Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Albert Flórián
    Gyökössy Endre emlékezete
    Gyökössy Endre ifj.
    Pulitzer József, a hírközlő
    Pulitzer József

    Gyökössy Endre ifj.

    író, költő, református lelkész, pszichológus


    Született: 1913. február 17. Istvántelek, Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1997. november 20. Budapest

    Család

    Nagyszülei: id. Gyökössy József, Hegedűs Terézia. Sz: id. Gyökössy Endre (1880–1957) költő, író, Süveggyártó Alojzia (1886–1973). F: Ruck, Reinhild (†2013. okt. 7. Bp.). 

    Iskola

    Elemi iskoláit Újpesten, a Viola utcai iskolában végezte, az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1931), Nagykőrösön tanítói képesítést szerzett (1934), a Budapesti Református Teológiai Akadémián tanult (1934–1939; lelkészi vizsgát tett: I. 1937; II. 1939; lelkésszé szentelték: 1939). A Bázeli Református Egyetemen egyházjogot és pasztorálpszichológiát tanult (1940–1941); Svájcban, Karl Barth, Emil Brunner és Theodor Bovet tanítványa, ill. vasárnaponként Walter Lüthi genfi prédikátor igehirdetéseit hallgatta. Hazatérése után Budapesten és Debrecenben bölcsészettudományi (pedagógia, pszichológia) tanulmányokat folytatott. A Debreceni Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (pedagógiából, 1946) és a teológiai segédtudományok (valláspszichológia és pedagógiai pszichológia) tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1950). 

    Életút

    A rákospalota-óvárosi (1937–1938), a rákospalota-újvárosi gyülekezet segédlelkésze (1938–1939), a budapesti Kálvin téri gyülekezetben, Ravasz László mellett segédlelkész (1939–1940), Svájcból visszatérve, Rákospalotán, hitoktató lelkész (1940–1942), majd Ravasz László javaslatára az alakuló újpesti gyülekezet első lelkipásztora (1942–1980). Budapest ostroma idején kiterjedt karitatív tevékenységet fejtett ki (1944–1945). 



    Irodalmi pályafutását költőként kezdte, később tanulmányokat, esszéket írt, majd érdeklődése a teológia és a pszichológia határterületei felé fordult. A Bázeli Egyetemen, Theodor Bovet (1900–1976) ösztönzésére család- és házasságlélektannal kezdett el foglalkozni, Debrecenben, a vallásos nevelésből írott dolgozatával doktorált (1946). Budapest ostroma alatt kiterjedt karitatív tevékenységet fejtett ki, a világháború után kezdeményezte egy új templom építését (1947-ben templomot szentelhetett az újpesti gyülekezet). Két évig taníthatott a Budapesti Református Teológiai Akadémián (1950–1952), apja kitelepítése után azonban nem oktathatott tovább – arról is szó volt, hogy őt is kitelepítik a Nyírségbe, végül maradhatott az újpesti gyülekezet élén: itt kezdte el lelkészek pasztorálpszichológiai képzését (tkp. illegálisan).

     

    Gyökössy Endre úttörő munkát végzett a hazai lelkigondozás számára: összegyűjtötte, teológiai vizsgálat alá vonta mindazokat a lélektani felismeréseket és elméleteket, amelyek segíthetik a lelkigondozó munkáját; ismertette azokat a módszereket, amelyek a lelkigondozásban felhasználhatók. Elsők között vállalta, hogy tanácsadó és felvilágosító írásaival alaposabb önismerethez, emberismerethez, lélektani műveltséghez juttatja a hozzáforduló keresztyén embereket. A Krisztus-hívők, nem járhatnak el a lélek (pneuma, psziché) szerint, ha ugyanakkor a lélek (pneuma, psziché) ellen cselekszenek, mert annak ekléziogén neurózis lesz a következménye. Meggyökereztette Magyarországon a pasztorálpszichológia tudományát és a pneumatikus mentálhigiéné szószólójává lett. Úgy vélte, hogy sok esetben maga az egyház is lelki kórokozóvá vált (!), s termeli a neurotikusokat, mert az emberhez hajló, emberré lett Isten szolgái nem ismerik az ember belső világát, lelki életének törvényszerűségeit. A legrégibb – már ótestamentumi! – papok orvosok is voltak. Az igazi lelkész, nemcsak pásztor, hanem orvos, a lélek sebeinek búvára, feltárója és gyógyítója is. Az egyház felelős lelkigondozói tevékenységének elkerülhetetlen előfeltétele, a lelkipásztorok pszichológiai képzése (hisz a lelkipásztor kifejezésben is benne foglaltatik a lélek, a pneuma és psziché is!) Úgy vélte, hogy a lelki élet zavarai alapjában véve kommunikációs zavarok. Igaz ez az embertársi kapcsolatokra, igaz ez az egyén önmagával való kapcsolatára is. A lelkigondozói beszélgetés a hétköznapinál teljesebb, koncentráltabb és letisztultabb kommunikációt akar létrehozni tanácskérő és segítő között. Ehhez a lelkigondozónak feltétel nélkül el kell fogadnia beszélgetőpartnerét. Az elfogadás olyan, értékítéletektől mentes légkört teremt, amely feloldja a félelmeket és lehetővé teszi a bizalom megerősödését a lelkigondozó iránt. A hit képviselőjének magatartásában felértékelődik a hitelesség. Semmi meggyőző ereje nem lesz beszédének, ha a viselkedése nem pontosan ugyanazt fejezi ki, mint amit a szavaival mondott. A segítő odafordulás, a másik megértése a krisztusi szeretet megjelenítése. Ezért az ilyen vonásokat viselő lelkigondozói kapcsolat szavak nélkül is Krisztusról tesz bizonyságot. 

    Emlékezet

    Istvánteleken született, amely születésének évében Rákospalotához, később azonban Újpesthez tartozott. Elemi és középiskoláit Újpesten végezte, a teológiai akadémia elvégzése után Nagykőrösön tanítói képesítést, Debrecenben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Rákospalotán kezdte meg lelkészi szolgálatát, majd Ravasz László felkérte a formálódó újpesti gyülekezet vezetésére: közel negyven évig tevékenykedett Újpesten. Újpesten hunyt el, a Megyei úti Temetőben, családi sírban nyugszik; a sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Születésének 100. évfordulóján, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara konferenciát rendezett emlékére (2013. febr. 23-án). Róla nevezték el a lelkészek, hitoktatók, diakóniai és szociális dolgozók, valamint gyülekezeti munkások képzésére és továbbképzésére alakult Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Intézetet (2005-ben) és a Gyökössy Endre Református Óvodát (1022 Budapest, Lorántffy Zsuzsanna utca 3.).

    Elismerés

    A Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1990), Pro Urbe Budapest Díj (1992).

     

    Budapest IV. kerület (= Újpest) díszpolgára (1993).

    Szerkesztés

    A Confessio szerkesztőbizottságának tagja. 

    Főbb művei

    F. m.: Tavaszról akartam írni. Versek. (Bp., 1936)
    Hallgatózz csak, énekelget… Versek. Lázár Pál fametszeteivel. (Bp., 1940)
    Tavasz felé. Versek, elbeszélések. (Bp., 1942)
    A vallásos nevelés lehetőségei és határai. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1946)
    Az én kicsinyeim. Vallásos elmélkedések. (A Református Egyházközség Presbitériuma kiadványa. Fót, 1948)
    Boldog házasság. (Bp., 1959)
    Nem jó az embernek egyedül… Útravaló házasságot kötő fiataloknak. Ablonczy Dániellel és Adorján Józseffel. (A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1972; 3. kiad. 1976; 4. kiad. 1979; 5. kiad. 1981; 7. kiad. 1987; 8. bőv. kiad. 1991; 9. kiad. 1995; 10. kiad. 1997)
    Magunkról, magunknak. Tanulmányok. (A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1976; 2. kiad. 1978; 3. átd. és bőv. kiad. 1981; 4. átd. és bőv. kiad. 1984; 5. kiad. 1986; 6. kiad. 1989; 9. jav. és átd. kiad. 1997; 10. jav. kiad. 2000)
    Együtt a szeretetben. Tanulmányok. (A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1981; 2. kiad. 1982; 3. kiad. 1985; 4. kiad. 1988; 5. kiad. 1991; 6. átd. kiad. 1995; 7. átd. kiad. 2000)
    A lelkigondozó Káin. (Az evangéliumi kálvinizmus füzetei. (Bp., 1986)
    Mai példázatok. Az utószót írta Jánosy István. Ill. Pap Klára. (A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1988; 2. bőv. kiad. 1990; 3. kiad. 1991)
    A növekedés boldogsága. Elmélkedések Jézus Krisztus boldogmondásairól. (A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1990; 2. kiad. 1991; 3. 1993)
    Életápolás. Vallás- és családlélektani esszék és tanulmányok. (A Magyarországi Református Egyházi Zsinati Iroda kiadványa. Bp., 1991; 2. kiad. 1992; 3. kiad. 1993)
    Élet és Ige. (A Szabadság téri Református Egyházközség kiadványa. Bp., 1991; 2. kiad. 1993; 4. kiad. 2002)
    Megnyílt szemek. Bartimeus. (Kézfogás. 1. Bp., 1992)
    Hat névtelen levél. (Kézfogás. 2. Bp., 1992)
    Hogy nézheti az Isten? A tékozló fiú példázata. (Kézfogás. 3. Bp., 1992)
    „Ezt cselekedd és élsz.” Az irgalmas szamaritánus. (Kézfogás. 4. Bp., 1992)
    A magyar református egyház lelkigondozói álláspontja a magzat jogairól és a serdülők nemi életéről. (Confessio, 1992)
    Hogyan tartsunk gyermek-bibliaórát? Kis módszertan. (A Magyarországi Református Egyházi Zsinati Iroda kiadványa. Bp., 1992; 2. kiad. 1993)
    Ti vagytok. (Kézfogás. 5. Bp., 1993)
    Ember a sírboltból. A gerázai – gadarai – megszállott története. (Kézfogás. 6. Bp., 1993)
    A nagy birkózás. Jézus megkísértése. (Kézfogás. 7. Bp., 1993)
    Levél Jézustól. Egykor a szárdeszieknek, most mindenkinek. (Kézfogás. 8. Bp., 1993)
    Ember a sírboltból. (Szeged, 1993)
    „Siess segítségemre, Uram, Szabadítóm!” Imák betegek számára. (Bp., 1993; 2. kiad. 1998; 3. kiad. 2001)
    Döntő találkozás. (Kézfogás. 9. Bp., 1994)
    Negatívumok pozitívumai. (Kézfogás. 10. Bp., 1994)
    Én vagyok az, aki Veled beszélek… János evangéliuma, 4. fejezet 3–30, 38–43. (Kézfogás. 11. Bp., 1994)
    Bibliai miniatűrök. (Kézfogás. 12. Bp., 1994)
    Bandi bácsi a szeretetről. (Szeged, 1994; 2. kiad. 1996)
    Az Őstörténet. A teremtéstörténet üzenete ma. (Szeged–Bp., 1994; 2. kiad. 1997)
    Ketten-hármasban. Házasság és családlélektan. (1–2. kiad. Bp., 1994; 3. kiad. 1997)
    Nem lehet elég korán kezdeni. (Bp., 1994; 3. kiad. 2003)
    Megújulás. Kezdjük újra, de Jézussal! (Kézfogás. 13. Bp., 1995)
    Gyógyulj meg, hogy gyógyíthass! János evangéliumának 9. része alapján. (Kézfogás. 14. Bp., 1995)
    Kelj fel! (Kézfogás. 15. Bp., 1996)
    Az okos istentisztelet. (Kézfogás. 16. Bp., 1996)
    A lélek nyugalma. (Kézfogás. 17. Bp., 1996)
    Szabadság és kötöttség. (Kézfogás. 18. Bp., 1996)
    Mégis. Elmélkedések és beszélgetések. (A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Kateketika és Pasztorálteológia Teológia Tanszék kiadványa. Nyíregyháza, 1997)
    Fogadd el végre önmagad! (Kézfogás. 19. Bp., 1997)
    A szeretet ereje. (Kézfogás. 20. Bp., 1997)
    A hídépítő. Jézus-arckép a zsidókhoz írt levélben. (Bp., 1997)
    Mit kaptam Karácsony Sándortól? (Emlékezések Karácsony Sándorra. 1. Bp., 1997)
    Isten öreg bojtárának vallomásai. Visszaemlékezések. (Bp., 1998)
    „Találkoztam Istennel.” Ábrahám története. (Bp., 1998)
    Isten elfelejtett nyelve, az álom. (Bp., 1998)
    Mégis öröm. (Bp., 1999)
    A hogyan. Három meditáció a meditációról. Szerk. Nagy Alexandra. (Bp., 1999)
    János evangéliuma. (Nyíregyháza, 1999)
    Döntő órák, nagy pillanatok. Találkozás a Végtelennel. (Bp., 2000)
    Kézfogás a magasból. Tanulmányok. 1–29. füzet. Sajtó alá rend. Nagy Alexandra. (Bp., 1999–2000)
    Akarsz-e meggyógyulni? Sajtó alá rend. Nagy Alexandra. (Bp., 2000)
    Jézussal a jövőbe. Sajtó alá rend. Nagy Alexandra. (Bp., 2000)
    A két középpont. Az Újszövetség középpontja a Miatyánk, az Ószövetség középpontja a Tízparancsolat. Sajtó alá rend. Nagy Alexandra. (Bp., 2000)
    Homo christianus. A krisztusi ember. (Bp., 2000)
    Újabb mai példázatok. Mai tanítvány imája a holnapért. Sajtó alá rend. Nagy Alexandra. (Bp., 2001)
    Töviseink és a Töviskoronás. Sajtó alá rend. Nagy Alexandra. (Bp., 2001)
    Könyvecske a böjtről. Összerendezte Nagy Alexandra. (Bp., 2001)
    Szeretet az új dimenzió. (Bp., 2002)
    Jöjj Szentlélek, Istenünk! Sajtó alá rend. Nagy Alexandra. (Bp., 2002)
    Érettem, helyettem és miattam. A Márk-passió. Sajtó alá rend. Nagy Alexandra. (Bp., 2002)
    Nagy kérdések, őszinte válaszok. Sajtó alá rend. Nagy Alexandra. (Bp., 2003)
    A szeretet szimfóniája. Sajtó alá rend. Nagy Alexandra. (Bp., 2003)
    Zarándokúton Jézussal. (Bp., 2004)
    Életünk Jézus tükrében. Az evangéliumok példabeszédei. (Bp., 2004)
    Amikor erősen fújt a lélek. Az apostolok cselekedetei magyarázata harminchét elmélkedésben. (Bp., 2005)
    Mélységeken át – az öröm titkáig. (Bp., 2005)
    Orvosság a fáradtságra. (Bp., 2005)
    Krisztus levele vagyok! (Bp., 2006)
    Hét miért. (Bp., 2006). 


    F. m.: szerk.: A fészek. Elbeszélések, mesék, színdarabok, bibliai történetek. Összeáll. (Bp., 1947)
    A maszlag. Színmű. (Az Újpest-Újvárosi Református Presbitérium kiadványai. 1. Bp., 1947)
    Karácsony. Elbeszélések, mesék, színdarabok, bibliai történetek. Összeáll. (Bp., 1948)
    Kossuth. Elbeszélések, mesék, színdarabok, bibliai történetek. Összeáll. (Bp., 1948)
    Petőfi. Elbeszélések, mesék, színdarabok, bibliai történetek. Összeáll. (Bp., 1948)
    Jókai. Elbeszélések, mesék, színdarabok, bibliai történetek. Összeáll. (Bp., 1948)
    Ahti vitéz. Elbeszélések, mesék, színdarabok, bibliai történetek. Összeáll. (Bp., 1948)
    „Legeltesd az én bárányaimat.” Gyermekmissziói munkások tankönyve. Szerk. Ecsedy Aladárral és I. Madarász Alajossal. (A Református Gyermekmissziói Szövetség kiadványa. 1948)
    Áldjad lelkem az Urat. Mai református költők antológiája. Böszörményi Ede és Kádár Ferenc versei. Szerk. Gy. E. (A Református Sajtóosztály kiadványa. Bp., 1978)
    Bognár Cecil: Mi és mások. Sajtó alá rend. Gy. E. (Szeged, 1992)
    Ravasz László: Emlékezéseim. Visszaemlékezések. Sajtó alá rend. Gy. E. (A Magyarországi Református Egyház Zsinati Iroda. Bp., 1992). 

    Irodalom

    Irod.: Radnóti Miklós: Gy. E.: Tavaszról akartam írni. (Nyugat, 1936)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
    Hegedűs Lóránt: Gy. E. krisztusi embersége. (Confessio, 1998)
    Németh Dávid: Önismeret – emberismeret – Ige-ismeret. Gy. E. pasztorálpszichológiája. (Confessio, 1998)
    Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. (Újpest, 1998)
    Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
    Mennydörgésnek rejtekében. Gy. E.-emlékkönyv. Szerk. Hubainé Muzsnai Márta. (A Pápai Református Teológiai Akadémia kiadványa. Pápa, 2005)
    Hirmann László: Híres újpestiek. (Bp., 2007).

     

    neten:

     

    Sz. Kiss Mária: „Az volt a feladatom, hogy boldoggá tegyem.” Beszélgetés dr. Gyökössy Endrénével. Family Magazin, 2011 http://family.hu/2014/01/az-volt-feladatom-hogy-boldogga-tegyem/

    Zsengellér József: Lelkipásztor és pszichológus. Gy. E. rövid életrajzi portréja. Embertárs, 2013 http://ujember.hu/wp-content/uploads/2015/05/02_Zsengeller_Jozsef.pdf

    Négyesi Adrienn: Gy. E. és a meditáció. Embertárs, 2013 http://ujember.hu/wp-content/uploads/2015/05/08_Negyesi_Adrienn.pdf

    Németh Dávid: Gy. E. pasztorálpszichológiája. református.hu http://www.reformatus.hu/lap/gyakorlatiteologia/bejegyzes/34/

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (12), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (11), biokémikus (36), biológus (177), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (66), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (107), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (97), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (896), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (167), kritikus (51), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (31), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (667), meteorológus (14), mezőgazda (116), mezőgazdasági mérnök (96), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (13), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu