Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Széchenyi István emlékezete 3.

    Széchenyi Budapestje

    „Fővárosunk nevét Budapestre kellene változtatni, melly’ kevés év, sőt hónap múlva olly’ megszokottan ‘s könnyen hangzanék, mint Bukarest: ‘s így a két város egyesülne, melly most nem a legjobb szemmel nézi egymást. Mily haszon áradna ezen egyesülésből, milly’ virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva! Kivált, ha az országgyűlés is nem Pozsonyban, nem a határszéleken, s olly’ távol Erdélytől, hanem az Ország szívében tartatnék.”

    (Széchenyi István: Világ, 1831)

     

     

    1. A Buda név személyi eredetű, s kezdetben természetesen a mai Óbudát jelentette. A név igen gyakori volt középkori okleveleinkben, a névadó Buda, a 11. században élt királyi megbízott volt, valószínűleg róla nevezték el a települést. A személynév eredete azonban vitatott: egyes vélemények szerint a Budimir, Budiszláv stb. kezdetű szláv nevek rövidüléséből kialakult önálló magyar nyelvi fejleményről lehet szó, de a török eredetű szófejtés sem kizárt. Az Attila hun király krónikáiból és Arany János népszerű eposza címszereplőjeként ismert Bleda (Bléda) mint névadó azonban tévedés. A Bleda (Bléda) névből a népetimológia alakította ki a Buda nevet; Arany János tervezett Csaba-trilógiájának első része, a Buda halála. Hun rege (1863), mégis vitathatatlanul a nemzeti romantikus irodalom egyik kiemelkedő alkotása, nemzedékek közös magyarságélménye lett. Az eposzban előforduló nevek (Buda, Etele, Bendegúz) népszerűek voltak a magyarságukat büszkén vállaló 19. századi polgárcsaládokban.

     

    2. Pest neve szláv eredetű, az ószláv pescs ‘kemencét, üreget, pincét, barlangot’ jelent. A pecs, pécska szó a mai orosz nyelvben ‘kályhát, kemencét’ jelent, származékai a magyar nyelvben sem ismeretlenek: pék ‘sütőmunkás’; pecsenye ‘sült hús’ stb. A település a környéken működő egykori mészégető kemencékről vette eredetét: az elhagyott mészégető kemencékből kialakult üregeket pinceként és barlangként is lehetett hasznosítani. A név először a pesti rév megjelölésében tűnt fel egy 12. századi oklevélben; a pesti rév a mai Erzsébet híd környékén volt, ahol több mészégető kemence is működött. A pesti rév a budai Pilis hegység völgyeinek közlekedését közvetítette a balparti síksággal. Mindkét parton, a rév mellett keletkezett telepekből kisebb városok nőttek ki, s a helyi viszonyoknak megfelelően, nagyobb települések inkább a pesti rév körül alakultak ki. Különösen érdekes, hogy az ószláv pescs szó még két másik város „névadója” is lett: a baranyai megyeszékhely Pécs és az osztrák főváros magyar elnevezése, Bécs egyaránt erre az ószláv szóra vezethető vissza!

     

    3. A Buda-Pest elnevezés Szerémi György latin nyelvű krónikájában (Epistola de perditione Regni Hungarorum, azaz Emlékirat Magyarország romlásáról, 1545–1547) fordul elő először. Szerémi a mohácsi katasztrófát megelőzően királyi káplán volt, s e minőségében II. Lajost is elkísérte a mohácsi síkra; az összeomlás után Szapolyai János mellé állt, annak halála után János Zsigmondot szolgálta. Buda török kézre kerülése után elkísérte az özvegy királynét, Jagelló Izabellát Erdélybe. Verancsics Antal pécsi püspök, későbbi esztergomi érsek buzdítására írta meg emlékiratait az ország pusztulásáról. Szerémi György nem tudott jól latinul, nyelvileg pontatlanul fogalmazott, történetíróként azonban a szemtanú hitelességével és szuggesztív erővel tudósított a tragikus eseményekről. Szerémi latin nyelvű írásában a Buda-Pest nevet nem tudatosan használta, a két várost meghatározó eseményekről Buda-Pesth szóalakokban azonban több ízben is beszámolt. Műve hosszú évszázadokra elveszett, csak a Verancsics-gyűjteményben került elő, a 19. században – azaz Budapest történetében semmilyen szerepet sem játszhatott…

     

    „Az időn nem diadalmaskodhatunk, s csendesen kell bevárni, hogy mit hoz. A megfelelő helyre lépni ellenben hatalmunkban áll. S ezen hely a Magyarnak nem lehet egyéb, mint a természettől kijelölt Buda és Pest, mert ez a haza szíve – s legyen az rendben és dobogjon teljes életerővel, majd kilövelli a haza minden ereibe az életet adó vért.

    (Széchenyi István: Világ, 1831)

     

     

    4. Buda királyi város és Pest kereskedelmi központ összeolvadását sokáig lehetetlenné tette a két várost átszelő Duna hatalmas medre, melyek partjait csak ideiglenes hidak és révállomások kötötték össze. A két város nevét azonban, a 18. század végétől egyre gyakrabban egyszerre írták és ejtették Pest-Buda (Pest Buda), illetve Buda-Pest (Buda Pest) alakban, a kifejezés azonban mindkét várost jelentette. Szacsvay Sándor, az első magyar újságíró, a Magyar Hírmondóban, az első magyar újságban, 1784-ben, „Uj esztendőre” egy felhívást tett közzé a főbb oskoláknak Buda Pestre, Egerbe, Zágrábba stb. Szacsvay idézett közleménye a Buda Pest névalak első megjelenése a magyar sajtóban, ám itt még mindkét városról van szó, felsorolásszerűen.

     

    5. A Budavára kifejezés Batsányi János Levél Szentjóbi Szabó Lászlóhoz. Hazafiúi aggódás (1791) című episztolájában már feltűnik, de ez az első irodalmi mű, ahol a buda-pesti kifejezéssel is találkozhatunk. Külön érdekesség, hogy a „Budavára királyi lakossi” kifejezésben a földrajzi név egy szóban, a „buda-pesti barátink” kifejezésben pedig kötőjellel szerepel. A budai vár a 18. század utolsó éveiben már összetartozó fogalmat alkotott, a buda-pesti pedig mindkét városban élő (azaz budai és pesti barátokra is) vonatkozott. Kármán József valamennyi írása az Urania című, negyedévente megjelenő folyóiratban jelent meg, amelyet Schedius Lajos, a pesti egyetem filozófiaprofesszora javaslatára szervezett meg, s külföldi példák alapján elsősorban a szépirodalmat kedvelő hölgyolvasókat kívánta vele megszólítani. A lapban jelent meg először az a program, amely Pestet a magyar irodalom központjává óhajtotta tenni: iránycikkei, választékos stílusban megírt beszélyei és kisprózái, valamint tudományos dolgozatai mind ezt a célt szolgálták.

     

    6. Buda királyi város helyett, a 19. század elején, a reformkorban, az országgyűlések színhelye, az ország politikai központja Pozsony volt; a város politikai jelentősége miatt azonban sem gazdasági, sem kulturális központtá nem válhatott. Szükség volt egy tradicionális, de mégis új nemzeti centrumra, amely Bécstől távolabb, de Erdélyhez közelebb, „az ország szívének tekintetik”. Az ország szíve kifejezést Baróti Szabó Dávid írta le először A magyarság virági (1803) című munkájában: „Az Ország szívében épült Mátyás palotája.” Mátyás palotája, Budavára, az ország szíve, mind egy új nemzeti centrumot óhajtó kifejezések voltak, akárcsak a fiatal irodalmárok, akik viszont Pestet kívánták kulturális központtá emelni. A hagyományos Buda és a feltörekvő, bohém Pest különbségeinek „áthidalásáért” a legtöbbet Széchenyi István tette.

     

     

    „Ungarns Herz ist Pest und Ofen. Ein Engländer heisst diese beide Städte Budapest.” „Magyar ország szíve Pest és Buda. Egy angol ezt a két várost Budapestnek nevezi.”

    (Széchenyi István levele Hunyadi Ferencné Zichy Juliannához, 1829. nov. 28.)

     

    7. Nem Széchenyi írta le először a Budapest (Buda-Pest) nevet, ám Világ (1831) című művében – amelyet Dessewffy József támadása ellen, Hitel (1830) című munkája védelmében írt – először fejtette ki részletesen, programszerűen, Buda és Pest városok egyesítését, amely Magyarország fejlődéséhez feltétlenül szükséges. Valójában egy modern, polgári Magyarország megteremtéséért kifejtett erőfeszítései – állandó híd Buda és Pest között, az első pesti lófuttatás, a Nemzeti Casino, a Tudós Társaság megalapítása stb. – mind-mind összefüggnek egy egységes főváros, Budapest létrehozásával.

     

    8. Nem Széchenyi írta le először a Budapest (Buda-Pest) nevet, ám ő a Budapest (Buda-Pest) névalakokat már egy fogalomként, egy városként használta, ellentétben kortársaival, akiknél a két városnév felsorolásszerűen vagy csak véletlenül kerültek egymás mellé. Valójában a Budapest (Buda-Pest) neveket Széchenyi csak átmenetinek gondolta, egy új, egységes fővárost csakis új névvel képzelhetett el; a Budapest (Buda-Pest, Pest-Buda) alakokból az egyesülő két (azaz Óbudával és az önálló közigazgatási területnek tekintett Margitszigettel együtt négy) városrész neve kikövetkeztethető, továbbá óhatatlanul is az elsőként ejtett Buda „fontosabbnak tekintetik”.

     

    9. Széchenyinek nem tetszett, hogy a tervezett, új, egységes, egyesített fővárost véglegesen Buda-Pestnek (Budapestnek) hívnák. Egy beszélgetés során, az új fővárosnak a Honderű elnevezést javasolta. Az egyik anekdota szerint az elnevezés nagyon megtetszett Petrichevich Horváth Lázárnak, aki az egységes fővárost népszerűsítő irodalmi divatlapjának a Honderű elnevezést adta. Egy másik történet szerint az elnevezés nagyon nem tetszett Eötvös Józsefnek, aki szerint az elnevezés nem szerencsés, mert a franciák Hontes des rues-nek (azaz az utcák szégyenének) értik…

     

    10. Széchenyinek nem tetszett, hogy a tervezett, új, egységes, egyesített fővárost véglegesen Buda-Pestnek (Budapestnek) hívnák. Döblingi magányában újabb és újabb elnevezéseken gondolkodott az ismét felelevenített Honderű mellett javasolta még a Bájkert, Üdvlak, Hunvár, Attilda, valamint az Istvánd, Istvánhíd elnevezéseket (ez utóbbiaknál nem magára, hanem I. Szent Istvánra gondolt, valamint érdekes, hogy a vélt hun–magyar pogány hagyományhoz is visszanyúlt volna első nemzeti királyunk emlékezete mellett). Utolsó írásaiban és publicisztikáiban is gyakran foglalkozott a buda-pesti (budapesti), illetve a hazai közállapotokkal. Az elbukott forradalom utáni magyarországi viszonyokra azonban tudatosan használta a Porvár, Sárvár, valamint az Akaszda, Haynauda (!!) „geographiai” elnevezéseket…

     

    „Buda és Pest szabad királyi fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt, egy törvényhatósággá egyesítettnek.”

    (Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről szóló 1872. november 4-iki törvény)

     

    Házmán Ferenc jómódú, budai, budaújlaki német polgár, Buda főügyésze, a forradalom alatt javasolta Buda és Pest közigazgatási egyesítését (Buda-Pest vagy Budapest néven). Szemere Bertalan belügyminiszter 1849. június 24-én el is rendelte az egyesítést, ám a rendelet végrehajtására nem kerülhetett sor: mindkét várost elfoglalták az osztrák császári csapatok.

     

    Széchenyi István, a magyarországi (és buda-pesti) közállapotokról írt és illegálisan terjesztett iratok miatt, valamint az erőszakos elhurcoltatástól és meggyilkoltatástól való félelmében, 1860. április 8-án öngyilkosságot követett el – nem élhette meg a székesfőváros megszületését, amelynek végleges elnevezése Buda-Pest (az 1880-as évektől az egyszerűség kedvéért, hivatalosan is Budapest) lett.

     

    Házmán Ferenc jómódú, budai, budaújlaki német polgár, városi tanácsnok volt az első, aki a budai tanácsteremben, 1844-ben, magyar nyelven szólalt meg, később ő lett Buda főügyésze, majd Buda város utolsó polgármestere. Wahrmann Mór, a nemzeti piac fontosságát hirdető, jómódú, pesti, lipótvárosi polgár volt a képviselőház első, zsidó vallású tagja. Szimbolikus jelentőségű, hogy Buda-Pest (azaz Budapest) főváros megszületéséről szóló 1872-es törvényt ők ketten terjesztették elő a képviselőházban…

     

     

    A Névpont – www.nevpont.hu – hagyományaihoz híven, legújabb, szeptemberi írásával, az 1791. szeptember 21-én született sárvári és felső-vidéki gr. Széchenyi Istvánra emlékezett, a hatalmas életműből ezúttal a főváros elnevezésével kapcsolatos elképzeléseit elevenítve fel.

     

    Kék virág a nemes gróf, „a legnagyobb magyar” emlékének.

     

    Széchenyi Istvánról az alábbi linkeken olvashatnak:

     

    http://www.nevpont.hu/view/7290

    http://www.nevpont.hu/view/11758

    http://www.nevpont.hu/view/11759

    http://www.nevpont.hu/view/11870

     

    A képen a Széchenyi házaspár látható a Honderű (!) című folyóiratban, a kép forrása:

     

    http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2014/11/asp_620_szechenyi_honderu.jpg

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu