Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Galamb József és az első népautó

    Henry Ford magyar mérnöke

    Joe, az az ötletem támadt, hogy új kocsit tervezünk. A III. emeleten hátul egy külön szobába vigyen egy fekete iskolatáblát és a saját rajztábláját, majd azonnal hozzákezdünk egy új modell megtervezéséhez. Nem kell szólni róla senkinek.”

    (Galamb József visszaemlékezése, 1952)

     

     

    Galamb József Makón született, középiskoláit Szegeden végezte, ahol – különös véletlen – legkedvesebb tanára Csonka Ferenc vegyészmérnök, az első magyar autó tervezőjének, Csonka Jánosnak a testvére volt. A kiváló rajztehetségű fiatalember a budapesti felsőipari iskola elvégzése után rövid ideig a Diósgyőri Vasgyárban dolgozott, majd hosszabb németországi tanulmányútra ment, ahol több gépjárműgyártó cégnél működött. Németországban értesült arról, hogy az 1904. évi világkiállítást az Újvilágban, St. Louis-ban rendezik meg, s a programban szerepel (a nyári olimpiai játékok mellett!) egy autóexpó is. Hősünk 1903. október 6-án érkezett meg az Egyesült Államokba. Nem gondolta volna, hogy végleg ott marad.

     

     

    Henry Ford vállalata még nem volt gépjárműnagyüzem, sőt, valójában autókat sem gyártott még, csupán összeszerelésüket vállalta. Galamb József két évig még az akkori kicsiny Ford-vállalatnál is kisebb cégeknél működött, végül 1905. december 11-én alkalmazta a nagyratörő amerikai vállalkozó detroiti üzemében, mint tervezőmérnököt. A pályakezdő inzsellérnek első feladata egy kísérleti konstrukció hűtőrendszere és futóműve módosított változatának elkészítése volt.

     

     

    Henry Ford felfigyelt az új alkalmazott precíz rajzaira, szellemes mérnöki megoldásainak újszerűségére. Úgy vélte, itt az idő, hogy régi álmát, egy Ford-autót megvalósítson. A legenda szerint az amerikai gyáros az új modell tervezésekor csak arra figyelt, hogy a vállalkozás titokban maradjon: hetekre eltüntette, elzárta magyar munkatársát, aki éjt-nappallá téve dolgozott, megalkotva – többek között – a bolygóműves sebességváltót, amely kis méretével és könnyen kezelhetőségével a mai hidrodinamikus sebváltók elődjének tekinthető. Másik hősünk, a T-modell, 1908. október 1-jén érkezett meg az Egyesült Államokba, a detroiti Ford Motor Company üzemében. Senki sem gondolta volna, hogy végleg meghódítja a világot.

     

     

    „Szóljatok Joe-nak, Ő mindenhez ért, és mindent elintéz!“

    (Galamb József visszaemlékezése, 1952)

     

     

    Henry Ford úgy vélte, hogy az autó minden egyes „porcikája“ kockázati tényező, olyan négykerekűt terveztetett hát, amelyet minden úrvezető különösebb hozzáértés nélkül nemcsak elvezethet, de meg is javíthat. Korszakunkban ugyanis az autó luxuscikknek számított még, általában egyéni kívánságra, egyedi alkatrészekkel készítették, javításuk nehézkes és igen költséges volt.

     

     

    Galamb József viszont idővel elsajátította az autó minden egyes „porcikájának“ tervezési folyamatát. Az évek során feltalálta a kétsebességes váltót, a mechanikus kuplungot; a négyhengeres motort könnyebb acélötvözetből állította elő, valójában minden részproblémát megoldott az első szélvédőtől a fémkarosszériáig. Az igazi újítása azonban a munkaszervezésben történt: „találmánya“ a sorozatgyártás, a gépkocsiknak futószalagon történő gyártása volt. Már nem szakember szerelők építették az autókat, hanem apró részletekre bontott műveleteket kellett végrehajtani, amelyeket néhány órai betanítás után bárki elvégezhetett! A Henry Ford első gyárában (Highland Park, Michigan állam) felállított első összeszerelősor (1914. január 14-én) a modern tömegtermelés kezdetét jelentette.

     

     

    Galamb József autója, a T-modell volt az első klasszikus népautó. A gépkocsi mindössze 540 kilogrammot nyomot, egy négyhengeres, 2879 köbcentiméteres, vízhűtéses benzinmotor hajtotta. Az autó végsebessége akár a 70 kilométer/órát is elérte, ám a fogyasztása nem lehetett több 10 liter/100 kilométernél, és mindössze 825 dollárba került! Hősünk népszerű ember lett Detroitban, majd az egész Államokban; mindenki csak Joe-nak hívta, másik hősünk, az autó pedig „felvette“ a Tin Lizzy (Bádog Böske) nevet. Maga Galamb József, Henry Ford bizalmas embere sem gondolta volna, hogy az 1927 májusában, az utolsó példányával legördülő T-modell, végleg beírta nevét a közlekedéstörténetbe.

     

     

    „Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, feltéve, ha fekete kocsit rendelnek.“

    (Galamb József visszaemlékezése, 1952)

     

     

    Tin Lizzy „egyéves születésnapján“, azaz 1909-ben 10 000, száz éve, 1918-ban, már 500 000 T-modell autót adtak el; míg 1927-ig, az utolsó évig, összesen 15 millió példány közlekedett a népautóból.

     

    Tin Lizzy, a puritán, legendásan fekete (néha azért szürke) színű népautó megbízhatóságát mutatja, hogy 2000-ben, a világon még mindig 100 000 Lizzy volt üzemképes!

     

     

    Tin Lizzy, az évszázad autójának is megválasztott T-modell, forradalmasította a világ autógyártását, a korabeli szlogen szerint Henry Ford négykerékre ültette Amerikát!

     

     

    Henry Ford és Tin Lizzy nevét Amerikában mindenki ismeri, Galamb Józsefről azonban még Magyarországon sem hallottak.

     

     

    A Névpont legújabb írása ezért elsősorban az 1881. február 3-án született Galamb Józsefre (és a 110 éves T-modellre) emlékezett.

     

     

    Kék virág a magyar feltaláló Galamb József emlékének.

     

     

    Galamb Józsefről az alábbi linkeken olvashatnak:

     

    http://www.nevpont.hu/view/11935

    http://www.nevpont.hu/view/11936

     

    A kép forrása:

     

    http://www.g-choice.hu/UserFiles/Image/cikk_kepek/2013-6/GalambJozsef.jpg

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu