös leánya (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok, Magyar Állami Operaház, 1968. ápr. 5.)
    Ophelia, Polonius leánya (Szokolay Sándor–Shakespeare: Hamlet, Magyar Állami Operaház, 1968. okt. 19.)
    Szonja (Petrovics Emil–Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Magyar Állami Operaház, 1969. okt. 26.)
    Bess (Gershwin: Porgy és Bess, Erkel Színház, 1970. febr. 6. és Szegedi Szabadtéri Játékok, 1973. júl. 27.)
    Éva (Ránki György–Madách Imre: Az ember tragédiája, Magyar Állami Operaház, 1970. dec. 4.)
    Octavian (Strauss, Richard–Hofmannstahl, Hugo von: Rózsalovag, Magyar Állami Operaház, 1971. febr. 25.)
    Cso-cso-szán (Puccini: Pillangókisasszony, Erkel Színház, 1971. máj. 23.)
    Salome (Strauss, Richard: Salome, Magyar Állami Operaház, 1972. máj. 26.)
    Delila (Szokolay Sándor–Németh László: Sámson, Magyar Állami Operaház, 1973. okt. 26.)
    Liza (Csajkovszkij: A pikk dáma, Erkel Színház, 1977. márc. 31.)
    Tatjána (Csajkovszkij: Anyegin, Magyar Állami Operaház, utolsó szerepe, 1980. jan.).

     

     

    F. film: Gábor diák (énekhang, 1956)
    Gerolsteini kaland (Offenbach operettjéből, 1954)
    Felfelé a lejtőn (1959)
    Alázatosan jelentem (1960)
    Férjhez menni tilos! (1964)
    Új Gilgames (1964)
    A cigánybáró (1965)
    A denevér (1965)
    És akkor a pasas… (1966)
    Marica grófnő (1964).

     

    F. tv: Kálmán Imre: Marica grófnő. (1960)
    Lehár Ferenc: A víg özvegy. (1960)
    Saint Exupéry: Éjszakai repülés. (1963)
    Strauss, Johann, ifj. és id.: Bécsi est. (1964)
    Lehár Ferenc: A mosoly országa. (1970)
    Petrovics Emil: Lüszisztraté. (1971)
    Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt. (1972)
    Kodály Zoltán: Háry János. (1972)
    Farkas Ferenc: Csínom Palkó. (1972)
    Strauss, Johann, ifj.: A denevér. (1972)
    Planquette: A cornevillei harangok. (1972)
    Szokolay Sándor: Sámson. (1973)
    Britten, Benjamin: A koldusopera. (1975).

     

    F. rádió: Juliette (Hárs László–Fényes Szabolcs: Nászajándék, 1954)
    Natasa Malinyina (Miljutyin: Nyugtalan boldogság, 1959)
    Edit (Abody Béla: Együtt a család, 1961)
    Bessy (Jacobi Viktor: Leányvásár, 1964)
    Sylvia (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, 1968)
    Liza (Lehár Ferenc: A mosoly országa, 1971)
    Klementina királyné (Offenbach: Kékszakáll, 1978)
    Repey Katinka grófnő (Jókai Mór: Kénytelen mulatság, 1982). 

    Irodalom

    Irod.: G. P.: Vágyak, illúziók, műhelytitkok. Beszélgetés H. E.-tel. (Film–színház–muzsika, 1960. jún. 3.)
    H. E. (Film–színház–muzsika, 1982. 49.)
    Gábor István: Elhunyt H. E. (Magyar Nemzet, 1982. nov. 25.)
    Szokolay Sándor: H. E. (Muzsika, 1983)
    Szeghalmi Elemér: Tündérország földi követe. (Operaélet, 1991)
    I. Horváth Ágnes: H. E. Szubjektív, csapongó írói gondolatok és az emlékezet áramlásában szertelenül bevillanó képek egy kivételes művészi pályáról. Halálának 20. évfordulóján. (Bp., 2002; 2. bőv. kiad. 2004)
    Bartók Gergely: H. E. művészete szerepei tükrében. (Bp., 2012)
     H. E. – Ilosfalvy Róbert. Egy tragikus idill. (Heti VG, 2016. 20.). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu