Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Laczkó Dezső Ágoston

    geológus, muzeológus, piarista szerzetes, római katolikus pap

    Laczkó Ágoston 


    Született: 1860. július 22. Trencsén, Trencsén vármegye
    Meghalt: 1932. október 28. Veszprém
    Temetés: 1932. október 29. Veszprém
    Temetési hely: Alsóvárosi Temető

    Család

    Sz: Laczkó István szabó, Pullmann Mária (†1905). Testvére: Laczkó Zoltán. A keresztségben az Ágoston nevet kapta, rendi neve Dezső volt.

    Iskola

    Elemi iskoláit Trencsénben végezte, a kecskeméti piarista gimnáziumban éretts. (1877). Belépett a piarista rendbe (1877. aug. 27.), ünnepélyes fogadalmat tett (1881. dec. 23.), pappá szentelték (1885. júl. 18.). A nyitrai teológiai főiskolán tanult (1881–1885), a budapesti tudományegyetemen földrajz–természetrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1886). 

    Életút

    A piarista rend privigyei (Nyitra vármegye, 1883–1884), debreceni (1884–1886), kecskeméti (1886–1888), veszprémi gimnáziumának r. tanára (1888–1920), a veszprémi piarista gimnázium igazgatója (1912–1918). A Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár alapító igazgatója (1903–1932). C. tankerületi főigazgató (1925-től). 



    Őslénytani régészeti kutatásokkal foglalkozott. Lóczy Lajossal (1849–1920) részt vett a Balaton-felvidék és a Bakony geológiai feltárásában és leírásában (1895-től), nevéhez fűződik Veszprém és vidékének legteljesebb geológiai és morfológiai leírása. A magyarországi triászkori rétegekből elsőként gyűjtött gerinces állatmaradványokat, számos kihalt állat maradványait fedezte fel, több új kövületet neveztek el róla. Gyűjtéséből kiemelkedik az egyik legjelentősebb magyarországi ősmaradvány, a veszprémi Jeruzsálem-hegy triász időszaki márgájában felfedezett kavicsfogú álteknős (Placochelyps placodonta), amely az első volt ebből az ősállattípusból. Ságvári (Somogy vármegye) ásatásán az őslóval és a rénszarvassal együtt élő ősemberek nyomait is sikerült kimutatnia, fontos szerepet játszott az eplényi bauxit- és mangán-előfordulások feltárásában. Részt vett Déchy Mór (1851–1917) utolsó kaukázusi expedíciójában is (1902). Értékes régészeti eredményei még a vöröstói ún. prehisztorikus telepek feltárása és a balácapusztai római kastélymaradványok felfedezése (1904). 

    Emlékezet

    Trencsénben született, tanulmányait Privigyén és Kecskeméten végezte, tevékenysége Veszprémhez kötődik. Veszprémben hunyt el, az Alsóvárosi Temetőben, a piaristák kriptájában nyugodott, sírját később, a megyei kórház bővítése miatt áthelyezték a Vámosi úti Temetőbe.

     

    Szobra a róla elnevezett Laczkó Dezső Múzeum előtt látható (egészalakos, mészkő, Medgyessy Ferenc alkotása, felavatva: 1937. okt. 23.; az avatóbeszédet Ifj. Lóczy Lajos mondta). Nevéhez fűződik a Veszprém Megyei Múzeum (= Bakonyi Múzeum) megalapítása, és országos hírű közgyűjteménnyé fejlesztése (Lóczy Lajos ajánlására pályázta meg a múzeum igazgatói tisztét, a múzeum 1990. márc. 1-jén vette fel Laczkó Dezső nevét). Róla nevezték el a Veszprém határában lévő Laczkó Dezső-forrást (1935. aug. 25-én). A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum emlékére Laczkó Dezső Tudományos Díjat alapított (a múzeum tudományos munkában kitűnt munkatársai számára). 

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja (r.: 1927). A Bécsi Földtani Intézet (1899-től) és a Magyar Földrajzi Társaság l. tagja (1903-tól).

     

    Az Országos Régészeti Társaság, a Veszprémvármegyei Történelmi, Régészeti és Néprajzi Társulat, a Balatoni Szövetség és a Veszprémi Piarista Diákszövetség t. tagja. Az Országos Gyűjteményegyetem Tanácsa, a Műemlékek Országos Bizottsága kinevezett, a Magyarhoni Földtani Társulat alapító, a Kir. Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagja.

    A Magyar Turista Egyesület (MTE) Bakonyi Osztályának örökös díszelnöke. 

    Szerkesztés

    A Veszprémvármegyei Múzeum Évi Jelentései (1905-től), A kegyestanítórendiek vezetése alatt álló veszprémi római katolikus főgimnázium értesítője szerkesztője (1912–1918). 

    Főbb művei

    F. m.: Tengermedenczéink viszonya a kontinensekhez, tekintettel keletkezésökre és alapjokra. (A privigyei kegyesrendi gymnasium értesítője, 1884 és külön Privigye, 1884)
    A gerinczes állatok csontrendszerének fejlődése. (A debreczeni kegyesrendi algymnasium értesítője, 1885 és külön: Debrecen, 1885)
    Az afrikai bennszülöttekről. (Kecskeméti Lapok, 1887)
    A jégről. (Veszprémi Közlöny, 1891)
    Új adatok a Bakony felső triász és liász rétegeinek geológiai ismeretéhez. (Természettudományi Közlöny, 1898)
    Geológiai jegyzetek a Kaukázusból. (A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeum Egylet jelentése az 1906. évről. Veszprém, 1907; és Déchy Mór: Kaukázus. III. köt. Bp., 1907)
    A veszprémi Szentbenedekhegy története. (Veszprém, 1908)
    A földrengésről. (Veszprémi Hírlap, 1909. márc. 14.)
    Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása. Két geológiai térképpel és egy kettős szelvénytáblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909; és külön: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. köt. Bp., 1911; németül: Die geologischen Verhältnisse von Veszprém und seiner weiteren Umgebung. Bp., 1911)
    Az 1911. jún. 8-i földrengés Veszprémben. (Földtani Közlöny, 1912)
    Római telepnyomok és útirányok Veszprém megye déli részében. (A balácai ásatások eredményei. Veszprém, 1912)
    A Bakony. (Lasz Samu: Földrajzi olvasókönyv. Bp., 1912)
    Három előadás a bakonyi geológia köréből. Tartotta L. D. a veszprémi „Méhes társbirtokosság” kerthelyiségében. (Veszprém, 1914?)
    Lóczy Lajos haláláról. (Veszprémi Hírlap, 1920. máj.)
    Az első városi közkönyvtár. (Veszprémvármegye, 1926. márc. 7.)
    A szentgáli tűzköveshegyi barlangok. (Évi jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár 1927/28. évi fejlődéséről és év végi állapotáról. Veszprém, 1928)
    A legújabban talált bakonyi – eplényi – bauxit és mangán-érctelepekről s azok közgazdasági fontosságáról. (Budapesti Hírlap, 1928. dec. 22.)
    Őstörténeti adatok a Balaton környékéről. Székfoglaló értek. (A Szent István Akadémia Mennyiségtan és Természettudományi Osztályának felolvasásai. II. köt. 5. Bp., 1929)
    A pézsmapocok. (Veszprémvármegye, 1929)
    A ságvári diluviális lösztelep. (Archaeológiai Értesítő, 1930)
    A turistaság problémái. (Testnevelés, 1930 és Turisták Lapja, 1930). 

    Irodalom

    Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    L. D. (Földrajzi Közlemények, 1932)
    Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1932. okt. 29.)
    Szűcs Imre: L. D. emlékezete. (A Veszprémi Kegyestanítórendi Gimnázium 1932/33. évi értesítője. Veszprém, 1933)
    Faller Jenő: L. D. (Földtani Közlöny, 1937)
    Ifj. Lóczy Lajos: Emlékbeszéd L. D. r. tag felett. (A Szent István Akadémia emlékbeszédei. III. 2. Bp., 1938)
    Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Kanszky Márton: L. D. (Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Bp., 1942)
    Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
    Banner János: L. D. emlékezete. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1971)
    Cs. Dax Margit: L. D. életútja. (Múzeumi Diárium, 1990)
    Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
    Futó János: L. D. a Kaukázusban. (Múzeumi Diárium, 1992)
    Rainer Pál: L. D. múzeumigazgató és Horthy Miklós fővezér. (Múzeumi Diárium, 1993)
    Kópházi Ferencné: L. D. és Rhé Gyula irodalmi munkássága. (Múzeumi Diárium, 1994)
    A Magyar Piarista Rendtartomány történeti névtára. 1666–1997. – Catalogus religiosorum Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum. 1666–1997. Összeáll. Koltai András és Léh István. (Bp., 1998)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
    Cs. Dax Margit: A Veszprémvármegyei Múzeum megalakulása. (Magyar Múzeum, 1999)
    Kópházi Ferencné–Nagy István Zoltán: L. D. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Futó János: L. D. szerepe a Kaukázus kutatásában. (Földrajzi múzeumi tanulmányok, 2004)
    Rybár Olivér: A veszprémi kötődésű Cholnoky Jenő és L. D. (Földrajzi múzeumi tanulmányok, 2009)
    Emlékkötet L. D. születésének 150. évfordulójára. Szerk. Perémy Ágota. (A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kiadványa. Veszprém, 2011)
    Tóth Álmos: Százötven éve született L. D., a legendás pap-geológus. (Honismeret, 2011)
    Kákonyi Anna: A Laczkó Dezső Múzeum története. 1–2. (Veszprémi Szemle, 2016–2017).

     

    neten:

     

    http://www.vmmuzeum.hu/kiallitas/laczkodezso/ld_eletut.html

    http://vmmuzeum.hu/laczkodezso/ld_tartalom.php

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2017

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu