Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Szigligeti Ede

    író, műfordító

    Szigligeti Edvárd; 1834-ig Szathmáry József 


    Született: 1814. március 8. Nagyvárad, Bihar vármegye
    Meghalt: 1878. január 19. Budapest
    Temetés: 1878. január 21. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Nagyváradi nemesi családból származott. Sz: Szathmáry Elek földbirtokos, szerepi Kelemen Katalin. F: Sperling Franciska (†1893. júl. 14. Bp. Temetése: 1893. júl. 17. Kerepesi út). Leányai: Szigligeti Mária, Hutiray Ferencné Szigligeti Jolán, Kétly Károlyné Szigligeti Anna (1841–1909), Törs Kálmánné Szigligeti Aranka és Faltay Lászlóné Szigligeti Ferike. Szigliget Anna br. csurgói Kétly Károly (1839. szept. 14. Fehérvárcsurgó–1927. febr. 19. Bp. Temetés: 1927. febr. 21. Kerepesi út) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja felesége. 

    Iskola

    Középiskoláit Nagyváradon – egy évet Temesvárott – végezte. Tanulmányai befejezése után, Vargha János mérnök mellett gyakornok (1832–1834), majd Pestre költözött, hogy mérnöknek tanuljon (1834. aug. 15-én azonban színésznek állt: édesapja még a nevétől is megfosztotta, új nevet és új pályát választott).

    Az MTA tagja (l.: 1840. szept. 5.). 

    Életút

    A budai Várszínházban játszó Döbrentei Gábor társulatához csatlakozott (1834–1837; 1834. aug. 22-én lépett fel először, mint színész). A pesti Nemzeti Színház színésze (1837–1854) és könyvtárosa (1837–1840), ügyelője, titkára és ismét könyvtárosa (1845–1859), rendezője (1859–1873) és dramaturgja (1868–1873). A Nemzeti Színház ideiglenes (1873–1875), végleges igazgatója (1875–1878).

    A Színiakadémia r. tanára (1865–1873) és aligazgatója (1870–1873). 



    A 19. század egyik legtermékenyebb drámaírója, több mint száz darabot írt, a köznépet igazán színházba invitáló népszerű népszínmű sajátos magyarországi megteremője. Szigligeti munkássága a német eredetű népszínművet magyar sajátosságokkal bővítette ki, elhagyta a vaskosabb, durvább tréfákat és a népi bohózatot, helyette a nép egyszerű romantikus alakjainak középpontba helyezésével a műfajt erkölcsi, oktató jellegűvé formálta. Történeteiben szívesen szerepeltetett népdalokat és néptáncot, még akkor is, ha a cselekmény szempontjából ezeknek nem volt különösebb jelentősége (epizódjaik azonban a műtől függetlenül is kiemelkedőek, a magyar népies költészet remekei). Legsikeresebb műfaja a vígjáték volt: Liliomfi (1849), Házassági három parancs (1850), A mama (1857), Fenn az ernyő, nincsen kas (1857), A nőuralom (1862). 



    Családja papnak, orvosnak, majd mérnöknek szánta, őt azonban mindenekelőtt a művészetek és a színház érdekelte. Alig 16 évesen, Kisfaludy hatására, maga is regéket és történeti beszélyeket kezdett el írni (első ismert műve a Pókaiak, amit 1830-ban írt, utóbb több más zsengéjével együtt elégetett, később újra megírta!). A legenda szerint, első váradi színházi élménye hatására, beleszeretett a teátrumok világába, házuk padlásán színi előadásokat „rendezett“ társaival. Már Pesten, Grillparzer Ősanya c. darabja után (1834. aug. 9.) úgy döntött, hogy felhagy mérnöki tanulmányaival, aug. 15-én színésznek állt, aug. 22-én már August von Kotzebue (1761–1819) Mountfoucon Johanna c. drámájában Romuald zsoldost alakította. Apja kitagadta, sőt neve használatát is megtiltotta: felvette a Szigligeti Eduárd (= Szigligeti Edvárd) nevet, Kisfaludy Sándor (1772–1844) Szigliget c. regéje nyomán (a nevet Döbrentei Gábor javasolta). Szigligetit, mint kezdő színészt – a kor hagyományainak megfelelően nem csak szerepjátszásra (éneklésre, a balettban való szereplésre stb.) de egy eredeti darab írására vagy két külhoni mű fordítására is kötelezték. Első színművét, a Lidérczek c. „tündéries vígjátékot“ a Magyar Tudós Társasághoz is elküldte, egy pályázatra. Első bemutatott drámája (Megjátszott cselek, 1835. márc. 24.) és első történelmi drámája (Frangepán Erzsébet, 1835. okt. 10.) meglepő sikert aratott, sőt az Április bolondja c. vígjátéka a Játékszíni Almanachban is megjelent (1836). Eugène Scribe Société des Auteurs et Compositerus Dramatique társasága mintájára Garay Jánossal és Vajda Péterrel együtt megalapította a Pesti Drámai Egyesületet (1835. nov. 29-én tartották meg az alakuló ülést). Az egyesület célja, hogy a hazai történet nagy, szép és oktató jeleneteit drámákban feldolgozza. Nemsokára megjelent Szigligeti Dienes, vagy a királyi ebéd (1838) c. szomorújátéka, amellyel neve országszerte ismertté vált. Első korszakának azonban a legismertebb műve a Rózsa (1840) c., a Magyar Tudós Társaság által díjazott történeti vígjáték. A Rózsa Toldi Miklós szerelmét dolgozta fel, a magyar népi mondavilág hagyományai alapján. A mű igen nagy jelentőségű a magyar irodalomtörténetben: Arany János a dráma hatására döntött, úgy, hogy maga is foglalkozni kezd Toldi Miklós személyével. Vörösmarty is felfigyelt a fiatal szerzőre, javasolta, hogy a mindössze 26 éves írót vegyék fel a Magyar Tudós Társaság tagjai közé, ill. első drámai tapasztalatait összegezve megírta a Drámai állapotjainkról c. tanulmányát (amellyel a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta). Drámaírói sikere után már ritkán lépett színpadra, s akkor is csak karakterszerepeket vagy kisebb mellékszerepeket vállalt.

     

    Az irodalomtörténet a legelső magyar népszínműnek Szigligeti Ede, A szökött katona (= Szökött katona) c. drámáját tartja. Bartay Ede (1799–1854), a Nemzeti Színház akkori igazgatója ötven aranyat tűzött ki, egy, a magyar népéletből merített, látványos színdarabért (1843. jan. 23-án közzétett felhívásában). A pályázatot nem Szigligeti Ede nyerte meg (hanem Ney Ferenc Kalandorok c. darabja), mégis a pályázatra beérkezett művek közül a közönség Szigligeti művét fedezte fel. A színmű félreértések és tragikus, helyenként komikus tévedések sorozata. Hamvai Camillának, leánykorában, Völgyi hadnagytól született egy fia, akit letagadott, elrejtett, utóbb Korpádiné titokban, mint a saját fiát nevelte fel. Idővel Gergelyt erőszakkal elviszik katonának, és épp Völgyi felügyelete alá kerül: természetesen fogalmuk sincs arról, hogy rokonok, azaz apa és fia. Származása titka csak hosszú kalandok után derül ki, újabb félreértések és tévedések után. A közönséget teljesen magával ragadta az „érdekfeszítő cselekvény“, a népszínművek sajátossága, hogy az író a szövevényes történetre helyezi a fő hangsúlyt és nem a szereplők részletes jellemzésére. A drámát minduntalan megszakítják népdalok és népies műdalok, a daloknak azonban általában semmi szerepe sincs a történet alakításában, szándékosan lassítják a „cselekményt“, valójában csak a történet végkifejtését készítik elő. A szökött katona érdekessége, hogy ebben a színműben debütált a színpadon az ifjú színész Petőfi Sándor (Gémesi iparlovagot, egy mellékszereplőt alakított, 1844. ápr. 12-én). A siker után Szigligeti sorra-másra írja eredeti népszínműveit. A Két Pisztoly Sobri Jóska romantikus betyártörténete (1844), a mű sajátságos rokonságot mutat br. Eötvös József egy évvel később megjelent A falu jegyzője (1845) c. regényével: mindkét mű börtönjelenetei egyúttal éles társadalomkritikák is. A börtönrendszer visszaélései azonban Eötvös művében lényegesen élesebbek, Szigligeti elsősorban csak szórakoztatni akart, A falu jegyzője azonban kíméletlenül leleplezi az egész korrupt vármegyei rendszert, amelyben a hatalmon kívüli szegénylegények képviselik az igazságot. Későbbi népszínművei közül a legigényesebb és legegységesebb szerkezetű a Csikós (1847). A műre elsősorban Petőfi népies költeményei és Gaal József népies környezetben játszó elbeszélései, beszélyei, életképei hatottak. A Csikós motívumai: intrika, bűntettek, félreértések, egy ártatlan üldözése és meghurcolása, míg a végén az igazság kiderül, és az igazságszolgáltatás után a bűnös megbűnhődik. Egy gazdag özvegyasszony mostohafia, Asztolf, megkívánja jobbágyuk leányát, Rózsit, aki viszont egy másik „jöttment“ szegényember, egy csikósbojtár fiát, Andrist szereti. A bonyolult cselekményben Asztolfot végül is meggyilkolják, s az egész bűnténnyel Andrist vádolják, hogy a szörnyű tette szerelemféltésből követte el. A darab újdonsága az, hogy a dráma pozitív szereplői a szegényparasztok, az úri osztály képviselői viszont egytől-egyik ellenszenvesek, gonoszságuk sorra kiderül, tetteikért megbűnhődnek. Móricz Zsigmond közel száz év múlva felfigyelt a Csikósra, dramatizálta, átdolgozta, felfedezte újra értékeit.

     

    Legsikeresebb műve azonban nem egy népszínmű volt, hanem egy vígjáték, a Liliomfi (1849) volt. Szilvai Tódor professzor úr gyámleányát, Mariskát, unokaöccséhez, Gyulához akarja férjhez adni, aki a család tudta nélkül, Liliomfi néven, Kolozsvárott „színészkedik“. Mariska szintén Kolozsvárott „nevelődik“ Camillánál, ugyanannál a vénkisasszonynál, akinél Liliomfi is szobát bérel. (Érdekesség, hogy ebben a darabban is szerepel egy Camilla!) Mariska műkedvelő előadáson kíván fellépni, s a szerepét épp Liliomfi tanítja be neki. A fiatalok természetesen egymásba szeretnek, a cselekményt bonyolítja, hogy Camilla is beleszeret Liliomfiba. A szerelmesek a már megszokott, Szigligetire jellemző bonyolult cselekménysorozat, sok-sok félreértés után végül is összeházasodhatnak, jóllehet Liliomfi (azaz Gyula) feladja a színészmesterséget, azaz kénytelen megalkudni. A darab külön érdekessége, hogy a levert forradalom és szabadságharc után mutatták be (1849. dec. 21-én), később meg is vádolták Szigligetit, hogy bohózatával legitimálja a nemzet beletörődését az új helyzetbe: valójában csak az elkeseredettséget akarta egy sírva-vigadó komédiával enyhíteni. Szigligeti fontosnak tartotta, hogy megmaradjon a magyar színpadi nyelv, ezért kompromisszumokra is hajlandó. A félreértések és helyzetkomikumok, a végletekig kicsavart, mulatságos párbeszédek, a helyenként abszurd, néha frivol jelenetek és a mesteri történetszövés egyetlen célja volt, hogy megnevettesse honfitársait. Míg a Szökött katonával Szigligeti a népszínmű műfaját „találta ki“ a Liliomfival a vígjáték műfaját újította meg, ez utóbbit olyannyira, hogy a bohózat közel 170 éve szinte állandóan jelen van a magyar színpadokon. 

    Emlékezet

    Váradolasziban született (Nagyvárad része), iskoláit is Nagyváradon végezte (egy évet azonban Temesvárott tanult). Nagyváradon, a helyi színház (Nagyváradi Állami Színház) épülete előtt állították fel első köztéri szobrát (bronz és márvány mellszobor, Margó Ede alkotása, felavatva: 1912. dec. 15-én). Az összeomlás után, 1921-ben áthelyezték, helyére Mária román királyné szobra került. A bécsi döntést követően a szobor visszakerült eredeti helyére (1941. febr. 22-én), ma is ott látható. A Nagyváradi Állami Színház magyar tagozatát, akárcsak a szolnoki teátrumot Szigligeti Edéről nevezték el. Nagyváradon, a Szigligeti Színház keleti oldalán, a művészbejáró mellett domborműves emléktábláját is elhelyezték (Deák Árpád alkotása, felavatva: 2008. márc. 17-én). Szolnokon, a Szigligeti Színház előtt, a Tisza parkban, egészalakos szobra látható (Pogány Gábor Benő alkotása, felavatva: 1994-ben). Tanulmányait Pesten kezdte meg, 1834-ben költözött a fővárosba, családjával 1857-től haláláig a Belvárosban (IV. kerület, ma: V. kerület), a Magyar utca 10-ben. Az akkoriban az Országház út (ma: Múzeum körút) Magyar utcára vezető átjáróházában lakott egy ideig Jókai Mór, majd Szerdahelyi Kálmán is. Jókai itt írta – többek között – az Egy magyar nábobot és a Kárpáthy Zoltánt és Nagy Miklóssal itt szerkesztette a Vasárnapi Ujságot is. Pesten hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Több mint száz színdarabot (történelmi drámát, népszínművet, vígjátékot, népi életképet stb.) írt; írásai Szigligeti Edvárd néven is megjelentek. 

    Elismertség

    A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1840). 

    Főbb művei

    F. m.: Szigligeti öszves színművei. I–VI. füz.: I. Gritti. Eredeti szomorújáték 5 felvonásban. II. A rab. Eredeti színmű 3 felvonásban. III. Egy szekrény rejtelme. Eredeti színmű 3 szakaszban. IV. Zách unokái. Eredeti szomorújáték 5 felvonásban. V. Pasquil. Vígjáték 3 felvonásban. VI. Mátyás fia. Eredeti dráma 5 felvonásban. (Pest, 1846–1847)
    Szigligeti Ede színművei. I. köt.: Szökött katona. – A lelencz. – A fény árnyai. – A trónkereső. II. köt.: Rózsa. – Liliomfi. – Házassági három parancs. – A nőuralom. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta Bayer József. (Magyar Remekírók. 47–48. Bp., 1902–1904)
    Szigligeti Ede munkái. Színművek: A trónkereső. – Szökött katona. – Liliomfi. Aranyozott gerincű kiadói vászonkötésben. Szász Károly bevezetésével. (Élő Könyvek–Magyar Klasszikusok. 35. Bp. 1928)
    Színművek: Szökött katona. – Csikós. – II. Rákóczi Ferenc. – Liliomfi. – Fenn az ernyő, nincsen kas. – A lelenc. Vál., szerk., az utószót írta. Z. Szalai Sándor. 14 táblával. (Bp., 1960)
    Szigligeti Ede válogatott színművei: Rózsa. – Szökött katona. – Fenn az ernyő, nincsen kas. – A nőuralom. – A lelenc. Vál., szerk. Tarján Tamás. (A magyar dráma gyöngyszemei. 13. Bp., 2001). 


    F. m.: Gyászvitézek. Eredeti dráma 4 felvonásban. (Pest, 1838)
    Dienes vagy királyi ebéd. Szomorújáték 5 felvonásban. Közrebocsátá Pály Elek. (Pest, 1838)
    Sz. E. eredeti színművei: Pókaiak. – Vazul. – Aba. (Pest, 1839)
    Rózsa. Vígjáték 3 felvonásban. Írta Szigligeti Edvárd néven. (Eredeti játékszín. 9. Buda, 1840)
    Micbán családja. Eredeti dráma 3 felvonásban, előjátékkal, amely először adatott a pesti magyar színpadon, 1840. máj. 30-án. (Pest, 1840)
    Cillei Fridrik. Eredeti dráma 3 felvonásban. Kiadta Nagy Ignácz. (Színműtár. 2. köt. Buda, 1841)
    Ál Endre. Eredeti dráma 4 szakaszban. Először adatott a Nemzeti Színházban, Pest. 1841. febr. 15-én. (Pest, 1841)
    Emlékkönyv az első magyar színház megnyitásának és Láng Ádám János aggszínésznek félszázados ünnepére. Írta Szerdahelyi József és Sz. E. (Pest, 1842)
    Korona és kard. Eredeti szomorújáték 5 felvonásban. (Színműtár. 3. köt. Pest, 1842)
    Kinizsi. Vígjáték 3 felvonásban. (Eredeti játékszín. 12. Pest, 1844)
    Zsidó. Eredeti színmű, dalokkal, négy szakaszban. (Pest, 1844)
    A szökött katona. Eredeti színmű 3 szakaszban. (Pest, 1844; 2. kiad. 1846)
    Két pisztoly. Eredeti színmű 3 szakaszban, népdalokkal, tánczcal. (Pest, 1844; 2. kiad. 1848)
    Gerő. Szomorújáték 4 felvonásban, egy előjátékkal Szigligeti Edvárdtól. (Eredeti játékszín. 14. Pest, 1845)
    Vándorszínészek. Vígjáték 3 felvonásban. Szigligeti Edvárdtól. (Eredeti játékszín. 15. Pest, 1845)
    Drámai állapotjainkról. Szigligeti Edvárdtól. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1845/46. Buda, 1849)
    Csikós. Eredeti népszínmű 3 szakaszban, népdalokkal, tánczcal. (Pest, 1848)
    Liliomfi. Vígjáték és dalok Szigligetitől és Szerdahelyitől. (Pest, 1849)
    Béldi Pál. Eredeti szomorújáték 5 felvonásban. A gróf Teleki-alapítványból száz darab arany pályadíjjal jutalmaztatott. (Nemzeti Színház. 1. Pest, 1863)
    Fenn az ernyő, nincsen kas. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (Nemzeti Színház 3. Pest, 1863; németül: Bp., 1879)
    A mama. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. A gróf Teleki-pályadíjjal nyertese. (Pest, 1863)
    A szent korona. Ünnepi előjáték Ferencz József magyar király és Erzsébet magyar királyné megkoronáztatásuk örömünnepén. Írta Sz. E., a zenéjét szerezte Bőhm Gusztáv és Erkel Ferencz. (Pest, 1867)
    Dózsa György. Eredeti opera 5 felvonásban. Jókai után írta Szigligeti. (Pest, 1867)
    Perényi. Költői elbeszélés 12 énekben. A Nádasdy-pályadíjjal jutalmaztatott. (Pest, 1868)
    A trónkereső. Eredeti szomorújáték 5 felvonásban. A Karácsonyi-jutalommal 400 arannyal jutalmaztatott. (Pest, 1868)
    III. Richard király. Shakespeare után fordította Sz. E. (Shakespeare minden munkái. 18. Pest, 1868; 2. jav. kiad. 1887; 3. kiad. 1891; 4. kiad. 1900)
    Gaál József emlékezete. – Egressy Gábor emlékezete. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1865/66–1866/67. Pest, 1869)
    Nemzeti színházi képcsarnok. (Corvina Szépirodalmi Könyvtár. 19. Pest, 1870)
    Török János. Eredeti dráma 5 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 1. Pest, 1871)
    Egmont. Szomorújáték 5 felvonásban. Ford. Goethe után Sz. E. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 3. Pest, 1871)
    Az udvari bolond. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 17. Pest, 1871)
    Struensee. Eredeti tragédia 5 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 24. Pest, 1871)
    A strike. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Balázs Sándorral. A Nemzeti Színház részéről 100 arany pályadíjjal jutalmazott munka. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 26. Pest, 1871)
    Valéria. Eredeti tragédia 5 felvonásban. A gr. Teleki-alapítványból 100 arany pályadíjjal jutalmazott munka. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 41. Bp., 1873)
    Az új világ. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 42. Bp., 1873)
    A dráma és válfajai. (A Kisfaludy Társaság kiadványai. Bp., 1874)
    Az amerikai. Eredeti népszínmű, 3 szakaszban, dalokkal. A Nemzeti Színház részéről 100 arany pályadíjjal jutalmazott munka. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 51. Bp., 1874)
    A háromszéki leányok. Jókai Mór után. Népszínmű 3 szakaszban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 77. Bp., 1875)
    II. Rákóczi Ferencz fogsága. Eredeti történeti dráma 5 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 85. Bp., 1875)
    A szökött katona. Eredeti színmű 3 szakaszban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 91. Bp., 1875)
    A czigány. Eredeti színmű 3 felvonásban, zenével, népdalokkal, tánczcal. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 92. Bp., 1875; finn nyelven: Helsinki, 1879)
    A világ ura. Történeti szomorújáték 5 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 93. Bp., 1875)
    Két pisztoly. Eredeti népszínmű 3 szakaszban, népdalokkal, tánczcal. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 94. Bp., 1875)
    IV. Béla. A gróf Teleki-alapítványtól 100 arannyal jutalmaztatott szomorújáték 5 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 95. Bp., 1875)
    Perényiné. Történeti szomorújáték 2 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 106. Bp., 1876)
    Liliomfi. Eredeti vígjáték 3 felvonásban, népdalokkal, tánczcal. (Olcsó Könyvtár. 9. Bp., 1875; 2. kiad. 1884; 3. kiad. 1893; 4. kiad. 1900; 5. kiad. 1904; 6. kiad. 1912; 7. kiad. 1914)
    Magyar színészek életrajzai. Gyulai Pál előszavával. (Olcsó Könyvtár. 57. Bp., 1878)
    A nőuralom. Vígjáték 3 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 125. Bp., 1879; szerb nyelven: Nagykikinda, 1889)
    Egy szekrény rejtelme. Eredeti színmű 3 szakaszban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 127. Bp., 1879)
    Dalos Pista. Eredeti vígjáték 3 szakaszban, dalokkal. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 129. Bp., 1879)
    Házassági három parancs. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 130. Bp., 1879)
    A lelencz. Eredeti népszínmű 4 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 131. Bp., 1879)
    A fény árnyai. Eredeti szomorújáték 5 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 132. Bp., 1879)
    A trónkereső. Eredeti szomorújáték 5 felvonásban. (Olcsó Könyvtár. 106. Bp., 1880; 2. kiad. 1898; 3. kiad. 1897; 4. kiad. 1907; 5. kiad. 1916)
    Fenn az ernyő, nincsen kas. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (Olcsó Könyvtár. 235. Bp., 1887; 2. kiad. 1895; 3. kiad. 1898; 4. kiad. 1901; 5. kiad. 1906; 6. kiad. 1911; 7. kiad. 1914; 8. kiad. 1922)
    Csikós. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. (Olcsó Könyvtár. 270. Bp., 1890; 3. kiad. 1902; 4. kiad. 1909)
    Iskarióth. Tragédia 5 felvonásban. Az 1. kiad. Jókai Mór Életképek c. lapjában jelent meg. (2. kiad. Bp., 1891)
    Béldi Pál. Szomorújáték 5 felvonásban. (Olcsó Könyvtár. 304. Bp., 1892)
    Rákóczi Ferencz történeti fogsága. Eredeti történeti dráma 5 felvonásban. (Olcsó Könyvtár. 1385–1387. Bp., 1905)
    Magyar színészek életrajzai. A bevezetést írta Gyulai Pál. (Olcsó Könyvtár. 2. kiad. Bp., 1907)
    A mama. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (2. kiad. Bp., 1909)
    Gritti. Eredeti szomorújáték 5 felvonásban. (Olcsó Könyvtár. 1685–1688. Bp., 1913).

     

    F. m.: új kiadásai: Szökött katona. Színmű. (A Népszínház könyvtára. Bp., 1923)
    A czigány. Színmű. (A Népszínház könyvtára. Bp., 1923)
    Liliomfi. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1928)
    A csikós. Népszínmű 3 felvonásban. Átd. Cserháti Lajos. (Műkedvelő színdarabok. 65. Bp., 1941)
    Liliomfi. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1944; török nyelven: Ankara, 1946; cseh nyelven: Praha, 1957; 2. cseh kiad. 1972)
    Csikós. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. (Bp., 1945)
    A csikós. Népszínmű. Mai színpadra alkalmazta Móricz Zsigmond. (Színház. Bukarest, 1948)
    Liliomfi. Vígjáték. (Színpadunk. 18. Szubotica, 1949)
    Liliomfi. Vígjáték. Átd. és néhány új dalbetéttel ellátta Mészöly Dezső. (Bp., 1950)
    A csikós. Népszínmű. Mai színpadra alkalmazta Móricz Zsigmond. Ill. Kármentő András. (Színjátszók Könyvtára. 40–41. Bp., 1953; 2. kiad. 1954)
    Liliomfi. Énekes, táncos vígjáték 3 felvonásban. Átd. Mészöly Dezső, a zenéjét szerezte Sárközi István. Ill. Kass János. (Népszerű drámák. 4. Bp., 1954)
    A cigány. Népszínmű. Átd. és a bevezetést írta Komoly Péter, a zenéjét összeáll. Volly István. A díszletet Kós Lajos, a jelmezt Mialkovszky Erzsébet tervezte. (Színjátszók Könyvtára. 105–106. Bp., 1955; 2. kiad. 1957)
    Három színmű: Liliomfi. Átd Mészöly Dezső. – A csikós. Átd. Móricz Zsigmond. – A cigány. Átd. Komoly Péter. Szerk., az utószót írta Gergely Géza. (Marosvásárhely, 1956)
    Szökött katona. (Magyar Könyvtár. Három reformkori dráma. Bp., 1959)
    Liliomfi. Énekes, táncos vígjáték. (Bratislava, 1964)
    Kisfaludy Károly: Csalódások. – Sz. E.: Liliomfi. Vígjátékok. A bevezető tanulmányt írta Szabó Álmos. (Tanulók Könyvtára. 32. Bukarest, 1965)
    Rózsa. Vígjáték. (Játék és valóság. Szerk. Gergely Géza. Tirgu-Mures, 1973)
    Csiky Gergely: Buborékok. – Sz. E.: Liliomfi. Vígjátékok. Az utószót írta Berkes Erzsébet. (Diákkönyvtár. Bp., 1983; 2. kiad. 1986)
    Liliomfi. Vígjáték. (Magyar remekírók. Magyar drámaírók, 19. század. I–II. köt. Vál., szerk., a szöveget gondozta Nagy Péter. Bp., 1984)
    Három XIX. századi dráma: Kisfaludy Károly: A kérők. – Sz. E.: Liliomfi. – Csiky Gergely: A proletárok. Szerk. Szappanos Balázs. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 1994; 2. kiad. 1996; 3. kiad. 1999; 4. kiad. 2001; 5. kiad. 2004)
    II. Rákóczi Ferenc fogsága. – Liliomfi. Színművek. (A magyar dráma gyöngyszemei. 9. Színművek 1848–1849-ből. Vál., szerk., a szöveget gondozta Kerényi Ferenc. Bp., 1998)
    Kisfaludy Károly: A kérők. – Sz. E.: Liliomfi. Vígjátékok. (Holló Diákkönyvtár. Kaposvár, 2002; 2. kiad. 2009)
    Csikós. Népszínmű. (A magyar dráma gyöngyszemei. 14. Népszínművek. Bp., 2003)
    Liliomfi. Eredeti vígjáték 3 felvonásban, dalokkal és tánccal. (Corvin klasszikusok. 41. Déva, 2005)
    A nőuralom. Sz. E. négy színműve: A nőuralom.  – Nadányi. – A nagyidai cigányok. – Pünkösdi királynő. Szerk., a szöveget gondozta Sirató Ildikó. (Az Országos Széchényi Könyvtár és a Nagyváradi Szigligeti Színház kiadványa. Bp.–Nagyvárad, 2014). 

    Irodalom

    Irod.: Prém József: Sz. E. életrajza. (Magyar Helikon. 60. Pozsony–Bp., 1885)
    Gyulai Pál: Sz. E. (Gy. P. emlékbeszédei. Bp., 1890)
    Rakodczay Pál: Sz. E. és költészete. (Nemzetünk nagy költői. 14. Pozsony–Bp., 1901)
    Szentgyörgyi László: Sz. E. népszínművei. (Bp., 1901)
    Váradi Antal: Sz. E. (Nagyvárad, 1910)
    Herczeg Ferenc: Sz. E. emlékére. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1913/14. Bp., 1914)
    Csukovits Sándor: Sz. E. (A kegyesrendi főgimnázium 1913/14. évi értesítője. Temesvár, 1914)
    Bittenbinder József: Sz. E. „Megjátszott cselek“-je. (Irodalomtörténet, 1914)
    Czeiner Géza: Szigligeti társadalmi vígjátékai. (Bp., 1932)
    Berczik Árpád: Szigligeti dramaturgiája. (Bp., 1934)
    Heé Lajos: Sz. E. színművei. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, Tisza István Tudományegyetem, 1936)
    Solt Andor: Öt év Sz. E. életéből. – Sz. E. levelei. Közli Solt Andor. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1942 és valamennyi külön is: Bp., 1942)
    Hegedűs Géza: Sz. E.: Liliomfi. (Irodalomtörténet, 1950)
    Hegedűs Géza: Sz. E. (Irodalomtörténet, 1953)
    Deutsch Dénes: Sz. E. Liliomfi c. darabjának bibliográfiája. A Könyvtártudományi Intézethez benyújtott gépirat. 4 táblával. (Bp., Könyvtártudományi Intézet, 1953)
    Osváth Béla: Sz. E. Monográfia. (Nagy magyar írók. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiadványa. Bp., 1955)
    T. Tedeschi Mária: Sz. E. (A kiegyezés kor irodalmának középiskolai tanítása. Szerk. Miklós Róbert. Bp., 1958)
    Schönviszky László: Sz. E. és az Aggteleki-barlang. (Karszt és Barlang, 1963)
    Színháztörténeti érdekesség. Sz. E. Aggteleki barlang c. darabja 1851-ből. (Jósvafői helytörténeti füzetek, 2010). 


    Irod.: Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
    A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. (Bp., 1900)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
    Bihar–Biharmegye, Oradea–Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. (Oradea, 1933–1937)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    Születtem… Magyar írók önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Curriculum vitae. Bp., 1999)
    Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005).

     

    neten:

     

    http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/szigligetielet.htm

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu