Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Hevesi Lajos

    író, újságíró, szerkesztő, művészeti író

    1872-ig Lőwy Mór; Hevesi, Ludwig 


    Született: 1843. december 20. Heves, Heves vármegye
    Meghalt: 1910. február 17. Budapest

    Család

    Sz: apja orvos volt. Testvére: Hevesi Ödön (1855–1908. jan. 20. Bp. Temetés: 1908. jan. 22. Kerepesi út), a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ügyvezető igazgatója. 

    Iskola

    Középiskoláit Pesten végezte, a bécsi egyetemen orvosi és filológiai tanulmányokat folytatott (1862–1866), oklevelet nem szerzett. 

    Életút

    A Pester Lloyd munkatársa (1866–1910), a Borsszem Jankó alapító szerkesztője (1868–1875), a Kleine Leute c. ifjúsági folyóirat szerkesztője (1871–1874), a bécsi Fremdenblatt műkritikusa és a Breslauer Zeitung bécsi tudósítója (1885–1910). A Magyarország és a Nagyvilág tárcaírója (1868–1875). Művészeti írásait és útirajzait a magyar lapok közül rendszeresen közölte még a Vasárnapi Ujság (1862-től), a kolozsvári Reform (1870–1872), a Pesti Hírlap (1881-től) és a Fővárosi Lapok (1882-től). 



    A századvég egyik legismertebb újságírója, népszerű műkritikusa és útikönyvírója. Pályafutásának kezdetén útirajzokat írt, valószínűleg ezért bízta meg az egyesített főváros első városkalauzának szerkesztésével (Budapest és környéke, 1873). A zsebkönyv formájú, számos fametszettel illusztrált kiadvány rendkívül népszerű lett, és mintájává vált a későbbi budapesti útikönyveknek. A könyv részletesen leírja Buda, Pest és Óbuda történetét, aprólékosan bemutatja a legjelentősebb épületeket, utcákat, sétányokat, parkokat, kirándulási ötleteket és útvonalat ad, majd az utazó számára praktikus információkat közöl (szálláslehetőségek, közlekedési tudnivalók, a fontosabb hivatalok, szállodák, színházak, fürdők címét és elérhetőségeit, sőt még azt is, hogy hol lehet a legjobb szivarokat kapni). Hevesi a siker hatására, nemsokára még egy művel jelentkezett (Karczképek az ország fővárosából, 1876), amely a gyorsan fejlődő főváros jellegzetes alakjairól, különös hangulatáról közöl életképeket. Az első útikönyv szerkesztési elveit a későbbi magyarországi útikönyvek is átvették, sőt lényegében mind a mai napig is hasonló rendező elven készülnek a modern guide-ok is. Később, művészeti kritikái mellett, elsősorban elbeszéléseket, humoreszkeket, vidám jeleneteket írt. A szecesszió híveként elsők között ismerte fel Gustav Klimt (1862–1918) jelentőségét, munkásságáról rendszeresen beszámolt a német és a magyar szaklapokban. 



    Jelky András bajai szabólegény fantasztikus kalandjainak első leírása először névtelenül jelent meg (Geschichte des Herrn Andreas Jelky címen, németül, két kiadásban 1779-ben). Vélhetően Jelky András Anton Ferdinand von Geissau (1746–1809) közelebbről nem ismert német írónak mesélte el történetét: a szintén 1779-ben megjelent 3. kiadás tünteti fel először szerzőként Geissau nevét. Sándor István (1750–1815), az első magyar bibliográfus fordításában és „átköltésében“ magyar nyelven is megjelent (Jelki Andrásnak, egy született magyarnak történetei, 1791). Valószínűleg a szerző itt szerepelt először Jelky néven, máig kiderítetlen, hogy a névnek miért ezt az alakját választotta (talán csak azért, mert magyarságához mindig is ragaszkodott és a különböző névváltozatokból a Jelky, ill. Jelky hangzott leginkább magyarosan!) A Jelky-történet legismertebb feldolgozója Hevesi Lajos (1843–1910). A Ludwig Hevesi néven, német nyelven alkotó, de magyarságához Jelkyhez hasonlóan szintén ragaszkodó író a német nyelvű alapszöveget egészítette ki levéltári kutatásokkal és természetesen saját fantáziájával. Mindenekelőtt Hevesinek köszönhető, hogy Jelky története, mint klasszikus ifjúsági regény generációk által ismert és kedvelt olvasmány lett. Hevesi könyvének első kiadása 1872-ben jelent meg, a ma is élvezhető modern szöveg a legendás szerkesztő Czibor János (1922–1961) leleménye (1955-től). 

    Emlékezet

    Hevesen született, tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, 1875-ben Bécsben telepedett le. Magát magyarnak vallotta, de szinte kizárólag német nyelven írt (Ludwig Hevesi néven, ill. Tom Onkel álnéven). 

    Elismertség

    A Kisfaludy Társaság tagja (l.: 1909). 

    Szerkesztés

    Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben c. kiadványsorozat szerkesztőbizottságának tagja (1885–1910). 

    Főbb művei

    F. m.: Sie sollen ihn nicht haben! Heiteres aus ernster Zeit. (Leipzig, 1871)
    Budapest és környéke. – Budapest und seine Umgebungen. A fővárosi hatóság megbízásából. Hiteles adatok nyomán készült, új térképpel és számos fametszettel. (Bp., 1873)
    Karczképek az ország fővárosából. (Bp., 1876)
    Auf der Schneide. Eine Geschichtenbuch. (Stuttgart, 1884)
    Neues Geschichtenbuch. (Bp., 1885)
    Auf der Sonnenseite. Ein Geschichtenbuch. (Bp., 1886)
    Almanaccando. Bilder aus Italien. (Bp., 1888)
    Buch der Laune. Neue Geschichten. (Bp., 1889)
    Ein englischer September. Heitere Fahrtben jenseits des Canals. (Bp., 1891)
    Regenbogen. Sieben heitere Geschichten. Ill. Schulz, Willy. (Bp., 1892)
    Von Kalau bis Säckingen. Ein gemüthliches Kreuz und Quer. (Bp., 1893)
    Zerline Gabillon. Ein Künsterleben. Ill. Bettelheim-Gabillon, Helene von. (Bp., 1894)
    Glückliche Reisen. (Bp., 1895)
    Die Althofleute. Ein Sommerroman. Ill. Schulz, Willy. (Stuttgart, 1897)
    Wiener Totentanz. Gelegentliches über verstorbene Künstler und ihresgleichen. (Stuttgart, 1899)
    Der zerbrochene Franz, nebst anderen Humoresken und Geschichten. (Stuttgart, 1900)
    Mack Eck’s sonderbare Reisen zwischen Konstantinopel und San Francisco. (Stuttgart, 1901)
    Ars Nova. Az 1901. év képzőművészetének válogatott remekei fénymetszetekben. Bibliofil kiadás, eredeti tokban, szecessziós kötésben, ezüst és vörös dombornyomással díszítve. 45, részben színes táblával. Szerk. br. Myrbach Felicián, a szöveget írta H. L. (Bp.–Wien–Leipzig, 1902)
    Österreichische Kunst im XIX. Jahrhundert. I–II. köt. (Geschichte der modernen Kunst. 2–3. Leipzig, 1903)
    Rudolf von Alt. Variationen. (Wien, 1905)
    Schiller–Lenau. Zwei Concordia-Reden. (Wien, 1905)
    Sonne Homers. Heitere Fahrten durch Griechenland und Sizilien. 1902–1904. (Stuttgart, 1905)
    Acht Jahre Sezession. 1897–1905. Kritik–Polemik–Chronik. (Wien, 1906)
    Die fünfte Dimension. Humore der Zeit, des Lebens, der Kunst. (Wien, 1906)
    Der Zug um den Mund. Neue Humore. (Stuttgart, 1907)
    Get Munkeln. Neue Humoren der neuen Zeit. (Stuttgart, 1909)
    Altkunst–Neukunst. Wien, 1894–1908. (Wien, 1909)
    Flagranti und anderen Heiterkeiten. (Stuttgart, 1909)
    Ludwig Speidel. Eine literarisch-biographische Würdigung. (Berlin, 1910)
    Rudolf Alt. Sein Leben und sein Werk. (Wien, 1911)
    Das grosse Keinmalkeins. Vál. írások, Vál., szerk. Martin, Gunther. (Wien–Darmstadt, 1990)
    Budapest és környéke, 1873. (Budapesti negyed, 2004)
    Flagranti und anderen Heiterkeiten. (Wien, 2009)
    Karczképek az ország fővárosából. Szerk., az utószót írta Saly Noémi. (Bp., 2015). 


    Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. Történeti kútforrások alapján. Magyar népkönyv különös tekintettel a serdültebb ifjúságra. Ill. Morelli Gusztáv. 6 táblával. (Pest, 1872; 2. kiad. Bp., 1875; 3. kiad. 1879; németül: Des Schneidergesellen Andreas Jelky Abenteuer in vier Welttheilen. Onkel Tom néven. Bp., 1875; 2. német kiad. 1879; finn nyelven: Helsingfors, 1875; 2. finn kiad. 1900?)
    Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. Történeti kútforrások alapján. Magyar népkönyv különös tekintettel a serdültebb ifjúságra. (4. jav. kiad. Bp., 1896)
    Jelky András rendkívüli kalandjai. (5. kiad. Bp., 1905)
    Jelky András rendkívüli kalandjai. (7. kiad. 1911; 8. kiad. 1915)
    Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. Fáy Dezső rajzaival. (8. kiad. Bp., 1930; 9. kiad. 1940? és utánnyomások)
    Jelky András kalandjai. Ifjúsági regény. H. L. regényét az 1879-i 3. kiad. alapján átd. Czibor János. Hont-Varsányi Ferenc rajzaival. (Bp., 1955; 2. kiad. 1957; németül: Die Abenteuer des András Jelky in drei Erdteilen. Ford. Takách József. Bp., 1961; 2. német kiad. 1963; 3. német kiad. 1964; 4. német kiad. 1966; lengyelül: Warszawa, 1964; hollandul: Amsterdam, 1969; cseh nyelven: Praha, 1985)
    Jelky András kalandjai. Átd. és az utószót írta Czibor János. Kondor Lajos rajzaival. (3. kiad. Bp., 1961; 4. kiad. 1964; 5. kiad. 1971; 6. kiad. 1973; 7. kiad. 1975; 8. kiad. 1977; 9. kiad. 1983; Jelky András kalandjai. Ifjúsági regény. (Bukarest, 1980)
    Jelky András kalandjai. Ifjúsági regény. (Bp., Göncöl, 1990)
    Jelky András kalandjai. Ifjúsági regény. Ill. Kondor Lajos. (Jonatán könyvmolyképző. Szeged, 2003; 3. jav. kiad. 2013)
    Jelky András kalandjai. Ifjúsági regény. A borítót Horváth Mónika és Morovszki Ildikó tervezte. (Sepsiszentgyörgy, 2006)
    Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. Morelli Gusztáv rajzaival. Az előszót írta Szigethy Gábor. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 2013)
    Jelky András kalandjai. Az online kiadás nyomtatott változata. (Bp., Fapados, 2014).

     


    F. m.: egyéb írásai: Vásárok világszerte. (Magyarország és a Nagyvilág, 1868)
    A fiakker. – Takács Miklós, egy pesti háziúr. Fővárosi életképek. (Magyarország és a Nagyvilág, 1870)
    A párisi katakombákban. – Olaszországi séták. (Reform, 1870)
    San Marino. (Reform, 1872)
    Látogatás Petrarcánál. (Fővárosi Lapok, 1882. 301.)
    A királyné majorja. Elbeszélés. (Vasárnapi Ujság, 1898. 39.)
    A modern szék. (Magyar Iparművészet, 1900)
    Iconographia Falkiana. (Ország–Világ, 1901)
    Még egyszer a Klimt-kiállításról. – A művészet az utcán. – Miss Duncan a szecesszió házában. (A szecesszió. A bevezető esszét írta, a szövegeket és a képeket vál. Pók Lajos. Bp., 1972; 2. kiad. 1977)
    Az elvetemült ornamens. – Ő a „mi” Klimtünk lesz. – A bécsi képrombolók. (Gustav Klimt. Tanulmányok. Vál., szerk. Márton László. Bp., 1987). 

    Irodalom

    Irod.: Feleki Géza: H. L. (Nyugat, 1910)
    Godó Ferencné: H. L. (Iskolai könyvtárosok tájékoztatója, 1960)
    Sármány Ilona: H. L. tárcái a magyar festészetről az 1888–1896 közötti időszakban. (Ars Hungarica, 1990)
    Tarnai Réka: H. L. publicisztikai tevékenysége a Pester Lloydban 1890 és 1899 között. Szakdolgozat. – Die publizistische Tätigkeit von Ludwig Hevesi im Pester Lloyd zwischen 1890 und 1899. Diplomarbeit. (Bp., ELTE BTK Germanisztikai Intézet, 2005)
    Hevesi H. L. és kora. – Ludwig Hevesi und seine Zeit. Szerk. Sármány Ilona és Szabó Csaba. (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien. 11. Wien–Bp., 2014). 


    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
    Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
    Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu