Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kabos Gyula emlékezete
    Kempelen Farkas, nemes
    Néma eskü
    A rézmetsző családja
    Szinnyei József, id.

    Solymos Ede

    etnográfus, muzeológus

    Scharffenberger Ede 


    Született: 1926. január 30. Kalocsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 2008. május 27. Baja, Bács-Bodrog megye
    Temetés: 2008. június 14. Baja
    Temetési hely: Köztemető

    Család

    Régi katolikus családból származott. A család egy másik ága Scharffenbergerről Eperre magyarosított (1894-ben): Eper (Scharffenberger) Ádám (1852. nov. 18. Kalocsa–1906. márc. 15. Kalocsa. Temetés: 1906. márc. 17. Kalocsa, Főszékesegyház) római katolikus lelkész. Sz: Scharffenberger Ede, Jakab Sarolta. Apja takarékpénztári tisztviselő, anyja polgári iskolai tanár volt. Apja korán elhunyt, özvegy édesanyja nevelte, aki a szakmári elemi iskola (1929–1938), a kalocsai polgári fiúiskola (1938–1948), az óvónőképző tanára volt (1948–1956; 1956-tól nyugdíjas). F: 1951–2006: Göldner Márta (1927. márc. 13. Eger–2006. jún. 10. Baja) festőművész. Leánya: Zsellérné Solymos Márta (1952–1997) grafikusművész és Solymos Éva (1954–) tanítónő, gyógypedagógus. 

    Iskola

    A kalocsai jezsuita gimnáziumban éretts. (1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen néprajz–földrajz szakon tanult, az ELTE BTK-n – az egyetemi reform után – néprajz–ősrégész szakos muzeológus okl. szerzett (1950), a történelem (néprajz) tudományok kandidátusa (1960). 

    Életút

    A Néprajzi Múzeum önkéntese (1948–1949), ösztöndíjas gyakornoka (1950. jan. 1.–jún. 14.). A Bajai Városi Múzeum, ill. a Bajai Türr István Múzeum muzeológusa (1950. jún. 15.–nov.), a múzeum vezetője (1950. nov.–1986). Az MTA–TMB-n Tálasi István aspiránsa (1953–1957). 



    Gyermekkorát Szakmáron és Dunapatajon, a szakmári parasztok és a pataji halászok között töltötte, szakmai érdeklődése ezért már korán a dunai népi halászat emlékei felé fordult. Első dolgozatai a Szelidi-tó és a Velencei-tó népi halászatával foglalkoztak, majd megrendezte első kiállítását a Velencei-tó néprajzáról (a Székesfehérvári Múzeumban, 1950 őszén). Bajára kerülve hozzákezdett a dunai halászat népi emlékeinek rendszerezéséhez, a népi halászat tárgyi emlékeinek összegyűjtéséhez (első kiállítása a Bajai Városi Múzeumban 1951 őszén nyílt meg). A népi halászatélet helyi emlékein kívül még Baja és környéke helytörténetével is foglalkozott. Új decimális osztályozási rendszert dolgozott ki a népi halászati anyag osztályozására és további kutatására, amely kiterjedt a halászati szaknyelv és nemzetközi terminológia összegyűjtésére. A modern Jelky-filológia elindítójaként elsők között vizsgálta Jelky András (1738–1783), a világjáró bajai szabólegény történetét (megtalálta és elsőként közölte Jelky András és családja anyakönyvi adatait). 



    Múzeumigazgatóként, vezetése alatt a bajai Türr István Múzeum gyűjteménye 400 darabról több mint 8500-ra szaporodott, különleges halászati gyűjteménye pedig Közép-Európában egyedülálló. Sikerült összegyűjteni a dunai halászat szinte teljes eszközkészletét, ezt kiegészítette a helyi halászok életmódjával kapcsolatos tárgyi emlékekkel, valamint a halkereskedelemhez és a vízimolnársághoz kapcsolódó sajátos tárgyakkal. A halászati gyűjteményt kiegészítette a bajai kismesterségek teljességre törekvő gyűjteményével, amellyel az egyes kismesterségek (pl.: ötvös, fazekas, téglakészítő, mézesbábos, kalapos stb.) műhelyeinek rekonstrukciójára törekedett. Gyűjtőútjain több tízezer fényképfelvételt és több ezer oldal jegyzetet is készített. Különösen értékes a híres bajaiak (Jelky Andráson kívül Mészáros Lázár, Telcs Ede, Türr István) emlékezetével és életútjával kapcsolatos írásai. Neki köszönhető, hogy megtalálták Angliában Mészáros Lázár (1796–1858) sírját (s hamvait hazahozhatták Bajára, 1991-ben). 

    Emlékezet

    Kalocsán született, gyermekkorát Szakmáron és Dunapatajon töltötte, egyetemi tanulmányai után Baján telepedett le. Tevékenysége Bajához kötődik, a Deák Ferenc utca 1-ben lakott; a Bajai Köztemetőben nyugszik. Szobra Gárdonyban, az agárdi csónakkikötő melletti parkban látható (Kontur András szobrászművész alkotása, felavatva: 2016. máj. 6-án). 

    Elismerés

    Baja város díszpolgára. 

    Főbb művei

    F. m.: Nyomó. (Ethnographia, 1948)
    Egyéni és szövetkezeti halászat a Velencei tavon. (Ethnographia, 1952)
    A Velencei tó halászainak mesternyelve. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1952)
    Halászélet a Duna magyarországi szakaszain. (Ethnographia, 1954)
    Bérlő és szövetkezeti halászat a Duna alsó szakaszán. (Ethnographia, 1955)
    Farsangi maszkajárás Baján. (Ethnographia, 1956)
    Jelky András, a hiteles adatok fényénél. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 1. Baja, 1957)
    A borító halászszerszámok fejlődése Magyarországon. (Ethnographia, 1957)
    Milling. – Tericsfa. (Magyar Nyelvőr, 1957)
    A Türr István Múzeum története és ismertetése. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 2. Baja, 1958)
    Rekesztő halászat a Velencei tavon. (Az István Király Múzeum Közleményei. A sorozat 6. Székesfehérvár, 1958)
    A Baja környéki erdővágók nyelve. (Magyar Nyelvőr, 1958 és Erdőgazdaság, 1959)
    A Duna magyarországi szakaszának népi halászata. I–II. köt. Egy. doktori és kand. értek. (Baja, 1959)
    Halászélet a Duna magyarországi szakaszain. (Ethnographia, 1959)
    Laptoló, laptolás. (Magyar Nyelvőr, 1959)
    Adatok a Fehér Körös halászatához. (A gyulai Múzeum kiadványai. 14. Gyula, 1960)
    Nagybaracskai halászat. (Népkutató füzetek. A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa tudományos és kulturális kiadványai. Kecskemét, 1962)
    Fischertypen des ungarnländischen Donaugebietes. (Acta Ethnographica, 1964)
    Bajaszentistváni téglásélet. – Baja környéki erdővágók. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 13. Baja, 1965)
    Medvét fogtunk. (Magyar Nyelvőr, 1965)
    Dunai halászat. Népi halászat a magyar Dunán. Monográfia és a kand. értek. átd. változata. (Bp., 1965; 2. bőv. és átd. kiad. 2005)
    Telcs Ede. Telcs Andrással. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 14. Baja, 1966)
    Az elfelejtett Fischer Rézi. (Budapest [folyóirat], 1967)
    Bács-Kiskun megye népművészete. Janó Ákossal. 23 táblával. (A Katona József Múzeum kiadványa. Kecskemét, 1966; 2. kiad. 1972)
    Levéltári adatok a szegedi halászat történetéhez. (A Móra Ferenc Múzeum évkönyve. Szeged, 1969 és külön: Szeged, 1970)
    A termelési mód változásainak hatása a magyar népi halászatra. (Ethnographia, 1970)
    Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helynévtárában. Kőhegyi Mihállyal. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 21. Baja, 1973)
    Észak-Bácska délszláv népművészete. Kiállítás a bajai Türr István Múzeumban. 1973. júl. 15.–1973. szept. 16. Kat. A kiállítást rendezte, a bevezető tanulmányt írta és a katalógust szerk. Solymos Edénével. (Baja, 1973)
    A bajai Türr István Múzeum halászati gyűjteményének típuskatalógusa. – Typenkatalog der Fischereisammlung des Türr István Museums zu Baja. (Cumania, 1974 és külön: Kecskemét, 1974)
    Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. Konferenz für Volksfischereiforschung. 1974. jún. 27–30. Baja. Tanulmányok, előadások. Szerk. S. E., a szerkesztésben közreműködött Gaál Edith és Solymos Márta. (Bajai Dolgozatok. 3. A Türr István Múzeum kiadványa. Baja, 1976)
    A bajai fokhagymavásár. (Múzeumi Kurír, 1976)
    Halászati kutatásaink eredményei. (Eredmények és feladatok az anyagi kultúra kutatásában. Szerk. Tálasi István. Dissertationes Ethnographicae. 2. Az ELTE kiadványa. Bp., 1978)
    A kalocsai érseki uradalom halászati szerződései. 1725–1916. Solymosné Göldner Mártával. (Cumania, 1978)
    Baja, Türr István Múzeum. Kőhegyi Mihállyal. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 47. Baja, 1978; 2. kiad. 1980)
    A tolnai halászcéh. – Die Fischerinnung von Tolna. (A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve. 1977–1978. Szekszárd, 1979. és külön: Szekszárd, 1979)
    Baja és környékének népművészete. (Néprajzi előadások. Szerk. Varga Marianna. Bp., 1979)
    Lófejes házak Baján és környékén. (Műemlékvédelem, 1981)
    A halászat sokféle eszközéről. (Somogy [folyóirat], 1981)
    Ki volt Jelky András? (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 25. Baja, 1983)
    Lakodalomszervezés Baja környékén. S. Göldner Mártával. (Folklór és etnográfia. 9. Lakodalom. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke és a nagykőrösi Arany János Múzeum által 1982. máj. 7–9-én, Nagykőrösön megrendezett Lakodalom c. szimpózium elhangzott előadások. Szerk. Novák László és Ujváry Zoltán. Debrecen, 1983)
    A természeti környezet elemi kihasználásának emlékei. – A gazdasági élethez kötődő szokások. Göldner Mártával. (Kecel története és néprajza. Szerk. Bárth János. Kecel, 1984)
    A bajai halászcéh. – Magyarországi halászcéhek és artikulusaik. (Cumania, 1984 és mindkettő külön is: Kecskemét, 1984)
    Bajai bajok, bajai bírák 1760 körül. (Bács-Kiskun megyei honismereti közlemények, 1984)
    Halkereskedők a Dunán. (Forrás, 1984)
    A magyarországi halászcéhek. (Az V. Kézműves-ipartörténeti Szimpózium előadásai. Veszprém, 1984. nov. 20–21. Szerk. Nagybákay Péter és Németh Gábor. Veszprém, 1985)
    Kenyérharc a vízért. (Dunatáj, 1986)
    A dunai halászat árucsereviszonyai. A Tokajban, 1985. okt. 28–29-én megrendezett tanácskozás előadásai. A 75 éves Gunda Béla tiszteletére. Szerk. Szabadfalvi József és Viga Gyula. A Herman Ottó Múzeum kiadványa. Miskolc, 1987)
    A keszthelyi halászcéh. (Zalai Múzeum, 1987)
    Nemesnádudvar halászatáról. (Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1990)
    A Szelidi-tó halászata. (Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1992)
    Tavaszi népszokások a Duna mentén. (Kommentár, 1992)
    Mészáros Lázár Angliában. (Bajai Dolgozatok 8. Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. márc. 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások. Szerk. Kőhegyi Mihály és Merk Zsuzsa. Baja, 1993)
    Halászat Százhalombattán. (4000 év a 100 halom városában. Fejezetek Százhalombatta történetéből. Szerk. Hegedűs Zoltán és Poroszlai Ildikó. Százhalombatta, 1993)
    Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. Szerk. Domonkos Ottóval. 20 táblával. (A Soproni Múzeum kiadványai. 1. Sopron, 1994)
    Bérlőhalászat a dunaföldvárbátai Duna-szakaszon. (Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1994)
    Adatok a Mosoni Felső Halászati Társulat történetéhez. (Arrabona. A Győri Múzeum évkönyve, 1994)
    Tóth Kálmán: Szerelmem, Szeremle. Sajtó alá rend. S. E. (Baja, 1995)
    Nadályfogás és -kereskedelem. (Ártér. Bajai kulturális szemle, 1995)
    A Velencei-tó halászata. Monográfia. 26 ábrával, 30 fényképpel, térképpel. (Bp., 1996)
    Baja, látnivalók. – Baja, Sehenswürdigkeiten. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 528. Bp., 1996)
    Nemzetiségek Baján, a XVIII–XIX. században. (A kecskeméti Katona József Múzeum közleményei. 8. Tükörképek a Sugovicán. A Duna–Tisza közén élő népcsoportok hagyományai c. nemzetközi néprajzi tudományos konferencia előadása. Baja, 1996. júl. 11—12. Szerk. Bárth János. Kecskemét, 1997)
    A sleppzsák. (Centrál-Európa-alapítványi könyvek. 5. Kapcsolatok és konfliktusok Közép-Európa vidéki életében. Tanulmányok Gaál Károly professzor 75. születésnapjára. Szerk. Csoma Zsigmond és Gráfik Imre. A Vas Megyei Önkormányzat kiadványa. Szombathely, 1997)
    A ponty a halászok jelképe. ( A Soproni Múzeum kiadványai. 3. „Isten áldja a tisztes ipart!” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Szerk. Szende Katalin. Sopron, 1998)
    Lükő Gábor bajai évei. (Tűzcsiholó. Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Szerk. Kríza Ildikó és Pozsgai Péter. Bp., 1999)
    Dunai malmok. (Cumania, 2001 és külön: Kecskemét, 2001)
    Refena, az asszonybál. (Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig. Az V. Duna-Tisza közi Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Baja, 2002. júl. 18–19. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kiadványa. Kecskemét–Baja, 2003)
    A közép-dunai halászszövetkezetek megalakulása. (Cumania, 2003)
    Morzsák egy észak-bácskai néprajzkutató tarisznyájából. (Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére. Szerk. Bárth Dániel és Laczkó János. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kiadványa. Kecskemét, 2004)
    Élet a Dunán. Halászok, vízen járók élete Baján és környékén. A Türr István Múzeum Élet a Dunán c. kiállításának vezetője. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 29. Baja, 2004)
    A halásztanyák élete. (Annales Tataiensis. 5. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás. Adatok a történeti ökológia kérdésköréhez. A Tatán, 2004. jún. 22-én megtartott tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Fatuska János, Fülöp Éva Mária, Ifj. Gyüszi László. A Mecénás Kulturális Közalapítvány kiadványa. Tata, 2006)
    A Dunaföldvár-Bátai Halászati Társulat története. (Tolna megyei levéltári füzetek. 11. Tanulmányok. Politika-, gazdaság-, család- és kultúrtörténet. Szerk. Dobos Gyula és Kardos György. A Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára kiadványa. Szekszárd, 2006)
    Bajai hajóácsok, bajai és tiszai mesterszavak. (Cumania, 2006)
    Sugovicán innen, Dunán túl. Helytörténeti tanulmányok. (Bajai honpolgár könyvek. 4. A Bajai Honpolgár Alapítvány kiadványa. Baja, 2007)
    Tutajos emlékek. (Ethnographia, 2010)
    Sziksófőzés. (Ethnographia, 2012)

     

    írásai a Halászatban: Múltba világít a halászat mai kutatása. (1955)
    „Régi szép idők?” – Banda, bokor, brigád? – Hangcsali. (1956)
    Furcsaságok a menyhalolajról. (1957)
    Az igazi kisszerszámos halász. (1959)
    Halászlé-e a halászlé? (1964)
    Új helyre vár a halászok kútja. – Viza- és angolnafogó helyek a múlt században. (1967)
    A pécsi és a mohácsi halászcéh életéből. (1970)
    A battinai halászcéhről. (Halászat, 1981)
    Baja és a halfőzés. – Halfogás a levegőből. – A halászélet ritka emlékei. (1983)
    Árvíz és halgazdálkodás. (1985)
    Paksi vizák. – Százéves a Magyar Halászat Könyve. (1987)
    A keszthelyi halászcéh. 1–3. (1989–1990)
    Az esztergomi halászcéh története. 1–3. (1990–1991)
    A Bátai Halásztársulat. – A „bérhal”. – A pecsétgyűrű. (1995)
    A „halszlytől” a halászléig. (1996)
    Halászeskü. (1997)
    A halfőzés rítusa Baján. – A halászszövetkezetek születése a Dél-Dunán. 1945–1946. (2003)
    Herman Ottó levele az orvhalászatról és a halastavak létesítéséről. Schmidt Antallal. – Halásztanyák élete. (2004)
    Hallal álmodni. – Halásztársulat Dunaföldvár és Báta között. – Céh – társulat – egyesület. (2005)
    Nadály, béka, teknős. – Vizakereskedelem. (2006)
    Paraszti halászat. – A velencei duda. (2007)

     

    írásai a Petőfi Népében: Maszkák, mókák, mulatságok. (1957. febr. 20.)
    Ismét jártak a „medvék” Baján. (1957. márc. 12.)
    Húsvéti tojás, cifra alma. (1957. ápr. 21.)
    Amikor Baja Szegeddel versenyzett. (1959. máj. 17.)
    Felvidéki ház Baján. (1959. máj. 24.)
    Itt tanulta a forradalmi eszméket Martinovics. (1959. máj. 31.). 

    Irodalom

    Irod.: Tóth János: S. E. könyve. A dunai halászat. (Halászat, 1965)
    Vörös Károly: S. E.: Dunai halászat. (Századok, 1969)
    Jelky András nyomában. S. E. muzeológussal beszélget Csorna Béla. (Honismeret, 1986)
    S. E. munkássága. Emlékirat és bibliográfia. Az emlékirat szerzője S. E., a bibliográfiát összeáll. Kovács Ildikó, a kötetet szerk. Bárth János. (Muzeológus pályaképek Bács-Kiskun megyéből. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kiadványa. Kecskemét, 1994)
    Szilágyi Miklós: S. E.: A Velencei-tó halászata. (Ethnographia, 1996)
    Merk Zsuzsa: S. E. hetvenöt éves. (Magyar Múzeumok, 2001)
    Katymári Vanda: S. E. néprajzkutató. (Élet és Tudomány, 2007. 11.)
    Szilágyi Miklós: S. E. (Halászat, 2008)

     

    neten:

     

    http://amibajank.hu/2016/05/27/dr-solymos-ede-bajai-neprajzkutato-a-tortenelemtudomanyok-neprajz-kandidatusa

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu