Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    A tizedes meg a többiek
    Dobozy Imre
    Karády Katalin
    Kozma István emlékezete
    Kozma István

    Dobozy Imre

    író, forgatókönyvíró, szerkesztő

    Szabó Dobozy Imre 


    Született: 1917. október 30. Vál, Fejér vármegye
    Meghalt: 1982. szeptember 23. Budapest
    Temetés: 1982. szeptember 27. Budapest
    Temetési hely: Mező Imre út

    Család

    Sz: Dobozy Dániel, Kukucska Ilona. Apja katona volt, az összeomlás után, közelebbről nem ismert 19-es tevékenysége miatt két évre ítélték. Szabadulása után nem foglalkozott politikával, kitanulta a bognár mesterséget, és a Dreher-uradalomban helyezkedett el. Testvére: Dobozy László (1924–2015) testnevelő tanár, sportvezető, szakíró. F: Horváth Ilona (†1974). Fia: Dobozy Imre; leánya: Dobozy Zsuzsa újságíró. 

    Iskola

    A budapesti Márvány utcai kereskedelmi iskolában éretts. (1935), majd tanárképző főiskolán tanult tovább, tanulmányait nem fejezte be (1935–1937).

    Életút

    A Hitelbank könyvelője, majd részt vett a falukutató mozgalomban (1937–1942), a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1942–1944), átállt a szovjet csapatokhoz (1944). Az MKP tagja (1944-től), a Buda környéki járás párttitkára (1945–1947), a Szabad Föld (1947–1949), a Szabad Nép munkatársa (1949–1959), az Élet és Irodalom főszerkesztője (1961–1963). 



    A Magyar Írók Szövetsége főtitkára, ill. titkára (1959–1961), ismét főtitkára (1964–1975), elnöke (1975–1981). Az MSZMP KB tagja (1975. márc. 22.–1982. szept. 23.). 



    Pályafutását költőként kezdte, a Válasz, a Pesti Hírlap és az Új Idők közölte verseit. Az 1950-es években pártos szellemű írásaiban mutatta be a falu „szocialista átszervezésének” eseményeit. Sajátos műfajjal, a riportszociográfiával is kísérletezett, hogy a korabeli sematikus stílusnak megfelelően, egyszerű eszközökkel, minél közérthetőbb módon írjon a szocialista helytállás mindennapjairól. A Fegyverek beszéltek c. műve (1955) a II. világháború világát idézte, önéletrajzi elemekkel. Szélvihar c. drámája (1958) a forradalom őszén játszódott, s a tsz elleni „ellenforradalmi” támadást dolgozta fel. Tegnap (1959) címmel film is készült belőle, ez volt az első monumentális feldolgozása a kádári rendszer ideológiai alapvetésének. A történetet a Virrad (1960) c. filmmel folytatta, amely az 1956-os események hivatalos feldolgozása és a tanulságok levonása. A film drámai változata, a Holnap folytatjuk (1962) ugyanis már a szocializmusban a helyére és feladatára rátaláló értelmiségi és a régi harcok szellemét konok merevséggel őrző pártmunkás konfliktusát elevenítette fel. Írt még agrártörténeti tanulmányokat, útirajzot és politikai esszéket is.

     

    Legismertebb műve, A tizedes meg a többiek (1965) valójában egy sematikus partizántörténetnek indult. A film forgatókönyvét azonban Herskó Jánossal többször átdolgozta, míg végül egy újfajta háborús történet sikerült: Molnár Ferenc motoros futár úgy döntött, hogy befejezi a háborút. Napi parancsot hamisít, tanuló-kézigránátokba menti ezrede vagyonát, és megszökik. Mindent pontosan eltervezett, azonban természetesen semmi sem úgy sikerült, ahogy szerette volna. Kalandos események után, a történet hősei egy, a „senki földjén” álló kastélyba kerülnek, amely a front hullámzása következtében, hol német, hol orosz fennhatóság alá kerül, s megkezdődhet a játék a túlélésért. A partizántörténetből végül is egy modern kalandregény, egy különös háborús pikareszk született. A film, a kisregény, ill. a későbbi dráma történetei eltértek egymástól, más-más megoldással végződtek. Egy másik játék egy másik kastélyban. Valószínűleg nem véletlen, hogy a főhőst épp Molnár Ferencnek hívták… Sajátos módon a filmforgatókönyv (1965) előbb született meg, mint a regény (ez utóbbi, A tizedes címmel 1967-ben jelent meg először; csak a második kiadásnak a címe lett az a mi a film címe is; A tizedes meg a többiek, 1969-ben). A film az 1960-as évek egyik legnagyobb sikere volt, egy éven át állandóan műsoron volt a Szikra moziban (1965–1966-ban), utóbb beválasztották a legjobb magyar filmek közé (a Magyar Művészeti Akadémia által kiválasztott 53 magyar film közé, 2012-ben). A filmben elhangzó mondatok közül nem egy szállóigévé vált, amelyek közül a legismertebb: Die Russen sind schon in der Speisekammer!

    Emlékezet

    Válon (Fejér vármegye) született, másfél éves koráig élt ott, onnan Vértesdobozra (ma: Alcsútdoboz) költöztek, anyai nagyanyjához. Gyermek- és ifjúkorát Kismartonpusztán (ma: Martonvásár része) töltötte (1923–1945); első írása a Reménysugár c. lapban megjelent, Martonvásárról szóló falukutató tanulmánya volt (1935-ben). Gyerekkori lakóhelyei nagy többsége elpusztult, ez a gyerekkorából megmaradt hontalanságérzet egész életében elkísérte, ill. arra késztette, hogy járja az országot, egy település helyett az egészet tekintve otthonának, hazájának. Behívták frontszolgálatra, Érden, egy karhatalmi alakulatnál szolgált, 1944-től átállt a szovjet csapatokhoz, részt vett az ország „felszabadításában”. Katonai élményeit és emlékeit számos novellájában és kisregényében megörökítette.

     

    Iskoláit Budapesten végezte, a II. világháború után a fővárosban telepedett le, az Újlipótvárosban (Budapest XIII. kerület) élt és tevékenykedett; Budapesten hunyt el, a Mező Imre úti Temetőben (= Fiumei úti nemzeti sírkert) nyugszik. Temetésén Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője és Hubay Miklós, a Magyar Írószövetség elnöke búcsúztatta. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Lakóhelyét (Budapest XIII. kerület, Szent István park 15.) emléktáblával jelölték meg (születésének 70. évfordulóján, 1987-ben). 

    Elismerés

    Haza Szolgálatáért Érdemérem (1952), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1975), Szocialista Magyarországért Érdemérem (1977).

     

    József Attila-díj (1952 és 1954), Kossuth-díj (1959), SZOT-díj (1964). 

    Főbb művei

    F. m.: Június. Versek. Többekkel. (Bp., 1938)
    Két világháború. (Szabad Föld Téli Esték Könyvei. Bp., 1947)
    A parasztság küzdelmei a Horthy-rendszer alatt. (Oktatási füzetek. Falusi tanfolyam. Politikai ismeretek. 5. 1–2. kiad. Bp., 1947)
    A parasztság jelene és jövője. (Szabad Föld Téli Esték Könyvei Bp., 1948)
    A magyar demokrácia három éve. (A szabad művelődés kis könyvtára. 7. Bp., 1948)
    Műtrágyázás – jobb termés. (Az Országos Tervhivatal kiadványa. Bp., 1948) A feketeéri táblás. Elbeszélés. (A DÉFOSZ kiadványa. Bp., 1949)
    Új élet a reménypusztai „Új élet termelőcsoportban”. (Mezőgazdasági Kiskönyvtár. 5. Bp., 1950)
    „Azért a víz az úr”. Századvégi agrármozgalmak Magyarországon. (Bp., 1950)
    Túrkeve. Riport. 5 táblával. (Bp., Művelt Nép, 1951)
    Új vetés nő a Kunságon. Regény. (Bp., Művelt Nép, 1951)
    Az új Túrkeve. Riport. (Bp., Művelt Nép, 1952)
    A szent kút. Regény. Ill. Csohány Kálmán. (Bp., Művelt Nép, 1952)
    Tavaszi szél. Elbeszélések. (Békebizottságok Kiskönyvtára. Az Országos Béketanács kiadványa. Bp., 1952)
    Felhő és napsütés. Regény. (Bp., Művelt Nép, 1953; 2. kiad. 1958)
    Így harcolnak Dégen a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a jólétért. Riport. (Bp., Szikra, 1954)
    Pártmunka egy nyírségi termelőszövetkezetben. (Bp., 1954)
    Moszkvai utazás. Útirajz. (Bp., Szikra, 1955)
    A fegyverek beszéltek. Szerencsés Ferenc naplója. Regény. Ill. Kürthy Sándor. (Érdekes Könyvek. Bp., Szikra, 1955; cseh nyelven: Praha, 1957; szlovákul: Bratislava, 1959)
    Este az alvégen. Regény. (Bp., Szikra, 1956)
    Mindennapi történetek. Elbeszélések. Ill. Kürthy Sándor. (Bp., Szikra, 1956)
    A tapolcai vár. Tanulmányok. (Bp., Kossuth, 1957)
    Szélvihar. Dráma. A rendezői tanulmányt írta Kemény György, a díszleteket tervezte Blanár György. (Színjátszók Kiskönyvtára. 1. A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1958; cseh nyelven: Praha, 1959)
    Tegnap és ma. Regény és elbeszélések. Az utószót írta Horváth Zsigmond. Ill. Vincze Lajos. (Kincses Könyvek. Bp., Szépirodalmi, 1960)
    Hegyoldal. Regény. Ill. Keserű Ilona. (Bp., Szépirodalmi, 1961)
    Szélvihar. Dráma. (Diákkönyvtár. Mai magyar drámák. Bp., 1961; 2. kiad. 1963; 3. kiad. 1965)
    Holnap folytatjuk. Színmű. (Bp., Magvető, 1963; cseh nyelven: Praha, 1963; szlovákul: Bratislava, 1963)
    A tizedes meg a többiek. Filmforgatókönyv. Keleti Mártonnal. (Bp., MAFILM, 1965; A tizedes meg a többiek. Regény. Németül: Der Korporal. Ford. Harmath György. Berlin, 1971; 2. német kiad. 1979; szlovákul: Bratislava, 1975)
    Kedd, szerda, csütörtök. – A tizedes meg a többiek. Kisregények és elbeszélések. (Bp., Szépirodalmi, 1967; németül: Dienstag, Mittwoch, Donnerstag. Ford. Harmath György. Berlin, 1971; bolgárul: Plovdiv, 1972; oroszul: Moszkva, 1976; mongol nyelven: Ulánbátor, 1979; ukrán nyelven: Kijev, 1980)
    A tizedes meg a többiek. (A Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó Zsebkönyvtára. 2. kiad. Bp., 1969)
    Eljött a tavasz. Dráma. (Bp., Magvető, 1969 és Rivalda 68/69. Nyolc magyar színmű. Bp., Magvető, 1970; bolgárul: Szófia, 1979)
    A királylány zsámolya. Elbeszélések. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1974; németül: Die Jungen auf dem Felsplateau Ford. Harmath György. Berlin, 1981)
    Ősztől tavaszig. Három dráma: Szélvihar. – Holnap, folytatjuk. – Eljött a tavasz. (Bp., Szépirodalmi, 1974)
    A tizedes meg a többiek. Elbeszélések. (30 év. Bp., Szépirodalmi, 1975)
    Der dritte Tag. – A harmadik nap. Vál. elbeszélések. Német nyelven. Vál. Simonffy András, ford. Harmath György. (Berlin, 1979)
    Hatalom nélkül. Regény. (Bp., Szépirodalmi, 1979; 2. kiad. 1987; bolgárul: Szófia, 1982; oroszul: Moszkva, 1982; ukrán nyelven: Kijev, 1982; németül: Frontwechsel. Ford. Csongár Álmos. Berlin, 1983)
    Váratlan hangverseny. Vál. elbeszélések: A fegyverek beszéltek. – A királylány zsámolya. – Váratlan hangverseny. Vál., szerk. Tóth Gyula. (Bp., Zrínyi, 1987). 


    F. színművei:

     

    Szélvihar. (Bem.: Budapesti Jókai Színház, 1958. ápr. 4. és Szolnoki Szigligeti Színház, 1958. ápr. 4.; Békés megyei Jókai Színház, 1958. máj. 30.; Állami Déryné Színház, 1958. szept. 7.; Egri Gárdonyi Géza Színház, 1958. nov. 6.; Komáromi Jókai Színház, 1959. jan. 29.; Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1959. febr. 6.; Pécsi Nemzeti Színház, 1959. márc. 22.).

     

    Holnap folytatjuk. (Bem.: Budapest Nemzeti Színház, 1962. nov. 16.; Kecskeméti Katona József Színház, 1963. máj. 17.; Szolnoki Szigligeti Színház, 1963. szept. 27.; Komáromi Jókai Színház, 1963. okt. 8., Debreceni Csokonai Színház, 1963. nov. 7.; Békés megyei Jókai Színház, 1964. ápr. 3.; Szegedi Nemzeti Színház, 1964. máj. 16.).

     

    Eljött a tavasz. (Bem.: Budapesti Nemzeti Színház, 1968. okt. 25.).

     

    A tizedes meg a többiek. (bem.: Veszprémi Petőfi Színház, 1972. jan. 7 és 2005. okt. 28..; Vígszínház, 1985. márc. 23.; Pécsi Nemzeti Színház, 1998. okt. 2.; Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 2000. márc. 17.; Komáromi Jókai Színház, 2002. jan. 11.; Szegedi Nemzeti Színház, 2002. ápr. 26.; Békés megyei Jókai Színház, 2005. ápr. 15.; Újvidéki Színház, 2007. ápr. 24.; Miskolci Nemzeti Színház, 2008. jan. 18.)
    Győri Nemzeti Színház, 2010. nov. 20.; Magyar Színház, 2016. okt. 30.). 

    Irodalom

    Irod.: Tóth Dezső: Hegyoldal. (T. D.: Életünk – regényeink. Bp., 1963)
    Wéber Antal: Kedd, szerda, csütörtök. (Kortárs, 1967)
    Hermann István: A szélsőségek átlaggá alakulnak. (H. I.: Szent Iván éjjelén. Bp., 1969)
    Pomogáts Béla: D. I. drámái. (Tiszatáj, 1970)
    Kovács Sándor: A királylány zsámolya. (Jelenkor, 1975)
    Fenyő István: Figyelő szemmel. (Bp., 1976)
    Pomogáts Béla: A túlélés kalandjai. (P. B.: Regénytükör. Bp., 1977)
    Szabó B. István: Akkor a tettek beszélnek. (Új Írás, 1979)
    Zappe László: Hatalom nélkül. (Kritika, 1979)
    Fülöp László: Hatalom nélkül. (Alföld, 1979)
    Kovács Sándor: Hatalom nélkül. (Jelenkor, 1979)
    Dorogi Zsigmond: D. I. (D. Zs.: Válaszolni nehezebb. Bp., 1980)
    Lőrinczy Huba: Igazság és szolgálat dilemmái. (Életünk, 1981)
    Fábián Zoltán: Az első találkozóról – búcsúzóul. (Tiszatáj, 1982)
    Szekér Endre: D. I. (Forrás, 1982)
    Berkes Erzsébet: Kurucok és káderek. (B. E.: Pillanatképek. Bp., 1984)
    Veress Miklós: D. I. jelleme. (Élet és Irodalom, 1988. 19.). 


    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
    SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
    Halálhír. (Népszabadság, 1982. szept. 24.)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
    Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (168), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu