Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Arany János bárdjai
    Karády Katalin
    Kozma István
    Kozma István emlékezete
    Stróbl Alajos, 1913-tól liptóújvári

    József Attila emlékére 3

    A távolság és az üveggolyó

    Lehunyja kék szemét az ég,

    lehunyja sok szemét a ház,

    dunna alatt alszik a rét –

    aludj el szépen, kis Balázs.

     

    Lábára lehajtja fejét,

    alszik a bogár, a darázs,

    velealszik a zümmögés –

    aludj el szépen, kis Balázs.

     

    A villamos is aluszik,

    – s míg szendereg a robogás –

    álmában csönget egy picit –

    aludj el szépen, kis Balázs.

     

    Alszik a széken a kabát,

    szunnyadozik a szakadás,

    máma már nem hasad tovább –

    aludj el szépen, kis Balázs.

     

    Szundít a labda, meg a síp,

    az erdő, a kirándulás,

    a jó cukor is aluszik –

    aludj el szépen, kis Balázs.

     

    A távolságot, mint üveg

    golyót, megkapod, óriás

    leszel, csak hunyd le kis szemed, –

    aludj el szépen, kis Balázs.

     

    Tűzoltó leszel s katona!

    Vadakat terelő juhász!

    Látod, elalszik anyuka. –

    Aludj el szépen, kis Balázs.

    (József Attila: Altató, 1935. február 2.)

     

    1.

     

    Ottó Ferenc zeneszerző középiskolai tanulmányait a gödöllői minorita rendi főgimnáziumban és a váci kegyes rendi gimnáziumban végezte, a sikeres érettségi „vizsgálat“ után megkezdhette felsőbb iskoláit a budapesti Zeneakadémián, Kodály Zoltán tanítványaként. A kiváló tehetségű zeneművész-jelölt azonban oklevelet nem szerzett, mert a tanítványa szorgalmával elégedetlen Kodály meg akarta ismételtetni vele az ötödik évet, ám erre hősünk nem volt hajlandó: végbizonyítvány nélkül otthagyta a főiskolát. Az erdész édesapa nem támogatta tovább a tanulmányaival felhagyó fiatalembert, akit a zenén kívül az irodalom és a művészetek is érdekeltek. Az ambiciózus ifjú mégis zeneszerző akart lenni. Szerencséje volt, váratlan ajánlatot kapott: elfogadta a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) énekkarának vezetését. Úgy gondolta, hogy kezdő zeneszerzőként, legelső műveit majd saját kórusával adatja elő…

     

    Ottó Ferenc gödöllői zeneszerző-jelölt nem dúskált anyagiakban, ezért rendszeresen a SZEFHE menzáján étkezett. 1931 őszén különös könyvet talált az ebédlőasztalon: az általa alig ismert fiatal költő, József Attila Nem én kiáltok című verseskötetét. A fiatalember ebédre várás közben, ebéd alatt és ebéd után is a verseket olvasgatta, újra és újra átfutotta, ritmizálta – valósággal rabjává lett a különös soroknak. Mindenáron meg akart ismerkedni a költővel, hisz már jó ideje keresett ihlető modern verseket és szövegeket ahhoz, hogy énekkarának kórusműveket és kantátákat komponáljon. Hosszas kérdezősködés után megtudta, hogy az ifjú költő igen gyakran megfordult a Bucsinszky-kávéházban. Úgy gondolta, hogy kezdő zeneszerzőként, legelső műveit József Attila verseire majd saját kórusával adatja elő…

     

    A Wesselényi utca–Erzsébet körút sarkán lévő Bucsinszky a kor legmodernebb kávéházának számított; fényesre festett élénkpiros és mélykék lemosható falaival, színes linóleumpadlójával és ruhatára süllyesztett liftjével rendkívül előkelőnek hatott. Különös módon mégsem az arisztokraták és a felső tízezer kedvelt szórakozóhelye volt, hanem „éhenkórász“ zsurnaliszták, rosszul fizetett költők és pályakezdő zeneszerzők gyűltek össze itt. Bucsinszky úr zseniális ötleteként délelőtt 11-ig olcsó reggelit kínált, amely szegény íróvendégeinek gyakran ebédül is szolgált – ez volt a híres „Bucsinszky-reggeli“, amelyért a tulajdonos szódavizet sem számított fel, sőt ingyen gyümölcsöt is adott. Rejtő Jenőnek külön márványasztala volt a Bucsinszkyben, a legenda szerint néhány sor kézirattal fizetett, amelyet a szerkesztőségbe küldött pincérnek a kiadóban fizettek ki. József Attila pedig Nagy Lajossal szokott sakkozni egy szomszédos, tágas, ablak melletti bokszban.

     

    A Wesselényi utca–Erzsébet körút sarkán lévő, 1932. június 1-jén megnyílt, a kor legmodernebb kávéházának számító Bucsinszkyben ismerkedett meg Ottó Ferenc pályakezdő zeneszerző József Attila ifjú költővel. A poéta élettársa, Szántó Judit és alkalmi sakkpartnere, Nagy Lajos író társaságában fogadta a fiatalembert, aki addigra már szinte valamennyi József Attila-verset ismert, sokat kívülről is tudott. Ottó Ferenc már első beszélgetésük alkalmából javasolta, hogy szívesen megzenésítené a költő néhány versét. A Regös ének megzenésített változatának bemutatója a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán volt (mint kórusmű, 1933. március 10-én), majd a Lassan, tűnődve… című József Attila-versre írt zongorakíséretes dalát egy Balassi-versre írt alkalmi vegyes karral az állami dal- és kóruspályázatra adott be (szintén 1933-ban, pályadíjat is nyert vele).

     

    Ottó Ferenc fiatal zeneszerző és József Attila ifjú költő idővel olyannyira jóbarátok lettek, hogy családjaik is gyakran találkoztak. Ottó Gizella, a zeneszerző húga 1933-ban férjhez ment Gellér Károly nyomdászhoz, az Athenaeum Nyomda műszaki vezetőjéhez. Nemsokára megszületett a kis jövevény: Gellér Balázs. Az édesanya azonban császármetszéssel szült, majd trombózist, egyúttal tüdő- és mellhártyagyulladást is kapott; kórházi kezelés után, hosszú otthoni ápolásra szorult. A házaspárnak sok látogatója volt, de természetesen leggyakrabban Ottó Ferenc vizitált náluk, aki nagyon aggódott húga és a kis Balázs egészségéért. Úgy gondolta, hogy a költő zeneszerző barátjaként, talán rá tudja venni József Attilát arra, hogy írjon egy bölcsődalt, amelyet majd saját kórusával adna elő…

     

    Ottó Ferenc fiatal zeneszerző kérésére végül is József Attila ifjú költő megígérte, hogy „rímekbe szedi“ a legkisebb családtagot. Gellér Balázs, Ottó Gizella kisfia, 1934. október 8-án született, a sokat betegeskedő asszonynak Ottó Ferenc karácsonyi ajándéknak szánta barátja, a költő József Attila legújabb versét, az Altatót. A verssel azonban a költő igen lassan haladt, József Attila nehezen birkózott meg a szokatlan feladattal: sokáig gyűjtötte a költői szinonimákat az ‘alszik’ igére, és nem könnyen talált rímeket az akkor még elég ritka Balázs keresztnévre. Az Altató eredetileg öt versszakból állt, csak később nőtt hét strófára, a vers első változatát József Attila 1935. januárban mutatta meg Ottó Ferencnek, a végleges változatot 1935. február 2-án nyújtotta át barátjának. A zeneszerző, húga budai lakásában, az alvó kis Balázs bölcsője fölött olvasta fel Gizellának a verset, akinek nagyon tetszett e megkésett karácsonyi ajándék. Ottó Ferenc rögtön hozzáfogott a mű megzenésítéséhez, úgy gondolta, hogy költő barátja is ott lesz bölcsődalának bemutatóján, amelyet majd saját kórusával adna elő…

     

    2.

     

    József Attila egyetlen egyszer, 1935. október 8-án, Gellér Balázs első születésnapján hallotta Altató című bölcsődalának megzenésített változatát a zeneszerző Ottó Ferenc előadásában. A vers nyilvános bemutatója 1938. február 20-án volt a Zeneakadémián, Hont Erzsi előadásában. Az ifjú költő akkor már nem élt…

     

    Ottó Ferenc zeneszerző, az ország német megszállása után légvédelmi tüzérként szolgált, amerikai hadifogságba esett. A II. világháború után, a népi demokrácia elleni összeesküvés koholt vádjával a Katonai Bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte: a később népszerű író, Berkesi András hallgatta ki (1949 októberében). Ottó Ferenc a váci börtönben raboskodott, ügye felülvizsgálata után, hét évvel később, 1956 augusztusában szabadon bocsátották. Börtönbüntetése idején budapesti lakását elkobozták, kiszabadulása után, az akkor már Gödöllőn élt húgához költözött, s Gödöllőn is élt haláláig.

     

    Ottó Ferenc zeneszerző börtönbüntetése idején ismerkedett meg Gérecz Attilával, Kárpáti Kamillal és Tóth Bálinttal. Gérecz Attila a börtönben írta Pálos himnusz című költeményét, amelyet Ottó Ferenc zenésített meg, lefordította azt német nyelvre, sőt szabadulása után megírta a mű történetét is. Elsősorban ezért a tettéért, 1966 februárjában ismét letartóztatták, ezúttal azonban szerencséje volt, néhány hónap múlva, novemberben szabadon engedték. József Attiláról szóló könyve azonban természetesen nem jelenhetett meg, jóllehet kézirata részletei – mindenekelőtt az Altató című vers keletkezése – szélesebb körben is ismertté vált.

     

    Gellér Balázs édesapja „előélete“ miatt gimnáziumi tanulmányait csak esti tagozaton végezhette el, majd sikertelenül próbálkozott a zeneakadémiai felvételivel. Valóban katona lett, 1955-től 1956-ig a Petőfi, illetve a Maléter laktanyában szolgált, 1956 decemberében azonban elhagyta az országot. A forradalom után, Gellér Balázs egy monori koszorú- és csokorkötő özvegyasszony legidősebb leányával, az orvosnak készülő és szintén sikertelenül felvételiző Zsíros Katalinnal Bécsbe menekült, ahol összeházasodtak, s mivel az USA-ban betelt a „menekültkvóta“, a pennsylvaniai Philadelphia helyett a kanadai Torontóban telepedtek le. Gellér Balázs Kanadában számviteli főiskolát végzett és évtizedekig könyvelőként dolgozott; súlyos betegen, 1996 húsvétján, még egyszer Magyarországra látogatott.

     

    Zsíros Katalin – akárcsak itthon maradt testvérei – a monori József Attila Gimnáziumban érettségizett. Amikor a legkisebbik Zsíros leány, a sikeres felvételi után már ápolónő-jelölt Zsíros Emília, az 1960-as években, először elmondta kis betegeinek az Altatót, Torontóban, a helyi Hyde-parkkal szembeni házban, nővére családja, a mindennap meghallgatott déli harangszó után, ebédelni kezdett…

     

    Gellér Balázs és Zsíros Katalin házasságából két fiú született: Gellér Péter és Gellér Tamás Attila. Amikor a legnagyobb kisfiú, Gellér Péter először találkozott Zsíros nagymamával „granmának“ szólította őt, amikor az 1960-as években, Zsíros nagymama elmesélte családja történetét, a kisebbik fiút mindig Attilának szólította…

     

    A távolságot, mint üveggolyót…

     

    A Névpont – www.nevpont.hu – folytatta József Attila sorozatát, legújabb írásával ezúttal a költő egyik legismertebb gyermekversére, az Altatóra emlékezett.

     

    Kék virág Ottó Ferenc zeneszerző és családja emlékének is.

     

    Az alábbi linkeken olvashatnak Ottó Ferencről és József Attiláról:

     

    http://nevpont.hu/view/11833

    http://nevpont.hu/view/11836

    http://nevpont.hu/view/11859

    http://nevpont.hu/view/11860

     

    A kép forrása:

     

    http://fenykepszinezes.hu/wp-content/uploads/2016/11/J%C3%B3zsef-Attila-eredeti-%C3%BAj.jpg

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (168), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu