Adorján Bence
közgazdász, villamosmérnök, informatikus
Született: 1921. szeptember 14. Budapest
Meghalt: 1989. augusztus 12. Budapest
Iskola
Budapesten kereskedelmi iskolában éretts. (1939), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karán közgazdász okl. és doktori okl. szerzett (1946), a BME Villamosmérnöki Kar Gyengeáramú Szakán végzett (1959), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (tkp. az első magyar informatikai kandidátus!, 1976), doktora (1985). Okleveles könyvvizsgálói (1951) és felsőfokú népgazdasági tervezési képesítést is szerzett (1953).
Életút
A Magyar Petróleum Rt. adminisztrátora (1939–1941), a Hungária Vegyiművek munkatársa (1942–1948), az Országos Tervhivatal (OT) főelőadója (1948–1950), osztályvezetője (1950–1957). Az MTA KFKI Elektromos Főosztálya tud. munkatársa és főosztályvezető-helyettese (1957–1966), főosztályvezetője (1966–1968). Az Elektronikus Fejlesztő és Kísérleti Műszergyártó Vállalat üzemvezetője (1968–1969), a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) tudományos és műszaki-gazdasági tanácsadója (1969–1972), az SZKI igazgatóhelyettese (1972–1981), nyugdíjas tud. tanácsadója (1981–1989). A Perugiai Egyetem ösztöndíjasa (1942).
Beruházás-tervezéssel az ipari beruházások hatékonyságvizsgálatával foglalkozott. Tanulmányai befejezése után két nagy vegyipari vállalatnál dolgozott, közben Heller Farkasnál (1877–1955) védte meg doktori értekezését. A II. világháború után, mint fiatal közgazdász, részt vett az MKP Államgazdasági Osztálya által irányított közgazdasági tanulmányokban és az első népgazdasági tervek kidolgozásában (1948–1950), valamint részt vett a magyarországi könyvszakértői képzési és vizsgáztatási rendszer demokratizálásában; majd munkáját az OT-ban is folytatta. Jelentős szerepet játszott a Brüsszeli Világkiállítás magyar sikerében, a magyar pavilon tudományos kiállítási és bemutatórészlegének vezetője (már, mint az MTA KFKI Elektromos Főosztálya tudományos munkatársa, 1958-ban). Kezdeményezte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) irányítása alatt létrejött SZKI megalakulását, ahol új szervezési módszereket dolgozott ki a termelés koncentrálására, és ezzel összefüggésben, az OMFB megbízásából az I. Számítástechnikai Kutató Célprogram megalkotója (1976–1980 és 1980–1985). Különösen értékesek a számítógépesítés egyre növekvő hatását és a társadalomnak az egyre növekvő számítógép-függőségét elemző megállapításai. Az 1980-as években megjelent számítástechnikai művei a hazai informatikai irodalom nagyközönségnek szánt, igen nagy sajtóvisszhangot kiváltott, klasszikus dolgozatai. Írásai révén gyakran szerepelt napilapokban, hetilapokban és népszerű magazinokban.
Elismertség
Az MTA Jövőkutatási Bizottságának vezetője (1976–1981). A KGST Atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó bizottság nukleáris műszerszekciójának vezetője (1960–1967). A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület Ipargazdasági Szakosztálya és a METESZ Ipari Osztálya Oktatási Csoportjának tagja.
Elismerés
Munka Érdemrend (bronz, 1969; ezüst, 1979).
Szerkesztés
A Mérés és Automatika c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1973-tól).
Főbb művei
F. m.: A magyar vegyipar fejlődésének lehetőségei. Egy. doktori értek. (Bp., 1946)
A beruházások hatékonyságának kérdéséről. Sóky Dezsővel. (Az Országos Tervhivatal Tanulmányi Osztályának kiadványa. Bp., 1952)
A beruházási terv. (A népgazdaság tervezése. Bp., 1952)
Beruházási szervezetünk. – Beruházási szervezet a Szovjetunióban. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1953)
A termelés koncentrálásának új szervezési irányai. Monográfia. (Bp., 1968)
Jövedelmek és termelékenység. (Bp., 1972)
Számítástechnika tegnap, ma, holnap. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1977)
A számítástechnika várható fejlődéséről. (Prognosztika, 1977)
A számítástechnika jövőjéről. Szentgyörgyi Zsuzsával. (Magyar Tudomány, 1978)
A számítástechnika, mint a népgazdaság egészének fejlődését szolgáló új eszköz, illetve módszer prognosztizálásának néhány tapasztalata. (A III. Magyar Jövőkutatási Konferencia előadásai. 1978. okt. 3–5. Bp., 1979)
A számítástechnika fejlődésének előrejelzése. Szini Istvánnal. (Vállalatvezetés, vállalatszervezés, 1979)
A számítástechnikai prognóziskészítés tapasztalatairól és jövőjéről. Sipka J.-vel, Szentgyörgyi Zsuzsával. (Prognosztika, 1980)
Jövedelempolitika. (Bp., 1981)
A számítástechnika válaszúton. Monográfia. (Bp., 1982)
A tudományos-technikai forradalom okozta változások felgyorsulásának és állandósuló irányzatainak néhány következménye. (Közgazdasági Szemle, 1983)
Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről. Monográfia. (Bp., 1984)
Műszaki-gazdasági és társadalmi kölcsönhatások érvényesülése a számítástechnikában. Doktori értek. is. (Bp., 1985)
szerk.: Iparvállalatok tervmunkáinak alapjai. (Bp., 1951)
Terv- és üzemgazdaságtan. (A Számviteli Képesítő Bizottság kiadványa. Bp., 1951)
A népgazdaság tervezése. (Bp., 1952)
Jugyin, J. M.–Kaplan, V. M.: Az ipari beruházások kérdései, különös tekintettel a gépipari beruházásokra. Sajtó alá rend. (Bp., 1952)
Rovinszkij, Nyikolaj Nyikolajevics: A beruházások finanszírozásának szervezete-rendszere. Sajtó alá rend. Bácskai Tamással, Dános Imrével. (Bp., 1952)
szabadalma: Többutas koaxiális kapcsoló. Többekkel. (1965).
Irodalom
Irod.: Gergely István: A. B.: A termelés koncentrálásának új szervezési irányai. (Közgazdasági Szemle, 1968)
Rubóczky István: A. B.: Számítástechnika tegnap, ma, holnap. (Elektrotechnika, 1977)
Nováky Erzsébet: A. B.: Számítástechnika tegnap, ma, holnap. (Közgazdasági Szemle, 1978)
Kovács Géza: A. B.: A számítástechnika válaszúton. (Magyar Tudomány, 1983)
Nováky Erzsébet: A. B.: A számítástechnika válaszúton. (Közgazdasági Szemle, 1983)
Rubóczky István: A. B.: A számítástechnika válaszúton. (Gép, 1984)
A. B. (Heti VG, 1984. júl. 31.)
Laufer Judit: A. B.: Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről. (Magyar Tudomány, 1985)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. aug. 18.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
