Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Dargay Attila
    Egry József fényfestő emlékezete
    Egry József
    Fekete István
    Kaffka Margit emlékezete

    Kaffka Margit, tarczafalvi

    író, költő, műfordító

    Fröchlich Brúnóné; Bauer Ervinné 


    Született: 1880. július 10. Nagykároly, Szatmár vármegye
    Meghalt: 1918. december 1. Budapest
    Temetés: 1918. december 3. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Dédapja: Kaffka Antal (1777. okt. 19. Tarcal–1849. Nagykároly) jogász, Szatmár vármegye táblabírája, Kaffka András nemesített iparos és Krausz Barbara fia. Nagyszülei: Kaffka Ignác (1826. máj. 10. Nagykároly–1907. márc. 3. Miskolc. Temetés: 1907. márc. 4. Miskolc, Mindszenti Temető) jogász, királyi táblabíró, Lauka Janka (= Lauka Johanna, 1830–1904. szept. 13. Miskolc. Temetés: 1904. szept. 15. Miskolc, Mindszenti Temető); urai Uray Ábrahám (1833. júl. 11. Csengerújfalu–1868) jogász, ügyvéd, nemestóthi Szabó Emília (1842. Nyírmeggyes–1919. júl. 4. Nagykároly). Lauka Janka testvére volt Lauka Gusztáv (1818. júl. 20. Vitke–1902. aug. 23. Nagybecskerek) író, az első magyar vicclap, a Charivari szerkesztője. Kaffka Ignác és Lauka Janka gyermekei: Kaffka Ede okleveles gazda, a Fővárosi Állatkert tisztviselője, Kaffka Ilona (†1924), Kozma Gyuláné Kaffka Mariska, Kaffka Béla okleveles gazda, a Hajdúmegyei Dohánybeváltó főnöke és Kaffka Jenő (†1944) árvaszéki ülnök. Szülei: Kaffka Gyula (1851. jún. 1. Nagykároly–1886. jún. 23. Nagykároly. Temetés: 1886. jún. 24. Nagykároly) jogász, ügyvéd, Szatmár vármegye főügyésze, urai Uray Margit (= Uray Margaréta Aurélia Mária, 1860. okt. 8. Nyírbátor–1934. Máramaros). Szüleiről mintázta a Színek és évek c. regénye főszereplőit: Pórtelky Magdát édesanyjáról, Uray Margitról; Magda regénybeli első férjét, Vodicska Jenőt édesapjáról, Kaffka Gyuláról. Mivel a regényben Vodicska Jenő öngyilkos lett, később Kaffka Gyuláról is elterjedt ez a tragédia. Kaffka Gyula valójában gyomorrákban halt meg, a kor ismert professzora Lumniczer Sándor sem tudta megmenteni. Testvére: Kühne Andorné Kaffka Georgina Ibolya (1883. szept. 5. Nagykároly–1935. márc. 31. Putnok). Apja halála után anyja férjhez ment Almássy Ignáchoz (†1908. szept. 25. Nagykároly. Temetés: 1908. szept. 26. Nagykároly), Szatmár vármegye tiszti főügyészéhez. Kaffka Margit féltestvérei: Almássy György, Almássy Anna és Almássy Sarolta (= Almássy Sára). F: 1. 1905–1908: Fröhlich Brunó (= Nagyszalánczy Brunó, 1879. febr. 15. Nagyszalánc–1939. dec. 31. Budapest) erdőmérnök. Elvált. Fia: Fröchlich László (†1918. dec. 2. Budapest). 2. 1914–1918: Bauer Ervin (1890. okt. 19. Lőcse–1938. jan. 11. Moszkva) biológus, Balázs Béla (1884–1949) író, költő, esztéta és Bauer Hilda (1887–1965) testvére.

    Iskola

    Elemi iskoláit a szatmári irgalmasok zárdájában végezte (1886–1890), a polgári iskolát Szatmárban kezdte (1890–1892), majd az újonnan megnyílt nagykárolyi polgári leányiskolában tanult tovább (1892–1894), visszatért Szatmárra (1894–1898), a szatmári irgalmas nővérek zárdájában tanítói képesítést (1898), a pesti Erzsébet Nőiskolában polgári iskolai tanári okl. szerzett (1902). 

    Életút

    A miskolci irgalmas nővérek zárdája (1898–1899), a miskolci polgári leányiskola tanára (1902–1907), az újpesti polgári leányiskola (1907–1910), a budapesti (angyalföldi) Üteg utcai polgári leányiskola tanára (1911–1915), kérésére nyugdíjazták (1916). Párizsba (1911), majd Rómába utazott (1913), Bauer Ervinnel az I. világháború kitörésekor Olaszországban tartózkodott (1914). Az I. világháború végén spanyolnáthában halt meg (1918).



    Az egyik legjelentősebb magyar írónő. Egész életében két téma foglalkoztatta, a dzsentriréteg pusztulása és a nő sorsa a századfordulón. Műveit áthatotta a lázadás szelleme, amely egyaránt jelentett szellemi, ill. művészi-formai megújulást és a korszak haladó polgári törekvései iránti elkötelezettséget. Pályája kezdetén a századforduló modernségéhez kapcsolódtak versei, esszéi. Már első kötetében (Versek, 1903) új hanggal, sajátos képteremtő készséggel jelentkezett. Második kötetének (Kaffka Margit könyve, 1906) legfontosabb élménye a közöny és a kiábrándultság, amely a változtatás lehetetlenségének élményéből táplálkozik. Igazi áttörést a Nyugat nemzedékének fellépése, s a velük való gondolati-poétikai azonosulás hozta meg számára. Az 1910-es évek fordulóján párhuzamosan jelentkeznek verses- (Tallózó évek, 1910; Utólszor a lyrán, 1912) és novelláskötetei (Csendes válságok, 1910; Csonka regény és novellák, 1910; Süppedő talajon, 1912; Szent Ildefonso bálja, 1914).

     

    Elbeszélő műveiben a női élet kiteljesedésének lehetőségeit kereste, különböző női sorsok, besorolók és lázadók, tisztességes úton járó asszonyok és kokottok bemutatásával. A lelki történések ábrázolására törekedett, amit elsősorban a belső monológok használatával ért el. A Színek és évek életművének csúcsteljesítménye (1912). Főhősnőjének életútjában a dzsentri téma és a női sorsok kérdése kapcsolódott össze, s tette lehetővé számára egy pusztulóban levő világ és életforma, s a benne élők kiúttalanságának minél több dimenziójú ábrázolását. Pórtelky Magda egy szebb élet reményével indult útnak, ám próbálkozásai sorozatosan kudarcot vallottak, s élete végére teljesen elmagányosodott. Kora kisvárosi társadalma és saját osztálya ugyanis nem kínált számára lehetőséget sem a társadalmi felemelkedésre, sem pedig az önmegvalósításra, kényszerből hozott döntései egyre mélyebbre sodorták. A Mária évei (1913) c. regény izgalmas kísérlet a műfaj megújítására, a külvilág és a belső folyamatok közti feszültségek ábrázolására, fontos állomása a magyar lélektani regény fejlődésének. Romantikus lelkű, művészi eszményekkel átitatott hősnője közvetlenebb módon keresi ember és nő egységét, mint az előző regény főszereplője, ám képtelen megtalálni eszményei és a valóság kínálta lehetőségek közt a harmóniát, s az öngyilkosságot választja. A Hangyaboly (1917) c. regény egy zárdai leánynevelő intézet feszültségekkel teli légkörének ábrázolása. Főszereplője, Király Erzsi nem tépelődik sorsán, s nem vesz részt környezete kicsinyes küzdelmeiben, eszményeit nem vallja, hanem gyakorolja. Utolsó verseiben a megtalált harmónia, a beteljesült szerelem élménye foglalkoztatta (Az élet útján, 1918). 

    Főbb művei

    F. m.: gyűjteményes kiadások: Kaffka Margit összes versei. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Radnóti Miklós. (Bp., Franklin, 1943)
    Kaffka Margit válogatott művei: Önéletrajz. – Színek és évek. – Kisregények. – Elbeszélések. – Versek. – Publicisztikai írások. Vál., az előszót írta Bodnár György, sajtó alá rend. Szűcs Éva. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1956)
    Lázadó asszonyok. K. M. összegyűjtött elbeszélései. I–II. köt. Sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. (Bp., Szépirodalmi, 1958)
    Hullámzó élet. Cikkek, tanulmányok. Vál., szerk., az előszót írta Bodnár György. (Bp., Szépirodalmi, 1959)
    Kaffka Margit összes versei. Sajtó alá rend. Kozocsa Sándor. Radnóti Miklós kísérő tanulmányával. (Kis magyar múzeum. 9. Bp., Magyar Helikon, 1961)
    Kaffka Margit regényei: Színek és évek. – Mária évei. – Hangyaboly. – Állomások. – Lírai jegyzetek egy évről. – Két nyár. I–II. köt. A bevezető tanulmányt Bodnár György, az utószót Kozocsa Sándor írta. (Bp., Szépirodalmi, 1962)
    Csendes válságok. K. M. összegyűjtött elbeszélései. Szerk. Kozocsa Sándor. Szántó Piroska rajzaival. (Bp., 1969)
    Az élet útján. Versek, cikkek, naplójegyzetek. Szerk., sajtó alá rend., az utószót írta Bodnár György. (Bp., Szépirodalmi, 1972)
    Kaffka Margit válogatott művei. Versek, elbeszélések, regények. Vál., szerk., a szöveget gondozta Bodnár György. (Magyar Remekírók. Bp., 1974)
    Süppedő talajon. K. M. elbeszélései. Vál., sajtó alá rend. Győri János. (Kiskönyvtár. Bp., 1978)
    Kaffka Margit válogatott novellái. Vál., szerk. Urbán László, az előszót írta Sipos Lajos. (A magyar novella mesterei. Bp., 2001)
    Kaffka Margit naplói. – Lírai jegyzetek egy évről. Vál., szerk., az utószót írta Bodnár György. (Különleges Könyvek. Bp., 2008)
    A lélek stációi. K. M. válogatott levelezése. Vál., sajtó alá rend., az előszót írta Simon Zsuzsanna. A német szöveget ford. és a kéziratokat gondozta Kiss Béla. (Bp., Nap Könyvkiadó, 2010). 

     

    F. m.: írásai a Nyugatban: Felföldi románc. – Huro-ki. – Egy nap. (1908)
    Morvamezőtől Urá-ig. Csendes válságok. (1909)
    A város. 1–6. Elbeszélés. – Lagerlöf, Selma: Az Antikrisztus csodái. Ford. K. M. (1910)
    Utólszor a lyrán. – Máb királyné. – Balázs Béla: A vándor énekel. (1911)
    Lót asszonya. – Mária évei. Kisregény. 1–10. (1912)
    Egy efezusi Diána. – Ünnep előtt. (1913)
    Lírai jegyzetek egy évről. 1–11. – A te színed előtt. (1915)
    Két nyár. – Litánia. (1916)
    Hangyaboly. 1–15. Regény (1917)
    Kaffka Margit levelei kisfiához. (1937)
    Kaffka Margit első irodalmi levelei. – A Petike jár c. vers utolsó strófájának kézirata. (1939). 


    F. m.: életében megjelent művei: Versek. (Bp., Lampel, 1903)
    Levelek a zárdából. – Nyár. Elbeszélések. (Magyar Könyvtár. Bp., Lampel, 1905)
    A gondolkodók és egyéb elbeszélések. (Jeles elbeszélők kincsestára. Bp., Athenaeum, 1906)
    Kaffka Margit könyve. Versek. Sassy Attila fekete-fehér rajzaival. A címlap előtt K. M. színes képével. (Bp., Athenaeum, 1906; hasonmás kiad. 1997)
    Képzelet-királyfiak. Mese. (Benedek Elek Kis Könyvtára. 15–16. Aranykönyvek. Ifjúsági könyvek. Bp., Lampel, 1909)
    Heten vagyunk. Bán Jenő, Faragó József, K. M., Miskolczi Simon János, Péry Ilona, Reichard Piroska és Sassy Csaba versei. (Miskolc, 1909)
    Magyar olvasókönyv a polgári leányiskolák I. osztálya számára. Szerk. Nagy Bélával. (Bp., Athenaeum, 1909)
    Csendes válságok. Elbeszélések. (Bp., Nyugat, 1910)
    Tallózó évek. Versek. (Nyugat Könyvtár. Bp., Nyugat, 1910)
    Költészettan a magyar nemzeti irodalom történetének rövid áttekintésével. A polgári leányiskolák IV. osztálya számára. Szerk. Istvánffyné Márki Gabriellával és Nagy Bélával. (Bp., Athenaeum, 1910)
    Csonka regény és novellák. (Bp., Athenaeum, 1910)
    Csonka regény és novellák. – Utólszor a lyrán. – Új versek. Anthologia a régebbi versekből. (Modern Könyvtár. 246–247. 2. bőv. kiad. kiad. 1911)
    Süppedő talajon. Elbeszélések. (Magyar Könyvtár. 654–655. Bp., Lampel, 1912)
    Színek és évek. Regény. (Bp., Franklin, 1912)
    Mária évei. Regény. (Bp., Nyugat, 1913)
    Szent Ildefonso bálja. Elbeszélések. (Tevan Könyvtár. 48–49. Békéscsaba, 1914)
    Lírai jegyzetek egy évről. Elbeszélések. (Bp., 1915)
    Két nyár. Elbeszélések. (Bp., Nyugat, 1916)
    Hangyaboly. Regény. (Bp., 1917)
    Állomások. Regény. (Bp., Franklin, 1917; 2. kiad. 1918)
    A révnél. Elbeszélések. (Bp., Franklin, 1918)
    Kis emberek, barátocskáim. Játékok. Jeges Ernő rajzaival. (Bp., Pallas, 1918)
    Az élet útján. Válogatott versek. Bibliofil kiadásváltozatban is: merített papíron 100 számozott példányban. (Bp., Nyugat, 1918)
    hasonmás kiadások: Kaffka Margit könyve. Versek. Sassy Attila fekete-fehér rajzaival. A címlap előtt K. M. színes képével. (Múlt a jövendőben. 2. Bp., Jövendő Könyvkiadó, 1997). 


    F. m.: újabb kiadások: Csendes válságok. Elbeszélések. (Bp., Pallas, 1920)
    Állomások. Regény. (Bp., Franklin, 1922)
    Csonka regény és novellák. (Bp., Athenaeum, 1922)
    Álom. K. M. kiadatlan elbeszélései. A kötet Radnóti Miklós K. M. művészi fejlődése c. tanulmánya bibliográfiája alapján készült, a bevezető tanulmányt Schöpflin Aladár írta. Aranyozott gerincű, kiadói félvászon kötésben. (Bp., Franklin, 1942)
    Két nyár. Regény. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Passuth László. (Nagy magyar elbeszélők. Bp., 1946–1948)
    Kis emberek, barátocskáim. Játékok. A rajzok és a címlap Máday Gréte munkája. (Bp., Franklin, 1948)
    Babamúzeum. Mesék. Ill. Máday Gréte. (Kispajtások mesekönyve. Bp., 1951)
    Hiába. Elbeszélés. (Tizenhárom magyar remekmű. Vál., a bevezetést írta Juhász Vilmos. Washington, 1955)
    Állomások. Regény. Sajtó alá rend., az utószót írta Kozocsa Sándor. (Bp., Szépirodalmi, 1957)
    Marie, a kis hajó. Mese. Gábor Éva rajzaival. (Kispajtások mesekönyve. Bp., 1962)
    Asszonyok. Elbeszélés. (Aranykönyvtár. Magyar novellák. I–II. köt. Vál. Illés Endre. Bp., 1963)
    Mária évei. Regény. Az utószót írta Bodnár György. Ill. Bozóky Mária. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1964)
    Levelek a zárdából. Elbeszélések. (Bukarest, 1970)
    Két nyár. – Lírai jegyzetek egy évről. – Csonka regény. Regények. Az utószót írta Bodnár György. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1974)
    Új típusok. Elbeszélés. (Szárnyatlan madár. Antológia XX. századi prózairodalmunkból. Vál., szerk., az előszót írta Bessenyei György. Kondor Lajos rajzaival. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1976)
    Asszonyok. K. M. elbeszélése. (Budapest [folyóirat], 1976)
    Képzelet-királyfiak. Mesék. Vál., szerk., az utószót írta Győri János. (Bp., Móra, 1980)
    Ármány-adta Péterkéje: Vörösmarty Mihály: Petike. – Kaffka Margit: Petike jár. Két vers. Pásztor Gábor rajzaival. (Iciri-piciri Könyvek. Bp., 1986)
    Mária évei. Az utószót írta Bodnár György. (K. M. műveiből. 1. Sopron, 1994)
    Mirjam és Mária. Misztikus és mitikus elbeszélések. (K. M. műveiből. 2. Bp., 1995)
    Mária évei. Regény. (Kis szerelmes irodalom. 10. Bp., 2005; olaszul: Roma, 2006)
    Csendes válságok. Kisregények, elbeszélések. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2009)
    Mária évei. Regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2009)
    Rablás. Kisregények, elbeszélések. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2009)
    Állomások. Regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2010)
    Fekete karácsony. Elbeszélések. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2010)
    Az élet útján. Versek, cikkek, naplójegyzetek. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2014). 

     

    Színek és évek. Regény. (3. kiad. Bp., Franklin, 1924; 4 kiad. 1936; 6. kiad. 1943; cseh nyelven: Praha, 1958; németül: Farben und Jahren. Ford. Szentiványi Ita, az utószót írta: Bölöni György. Berlin, 1958; lengyelül: Warszawa, 1960; szlovákul: Bratislava, 1972; románul: Bucuresti, 1979; oroszul: Moszkva, 1979; angolul: Colours and Years. Bp., Corvina, 1999; 2. angol kiad. 2008; horvát nyelven: Zagreb, 2006; hollandul: Amsterdam, 2010)
    Színek és évek. – Mária évei. Két regény. (Nagy regények, nagy sikerek. 5. kiad. Bp., Franklin, 1942)
    Színek és évek. Regény. A bevezető tanulmányt írta Bodnár György. (7. kiad. Bp., Szépirodalmi, 1951)
    Színek és évek. Regény. Radnóti Miklós tanulmánya bevezetőjével. (8. kiad. Újvidék, 1954)
    Színek és évek. Regény. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1955)
    Színek és évek. – Hangyaboly. Két regény. (Iskolai Könyvtár. Bp., 1955)
    Színek és évek. – Hangyaboly. Két regény. (Aranykönyvtár. Bp., 1961)
    Színek és évek. Regény. Az utószót írta Bodnár György. Ill. Sylvester Katalin. (Kincses Könyvek. Bp., 1963)
    Színek és évek. Regény. Az utószót írta Majtényi Erik. (Bukarest, 1963)
    Színek és évek. Regény. A bevezető tanulmányt írta Bernád Ágoston. (Tanulók Könyvtára. 73. Bukarest, 1969)
    Színek és évek. Regény. Az utószót írta Bodnár György. Ill. Sylvester Katalin. (Diákkönyvtár. Bp., 1978)
    Színek és évek. Regény. Az előszót írta Varró Ilona. (Tanulók Könyvtára. 193. Kolozsvár, 1978)
    Színek és évek. Regény. Ill. Huszárik Zoltán. (Bp., Szépirodalmi, 1980)
    Színek és évek. Regény. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 1999)
    Színek és évek. – Hangyaboly. Két regény. A szöveget gondozta, az utószót írta Bodnár György. (A magyar próza klasszikusai. 66. Bp., 1999)
    Színek és évek. Regény. (Klasszikusok mindenkinek. Kistarcsa, 2007)
    Színek és évek. – Hangyaboly. Két regény. (Metro Könyvtár. A magyar próza klasszikusai. 12. Bp., 2007)
    Színek és évek. Regény. Szerk., a szöveget gondozta Osztovits Szabolcs. (Bp., Európa, 2007)
    Színek és évek. Regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2011)
    Színek és évek. – Hangyaboly. Két regény. (Életreszóló regények. Bp., 2014).

     

    Hangyaboly. Regény. (Nagy magyar elbeszélők. 3–4. kiad. Bp., Franklin, 1946–1948; cseh nyelven: Praha, 1974; szlovákul: Bratislava, 1977; szerb nyelven: Beograd, 1979; lengyelül: Kraków–Wroclaw, 1983; angolul: The Ant Heap. London–New York, 1995; németül: Ameisenhaufen. Ford. Zádor Éva. Wien, Kortina, 2008; spanyolul: Valencia, 2009)
    Hangyaboly. Regény. (5. kiad. Bp., Révai, 1950)
    Hangyaboly. Regény. A bevezető tanulmányt írta Bodnár György. (Szépirodalmi Kiskönyvtár. 6. kiad. Bp., Szépirodalmi, 1953). Színek és évek. – Hangyaboly. Két regény. (Iskolai Könyvtár. Bp., 1955)
    Színek és évek. – Hangyaboly. Két regény. (Aranykönyvtár. Bp., 1961)
    Hangyaboly. Regény. Az utószót írta Bodnár György, ill. Borsos Miklós. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1963; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1977)
    Hangyaboly. Regény. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Varró Ilona. (Tanulók Könyvtára. 156. Kolozsvár, 1975)
    Hangyaboly. Regény. Az utószót írta Komáromi Gabriella. (Diákkönyvtár. Bp., 1991)
    Színek és évek. – Hangyaboly. Két regény. A szöveget gondozta, az utószót írta Bodnár György. (A magyar próza klasszikusai. 66. Bp., 1999)
    Hangyaboly. Regény. Az utószót írta Márton László. (Millenniumi Könyvtár. Pécs, 2001)
    Hangyaboly. Regény. (Talentum Diákkönyvtár. Bp., 2004)
    Színek és évek. – Hangyaboly. Két regény. (Metro Könyvtár. A magyar próza klasszikusai. 12. Bp., 2007)
    Hangyaboly. Regény. (Szekszárd, 2010)
    Színek és évek. – Hangyaboly. Két regény. (Életreszóló regények. Bp., 2014)
    Hangyaboly. Regény. Az online kiadvány nyomtatott példánya. (Bp., Fapados, 2014). 

    Irodalom

    Irod.: Fenyő Miksa: K. M. 1–4. – Karinthy Frigyes: K. M.: Tallózó évek. – Tersánszky Józsi Jenő: K. M.: Csendes válságok. – Turcsányi Elek: K. M.: Csonka regény és novellák. (Nyugat, 1911)
    Móricz Zsigmond: K. M. – Schöpflin Aladár: K. M. – Lengyel Menyhért: K. M. regénye. Színek és évek. (Nyugat, 1912)
    Császár Elemér: K. M.: Színek és évek. (Budapesti Szemle, 1913)
    Havas Gyula: K. M.: Utólszor a lyrán. (Nyugat, 1913)
    Tóth Árpád: K. M.: Színek és évek. (Debreceni Szemle, 1912)
    Tóth Árpád: K. M. új regényeiről: Állomások. – Hangyaboly. (Nyugat, 1917)
    Fenyő Miksa: K. M. – Ady Endre: K. M. versei. (Nyugat, 1918)
    Király György: K. M. (Nyugat, 1920)
    Hatvany Lajos: K. M. versei. (H. L.: Csöndes napok és hangos esték. Wien, 1921)
    Schöpflin Aladár: K. M. most tíz éve halt meg. (Nyugat, 1928)
    Kemény Gábor: K. M. és a szociális lelkiismeret. (Korunk, 1929)
    Tersánszky Józsi Jenő: K. M. (Nyugat, 1931)
    Bánhegyi Jób: K. M. Tanulmány. (A Pannonhalmi Szemle Könyvtára. 2. Pannonhalma, 1932)
    Dénes Tibor: K. M. Tanulmány. (Pécs, 1932)
    Németh László: K. M. (Tanú, 1933)
    Ágoston Julián: K. M. (Bp., 1934)
    Radnóti Miklós: K. M. művészi fejlődése. Egy. doktori értek. (Értekezések a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetéből. 14. 1–2. kiad. Szeged, 1934)
    Ágoston Julián: K. M. Kismonográfia és egy. doktori értek. is. (Bp., 1934)
    Solt Andor: Radnóti Miklós: K. M. művészi fejlődése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934)
    Radnóti Miklós: K. M. (Nyugat, 1938)
    Schöpflin Aladár: K. M. síremléke. (Nyugat, 1938)
    K. M. és Kádár Erzsébet. (Ködlovagok. Írói arcképek. Szerk. Thurzó Gábor. Az előszót írta Márai Sándor. Bp., 1941)
    Radnóti Miklós: K. M. kallódó verse és három Dehmel-fordítása. (Irodalomtörténet, 1943)
    Dénes Tibor: K. M. (Vigilia, 1944)
    Rónay György: K. M.: Színek és évek. (R. Gy.: A regény és az élet. Bevezetés a 19–20. századi regényirodalomba. Bp., 1947)
    László Imre: K. M.: Színek és évek. (Irodalomtörténet, 1952)
    Sándor Anna: K. M. leveleiből. K. M. levelei Hatvany Lajoshoz. Adalékok a Nyugat történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
    G. Kelemen Mária: K. M.: Hangyaboly. (Irodalomtörténet, 1954)
    K. M. két ismeretlen levele. Közli Horkay László. (Alföld, 1956)
    Vayerné Zibolen Ágnes: K. M. arcképei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    Bodnár György: A publicista K. M. – Varga József: K. M.: Hullámzó élet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
    K. M. életének nyomában. K. M. levelei Kiss Józsefhez. Közli Sándor Júlia. (Irodalomtörténet, 1961)
    Bodnár György: K. M. és a lélektani regény. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
    Zircz Péter: K. M. Miskolcon és Miskolcról. (A Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1964)
    K. M. levelei Valkovszky Erzsébethez. Közli Győry Aranka. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
    Márkus Ferencné Gesztesi Rózsa: K. M. lírai fejlődése. Egy. doktori értek. (Bp., ELTE, 1967)
    Szállási Árpád: K. M. és az orvosok. (Orvosi Hetilap, 1969. 12.)
    Bodnár György: A novellista K. M. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
    Molnár József: K. M. Színek és évek c. regényének társadalmi háttere. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1970)
    Bodnár György: K. M. kisregényei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
    K. M. levele Halasi Bélához. Közli Vezér Erzsébet. (Irodalomtörténet, 1975)
    Király István: K. M. (K. I.: Irodalom és társadalom. Tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák. 1946–1975. Bp., 1976)
    Murvai Olga: Szövegszerkezet és stílusforma K. M. novelláiban. (Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról. Szerk. Szabó Zoltán. Bukarest, 1976)
    Fülöp László: Az emlékezés regénye. K. M.: Színek és évek. (Irodalomtörténet, 1978)
    Brunauer Dalma: A Woman’s Self-Liberation. The Story of Margit Kaffka. (Canadian–American Review of Hungarian Studies, 1978)
    Bodnár György: Látvány és valóság. K. M. impresszionista regénye, a Színek és évek. (Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára. Szerk. Kabdebó Lóránt. Bp., 1979)
    Rolla Margit: A fiatal K. M. Kismonográfia. (Az MTA Könyvtára Közleményei. Bp., 1980)
    Fülöp László: K. M., a regényíró. (Irodalomtörténet, 1980)
    Herczeg Gyula: Impresszionista jegyek K. M. prózájában. (Magyar Nyelvőr, 1980)
    Enyedi Sándor: K. M. leveleiből. (Napjaink, 1980)
    Molnár József: K. M. – Nyéki Károly: Adatok K. M. pályakezdéséhez. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1980)
    Marik Dénes: K. M. békéscsabai napjai. (Új Auróra, 1980)
    Banka Alajosné: K. M. novellái. Egy. doktori értek. (Bp., ELTE, 1981)
    Dankó Imre: K. M. és Nagykároly. – Keresztesiné Várhelyi Ilona: K. M. munkásságának jelentősége a magyar regény stílusfejlődése szempontjából. (Múzeumi Kurír, 1981)
    Herczeg Gyula: Impresszionizmus és realizmus K. M. prózájában. 1–2. (Magyar Nyelv, 1982)
    Rolla Margit: K. M. 2. Út a révig… Kismonográfia. (Az MTA Könyvtára Közleményei. Bp., 1983)
    Földes Anna: K. M. Kismonográfia. (Bp., Kossuth, 1987)
    Fülöp László: K. M. Kismonográfia. Nagy magyar írók. Bp., 1987)
    Bodnár György: K. M. irodalomszemlélete. (B. Gy.: A „mese” lélekvándorlása. A modern magyar elbeszélés születése. Monográfia és doktori értek. is. Bp., 1988)
    K. M. ismeretlen bírálata Csáth Géza első kötetéről. Közli Nemeskéri Erika. (Irodalomtörténet, 1989)
    Borostyán Csilla: A nyelvi jellemzés eszközei. A párbeszédek stilisztikai vizsgálata K. M. Hangyaboly c. kisregényében. Egy. doktori értek. (Bp., ELTE, 1991)
    Tötösy de Szepetnek, Steven: K. M. prózája. Az irodalmi feminizmus kezdete Magyarországon. (Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Szeged, 1991. aug. 12–16. Szeged–Bp., 1993)
    Dávid Katalin Zsuzsanna: Színek és ének. K. M. nárcisztikus hősnői. Az előszót írta H. Tóth Tibor. (Szeged, 1994)
    Tötösy de Szepetnek, Steven: Margit Kaffka and Dorothy Richardson. A Comparison. (Hungarian Studies, 1996)
    Szűcs Zita: Női kiútkeresések K. M. regénytrilógiájában. Egy. szakdolgozat. (Bp., ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, 1996)
    Nagy Judit: Örökkön a mérlegen. K. M. és Lesznai Anna költészete 1918-as kötetük tükrében. Egy. szakdolgozat. (Bp., ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, 1998)
    Fodor Szilvia: Asszonysorsok a századelőn. Egy. szakdolgozat. (Bp., ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, 1998)
    Bodnár György: K. M. Monográfia. (Bp., Balassi, 2001)
    Czine Mihály: K. M. (Cz. M.: Magyar irodalom a 20. században. A szöveget gondozta, és az utószót írta N. Pál József. Bp., 2001)
    Kiszely Eszter: Az asszonysorsok és a női szerepek alakulása K. M. regényeiben. Egy. szakdolgozat. (Bp., ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, 2002)
    Szűcsné Turóczy Zsuzsanna: A szecesszió főbb stiláris sajátosságai K. M. prózájában. („Arany-alapra arannyal.“ Tanulmányok a magyar irodalmi szecesszió stílusáról. Szerk. Szabó Zoltán. Bp., 2002)
    Lengyel András: „És egyszerre Itália lett a lusta, magyar város.“ (Szeged [folyóirat], 2002)
    Szitár Katalin: Az elbeszélő gondolkodás és a szó poétikuma. K. M.: Polixéna Tant. (Szó, elbeszélés, metafora. Műelemzések a XX. századi magyar próza köréből. Szerk. Horváth Kornélia és Szitár Katalin. Bp., 2003)
    Schöpflin Aladár: K. M. síremléke. (Budapesti Negyed, 2003)
    Csetriné Lingvay Klára: Pályaképek. Szendrey Júlia, Podmaniczky Júlia és K. M. (Kolozsvár, 2004)
    Bárdos József: Megjegyzések egy K. M. jegyzethez. Bankos Józsika emlékének. (Magyartanítás, 2004)
    Baranyi Ferenc: Áldott az asszonyok között. K. M. emlékezete. (Ezredvég, 2004)
    Színek, évek, állomások. In memoriam K. M. Vál., szerk. Bodnár György. (In memoriam. Bp., 2005)
    Vajda Barnabás: K. M. és Kosztolányi Dezső, mint pszichoanalitikus szakkifejezéseket alkotó írók. (V. B.: Sigmund Freud és a 20. század eleji magyar irodalom. Tanulmányok magyar írók és a freudi pszichoanalízis kapcsolatáról. Pozsony, 2005)
    Nyilasy Balázs: Udvarlás, asszonytudomány, erotika K. M. szépprózai műveiben. (Kortárs, 2005)
    A Te színed előtt. K. M. szerelmei. Szerk. Borgos Anna. (Szerelmes magyar írók. Bp., 2006)
    Horváth Zsuzsa: Bibliai liturgikus motívumok K. M. költészetében. Istenkeresés, dialogikusság és a Záporos folytonos levél helye K. M. költészetében. (Véges végtelen. Isten-élmény és Isten hiány a 20. századi magyar költészetben. Szerk. Finta Gábor és Sipos Lajos. Bp., 2006)
    Horváth Zsuzsa: „Az élettörténet mint játékszer.“ Fikció, narráció és identitás összefüggései Kaffka-regényekben. PhD-értek. (Bp., ELTE, 2008)
    Pécsi Emőke: K. M., avagy a „kivételes nőíró“ a kritikai diskurzus retorikájában. (Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 2008)
    Bovier Hajnalka: Egy zárt világ szemantikája. K. M.: Hangyaboly. (Studia Litteraria, 2008)
    Bovier Hajnalka: Műfaji és metaforikus alakzatok. K. M.: Példa egy igaz emberről és az ő két igaz asszonyáról. – Rákai Orsolya: „Talán egész kis dolgokon múlik minden.“ K. M. és az állomások. – Cserhalmi Zsuzsa: Érzés megváltoztatása gondolat által? K. M. Hangyaboly c. regényének értelmezéséhez. (Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról. Szerk. Varga Virág és Zsávolya Zoltán. Bp., 2009)
    Kovács Krisztina: Lélek és forma. K. M. művészi fejlődése. Radnóti Miklós doktori disszertációjáról. (Tiszatáj, 2009)
    Vitéz Ferenc: Néhány párhuzam a K. M.-értekezés és a Radnóti-ars poetica között. (Néző-Pont, 2009)
    Lukáts János: Egy megkésett, korán jött asszony. K. M.: Színekk és évek. (Napút, 2009)
    Kapus Erika: Problémás nem. Nősorsok K. M. Színek és évek, valamint Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka c. regényében. Egy. szakdolgozat. (Miskolc, Miskolci Egyetem BTK., 2010)
    Végh Balázs Béla: K. M. életműve Radnóti Miklós olvasatában. („Nyugat csapatjának keleti zászlója.“ Tanulmányok a Nyugat kelet-magyarországi kötődéséről. Szerk. Mercs István. Nyíregyháza, 2010)
    Bodor Kata: Egy méltó temetés és egy megkésett síremlék. Kövesházi Kalmár Elza K. M. síremléke. (Műemlékvédelem, 2010)
    Horváth Zsuzsa: Az idegenné vált saját és a sajáttá vált idegen. K. M.: Színek és évek. (Új forrás, 2010)
    Borgos Anna: „Mit csinálhatok én az embervoltommal…“ K. M. (Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban. Szerk. Borgos Anna és Szilágyi Judit. Bp., 2011)
    Kádár Judit: „Nevelő kutya-kisasszonyok.“ K. M. iskolai témájú írásai. (TNTeF. Társadalmi nemek tudománya. Interdiszciplináris folyóirat, 2012)
    Bátki Anna: A tanítás, a szerelem és a házasság motívumai K. M. és D. H. Lawrence regényein keresztül. A nők lehetőségei a századfordulón. MA-dolgozat. Angol nyelven. (Bp., ELTE BTK Angol–amerikai Intézet, 2014)
    Kádár Judit: K. M. Tanárnőből írónő. (K. J.: Engedelmes lázadók. Magyar írónők és nőideál-konstrukciók a 20. század első felében. Pécs, 2014)
    Fischer Botond: K. M. halálára. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2014)
    Visy Beatrix: A frontvonal mögött. Női nézőpont, formakeresés, poétikai elmozdulások K. M. háborút tematizáló prózai műveiben. (Emlékezés egy nyár-éjszakára. Interdiszciplináris tanulmányok 1914 mikrotörténelméről. Szerk. Kappanyos András. Bp., 2015)
    Kühne Katalin: K. M. (Ősi gyökér, 2017). 


    Irod.: Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
    Magyar asszonyok lexikona. Összeáll. Bozzay Margit. (Bp., 1931)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kluger Lászlóné: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. (Miskolc, 1969)
    Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit és Tóth László. (Bp., 1997)
    Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. (Bp., 1998)
    Születtem… Magyar írók önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 1999)
    Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
    K. M., az „asszony-ember“. (Forgács Katalin: Híres ember írta… Grafoéletrajzok. Győr, 2012)
    Szilágyi Rita: Az írónő. (Magyar királynék és nagyasszonyok. 24. Sz. R.: Irodalmi „hölgyvilág“. Bp., 2012). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (12), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (11), biokémikus (36), biológus (177), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (66), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (119), festőművész (116), filmrendező (12), filológus (56), filozófus (74), fizikus (107), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (97), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (15), író (889), irodalomtörténész (263), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (170), könyvtáros (63), közgazdász (167), kritikus (51), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (31), levéltáros (88), matematikus (92), mérnök (667), meteorológus (14), mezőgazda (116), mezőgazdasági mérnök (96), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (33), művészeti író (13), művészettörténész (89), muzeológus (80), nagybirtokos (62), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu