Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    A tizedes meg a többiek
    Dobozy Imre
    Karády Katalin
    Kozma István emlékezete
    Kozma István

    Albert Flórián

    labdarúgó, edző, sportvezető


    Született: 1941. szeptember 15. Hercegszántó, Bács-Bodrog vármegye
    Meghalt: 2011. október 31. Budapest
    Temetés: 2011. november 6. Budapest
    Temetési hely: Óbuda

    Család

    Sz: Albert János géplakatos, Jelity Magdolna. Hatan voltak testvérek, de közülük csak a három fiú élte meg a felnőttkort. Édesapja, felesége halála után sok évvel, újra nősült. Második házasságából született leánya, Albert Flórián féltestvére: Albert Apollónia. Testvére: Albert János, ifj. és Albert Ferenc. A Flórián keresztnevet nagyapja után kapta. F: 1963–1999: Bársony (Bukovics) Irén (1942–1999) színésznő. Özvegy. Leánya: Albert Magdolna (1964–) kézilabdázó; fia: ifj. Albert Flórián (1967–) labdarúgó. 

    Iskola

    Általános iskoláit szülőfalujában és a budapesti Hernád utcában végezte, a budapesti Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1959), a TFTI-n edzői okl. (1974), a TF-en labdarúgó szakedzői okl. szerzett (1988). 

    Életút

    A Budapesti Kinizsi (1955–1956), ill. az FTC labdarúgója (1956–1974); középcsatár, középpályás. Nevelőedzője: Száger Mihály; edzői, az FTC-ben: Tátrai Sándor, Mészáros József, Lakat Károly, Kalocsay Géza, Csanádi Ferenc. Edzője az ifjúsági válogatottban: Hoffer József, az olimpiai válogatottban Volentik Béla, a felnőtt válogatottban Baróti Lajos és Illovszky Rudolf.

     

    Olimpiai 3. (1960); vb 5/8. (1962 és 1966); Eb 3. (1964), EB 4. (1972); ifjúsági Eb 3. (1959); BEK 5/8. (1965/66), VVK-győztes (1964/65), VVK 2. (1967/68), VVK 3/4. (1962/63); UEFA Kupa 3. (1971/72). Négyszeres magyar bajnok (1962/63, 1964, 1967, 1968) és háromszoros magyar gólkirály (1959/60: 27 gól, 1960/61: 21 gól, 1965: 27 gól); magyar kupagyőztes (1971/72); MNK 2. (1966). Világválogatott (1968: 1 gól, 1973), Európa-válogatott (1973), öregfiúk világválogatott (1984). 15-szörös ifjúsági válogatott (1957–1959: 10 gól), 11-szeres olimpiai válogatott (1959. nov. 22.–1960. szept. 9.: 14 gól), 75-szörös magyar válogatott (1959. jún. 28.–1974. máj. 29.: 31 gól). Az FTC-ben összesen 351 bajnoki (1958. nov. 2.–1974. márc. 17.: 256 gól), 23 kupamérkőzésen (1964–1972: 19 gól) és 56 nemzetközi kupamérkőzésen szerepelt (1960–1972: 33 gól). Összes mérkőzése az FTC-ben és a válogatottakban: 537 (254 gól). 

     

    A Magyar Távirati Iroda (MTI) Sportosztályának gyakornoka (Hoffer József mellett, 1959–1963). Az FTC labdarúgó-szakosztály szakmai elnökhelyettese (1974) technikai vezetője (1975–1978), az ifjúsági csapat edzője (1978, 1983–1984), utánpótlás szakágvezetője (1985–1987), szakosztály-igazgatója (1987–1990) a szakosztály alelnöke (1990-től), tb. elnöke (2001-től). Az FTC Rt. igazgatóságának tagja (2003-tól). A líbiai Al-Ahly Benghazi edzője (1978–1982 és 1985). 



    I. Albert Flórián mérkőzései a vb-ken:

    Chile:

    1962. máj. 31. Magyarország–Anglia 2:1 (1:0). Rancagua, 9000 néző. Vezette: Leo Horn (Hollandia). Csoportmérkőzés.

    Magyarország: Grosics – Mátrai, Mészöly, Sárosi – Solymosi, Sipos – Sándor, Rákosi, Albert, Tichy, Fenyvesi.

    Anglia: Springett – Armfield, Norman, Wilson – Moore, Flowers – Douglas, Greaves, Hitchens, Haynes, R. Charlton.

    Gól: Tichy (17. p.), Albert (73. p.), ill. Flowers (11-esből, 57. p.)

     

    1962. jún. 3. Magyarország–Bulgária 6:1 (4:0). Rancagua, 9000 néző. Vezette: Gardeazabal (Spanyolország). Csoportmérkőzés.

    Magyarország: Ilku – Mátrai, Mészöly, Sárosi – Solymosi, Sipos – Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi.

    Bulgária: Najdenov – Rakarov, Dimitrov, Kitov – D. Kosztov, Kovacsev, Szokolov, Velicskov, Aszparuhov, Kolev, Dermendzsiev.

    Gól: Albert (3: 1. p., 6. p., 53. p.), Tichy (2: 8. p., 70. p.), Solymosi (12. p.), ill. Szokolov (64. p.).

     

    Argentína ellen nem játszott.

     

    1962. jún. 10. Magyarország–Csehszlovákia 0:1 (0:1). Rancagua, 14 000 néző. Vezette: Latisev (Szovjetunió). Negyeddöntő.

    Magyarország: Grosics – Mátrai, Mészöly, Sárosi – Solymosi, Sipos – Sándor, Rákosi, Albert, Tichy, Fenyvesi.

    Csehszlovákia: Schrojf – Lála, Popluhár, L. Novák – Pluskal, Masopust – T. Pospíchal, Scherer, Kadraba, Kvasnák, J. Jelinek.

    Gól: Scherer (13. p.).

     

    Albert 3 mérkőzésen szerepelt, 4 góljával, hatodmagával, társgólkirály lett.

     

    Anglia:

    1966. júl. 13. Magyarország–Portugália 1:3 (0:1). Manchester, Old Trafford, 50 000 néző. Vezette: Callaghan (Wales). Csoportmérkőzés.

    Magyarország: Szentmihályi – Mátrai, Káposzta, Mészöly Sipos – Sóvári, Nagy István – Albert, Rákosi, Bene, Farkas.

    Portugália: Carvalho – Morais, Baptista, Vicente, Hilario – Graca, Coluna – Augusto, Eusébio, Torres, Simoes.

    Gól: Bene (60. p.), ill. Augusto (2: 3. p., 67. p.), Torres (90. p.).

     

    1966. júl. 15. Magyarország–Brazília 3:1 (1:1). Liverpool, Goodison Park, 51 300 néző. Vezette: Dagnall (Anglia). Csoportmérkőzés.

    Magyarország: Gelei – Mátrai, Káposzta, Mészöly Sipos – Szepesi, Mathesz – Albert, Rákosi, Bene, Farkas.

    Brazília: Gilmar – D. Santos, Bellini, Altair, P. Henrique – Gerson, Lima – Garrincha, Alcindo, Tostao, Jairzinho.

    Gól: Bene (3. p.), Farkas (65. p.), Mészöly (11-esből, 75. p.), ill. Tostao (14. p.).

     

    1966. júl. 20. Magyarország–Bulgária 3:1 (2:1). Manchester, Old Trafford, 30 000 néző. Vezette: Giocoechea (Argentína). Csoportmérkőzés.

    Magyarország: Gelei – Mátrai, Káposzta, Mészöly Sipos – Szepesi, Mathesz – Albert, Rákosi, Bene, Farkas.

    Bulgária: Szimeonov – Largov, Penev, Vucov, Gaganelov – Zecsev, Davidov – Aszparuhov, Kolev, Jakimov, Kotkov.

    Gól: Davidov (öngól, 42. p.), Mészöly (44. p.), Bene (55. p.), ill. Aszparuhov (15. p.).

     

    1966. júl. 23. Magyarország–Szovjetunió 1:2 (0:1). Sunderland, Roker Park, 25 000 néző. Vezette: Gardeazabal (Spanyolország). Negyeddöntő.

    Magyarország: Gelei – Káposzta, Mátrai, Sipos, Szepesi – Mészöly, Nagy István – Rákosi, Bene, Albert, Farkas.

    Szovjetunió: Jasin – Ponomarjov, Seszternyov, Voronyin, Danyilov– Szabó, Huszainov – Csiszlenko, Banyisevszkij, Malofejev, Pakujan.

    Gól: Bene (57. p.), ill. Csiszlenko (3. p.), Pakujan (47. p.).

     

    Albert valamennyi mérkőzésen szerepelt.

     

    II. Albert mérkőzései a Nemzetek Európa Kupája (=NEK) ill. az Európa-bajnokság (Eb) döntőjében:

     

    Nemzetek Európa Kupája, Spanyolország:

    1964. jún. 17. Magyarország–Spanyolország 1:2 (0:1, 1:1, 1:1). Madrid, Bernabeu-stadion, 75 000 néző. Vezette: Blaviert (Belgium). Elődöntő.

    Magyarország: Szentmihályi – Mátrai, Mészöly, Sárosi – Nagy István, Sipos – Bene, Komora, Albert, Tichy, Fenyvesi.

    Spanyolország: Iribar – Ruvilla, Olivella, Calleja – Zoco, Fusté – Amancio, Pereda, Marcelino, Suárez, Lapetra.

    Gól: Bene (85. p.), ill. Pereda (36. p.), Amancio (113. p.).

     

    1964. jún. 20. Magyarország–Dánia 3:1 (1:0, 1:1, 1:1). Barcelona, Nou Camp-stadion, 3000 néző. Vezette: Mellet (Svájc). A 3. helyért.

    Magyarország: Szentmihályi – Novák, Mészöly, Ihász – Solymosi, Sipos – Farkas, Varga Zoltán, Albert, Bene, Fenyvesi.

    Dánia: Nielsen – Wolmar, B. Larsen, Kaj Hansen – B. Hansen, E. Nielsen – Berthelsen, O. Sorensen, O. Madsen, Thorst, Danielsen.

    Gól: Bene (12. p.), Novák (2: 11-esből, 107. p., 110. p.).

     

     

    Európa-bajnokság, Belgium:

     

    1972. jún. 14. Magyarország–Szovjetunió 0:1 (0:0). Brüsszel, Heysel-stadion, 4000 néző. Vezette: Glöckner (NDK). Elődöntő.

    Magyarország: Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász Péter – Juhász István, Kocsis Lajos, Kű – Szőke, Bene, Zámbó. Csere: Albert (Kocsis Lajos helyett, 60. p.), Dunai II. (Bene helyett, 60. p.).

    Szovjetunió: Rudakov – Dzoudzasvili, Hurcilava, Kaplicsnij, Isztomin – Konykov, Troskin, Kolotov – Bajdacsnij, Banyisevszkij, Onyiscsenko. Csere: G. Nodija (Banyisevszkij helyett, 68. p.).

    Gól: Konykov (52. p.).

     

    1972. jún. 17. Magyarország–Belgium 1:2 (0:2). Liège, Rocourt-stadion, 8000 néző. Vezette: Boström (Svédország). A 3. helyért.

    Magyarország: Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász Péter – Juhász István, Albert, Kű – Kozma, Dunai II., Zámbó. Csere: Szűcs Lajos (Zámbó helyett, 46. p.).

    Belgium: Piot – Heylens, van den Daele, Thissen, Dolmans – J. Verheyen, Dockx, Polleunis – Semmeling, van Himst, Lambert.

    Gól: Kű (11-esből, 52. p.)

     

    III. Albert mérkőzései a római olimpián:

    Magyarország–India 2:1. 1960. aug. 26. Aquila. Csoportmérkőzés.

    Gól: Albert, Göröcs

     

    Magyarország–Peru 6:2. 1960. aug. 29. Nápoly. Csoportmérkőzés.

    Gól: Albert (2), Dunai (2), Rákosi, Göröcs.

     

    Magyarország–Franciaország 7:0. 1960. szept. 1. Róma. Csoportmérkőzés.

    Gól: Göröcs 3, Albert 2, Dunai 2.

     

    Magyarország–Dánia 0:2. 1960. szept. 6. Róma. Elődöntő.

     

    Magyarország–Olaszország 2:1. 1960. szept. 9. Róma. A 3. helyért.

    Gól: Orosz, Trebbi (öngól).

     

    Albert valamennyi mérkőzésen szerepet és 5 gólt szerzett. 



    Az 1958-tól 1972-ig tartó, úgynevezett „hosszú hatvanas évek” volt a magyar labdarúgósport történetének utolsó jelentős periódusa: a magyar válogatott 2. lett a müncheni (1972), 3. lett a római olimpián (1960), majd győzött a tokiói (1964) és a mexikói ötkarikás játékokon (1968); a spanyolországi Európa-bajnokságon a 3. (1964), a belgiumin a 4. helyen végzett (1972) és közben remekelt két világbajnokságon is: a legjobb nyolc között végzett Chilében (1962) és Angliában (1966). Az olimpiai bajnokságokat és a 2. helyet leszámítva valamennyi sikernek fő részese volt a korszak legismertebb, emblematikus alakja, az első és máig egyetlen Aranylabdás labdarúgónk, Albert Flórián, „a Császár”. 

     

    Hercegszántón, kétnyelvű (sokác [horvát] és magyar) településen született, a legkisebb gyermekként. Édesanyját két és fél évesen vesztette el, édesapja és édesanyja rokonai nevelték fel. Családja 1952-ben költözött Budapestre, apja az angyalföldi Szegkovács Ktsz-ben dolgozott, mint géplakatos. Először a Landler Jenő utca 26-ban, egy albérletben lakott a család. Három év után, 1955-ben lejárt az ideiglenes fővárosi tartózkodási engedélyük: Őrszentmiklósra költöztek. Miután újra visszaköltözhettek a fővárosba, édesapja munkahelyéből, a Gömb utcai pinceműhelyből kialakított lakásban telepedtek le. Már válogatott labdarúgóként költözött a ferencvárosi József Attila Lakótelepre, később családjával is ott lakott.

     

    Testvérei is futballoztak, egyik bátyja, Albert Ferenc a Bajai Bácska Posztóban, a Dunai (= Dujmov) testvérekkel játszott, majd felkerülve Budapestre, az FTC tartalékig vitte. A legendák szerint, bátyja, Füles Jóska nevű barátja vitte el egy FTC (= akkori nevén Budapesti Kinizsi) toborzóra, ahol a legendás nevelőedző, Száger György felfigyelt a kis növésű, vékonycsontú fiatalemberre. Bár már 1955-ben a Kinizsi kölyökcsapatában játszott, hivatalosan csak 1956. júl. 2-án igazolta le a klub (amelyet 1957-ben ismét FTC-nek hívtak). 1957-től szerepelt az ifjúsági válogatottban, első nemzetközi válogatott mérkőzéseit az 1958. évi luxemburgi UEFA-tornán (= nem hivatalos ifjúsági Európa-bajnokság) vívta. Itt érte első nagy kudarca is: csak a csoportgyőztesek jutottak tovább, az elődöntőbe. A sorsdöntő találkozón Magyarország az utolsó percben kapott góllal 2:1-re veszített Romániával szemben… Egy évvel később, 1959-ben viszont már meghatározó játékosa lett a 3. helyen végzett magyar ifjúsági válogatottnak.

     

    A Népstadionban mutatkozott be az FTC-ben: a DVTK ellen, a 3:1-es győzelmet szerzett csapat két gólját is az újonc Albert lőtte (1958. nov. 2.). Két gólja ellenére sem lett azonnal állandó ember, de első idényében már igazolta rendkívüli tehetségét (az 1958/59-es bajnokságban azonban az FTC csak a 7. helyen végzett, Albert 15 mérkőzésen 6 gólig jutott). A válogatottban 1959. jún. 28-án szerepelt először (Magyarország–Svédország 3:2, gólt nem, de két gólpasszt szerzett!). Az 1959-es év az igazi áttörés éve volt: az 1954-es vb-döntő „visszavágóján”, az NSZK ellen, a magyar válogatott 4:3-ra győzött, mindenekelőtt Albert legendás góljával: a második magyar gólnál a kapussal együtt öt német játékost is kicselezett. – Az 1960-as évben az olimpiai válogatott meghatározó játékosa lett, s ebben az évben játszott először brazilok ellen. A magyar olimpiai válogatott felkészülési mérkőzést játszott Rio állam bajnoka – akkor még nem volt brazil országos bajnokság –, a világhírű Fluminense ellen. A »Flu» kilenc európai országban turnézott, utolsó mérkőzésén találkozott a római olimpiára készülő magyar válogatottal, s egészen addig a meccsig csak egy vereséget szenvedett: az első európai mérkőzésen 3:0-ra kikaptak a vb 2. helyezett svéd válogatottól. Egészen addig a meccsig 13 győzelem és 1 döntetlen volt a mérlegük, 63:22-es gólarány mellett. Aztán Göröcs elrontotta a brazilok játékát, Titi találatával Magyarország győzött. A római olimpián már tizenhatos tornát rendeztek, ám ellentétben a világbajnokságokkal, itt csak a győztesek jutottak tovább – az elődöntőbe. Az olimpián Dániától, épp az elődöntőben, Magyarország vereséget szenvedett. A harmadik helyért ugyanakkor 2:1-re megverték a házigazda Olaszországot. A statisztikák szerint 11-szer szerepelt az olimpiai tizenegyben és 14 gólt szerzett – ráadásul úgy, hogy a gólrekordot hozó, Magyarország–Guinea 16:1-es mérkőzésen pályára sem lépett… Ebben az évben érte el bajnoki rekordját is: az FTC, a Népstadionban 7:0-ra kiütötte a Debrecent. Albert a hét találatból hatot szerzett.

     

    Az igazán nagy feladatok ezután következtek. Az 1962-es chilei világbajnokságon, Albert pontosan olyan gólt lőtt az angoloknak, mint néhány évvel korábban, a Népstadionban, az NSZK ellen: az egész angol védelmet többször is kicselezve szerezte meg a mérkőzés sorsát eldöntő találatot (2:1 lett a vége „az évszázad mérkőzése” óta magyar-fóbiában szenvedő Anglia ellen). Néhány nappal később Magyarország 6:1-re lépte le következő ellenfelét, Bulgáriát. A hat gólból a 25. válogatottságát ünneplő Albert hármat jegyzett. A csapat a negyeddöntőben 1:0-ra kikapott Csehszlovákiától, jóllehet a 28. percben Tichy szabadrúgásánál a labda túljutott a gólvonalon, a szovjet Latisev játékvezető erről azonban másképp vélekedett. Maradt az akkor csalódást okozó 5–8. hely és Albert vigaszdíja, a társgólkirályi elismerés.

     

    Négy évvel később, az angliai világbajnokságon, az egész torna legemlékezetesebb mérkőzésen, a magyar válogatott 3:1-re legyőzve elbúcsúztatta a címvédő Brazíliát. Jóllehet Albert ezúttal nem szerzett egy gólt sem, de valamennyi magyar találatnál erőteljesen közreműködött (két gólpasszt adott, ill. a harmadik gól előtt kiharcolt egy tizenegyest). Bulgária már szokásos kiejtése után (ezúttal 3:1-re győztünk ellenük) következett az újabb negyeddöntő, a Szovjetunió elleni. A magyar válogatott nem tudott túllépni az árnyékán: ezúttal 2:1-re maradt alul, s ismét csak az 5–8. helyen végzett. Talán csak az időzítés volt rossz? 1962-ben az 1966. évi világbajnokot, Angliát, 1966-ban az 1970. évi győztest, Brazíliát győztük le… Az angliai világbajnokság után, három hetet töltött Rio de Janeiróban, ahová másfél év múlva, 1968-ban is visszatérhetett. Brazília 1968-ban ünnepelte első világbajnoki címe tízéves jubileumát. Az ünnepségre négy magyar labdarúgót is meghívtak: a friss Aranylabdás Alberten kívül Szűcs Lajos, Novák Dezső és Farkas János is szerepet kapott a házigazdákkal megmérkőző világválogatottban! A Dánia elleni vb-selejtezőn (Dánia–Magyarország 3:2; 1969. jún. 15.), a mérkőzés 32. percében, a dán kapus rossz ütemben mentett Albert elől: a Császár súlyosan megsérült. Egyéves kihagyás után még négy szezont játszott, de mindenki tudta, hogy ez a sérülés gyakorlatilag pályafutása végét jelentette. 

    Emlékezet

    Hercegszántón született, élete első tíz évét töltötte ott, 1952-től Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, az Óbudai Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2013-ban). Még életében róla nevezték el az FTC Üllői úti Stadionját (2007. dec. 21-től 2013-ig; a stadion helyén épült fel a Groupama Aréna). A Groupama Aréna főbejárata előtt avatták fel egészalakos bronz szobrát (Kliegl Sándor szobrászművész alkotása, 2014. aug. 7-én). Nem ez volt azonban az első szobor, ami róla készült. Már az Albert Flórián Stadionban, a klubház előcsarnokában felállították bronz mellszobrát (Fekete Géza Dezső szobrászművész alkotása, 2007). A magyar válogatott 2011. nov. 11-én emlékmérkőzést játszott tiszteletére (Magyarország–Liechtenstein 5:0); az Albert Flórián-emlékmérkőzésen, a magyar válogatott tagjai közül senki sem játszott a 9-es mezben. Emlékét őrzi az Albert Flórián Utánpótlás- és Sportalapítvány, amely az FTC legtehetségesebb és legsikeresebb utánpótláskorú versenyzőit támogatja. Az alapítvány 2013-tól Albert-életműdíjat is adományoz a legeredményesebb ferencvárosi ifjúsági és nevelőedzőknek. Tiszteletére a Magyar Posta Zrt. bélyeg Albert Flórián-emlékívet adott ki (2012-ben). A Közép-Ferencvárosban, a Gyáli út egy részét Albert Flóriánról nevezték el (2013-ban). Hetvenötödik születésnapján, a Groupama Arénában működő Fradi Múzeumban, futballpályafutásának legfontosabb ereklyéit állították ki (2016–2017-ben; az Aranylabdát, az emlékkiállítástól függetlenül halála óta a múzeum őrzi). 

    Elismerés

    Az év labdarúgója (1966 és 1967), az év európai labdarúgója (Aranylabda, 1967) és az Aranylabda-szavazáson a 6. (1965) és az 5. (1966), az FTC örökös bajnoka (1974), az FTC Aranydiplomása (elsőként, 1984), a Halhatatlanok Klubjának tagja (1992-től), a Nemzet Sportolója (2004).

     

    Ferencvárosért Emlékérem (1999). Hercegszántó (2007), Budapest (2010), Budapest IX. kerülete (Ferencváros, 2011) és VII. kerülete (Erzsébetváros) díszpolgára (2012).

     

    A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994) és középkeresztje (2011). 

    Főbb művei

    F. m.: Rúgd a labdát! Hoffer Józseffel. (Sportról fiataloknak. Bp., 1970)
    Életem a Fradi. Titkok az Aranylabda árnyékából. (Bp., Ringier, 2007). 

    Irodalom

    Irod.: Lukács László–Szepesi György: Római riport. Ill. Szepes Béla. (Bp., Móra, 1961)
    Barcs Sándor: A magyar csapattal Chilében. (Bp., Sport, 1962)
    Szepesi György–Tabák Endre: Chiléből jelentjük. (Bp., Sport, 1962)
    Borbély Pál: Labdarúgó vb 1966. (Bp., Sport, 1966)
    L. Réti Anna: Miért vesztettünk? Beszélgetések a futballról. (Bp., Sport, 1981)
    Bocsák Miklós: A Császár és utána a sötétség. (Bp., Sport, 1984)
    Nagy Béla: „Aranylabdás” A. F. 254 felvétel A. F.-ról. (Fradisták fényképalbuma. 3–4. Bp., 1985)
    Nagy Béla: Aranylabdától az első aranydiplomáig. (Bp., 1988)
    Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
    Dénes Tamás: Az Aranylabda csillagai. (Stadion Könyvtár 1. Bp., Aréna, 1998)
    Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. (Bp., 2000; 5. kiad. 2016)
    Isten éltessen „Császár”! Albert-album 380 fekete–fehér és 160 színes fotóval.. Megjelent A. F. 60. születésnapja tiszteletére. Szerk. Nagy Béla. (Fradi futballmúzeum. 39. A Ferencvárosi Torna Club kiadványa. Bp., 2001)
    Dénes Tamás–Imre Mátyás: Aranylabdások. (Bp., Viktória Kiadó, 2005)
    Dénes Tamás–Hegyi Iván–Lakat T. Károly: Királyok, hercegek, grófok. 110 év magyar futball. (A Magyar Labdarúgó Szövetség kiadványa. Bp., 2011), Borsi-Kálmán Béla: Megközelítések. 2. Tanulmányok, esszék, beszélgetések. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., Lucidus, 2012), Dénes Tamás: A magyar labdarúgás története. IV. köt. Szocialista profizmus. 1967–1986. (Bp., Campus, 2014; 2. kiad. 2016), Császár 75. Képek és elfeledett történetek A. F. életéből. Szerk. Czégány Pál. (A Ferencvárosi Torna Club kiadványa. Bp., 2016). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (168), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu