Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Bajor Gizi
    Lészen ágyú!
    Wartha Vince

    Déry Tibor

    író, költő, műfordító, szerkesztő

    Déri Tibor 


    Született: 1894. október 18. Budapest
    Meghalt: 1977. augusztus 18. Budapest

    Család

    Jómódú zsidó polgári családból származott. Ükszülei: Deutsch Hirsch, Szorl Rozália (†1844). Dédapja: Deutsch Salamon, nagyapja Deutsch Adolf. Sz: Déry Károly (1843. márc. 12. Szeged) jogász, ügyvéd, Rosenberg Ernesztina (1863. febr. 3. Szeged), Rosenberg Lipót bécsi kereskedő leánya. Testvére: Déry György (1904–). Nagyapja, Deutsch Adolf, 1848-ban magyarosított Déryre. F: 1. 1920–1928: Pfeiffer Olga, Pfeiffer Salamon és Schwarcz Mária leánya. 2. 1945–1954: Oravecz Paula (1903–1990). 3. 1955–1977: Kunsági Mária Erzsébet (1922–1979). 

    Iskola

    Gyermekkorát, csonttuberkulózisa miatt, ágyban fekvő betegként töltötte (4-től 9 éves koráig, 1898–1903). A budapesti Rottenbiller utcai elemi iskolában, majd polgári iskolában tanult (1903–1908), Kereskedelmi Akadémiát végzett (1908–1911), a Sankt Gallen-i Schmidt-intézet nyelvtanfolyamán tanult tovább (1911–1913). 

    Életút

    Nagybátyja cégénél, a Nasici Fakitermelő és -feldolgozó Rt.-nél tisztviselő (Galócáson, majd Budapesten, 1913–1918), a forradalmak hatására sztrájkot szervezett, elbocsátották (1918). Katonaként, az I. világháború végén frontszolgálatot teljesített (1918), az összeomlás után, a KMP tagja (1918), a Tanácsköztársaság alatt részt vett az Írói Direktórium munkájában (1919); a proletárdiktatúra bukása után rövid időre letartóztatták. Prágán át Bécsbe emigrált (1920–1923), a bajorországi Feldafingban élt (1923–1924), majd Párizsban telepedett le (1924). A Bécsi Magyar Újság (1920–1924), a bécsi Ma és a berlini Sturm c. lapok munkatársa (1923–1924). Párizsban napszámos, egy textilkereskedés eladója, bélyegkereskedő, majd nyelvtanárként dolgozott (1923–1926), rövid ideig Perugiában tartózkodott (1926). Hazatérése után, írásaiból élt, Budapesten, a Dokumentum c. aktivista folyóirat szerkesztője (Kassák Lajossal és Illyés Gyulával, 1928). Az 1920-as–1930-as években sokat tartózkodott külföldön: Prágában (1929), Németországban és a skandináv államokban élt (1930–1931), Berlinben telepedett le, ahol fényképészként és fotóriporterként tevékenykedett (1931–1933), néhány hónapot Dubrovnikban töltött (1933), Bécsben a Rote Hilfe c. kommunista lap munkatársaként részt vett a bécsi munkásfelkelésben (Schutzbund, 1934). A felkelés leverése után el kellett hagynia Ausztriát, Spanyolországban, Palma de Mallorcán telepedett le, ahol minden idejét az írásnak szentelhette (1934–1935). Végleg hazaköltözött (1935), a Gondolat c. folyóirat szerkesztője (Vértes Györggyel, 1935–1936), s miután írásait egyre ritkábban közölték, bestsellerek fordításából élt (1936–1938), André Gide oroszországi naplójának (Utazásom a Szovjetunióban, 1937) lefordításáért két hónap börtönbüntetésre ítélték, és az írás megjelentetéséért pártbüntetést is kapott. Az 1930-as évek végén gyakran járt Romániában, Erdélyben (Dániel Tibor álnéven több írása és fordítása is megjelent, 1938-tól). Az ország német megszállása után illegalitásban élt, részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban (1944–1945).

     

    A II. világháború után, az MKP, ill. az MDP tagja (1945-től), s csak irodalommal és kulturális agitációval foglalkozott. Sorra adta ki az 1940-es években írt, de meg nem jelenhetett műveit. A Csillag szerkesztőbizottságának tagja (1947–1956), részt vett a varsói II. Béke Világkongresszuson (1950). Jóllehet támogatta a hivatalos irodalompolitikát, s maga is több sematikus művet és országépítő riportot készített, mégis szembekerült a hatalommal. Először Fehér pillangó (1951) c. elbeszéléséért kellett önkritikát gyakorolni, mert helytelenül ábrázolta a munkásosztályt. Miután megjelent Felelet c. regényének második kötete (1952), Révai József éles hangú bírálatban utasította el, mert műve az illegális kommunista párt ábrázolásában eltért a hivatalos ideológiától. A Felelet-vita az 1950-es évek legjelentősebb kulturális eseménye lett, s hosszú évekre befolyásolta a magyar kultúrpolitikát. Nemsokára Déry Tibor a párton belül a Nagy Imre reformpolitikáját támogatók mellé állt (1953), s az országon belül riportkörutat tett, ahol a küszöbön álló változásokat hirdette (1953–1956). Egyik kezdeményezője és aláírója az írók és művészek memorandumának, amely a Rákosi-féle művelődéspolitika megváltoztatását követelte. Jelentős szerepet játszott az ellenzéki írók tevékenységében, részt vett a Petőfi Kör nagy jelentőségű sajtóvitáján, ahol nyíltan támadta a kommunista rendszert (a Tiszti Ház, a volt Tiszti Kaszinó budapesti, Váci utcai nagytermében, 1956. jún. 27-én; az MDP KV határozatban ítélte el a Petőfi Kör tevékenységét 1956. jún. 30-án és Déryt kizárták a pártból, ill. lemondott a Magyar Írók Szövetsége elnökségi tagságáról. 

     

    A forradalom és szabadságharc alatt, a Magyar Írók Szövetsége Forradalmi Bizottsága tagja (1956. okt. 23.–1956. dec. 11) és a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa elnökségi tagja (1956. nov. 28.–1956. dec. 11.). A Magyar Írók Szövetsége ülésén, a forradalom bukása után, a Kádár-rendszerrel szembeni ellenállást hirdette, s nyíltan visszautasította Mihail Solohovnak, a magyar forradalom elleni vádjait (1956. dec.). Letartóztatták, a vádirat szerint, Déry Tibor (és társai: Háy Gyula, Tardos Tibor és Zelk Zoltán) a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalmat vezettek és izgattak az államrend ellen. Már 1954-ben csatlakoztak az „áruló” Nagy Imre csoportjához, és már jóval az „ellenforradalom” előtt szervezkedtek a szocializmust építő államrendszer ellen, majd az „ellenforradalom” idején burzsoá restaurációs törekvéseket támogattak. A nagy íróperben ezért kilencévi fogházra ítélték (az ítéletet 1957. nov. 13-án hirdették ki, Déry nem vallotta magát bűnösnek, a szocializmus győzelméért harcolt). A budapesti Gyűjtőfogházban, Vácott és Márianosztrán raboskodott (1957–1960). A nemzetközi tiltakozás hatására, a részleges amnesztia idején szabadult (1960. ápr. 4.), büntetését eltörölték (1962), szabadfoglalkozású íróként, műfordítóként dolgozhatott. A börtönben írta meg G. A. úr X-ben c. regényét és Bécs, 1934 c. drámáját. 1956 után első írása az Új Írás c. új irodalmi folyóiratban jelent meg (Számadás címmel, 1962. júl.). A következő évben adták ki Szerelem c. elbeszéléskötetét (1963; a G. A. úr X-ben 1964-ben jelenhetett meg). Nyugat-európai felolvasókörútra indulhatott (1963. ápr.). „Szabadon írhatok azzal a kikötéssel, hogy ne írjak a szocializmus ellen. Én szocialista vagyok, és magamra veszem ezt a korlátozást” (jelentette ki Bécsben, egyik felolvasóestje során). Élete utolsó évtizedében megjelent művei a magyar próza jelentős alkotásai (A kiközösítő, 1966; Ítélet nincs, 1969; Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, 1971; Kedves bópeer…!, 1973; A gyilkos és én, 1977). 



    Első írásával, Lia című regényével az Érdekes Újság regénypályázatán tűnt fel (az első díjat Bónyi Adorján Szerenád c. műve nyerte el, 1917-ben). A novellát a pályázatot kiíró lap nem jelentette meg, végül a Nyugat közölte (1917). A Lia túlfűtött erotikája miatt Déryt szemérem elleni vétségért perbe fogták (az 1200 korona pénzbüntetést a Nyugat fizette ki). Első verseit és elbeszéléseit a naturalizmussal keveredő nyugalom, a romantikus túlfűtöttség jellemezte, amely időnként misztikus és fantasztikus végletekig fokozódott. Az 1920-as évekre szakított kezdeti stílusával, s a szocialista költők között divatos szürrealista irányzathoz csatlakozott, aktivista verseket írt (Ló, búza, ember, 1922). A két nővér (1921) és A kéthangú kiáltás (1922) c. kispróza kötetét bécsi emigrációjában írta (A kéthangú kiáltás 1968-ban Magyarországon is megjelenhetett). Perugiában írta meg Az óriáscsecsemő c. művét, amely a magyarországi avantgárd drámairodalom kiemelkedő alkotása, 1926). Országúton c. szürrealista látomásokkal ötvözött regénye (1932) a korabeli modern irodalom egyik jelentős alkotása. A pikareszk regény csavargó főhőse a téltől való félelmében gyilkosságot követ el, hogy börtönbe kerülhessen. Hamarosan rádöbbent, hogy szürrealista, expresszionista víziószerű látásmódja újabb írói zsákutcába vezette, ismét stílusváltásra szánta el magát. Regényeiben és több színművében a változtatás igényét, a forradalom, a lázadás szükségességét realista eszközökkel hangsúlyozta. Az átutazó c. regénye (1935) stílusában a korabeli lektűr irodalom sémáit követte. Bécsben kezdte el írni A befejezetlen mondat c. nagyregényét (1933; megjelent, 1947), amelyben plasztikusan ábrázolja, hogy jutott el egy nagyvárosi jómódú polgári családból származó fiatalember a munkásokhoz, az illegális munkásmozgalomhoz. Ebben a műben prousti és kafkai hagyományok nyomán, mesteri módon ötvözte a modern regénytechnikát a realizmussal. Jóbarátja, Illyés Gyula volt A befejezetlen mondat c. regényfolyamának egyik első olvasója (a magyar irodalomtörténetben Illyés talán az egyetlen olyan műről írt recenziót, amelyik nem jelent meg: Déry Tibor regénye, Nyugat, 1938). – A világháború után, a pesti ostrom látomásos–szürrealisztikus vízióját novellafüzérben örökítette meg (Alvilági játékok, 1946). Drámái kevésbé voltak sikeresek, jóllehet elsősorban a magyar értelmiség felelősségét vizsgálta a fasizmus bűneivel kapcsolatban (A tanúk; Tükör; Itthon, 1948); szatirikus színdarabjaiban (A talpsimogató, 1954) ironikus módon bírálta a diktatúrát. A Felelet c. regényciklusával (1950–1952) a magyarországi regényirodalom egyik megújítója lett. A Felelet-vita után figyelt fel a sztálinizmus hazugságaira és bűneire, elbeszéléseiben (Vidám temetés, Téglafal mögött, csak Londonban jelenhetett meg, 1960). Az áldozatok szemszögéből ábrázolja a diktatúra törvénytelenségeit a Niki c. kisregénye (1956) és a Szerelem c. novellája (1963), a kommunista rendszer bírálatát adja regényparabolája, a G. A. úr X-ben (1964). Késői műveit történelemfilozófia, bölcselet, szkepszis és a számvetés kényszere jellemezte. Áltörténelmi regényében, A kiközösítőben (1966), Thomas Mann nyomán, a római birodalom felbomlását ábrázolja, de ironikus anakronizmusokkal egyértelműsíti, hogy saját koráról van szó, s hogy a szerző saját múltjával viaskodik. Önéletrajzi regényében, az Ítélet nincs (1969) c. műben elégikus hangvétellel idézte fel saját múltját, s ábrázolta a modern magyar irodalom nagy alakjait.

     

    Műfordítóként, az 1930-as–1940-es években elsősorban angol nyelvű lektűr irodalmat, detektívtörténeteket és fantasztikus regényeket tolmácsolt. A II. világháború után, az ő tolmácsolásában jelent meg – többek között – Erich Kästner klasszikus ifjúsági regénye (Emil és a detektívek, 1954), Ernest Hemingway Fiesta (1960), Lion Feuchtwanger Rókák a szőlőben (1963) és William Golding A legyek ura c. regénye. Fordított még 20. századi és kortárs francia, német és olasz (Luigi Pirandello művei) irodalmat is. – Több írásából film készült, a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról c. regényét többször sikeresen színpadra alkalmazták (Adamis Anna és Presser Gábor az első magyar rockmusicalt írta belőle, 1973). Életműsorozatát a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozta (1967–1982). 

    Elismertség

    A Nyugat-berlini Akadémia (1964-től), a hamburgi Szabad Akadémia (1968-tól), a Mainzi Akadémia tagja.

    Elismerés

    Baumgarten-díj (1947), Kossuth-díj (1948), Demény Pál-emlékérem (posztumusz, 1991). 

    Főbb művei

    F. m.: A két nővér. Elbeszélések. (Kis magyar könyvek. 4. Wien, 1921)
    A kéthangú kiáltás. Regény. Ill. Grósz Andor. (Wien, 1922)
    Ló, búza, ember. Versek. 1921–1922. A fedőlapot Bernáth Aurél rajzolta. (Wien, 1922)
    A Kriska. Regény. (Arad, 1924)
    A homokóra madarai. – Csicsergés a homokóra körül. (Korunk, 1927)
    Énekelnek és meghalnak. Versek. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Bp., 1928)
    Elhagyják egymást, és meghalnak. (Korunk, 1928)
    Ébredjetek fel! Elbeszélés. (Bp., 1929)
    Az éneklő szikla. Regény. (Kék regények. 14. Bp., 1930)
    Kis haláleset. (Korunk, 1930)
    Valorizáció. (Korunk, 1931)
    Országúton. Regény. (Bp., 1932)
    Az átutazó. Regény. (Bp., 1933)
    Egy óra a Csáky uccai – Külvárosi délután. (Korunk, 1937)
    korcsmában. Békés szőlőhegy. (Bp., 1938)
    Évi. – József Attila. (Korunk, 1938)
    Vihar a Dunán. Regény. Dániel Tibor néven. (Bp., 1940?)
    Különös árverés. Regény. Dániel Tibor néven. (Világvárosi regények. 905. Bp., 1942)
    A peches ember. Regény. Dániel Tibor néven. (Világvárosi regények. 911. Bp., 1942)
    A selyempongyola. Regény. Dániel Tibor néven. (Világvárosi regények. 919. Bp., 1942)
    Víkendház Gödön. Regény. Dániel Tibor néven. (Világvárosi regények. 927. Bp., 1942)
    Igenis úrfi. Regény (Világvárosi regények. 936. Bp., 1942)
    A belga kisasszony. Regény. Dániel Tibor néven. (Világvárosi regények. 944. Bp., 1942)
    Szemtől szemben. Regény. (Bp., 1945)
    A tengerparti gyár. Elbeszélések. (Bp., 1945)
    Pesti felhőjáték. Szerelmi regény két villámcsapás között. Az átutazó c. regényének új kiadása. Háy Károly László rajzaival. (Pesti Könyvtár. Bp., 1946)
    D. T. beszéde a béke és a háború kérdéséről. (A Magyar Írók Szövetsége kiadványa. Bp., 1946)
    Alvilági játékok. Regény. Hincz Gyula rajzaival. (Bp., 1946; németül: Spiele der Unterwelt. Leipzig, 1968; héberül: Tel-Aviv, 2007)
    A tanúk. Gúnyos szomorújáték 7 képben. – Tükör. Színmű 3 felvonásban. – Itthon. Színmű 3 felvonásban. (Bp., 1948)
    Jókedv és buzgalom. Elbeszélések. (Bp., 1948).

     

    Írásai a Nyugatban: Lia. 1–2. – A két nővér. (1917)
    A kéthangú kiáltás. 1–2. – Ellopott élet. (1918)
    A próba. – Az utolsó nemzeti költő. Ady Endréről. – Szép Ernő: Lila ákác. (1919)
    Salamon tornya. (1920)
    Dadaizmus. (1921)
    Alkonyodik, a bárányok elvéreznek. 1–6. (1924–1925)
    Egy vers keletkezése. (1928)
    Ébredjetek fel! 1–2. (1928–1929)
    A prágai lány. (1931)
    Theokritosz Újpesten. (1933)
    Kaluska. – A gyárigazgató. (1934)
    Tükör. – Egy ügyes ember arcképe. – Egy színésznő arcképe. (1935).

     

    A befejezetlen mondat. Regény. (Bp., 1947; 2. kiad. 1949; 3. kiad. 1957; 4. kiad. 1963; németül: Die unvollende Satz. Ford. Szent-Iványi Ita és Flierl, Resi. Berlin, 1954; 4. német kiad. Ford. Ujlaky Charlotte. Frankfurt am Main, 1962; 2. német kiad. 1986; franciául: La phrase inachevée. Ford. Kassai György. Paris, 1966; szerb-horvátul: Beograd, 1969; cseh nyelven: Praha, 1980)
    A befejezetlen mondat. I–II. köt. Regény. (Déry Tibor munkái. 5. kiad. 1974; 6. kiad. 1976)
    A befejezetlen mondat. I–II. köt. Regény. Az utószót írta Ágoston Vilmos. (Horizont Könyvek. Bukarest, 1978)
    A befejezetlen mondat. Regény. (Magyar remekírók. Bp., 1980)
    A befejezetlen mondat. I–II. köt. Regény. (Bp., Cicero, 2006)
    A befejezetlen mondat. I–III. köt. Regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2011).

     

     

    Felelet. I–II. köt. – I. köt. A gyermekkor felelete. – II. köt. Az ifjúkor felelete. Regény. (1–3. kiad. Bp., 1950–1952; 4. kiad. 1965; németül: Die Antwort. Ford. Szent-Iványi Ita és Flierl, Resi. Berlin, 1952; 2. német kiad. 1954; 3. német kiad. 1964–1965; lengyelül: Warszawa, 1964; oroszul: Moszkva, 1974; cseh nyelven: Praha, 1986)
    Bálint elindul. Felelet c. regényének irodalmi forgatókönyve. (Bp., 1953)
    Felelet. I–II. köt. Regény. (Déry Tibor művei. Bp., 1973; 2. kiad. 1981)
    Felelet. I–II. köt. Regény. (30 év. Bp., 1975)
    Felelet. I–II. köt. Regény. Az utószót írta Pomogáts Béla. (Fiatalok könyvtára. Kozmosz könyvek. Bp., 1977).

     

    Simon Menyhért születése. Kisregény. Ill. Reich Károly. (Az Országos Béketanács kiadványa. Új magyar elbeszélések. Bp., 1953)
    Simon Menyhért születése. Forgatókönyv. A filmet rendezte Várkonyi Zoltán, dramaturg: Bacsó Péter. (A Magyar Filmiroda kiadványa. Bp., 1953)
    Hazáról, emberekről. Útijegyzetek. (Bp., 1954)
    A talpsimogató. Diákcsíny 1 felvonásban. Az előszót írta Abody Béla, rendezői utasítások Cserés Miklós. Ill. Kass János. (Színjátszók Könyvtára. 82. Bp., 1954)
    Emlékeim az alvilágból. Visszaemlékezések. Ill. Zádor István. (Békebizottságok kiskönyvtára. 11. Az Országos Béketanács kiadványa. Bp., 1955)
    Két emlék: Emlékek a gyűjtőfogházból. – Emlékek az alvilágból. Visszaemlékezések a felszabadulás 10. évfordulójára. (Bp., 1955)
    A ló, meg az öregasszony. Vál. elbeszélések D. T. 60. születésnapjára. A bevezetést írta Lukács György. (Bp., 1955)
    Pataki Dezső: Assahy-pálma. Elbeszélések. A bevezetőt írta D. T. (Pécs, Dunántúli Magvető, 1955).

     

    Niki. Egy kutya története. Regény. Ill. Csernus Tibor. (Bp., 1956; franciául: Niki, ou l’histoire d’un chien. Ford. Imre László. Paris, 1957; olaszul: Niki. Storia di un cane. Ford. Mészáros István és Lucentini, Franco. Torino, 1957; 2. olasz kiad. 1961; németül: Niki, oder die Geschichte eines Hundes. Ford. Nagel Iván. Frankfurt am Main, 1958; 2. kiad. 1984; angolul: Niki. The Story of a Dog. London, 1958; 2. angol kiad. 1961; 3. angol kiad. 1965; új angol kiad. New York, 2009; dánul: Köbenhavn, 1958; finn nyelven: Helsinki, 1958; hollandul: Amsterdam, 1958; lengyelül: Paris [!], 1959 és Kraków, 1979; svédül: Stockholm, 1960; 2. svéd kiad. 1966; spanyolul: Buenos Aires, 1961; norvégül: Oslo, 1962; szerbhorvát nyelven: Novi Sad, 1963; cseh nyelven: Praha, 1965; japán nyelven: Tokió, 1969; 2. japán kiad. 1979; románul: Bucuresti, 1971; törökül: Istanbul, 1974; 2. török kiad. 1983; litvánul: Vilnius, 1983; szerb nyelven: Beograd, 1988; oroszul: Moszkva, 1989; portugálul: Sao Paulo, 2002; héberül: 2002)
    Niki és más történetek. Elbeszélések. Vál., szerk. Komlós Aladár. (Diákkönyvtár. Bp., 1978; 2. kiad. 1982)
    Niki. Kisregény és elbeszélések. Vál., az utószót írta Bori Imre. Ill. Bálint István. (Házi olvasmány. Újvidék, 1979; 4. kiad. 1991)
    Niki. Egy kutya története. – Vidám temetés. – Szerelem. – A cirkusz. – Két asszony. Kisregények. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1983)
    Niki és egyéb elbeszélések. Komlós Aladár válogatásának átd. kiadása. Az utószót írta Pomogáts Béla. (Diákkönyvtár. Bp., 1989)
    Niki és más történetek. (Kutyatár. Bp., 1994)
    Két asszony. – Szerelem. – Niki. Egy kutya története. Kisregények. (Bp., Cicero, 1994; 2. kiad. 1998 és utánnyomások: 2003–2010)
    Niki. Egy kutya története. – Szerelem. Két történet. Teljes, gondozott szövegek. Sajtó alá rend., szerk., a kísérő tanulmányt és a jegyzeteket írta Pomogáts Béla. (Matúra klasszikusok. 19. Bp., 1995)
    Niki. Egy kutya története. (Sulikönyvtár. Bp., 2003; 2. kiad. 2006)
    Szemtől szembe. Németországi változatok. 1933–1934. – Niki. Egy kutya története. Két kisregény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2010)
    A kéthangú kiáltás. – Niki. Egy kutya története. – Kedves bópeer… Kisregények. (Nemzeti könyvtár. Magyar írók. 51. Bp., 2016).

     

    Vidám temetés és más elbeszélések. Sajtó alá rend. és a kísérő tanulmányt írta Mészáros István. Ill. Ács László. (A Magyar Könyves Céh kiadványa. London, 1960; franciául: Paris, 1958; 2. francia kiad. Strasbourg, 2011; portugálul: Lisboa, 1960?; németül: Ein fröhliches Begräbnis und andere Erzählungen. Frankfurt am main, 1963; 2. német kiad. Berlin, 1995; törökül: Ankara, 1967; japánul: Tokió, 1969)
    Vidám temetés és más elbeszélések. Vál., szerk., az utószót írta Réz Pál. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1983).

     

    Útkaparó. Tanulmányok. (Bp., 1956)
    Tóth Árpád válogatott versei. Vál., az előszót írta D. T. (A magyar költészet gyöngyszemei. 1–2. kiad. Bp., 1956)
    Kedves barátaim! Elsőnek kértem szót… D. T.-nak, a Magyar Írók Szövetségében tartott előadásának lejegyzett szövege. (Bp., 1956)
    Különös árverés. Regény. D. T. néven. (Világvárosi regények. 9. 2. kiad. Basel, 1958 és Tel-Aviv, 1958)
    Számadás. Elbeszélés. (Új Írás, 1962)
    Philemon és Baucis. Elbeszélés. – Az irodalom és hatása. (Kortárs, 1963)
    Szerelem és más elbeszélések. (Bp., 1963; cseh nyelven: Praha, 1965; 2. cseh kiad. Praha, 1985; bolgárul: Szófia, 1968; szerbül: Zrenjanin, 1979)
    Pataki Dezső: Idegen csillagok. Elbeszélések, emlékezések. Az utószót írta D. T. (Bp., 1964).

     

    G. A. úr X-ben. Regény. (Bp., 1964; 2. kiad. 1971; franciául: Monsieur G. A. a X. Ford. Gara László. Paris, 1965; németül: Herr G. A. in X. Ford. Vajda Éva és Vajda István. Frankfurt am Main, 1966; olaszul: Il signor A. G. nella città di X. Ford. Rossi, Eva. Milano, 1966; cseh nyelven: Praha, 1966; horvátul: Zagreb, 1969; spanyolul: Barcelona, 1970; lengyelül: Kraków, 1979; katalán nyelven: Barcelona, 1992)
    G. A. úr X-ben. – A kiközösítő. Két regény. (Bp., 1983)
    G. A. úr X-ben. Regény. (Horizont könyvek. Bucuresti, 1989)
    G. A. úr X-ben. Regény. (Fehér holló könyvek. Bp., 1998)
    G. A. úr X-ben. I–II. köt. Regény. Az utószót írta Réz Pál. (Millenniumi könyvtár. 135–136. Bp., 2001)
    G. A. úr X-ben. Regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2010).

     

    A kiközösítő. 1–3. Regényrészlet. (Kortárs, 1965)
    A kiközösítő. Történelmi regény. (Bp., 1966; Horizont Könyvek. 2. kiad. Bukarest, 1968; franciául: L’excommunicateur. Ford. Kassai György. Paris, 1967; németül: Ambrosius. Frankfurt am Main, 1968 és Berlin, 1977; 2. német kiad. 1979; olaszul: Lo scomunicatore. Milano, 1969; svédül: Stockholm, 1969; szlovákul: Bratislava, 1970; cseh nyelven: Praha, 1973; 2. cseh kiad. Praha, 1988; románul: Bucuresti, 1981; lengyelül: Kraków, 1982)
    G. A. úr X-ben. – A kiközösítő. Két regény. (Bp., 1983)
    A kiközösítő. Regény. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1987)
    A kiközösítő. Regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011). 


    Déry Tibor munkái. Életműsorozat. (Bp., Szépirodalmi, 1967–1982): Theokritosz Újpesten. Novellák, elbeszélések. I–II. köt. (1967; 2. kiad. 1975)
    Ítélet nincs. Visszaemlékezések. (1971)
    A kiközösítő. Önéletrajzi esszéregény. I–II. köt. (1971)
    Alkonyodik, a bárányok elvéreznek. – A kéthangú kiáltás. – Pesti felhőjáték. Kisregények. A szerző portréja Tihanyi Lajos műve. (1971)
    G. A. úr X-ben. Regény. (1972)
    Felelet. Regény. I–II. köt. (1973; 2. kiad. 1981)
    A befejezetlen mondat. Regény. I–II. köt. (1974; 2. kiad. 1976)
    Színház. D. T. színművei: Az óriáscsecsemő. – Mit eszik reggelire? – A kék kerékpáros. – A tanúk. – Tükör. – Itthon. – A talpsimogató. – Vendéglátás. – Bécs, 1934. (1976)
    A felhőállatok. Vál. versek. (1976)
    A gyilkos és én. – Kedves bópeer… – A félfülű. – Kyvagiokén. Kisregények. (1977)
    Niki. Egy kutya története. – Szemtől szembe. Németországi változatok. 1933–1934. – Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Kisregények. (1977)
    Botladozás. Összegyűjtött cikkek, tanulmányok. I–II. köt. Összeáll., szerk. Réz Pál. (1978)
    A napok hordaléka. Olvasónaplómból. 1964–1977. Összeáll., szerk. Réz Pál. (1982).

     

    Ítélet nincs. 1–9. Életrajzi jegyzetek. (Kortárs, 1968–1969)
    Ítélet nincs. Önéletrajzi regény, visszaemlékezések. (Bp., 1969; 30 év. 3. kiad. 1979; 4. kiad. Bp., Cicero, 2007; svédül: Stockholm, 1970; németül: Kein Urteil. Ford. Kerekes Johanna és Vajda Éva. Frankfurt am Main, 1972; 2. német kiad. 1983; hollandul: Amsterdam, 1989)
    Ítélet nincs. Önéletrajzi regény, visszaemlékezések. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011).

     

    Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Kisregény. (Bp., 1971; 2. kiad. 1972; Szépirodalmi zsebkönyvtár. 2. kiad. 1973; 4. kiad. 1974; 5. kiad. 1977; németül: Erdachter Report über ein amerikanisches Pop-Festival. Berlin, 1974; 2. német kiad. 1977; olaszul: Firenze, 1974; finn nyelven: Porvoo–Helsinki, 1976; cseh nyelven: Praha, 1976; 2. cseh kiad. 1982; lengyelül: Kraków, 1982; oroszul: Moszkva, 1989; románul: Oradea, 2004)
    A napok hordaléka. Karcolatok, önéletrajzi jegyzetek. (Bp., 1972)
    Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. – A félfülű. Két kisregény. Az utószót írta Ungvári Tamás. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1979; 2. kiad. 1984)
    Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. – A félfülű. Két kisregény. Az utószót írta Tarján Tamás. (Heti klasszikusok. Magyar Hírlap, 1993)
    Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Kisregény. A szöveget gondozta Deák Márta. (Fárosz. Bp., 1998; 2. kiad. 2002; 3. kiad. 2005; 4. kiad. 2007)
    Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Kisregény. (Bp., Cicero, 2008)
    Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Kisregény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2010).

     

    Kedves bópeer…! Regény. (Bp., 1973; Szépirodalmi zsebkönyvtár. 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1976; franciául: Paris, 1975; 2. francia kiad. 1977; németül: Lieber Schwiegervater. Frankfurt am Main, 1976; spanyolul: Barcelona, 1976 és La Habana, 1979; lengyelül: Warszawa, 1976; hollandul: Naarden, 1977; cseh nyelven: Praha, 1977; svédül: Stockholm, 1977; dánul: Köbenhavn, 1979; finn nyelven: Helsinki, 1979; oroszul: Moszkva, 1980; olaszul: Roma, 1981; bolgárul: Szófia, 1981; észt nyelven: Tallinn, 1982; litvánul: Vilnius, 1983, belorusz nyelven: Minszk, 1983; görögül: Athén, 1984; grúz nyelven: Tbiliszi, 1986; moldován nyelven: Kisinyov, 1987; szerb nyelven: Beograd, 1989; németül: Lieber beau-père! Ford. Szent-Iványi Ita. Berlin, 1991; románul: Bucuresti, 2002)
    Kedves bópeer…! Színmű. (Rivalda. 76–77. Nyolc magyar színmű. Bp., 1978)
    Kedves bópeer…! Regény. Ill. Borsos Miklós. Bibliofil kiad. 6 táblával. (Bp., 1979)
    Kedves bópeer…! Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)
    A kéthangú kiáltás. – Niki. Egy kutya története. – Kedves bópeer…! Kisregények. (Nemzeti könyvtár. Magyar írók. 51. Bp., 2016).

     

    Vers- és önelemzés. – Nyögvenyelő. – Gelléri Andor Endréről. (Kortárs, 1965)
    Capriccio. 1–3. (Kortárs, 1966)
    Az óriáscsecsemő. Színművek: Az óriáscsecsemő. – A tanúk. – Tükör. – Itthon. – A talpsimogató. – Vendéglátás. – Bécs, 1934. (Bp., 1967)
    D. T. látogatása D. T.-nél. ­ Az óriáscsecsemő. (Kortárs, 1967)
    Szerelem. Irodalmi forgatókönyv. (Filmkultúra, 1967)
    A kéthangú kiáltás. – Országúton. – Pesti felhőjáték. – Szemtől szembe. Négy regény. (Bp., 1968)
    D. T.: Szembenézni. Jelenet. – Illyés Gyula: Az éden elvesztése. Drámai oratórium. Ill. Csohány Kálmán. (Bp., 1968 és mindkettő: Rivalda. 68–69. Nyolc magyar színmű. Bp., 1970)
    A felhőállatok. Vers. (Alföld, 1969)
    A 700 éves Szent Ferenc és az assisi film. – Visszanézve. 20 év verseiből. (Kortárs, 1970)
    A felhőállatok. Versek. (Bp., 1970; 2. bőv. kiad. 1976)
    A kék kerékpáros. Földi játék 2 felvonásban. (Kortárs, 1971)
    Illyésről. Egy barátság kezdete. (Kortárs, 1972)
    A portugál királylány. Elbeszélések. (Kolozsvár, 1974)
    Egy öregember önarcképe. – A homokóra madarai. (Kortárs, 1974)
    Alvilági játékok. (30 év. Magyar írók tanúságtétele. Bp., 1975)
    Kyvagiokén. Regényes életrajz. 1–3. – A félfülű. Rémtörténet. (Kortárs, 1975)
    A félfülű. Rémtörténet. Regény. (Bp., 1975; olaszul: Roma, 1976; lengyelül: Warszawa, 1978; cseh nyelven: Praha, 1986; szerb nyelven: Beograd, 1991)
    Újabb napok hordaléka. Karcolatok, önéletrajzi jegyzetek. (Bp., 1975; 2. bőv. kiad. 1978)
    Kyvagiokén. – A gyilkos és én. Két kisregény. (Bp., 1976)
    Megjegyzések a líra szociológiájához. (Kortárs, 1977)
    Invokáció. – Tükörcserepek. Az író első versét és utolsó prózáját közreadja Réz Pál. (Kortárs, 1979)
    Az ámokfutó. – Der Amokläufer. D. T. illusztrált versek. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kézirat kétnyelvű hasonmás kiadása. (Bp., 1985)
    D. T. levele Lukács Györgynek. Zoltai Dénes: D. T. levele elé. (Mozgó Világ, 1985)
    Vendéglátás. Novellák. Vál., szerk., az utószót írta Ágoston Vilmos. (Bukarest, 1986)
    A tanúk. Színmű 3 felvonásban. (Rivalda. 85–86. Nyolc magyar színmű. Bp., 1987)
    Sirályháton. Elbeszélés. (Kortárs, 1987)
    Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek. Függelék. Válogatás D. T. kiadatlan írásaiból, kiadatlan beszédeiből. 1954–1956. Vál., szerk., sajtó alá rend. Botka Ferenc. (Irodalmi múzeum. Bp., 1989)
    Beszédemet mégsem vonom vissza. D. T. felszólalása a Petőfi Kör vitáján. A beszédet közreadja Hegedűs B. András. (Világosság, 1989)
    D. T. felszólalása a Petőfi Kör sajtóvitáján, 1956. jún. 27-én. (Literatura, 1989)
    Válogatott versek, kisregények, novellák. Vál., szerk., a szöveget gondozta Réz Pál. (Magyar remekírók. Bp., 1990)
    Liebe. – Love. Elbeszélések. Német és angol nyelven. (Holibri. Bp., 1992)
    Sirályháton. – Dr. Nikodémusz Lázár híres útikalandjai. Elbeszélések. Szerk., a szöveget gondozta, az utószót írta Botka Ferenc. (Bp., 1993)
    Két asszony. – Szerelem. – Niki. Egy kutya története. Három kisregény. (Bp., Cicero, 1994)
    Kitörési kísérlet a magányból. D. T. erdélyi útijegyzetei 1937-ből. Közreadja Botka Ferenc. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
    Három asszony. Déry Tibor levelezése Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával, Kunsági Máriával. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. (Déry archívum. Bp., 1995)
    „Édes kis szerelmem, Kisböbém! D. T. levelei harmadik feleségéhez. Közreadja Botka Ferenc. (CET. Társadalmi, tudományos és irodalmi folyóirat, 1995)
    Alvilági játékok. Vál. novellák. (Populart füzetek. Szentendre, 1995; 2. kiad. 1996)
    Lia. Korai elbeszélések. 1915–1920. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. (Déry archívum. Kiadatlan és elfeledett művek. 1. Bp., 1996)
    Rimaszombat, Bécs, Feldafing, Berlin. D. T. emigrációjának néhány állomása a Mamának írt levelek tükrében. Közreadja Botka Ferenc. (CET. Társadalmi, tudományos és irodalmi folyóirat, 1996)
    D. T. levelesládájából. Közreadja, a kísérő tanulmányt írta Botka Ferenc. (Holmi, 1997)
    Naplójegyzetek. Mallorcai szép napok. D. T. két élete naplójegyzetei tükrében. Közreadja Botka Ferenc. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
    Hozzászólás a fotográfiához. (Budapesti Negyed, 1997)
    Kék üvegfigurák. Elbeszélések. 1921–1929. – Versek. 1916–1937. – Függelék: elbeszélések, versek D. T. német fordításában. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. (Déry Archívum. Kiadatlan és elfeledett művek. 2. Bp., 1998)
    Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések. 1930–1942. – Aus den Reiseerlebnissen des Mr. Knockout. Erzählungen. 1930–1942. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. Ford. Doromby Károly, Eörsi István, Tandori Dezső. (Déry archívum. Kiadatlan és elfeledett művek. 3. Bp., 1998)
    „Liebe Mamuskám.” Déry Tibor levelezése édesanyjával. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. A német nyelvű leveleket ford. Schulcz Katalin. (Déry archívum. Bp., 1998)
    Daturafák kertje. D. T. feljegyzései 1928-ból. Közreadja, a kísérő tanulmányt írta Botka Ferenc. (Tekintet, 1998)
    A portugál királylány. Vál. elbeszélések. Vál. Réz Pál. (Millenniumi könyvtár. Pécs, 1999)
    Különös árverés. Regények. 1920–1992. – Ein Fremder. Romane. 1920–1942. Függelék: regénytöredékek D. T. német nyelvű fordításaiban. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. (Déry archívum. Kiadatlan és elfeledett művek. 4. Bp., 1999)
    Vidám temetés. Részlet. (Budapesti Negyed, 1999)
    Az óriáscsecsemő. Színmű. Az utószót írta Tarján Tamás. (Avantgárd színművek. A magyar dráma gyöngyszemei. 12. Bp., 2000)
    Szép elmélet fonákja. Cikkek, művek, beszédek, interjúk. 1945–1957. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. (Déry archívum. Bp., 2002)
    Sorsfordító évek X-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek. 1957–1964. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. Ford. Csala Károly. (Déry archívum. Bp., 2002)
    Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz.“ Cikkek, művek, beszédek, interjúk. 1965–1977. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. (Déry archívum. Bp., 2003)
    A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek. 1921–1939. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. A német szövegeket fordította Schulcz Katalin, a svéd riportot fordította Seres Hajnalka. (Déry archívum. Bp., 2004)
    Love and Other Stories. – Szerelem és egyéb történetek. Angol nyelven. A bevezetést írta Szirtes György. (A New Directions Paperbook. New York, 2005)
    D. T. levelezése. I. köt. 1901–1926. II. köt. 1927–1935. III. köt. 1936–1944. IV. köt. 1945–1950. V. köt. 1951–1955. VI. köt. 1956–1960. Az idegennyelvű leveleket ford. Csala Károly. Sajtó alá rend. Botka Ferenc. (Déry archívum. Bp., 2006–2010)
    Németh Andor és D. T. levelezése. 1939–1941. Közreadja Botka Ferenc. (Holmi, 2007)
    A gyilkos és én. – Kyvagiokén. Kisregények. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)
    A napok hordaléka. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)
    Szerelem és más elbeszélések. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)
    Alvilági játékok. Vál. novellák. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)
    Egyedül a ködben. Versek az író aktivista és dadaista korszakából. (Irodalmi jelen, 2011)
    Szerelem. Elbeszélés. (20. századi magyar novellák. 1939–1956. Összeáll., szerk., az utószót írta Szilágyi Zsófia. Bp., 2014)
    A kéthangú kiáltás. – Niki. Egy kutya története. – Kedves bópeer…! Kisregények. (Nemzeti könyvtár. Magyar írók. 51. Bp., 2016). 


    F. m.: ford.: Strindberg, Johann August: Haláltánc. I–II. köt. Ford. (Strindberg Ágost drámai munkái. 5. Bp., 1923)
    Kipling, Joseph Rudyard: Naulahka. Regény. Ford. (A regény mesterei. Bp., 1927)
    Kessel, Joseph: A repülőtiszt. Regény. Ford. (A kiválasztottak. Bp., 1929 és Frontregények. Bp., 1930)
    Bruck, Dolly: Maga nevetni fog! Regény. Ford. (Kék regények. 39. Bp., 1930)
    Meyrink, Gustav: A nyugati ablak angyala. Regény. Ford. (A kiválasztottak. Bp., 1930)
    Baum, Vicki: Tisztítótűz. Regény. Ford. (Bp., 1934)
    Gotta, Salvator: A világ legszebb asszonya. Regény. Ford. (Bp., 1934)
    Pirandello, Luigi: Mattia Pascal két élete. I–II. köt. Ford. (Olasz–magyar könyvtár. Bp., 1935)
    Hilton, James: A Kék Hold völgye. Regény. Ford. (Bp., 1936)
    Ludwig, Emil: A Nílus. Regény. Ford. (Bp., 1936)
    Palazzeschi, Aldo: Materassi nővérek. I–II. köt. Regény. Ford. (Külföldi regényírók. Bp., 1936)
    Garnett, David: A rókaasszony. – Ember az állatkertben. Két kisregény. Ford. (Külföldi regényírók. Bp., 1936)
    Gide, André: Utazásom a Szovjetunióban. Útleírás. Ford. (Bp., 1937)
    Katz, Richard: Kert a hegyek között. Regény. Ford. Fenyő Lászlóval. (Bp., 1937)
    Gatti, Attilio: Musungu. Útleírás. Ford. 14 táblával. A szerző eredeti felvételeivel. (A világjárás hősei. Bp., 1938)
    O’Hara, John Henry: Találkozás. Regény. Ford. (Athenaeum Regénytár. Bp., 1938)
    Pirandello, Luigi: A kitaszított. Regény. Ford. (Athenaeum Regénytár. Bp., 1938)
    Bromfield, Louis.: A farm. Regény. (1–2. kiad. Bp., 1940)
    Llewellyn, Richard.: Hová lettél drága völgyünk? Regény. Ford. (Bp., 1940; 2–4. kiad. 1942; 5–6. kiad. 1943)
    Aubry, Octave: Napóleon magánélete. Regény. Ford. (Nagy idők – nagy emberek. 1. Bp., 1941)
    Perri, Francesco: Az ismeretlen tanítvány. Regény. Ford. (Bp., 1942)
    Spring, Howard: Kósza népség. Regény. Ford. (1–2. Bp., 1942; 3. kiad. 1943)
    Nordhoff, Charles–Hall, James Norman: Nem látlak többé! Regény. (Bp., 1943)
    Troyat, Henri: Dosztojevszkij. Életrajz. Ford. Sárközi Györggyel. 8 táblával. (Bp., 1943)
    Borgese, Giuseppe: Útvesztő. Regény. Ford. (Bp., 1946)
    Tarle, Jevgenyij Viktorovics: Napóleon. Életrajz. Ford. Aranyossi Pállal. (Bp., 1946; 2. kiad. 1957; 4. kiad. 1961; Sikerkönyvek. 5. kiad. 1963; 6. kiad. 1967; 7. kiad. 1972)
    Schiller, Friedrich von.: Haramiák. Tragédia 5 felvonásban. Ford. D. T., a verseket ford. Devecseri Gábor. (Bp., 1949)
    Hilton, James: A Kék Hold völgye. Fantasztikus regény. Ford. (Neptun Könyvek. 1. Bp., 1957).

     

    Kästner, Erich: Emil és a detektívek. Ifjúsági regény. Ill. Trier, Walter. Ford. (Bp., 1954; 2. kiad. 1957; Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei. 3. kiad. 1961; Sirály könyvek. 4. kiad. 1970; 5. kiad. 1983 és utánnyomások)
    Kästner, Erich: Emil és a detektívek. Ifjúsági regény. Ill. Trier, Walter. Ford. (Móra klasszikusok. 6. kiad. 1993)
    Kästner, Erich: Emil és a detektívek. Ifjúsági regény. Ill. Trier, Walter. Az előszót írta Simon László. Ford. D. T. (Talentum diákkönyvtár. Bp., 1997; 2. kiad. 1999; és utánnyomások: 2001–2014).

     

    Hemingway, Ernest: Fiesta. Regény. Az utószót írta Géher István. Ford. D. T. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1960; 2. kiad. 1962; Hemingway művei. 3. kiad. 1970; A világirodalom remekei. 4. kiad. 1972; 6. kiad. 1974)
    Fiesta. Regény. Az utószót írta Géher István. Ford. D. T. (Olcsó Könyvtár. 2. kiad. Bp., 1980)
    Fiesta. Regény. Ford. (Bp., Magyar Könyvklub, 1997).

     

    Feuchtwanger, Lion: Rókák a szőlőben. I–II. köt. Történelmi regény. Az utószót írta Vásárhelyi Miklós. (Milliók könyve. Bp., 1963; 2. kiad. 1965; Horizont Könyvek. 3. kiad. Bukarest, 1967; 4. kiad. 1974)
    Feuchtwanger, Lion: Rókák a szőlőben Regény. I–III. köt. Az utószót írta Schulcz Katalin. (A világirodalom remekei. 5. kiad. 1981).

     

    Golding, William: A legyek ura. Regény. (Európa zsebkönyvek. Bp., 1963; 2. kiad. 1966; Horizont könyvek. 3. kiad. Bukarest, 1970; 4. A világirodalom remekei. Bp., 1970; Olcsó Könyvtár. 5. kiad. 1973; Európa zsebkönyvek. 6. kiad. 1976; 7. kiad. 1987; 8. kiad. 1991)
    Golding, William: A legyek ura. Regény. A jegyzeteket írta M. Nagy Miklós. Ford. D. T. (Európa diákkönyvtár. Bp., 1994; 2. kiad. 1998 és utánnyomások 1999–2010)
    Golding, William: A legyek ura. Regény. Sajtó alá rend., szerk., a jegyzeteket írta Arató László. Ford. D. T. Az illusztrációk Babinszky Csilla és Tasnádi József munkái. (Matúra olvasónapló. 3. Bp., 1994).

     

    Pirandello, Luigi: Mattia Pascal két élete. Regény. Ford. D. T. Az utószót írta Szabó György. (Új kiad. Bp., 1961; A világirodalom remekei. 2. kiad. 1975; 3. kiad. 1992)
    MacCullers, Carson Smith: Magányos vadász a szív. Regény. Ford. (Bp., 1962; Európa zsebkönyvek. 2. kiad. 1983)
    Balzac, Honoré: Gobseck. Regény. Az előszót írta Dániel Anna. Ford. Lányi Viktorral. (A világirodalom klasszikusai. Balzac: Emberi Színjáték. Bp., 1963; 2. kiad. 1979)
    Balzac, Honoré de: A kalandor. Regény. (Bp., 1964)
    Balzac, Honoré de: Elveszett illúziók. Regény. I–II. köt. Ford. Benedek Marcellal. (A világirodalom remekei. Bp., 1965)
    Pirandello, Luigi: A kitaszított. Regény, elbeszélések. Az utószót írta Szabó György. Ford. D. T. (Milliók könyve. Bp., 1966)
    Strindberg, August: Haláltánc. Dráma 2 részben. Ford. (Helikon csillagok. Bp., 1971)
    Balzac, Honoré de: A Tizenhármak története. Három regény. Ford. Lányi Viktorral és Rónay Györggyel. (A világirodalom remekei. Bp., 1973)
    Garnett, David: A rókafeleség. – Ember az állatkertben. Kisregények. Ford. D. T. Az utószót írta Ungvári Tamás. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1975)
    Pirandello, Luigi: Mattia Pascal két élete. Regény. Ford. D. T. Az utószót írta Lőrinczi László. (Horizont Könyvek. Bukarest, 1977)
    Hilton, James: A Kék Hold völgye. Tudományos-fantasztikus regény. Ford. (Kozmosz fantasztikus könyvek. Bp., 1984)
    Balzac, Honoré de: César Birotteau nagysága és bukása és más elbeszélések. Regény. Ford. Gyergyai Alberttel és Lányi Viktorral. Az utószót írta Nagy Géza. (A világirodalom remekei. Bp., 1985)
    Llewellyn, Richard.: Hová lettél drága völgyünk? I–II. köt. Regény. Ford. D. T. Az utószót írta Tótfalusi István. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1987)
    Aubry, Octave: Napóleon magánélete. Regény. Ford. (Kentaur könyvek. Bp., 1987)
    Gide, André: Visszatérés a Szovjetunióból. – Amit még el kellett mondanom. Ford. D. T. Sajtó alá rend. Réz Pál, az előszót írta Szilágyi Ákos. (Visszatérés. 1. Bp., 1989)
    Kipling, Rudyard: A maharadzsa kincse. Regény. (Bp., Fátum-Ars, 1994)
    Hilton, James: A Kék Hold völgye. Fantasztikus regény. (4. kiad. Bp., 1994)
    Balzac: A Vörös vendégfogadó. Elbeszélések. Ford. Gyergyai Alberttel. (Populart füzetek. Szentendre, 1995)
    Troyat, Henri: Dosztojevszkij. Életrajz. Ford. Sárközi Györggyel. (Bp., Filum, 1997)
    Meyrink, Gustav: A nyugati ablak angyala. Regény. Ford. (Bp., Göncöl, 2003)
    Balzac, Honoré de: A Tizenhármak története. Három kisregény. Ford. Lányi Viktorral és Rónay Györggyel. (A világirodalom mesterei. Bp., Sensus, 2003)
    Hilton, James: A Kék Hold völgye. Fantasztikus regény. Ford. Az utószót írta Sári László. (Bp., Kelet Kiadó, 2005; 2. kiad. 2007)
    Pirandello, Luigi: Mattia Pascal két élete. Regény. Ford. (Nobel-díjasok könyvtára 7. Bp., Új Palatinus, 2007)
    Pirandello, Luigi: A kitaszított. Regény. Ford. D. T. Szerk. Lukács Gabriella. (Irodalmi Nobel-díjasok könyvtára. 7. Bp., Metropolis Média Group, 2011). 

     

    F. színművei: Tükör. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1947. márc. 21.)
    Itthon. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1948. jan. 9.)
    Talpsimogató. (Bem.: Nemzeti Színház, 1954. máj. 29.)
    Bécs, 1934. (Bem.. Nemzeti Színház, 1966. máj. 27.)
    Az óriáscsecsemő. (Bem.: Pécsi Nemzeti Színház, 1978. márc. 21.; Debreceni Csokonai Színház, 1991. dec. 10.; Budapesti Bábszínház, 2002. nov. 3.; Kecskeméti Katona József Színház, 2015. febr. 20.)
    A tanúk. Gúnyos szomorújáték 7 képben. (Bem.: Szolnoki Szigligeti Színház, 1986. jan. 17.).

     

    Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. (Bem.: Vígszínház, 1973. márc. 2.; Kecskeméti Katona József Színház, máj. 10.; Pécsi Nemzeti Színház, 1975. jan. 17.; Miskolci Nemzeti Színház, 1975. febr. 14.; Győri Kisfaludy Színház, 1979. márc. 29.; Vígszínház, 1981. szept. 11.; Veszprémi Petőfi Színház, 1986. nov. 21.; Egri Gárdonyi Géza Színház, 1988. okt. 21. és 2013. okt. 4.; Komáromi Jókai Színház, 1993. okt. 1.; Szegedi Nemzeti Színház, 1999. okt. 9.; Ruttkai Éva Színház, 2002. jan. 26.; Szolnoki Szigligeti Színház, 2005. jan. 28.; Szatmárnémeti Harag György Társulat, 2005. szept. 30.; Kőszegi Várszínház, 2012. júl. 27.). 

    Irodalom

    Irod.: Mérey Ferenc: D. T.: Országúton. Regény. (Napkelet, 1933)
    Illyés Gyula: D. T. regénye. (Nyugat, 1938)
    Szigeti József: Egy magyar nagyrealista regényről. D. T.: Befejezetlen mondat. (Társadalmi Szemle, 1947)
    Lukács György: Levél Németh Andorhoz. (L. Gy.: Új magyar kultúráért. Bp., 1948)
    Kelemen Imre: Kommunista író a vádlottak padján. D. T. A fehér pillangó c. novellája és az „irodalmi vészbíróság“. (Látóhatár, 1951)
    Vita „A fehér pillangó” című novelláról. (Szabad Nép, 1951. jan. 21.)
    Révai József: Megjegyzések egy regényhez. D. T.: Felelet. (Társadalmi Szemle, 1952 és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. Bp., 1952)
    Lukács György: D. T. hatvan éves. (Irodalmi Újság, 1954. 32. és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. Bp. 1970)
    Schöpflin Gyula: Vidám temetés. D. T. új könyvéről. (Új Látóhatár, 1960)
    Szabó Zoltán: D. T. elbeszélései. A Szerelem és más elbeszélések c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1963)
    Egri Péter: Világkép és kép D. T. novelláiban. (Alföld, 1963)
    Koczkás Sándor: D. T.: Szerelem. (Kortárs, 1963)
    B. Nagy László: D. T.: G. A. úr X-ben. (Kortárs, 1964)
    Horgas Béla–Sz. Kováts Lajos: Két kritika D. T.: G. A. úr X-ben c. regényéről. (Alföld, 1964)
    Egri Péter: Franz Kafka és D. T. (Alföld, 1966)
    Simon Zoltán: D. T.: A kiközösítő. (Alföld, 1966)
    Bernáth Aurél: D. T. útja. (Kortárs, 1966)
    Beczner Tamás: D. T. novellái. A szerző Theokritosz Újpesten c. művéről. (Új Látóhatár, 1967)
    Sükösd Mihály: D. T. elbeszélései. (Kortárs, 1967)
    D. T. ítélete. Ítélet nincs c. művéről. (Kortárs, 1968)
    Tibor Déry. Bibliographie. Eingeleitet von Georg Lukács und Tamás Ungvári. (Hamburg, 1969)
    Survie et réinterprétation de la forme proustienne. Proust–Déry–Semprun. (Studia Romanica, 1969)
    Pomogáts Béla: D. T. kikötői és a modern magyar irodalom. (Kortárs, 1969)
    Egri Péter: D. T.: A kéthangú kiáltás. (Irodalomtörténet, 1969)
    Pomogáts Béla: D. T. Felelete. – Simon Zoltán: D. T. stílusvariációi. (Alföld, 1969)
    Szilágyi Júlia: Pillantás a csúcsról. A hetvenöt éves D. T. (Korunk, 1969)
    Egri Péter: Kafka- és Proust-indítások Déry művészetében. Kismonográfia. (Modern filológiai füzetek. 9. Bp., 1970)
    Szenessy Mario: D. T. Kismonográfia. (Sprache und Literatur. 65. Stuttgart [etc.], 1970)
    Szabó B. István: „A lélek pikareszk kalandregénye.“ D. T.: Ítélet nincs. (Alföld, 1970)
    Albert Pál: Korral viaskodó ember. D. T.: Ítélet nincs c. regényéről. (Új Látóhatár, 1970)
    Bosnyák István: „A homokóra madarai.“ D. T. és Sinkó Ervin vitája 1927-ben. (A Hungarológiai Intézet tudományos közleményei, 1971)
    Fülöp László: D. T.: A felhőállatok. Versek. (Kortárs, 1971)
    Albert Pál: Apokalipszis Montanában. D. T. Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1972)
    Pomogáts Béla: D. T.: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. (Kortárs, 1972)
    Ungvári Tamás: D. T. alkotásai és vallomásai tükrében. Kismonográfia. (Arcok és vallomások. Bp., 1973)
    Jordáky Lajos: D. T. írásai erdélyi folyóiratokban. (Irodalomtörténet, 1973)
    Kiséry Pál: D. T.: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. – Aczél Géza: D. T.: A napok hordaléka. – Kulcsár Szabó Ernő: Modell és kísérlet. Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. (Alföld, 1973)
    Pomogáts Béla: D. T.: A napok hordaléka. (Kortárs, 1973)
    Monoszlóy Dezső: Ragyog a nap. D. T. A napok hordaléka c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1973)
    Németh Andor: Szövegértelmezés. (N. A.: A szélén behajtva. Bp. 1973)
    Gaál Gábor: Az új magyar líra arcvonaláról. (G. G.: Legyünk kortársak. Bp., 1973)
    Pomogáts Béla: D. T. Kismonográfia. (Kortársaink. Bp., 1974)
    Pomogáts Béla: Egymásnak felelő két regény. D. T.: A befejezetlen mondat és D. T.: Felelet. (Literatura, 1974)
    Oltyán Béla: D. T. indulása. (Borsodi Szemle, 1974)
    Fodor Ilona: D. T. ifjúságáról: Párizsról. – Bárdos Pál: D. T. Képzelt riportjáról. – Abody Béla: Elmélkedés a szépségről. D. T.: Szerelem. (Kortárs, 1974)
    Egri Péter: Az epikus lírája. D. T. 80. születésnapjára. (Irodalomtörténet, 1974)
    Kulcsár Szabó Ernő: D. T.: Kedves bópeer…! (Alföld, 1974)
    Monoszlóy Dezső: Bópeer, bópeer… D. T.: Kedves bópeer…! c. regényéről. (Új Látóhatár, 1974)
    Illyés Gyula: Életmű fiókban. (I. Gy.: Iránytűvel. Bp., 1975)
    Tarján Tamás: D. T.: Kyvagiokén. – D. T.: A félfülű. (Kortárs, 1975)
    Vargha Balázs: Irodalmi városképek. D. T. ezer alakban. 1–4. (Budapest [folyóirat], 1976)
    Pomogáts Béla: D. T. és Bécs. (Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1976)
    Hajdú Ráfis Gábor: D. T. újabb művei. – Belohorszky Pál: D. T.: Újabb napok hordaléka. (Kortárs, 1976)
    Görömbei András: D. T. (Alföld, 1977)
    Almási Miklós: A klasszikussá érés folyamata. (A. M.: Kényszerpályán. Bp., 1977)
    Tamás István: Kérdések a Felelet-ről. (T. I.: Tizenhárom hónap. Bp., 1977)
    Ungvári Tamás: D. T. útja az avantgarde-tól a realizmusig. (Kortárs, 1977)
    Oltyán Béla: Déry és az egzisztencializmus. (Literatura, 1977)
    Nemeskürty István–Sipos Péter: D. T. három filmje. (Filmkultúra, 1977)
    Bikácsy Gergely: D. T. és a film. (Filmkultúra, 1977)
    Trócsányi Miklós: „Képzeletem… a világ édes, érzéki jelenségeihez tapad. Lírai képek D. T. kései regényeiben. (Irodalomtörténet, 1978)
    Utasi Csaba: Az „érzelmi“ és a „racionális“ logika kölcsönössége D. T. szürrealista költészetében. (Hungarológiai Közlemények, 1978)
    Balogh Ernő: Az írói küldetés reprezentációja. D. T.: Botladozás. – D. T.: Újabb napok hordaléka. – Kulcsár Szabó Ernő: A regényi fikció három modellje: Iszony. – G. A. úr X-ben. – Iskola a határon. Németh László, D. T., Ottlik Géza. 1–2. (Alföld, 1978)
    A Ganz Villamossági Gyár dolgozói 1948 januárjában, az előadás kollektív megtekintése után, a Szerző részvételével megvitatják D. T. Itthon c. drámáját. Dokumentum. Közreadja Teőke Géza. (Kortárs, 1978)
    Kis Pintér Imre: Ember vagy történelem. (K. P. I.: Helyzetjelentés. Bp., 1979)
    Egri Péter: D. T.: Botladozás. (Irodalomtörténet, 1979)
    Illés Lajos: A Felelet-vitától D. T. visszatéréséig. (Kortárs, 1980)
    Szereda, Vjacseszláv: A szocialista irodalmi tradíciók folytonossága és D. T. munkássága 1945–1948 között. (Literatura, 1980)
    Thomka Beáta: D. T. Országúton c. regényének szürrealista elemei. (Hungarológiai Közlemények, 1981)
    Szalai Anna: Csereforgalom. Magány és közösség D. T. regényeiben. Monográfia. (Bp., 1982)
    Hermann István: Miért maradt a mondat befejezetlen? (H. I.: Veszélyes viszonyok. Bp., 1983)
    Erdődy Edit: Változatok egy Déry-novellára. D. T. Szerelem c. novellájának értékorientációs elemzéséről. (Literatura, 1983)
    Örkény István: D. T. időmegoldása. (Ö. I.: Visszanézve. Bp., 1985)
    Á. Serey Éva: D. T. ironikus nevelődési regénye. A félfülű. (Irodalomtörténet, 1985)
    Laczkó András: „Pendüljön egy hang.“ Bernáth Aurél és D. T. barátsága. (Műhely, 1985)
    Tóth Dénes: Dráma – színpadra. D. T.: A kék kerékpáros. (Alföld, 1985)
    Domokos Mátyás: Műbírálat kiszabott parcellán. D. T.: Az ámokfutó. (Kortárs, 1986 és D. M.: Átkelés, áttűnés. Bp., 1987)
    Botka Ferenc: Salzkammerguti élmények D. T. költészetében. (Irodalomtörténet, 1989)
    Ítélet D. T. ügyében, 1938-ban. (Nagyvilág, 1989)
    Rónay László: Kulturális krónika. (Vigilia, 1990)
    Spira Veronika: Író a börtönben. (Új Írás, 1990)
    Tóbiás Áron: Termékeny tagadás. Beszélgetés D. T.-ral. (Kortárs, 1990)
    Bán Zoltán András: D. T.: Börtönnapok hordaléka. – Ítélet után. (Magyar Napló, 1990. 11.)
    Botka Ferenc: D. T. és Berlin. 1923: a konstruktivizmus vonzásában. Részletek egy nagyobb tanulmányból. (Irodalomtörténet, 1991 és Irodalomtörténeti Közlemények, 1991)
    Szádeczki Marianna: D. T. G. A. úr X-ben című regényének elemzése. Szakdolgozat. (Miskolc, 1991)
    Temesi Ferenc: D. T. költői világa. (Új Írás, 1991)
    Deréky Pál: D. T. 1923–1927. (D. P.: A vasbetontorony költői. Bp., 1992)
    Pomogáts Béla: Kísérlet az expresszionista regénnyel. D. T.: A kéthangú kiáltás. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992)
    Botka Ferenc: D. T. „peregrinációs” évtizedeiből. Párizs, 1923–1925. – Botka Ferenc: Capricciók D. T. szerepvállalásairól. (Irodalomtörténet, 1992)
    Standeisky Éva: D. T. és Nagy Imre. (Múltunk, 1992)
    Tarján Tamás: „Új éra kezdetén…“ D. T.: Az óriáscsecsemő. (Színház, 1992)
    Botka Ferenc: Egy Déry-novella és forrásvidéke. (Délsziget, 1992)
    Cseres Tibor: Tíz nap Illyéssel és Déryvel. (Európai Utas, 1993)
    Botka Ferenc: D. T. úr feleletei, avagy A befejezetlen mondat. Kismonográfia. (Bp., 1994)
    Botka Ferenc: D. T. és Berlin. A Szemtől szembe és forrásvidéke. Kismonográfia. 18 táblával. (Irodalomtörténeti füzetek. 134. Bp., 1994)
    Kortársak D. T.-ról. Szerk., az interjúkat készítette Botka Ferenc. (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei. 2. Bp., 1994)
    Botka Ferenc: Megnyugodva és megbékélve. Tollvonások D. T. arcképéhez. (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára. 10. Veszprém, 1994)
    Botka Ferenc: Konkordanciák József Attila és D. T. munkásságában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
    Mesterházi Gábor: D. T. pályájának indulása. (Irodalomtörténet, 1994)
    Pomogáts Béla: Élet a zsarnokság szorításában. D. T. Niki c. regényéről. (Alföld, 1994)
    „D. T. úr X-ben.” Tanulmányok és dokumentumok D. T.-ról. Emlékülés a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1994. okt. 18-án, D. T. születésének 100. évfordulója alkalmából. Szerk., sajtó alá rend. Botka Ferenc. (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei. 4. Bp., 1995)
    Pomogáts Béla: Vázlat az egészről. D. T. Tizenegy regénye. (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára. 12. Bp., 1995)
    Botka Ferenc: D. T. és Berlin. (Mítosz és utópia. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok. Szerk. Illés László és József Farkas. Bp., 1995)
    Botka Ferenc: D. T. és Nagy László. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
    Laczkó András: Bernáth Aurél és D. T. (Pannon Tükör, 1996)
    Veszprémi Miklós: Egy Déry-hasonlat utóélete. Az Írószövetség 1956. decemberi ülése. Tiltakozás az „ellenforradalom“ fogalma ellen. D. T. az Írószövetség 1956. decemberi ülésén. (Új Magyarország, 1996. 122.)
    Botka Ferenc: D. T. Bécsben és Nyugat-Európában. (Beszélő, 1997)
    Egri Péter: Az „Elbeszélés“ mint előjáték. D. T. estéje. (Holmi, 1997)
    „Azt hitték, hogy ő is egy Szolzsenyicin-féle mártír lesz. Botka Ferenc beszélgetése Kassai Györggyel, D. T. műveinek francia fordításáról. – Gara László és D. T. levelezésével. (Tekintet, 1997)
    Csala Károly: Életre készülődés – halálkörnyezetben. D. T.: Lia. (Ezredvég, 1997)
    Szegedi Tamás: D. T.: Az ámokfutó. Megjegyzések a magyar dadaista líra poétikájához. (Literatura, 1998)
    Egri Péter: D. T.: Lia. Korai elbeszélések. 1915–1920. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1998)
    Bodnár Enikő: D. T.: Az óriáscsecsemő. Díszlet- és jelmeztervek. Szakdolgozat. (Bp., Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1999)
    Olasz Sándor: „Műfaja: önarckép?“ Az autobiografikus-esszéisztikus konfesszió és D. T. Ítélet nincs c. regénye. (Irodalomtörténet, 1999)
    D. T. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Pomogáts Béla. (Kossuth-díjas írók. 2. Pécs, 2002)
    Botka Ferenc: Az író megtörése. D. T. három kihallgatása, 1957. (Rubicon, 2002)
    Nyéki Lajos: Az író és fordítója. Adalékok D. T. és Gara László kapcsolatához. (Kortárs, 2002)
    Mérlegen egy életmű. A D. T. halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai. 2002. dec. 5–6. Szerk. Botka Ferenc. (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei. 12. Bp., 2003)
    Révész Sándor: „Semmilyen igazság igazáról nem vagyok meggyőződve.“ D. T. a viszonyítások hálójában. (Beszélő, 2004)
    Dobos István: Megőrzés és felejtés. Az értelemkereső önéletírás. D. T.: Ítélet nincs. (Tiszatáj, 2004)
    Botka Ferenc: Metszetek. D. T. a hatvanas években. (Rubicon, 2004)
    Murányi Gábor: D. T. kiegyezései. Irodalmi építkezés. (Heti VG, 2004. 35.)
    D. T. emlékezése József Attilára. (Magyartanítás, 2005)
    Szolláth Dávid: 1938. Az elkötelezett regény, mint a kommunista magatartásformák bírálata. D. T.: A befejezetlen mondat. (Literatura, 2006)
    Tusnády Mária: Folytonosság D. T. Szerelem és Philemon és Baucis c. novellája között. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 2006)
    Horgas Judit: D. T. és a néma kutya. (Liget, 2006)
    Sipos Balázs: D. T., a barát; Kéthly Anna, a fond. (Múltunk, 2007)
    Takács Miklós: „…nálunk külföldön, természetesen mindig, mindenki hazudik…“ D. T. G. A. úr X-ben c. regényéről. (Debreceni Disputa, 2007)
    Molnár Géza: D. T. és a Felelet-vita. (Ezredvég, 2007)
    Praznovszky Mihály: D. T. a Balatont nézi. (Limes, 2007)
    Botka Ferenc: D. T. hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2009)
    Reichert Gábor: „Mintha négykezest zongoráznánk.“ D. T. és Örkény István „négykezes regényéről“. (Holmi, 2010)
    Reichert Gábor: A két hang hasonlított egymásra, de valahogy mégis különbözött egymástól. D. T. legelső pályakezdése. 1917–1920. (Irodalomismeret, 2011)
    Botka Ferenc: A befejezetlen Felelettől a Nikiig és a proteszt-novellákig. Jegyzetek D. T. 1945 utáni levelezés-köteteinek szerkesztése közben. (Forrás, 2011)
    Murányi Gábor: D. T. pereskedése Nagy Imrével. Levélhistória. (Heti VG, 2011. 8.)
    Reichert Gábor: A Felelet második kötetének korai recepciója. D. T. regénye. (Literatura, 2012)
    Gelencsér Gábor: 738 perc D. T. életművéből. Egy film-nagyregény lapjai. (Filmvilág, 2012)
    Reichert Gábor: „Önkritika-forgatókönyv“ a Felelet-vita után. D. T. Bálint elindul c. filmforgatókönyvéről. (Irodalomtörténet, 2013)
    Reichert Gábor: Önkritika vagy „bravúr-stikli“? D. T. Simon Menyhért születése c. kisregényéről. (Irodalomismeret, 2013)
    Balázs Imre József: Laknak-e a homokórában madarak? D. T. szürrealista korszakáról. (Alföld, 2013)
    Reichert Gábor: Megjegyzések D. T. 1945 előtti életművéhez. (Literatura, 2014)
    Pomogáts Béla: D. T. „áltörténelmi“ regénye. A kiközösítő. (Alföld, 2014)
    Balázs Imre József: Változatok belső nézőpontra. D. T. erdélyi vonatkozású prózájáról. (Látó, 2014)
    Reichert Gábor: D. T.: A befejezetlen mondat. (Literatura, 2015)
    Balázs Imre József: Erdély és a turistatekintet. A korai Déry-próza néhány jellegzetességéről. (Alföld, 2016). 


    Irod.: Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
    Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazekas István. (Bp., 1989)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
    Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
    Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. (Veszprém, 2008). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu