Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Süsü, a híres egyfejű

    Csontváry 2.

    A titokzatos múzsa

    Csontváry és Isadora Duncan

     

     

    1.

     

     

    Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és támogatásával – elsősorban a bécsi és a berlini Urania egyesületek mintájára – 1899-ben alakult meg. A magyar Uránia azonban nemsokára túlszárnyalta bécsi és berlini „névrokonai” színvonalát, s ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy Budapest egyik legforgalmasabb útján, a Rákóczi úton, a 21. szám alatt, a Rimanóczy-palotában megnyílt az Uránia Tudományos Színház. Az 576 ülőhelyből álló nézőteret és a hatalmas színpadot számos, színes „villanyos lámpa” világította meg, amelyek egészen különleges színárnyalatokkal rendkívüli élményt nyújtottak. A magyar Uránia ugyanis olyan népszerű tudományos ismeretterjesztő előadásokra invitált, amelyeken vetített képeket is bemutattak. Az első előadást Cholnoky Jenő földrajztudós tartotta itt „Küzdelem az éjszaki polusért” címmel (három felvonásban, három különböző északi-sarki expedíció viszontagságairól, tizenöt színes dekorációval, 1899. november 4-én). Nemsokára maga az MTA elnöke, báró Eötvös Loránd is vetített, a legnagyobb érdeklődést azonban Pekár Gyula Spanyolországról szóló izgalmas beszámolója váltotta ki, amelyet a népszerű író több mint kétszáz képpel, négy spanyol tánccal és tizenegy, bikaviadalról szóló „félelmetes”, vetített mozgóképpel illusztrált (1900. febr. 22-én). Pekár még Párizsban látta a Pathé testvérek bikaviadal-felvételeit, s úgy határozott, hogy az előadás számára megszerzi ezeket; Budapesten ez volt az első nagyobb mozgófénykép, mozgókép, amelyet vászonra vetítettek. A rendkívül sikeres – több mint százszor bemutatott! – előadás után Pekár Gyula lett az Uránia szellemi vezetője. Az ő javaslatára, az Urániához köthető az első magyar némafilm is, amelyet a Táncz című előadás keretén belül mutattak be, (1901. április 30-án).

     

    Csontváryról közismert természettudományos érdeklődése: a budapesti egyetemen – gyógyszerészi tanulmányok mellett – kémiai, élettani és földrajzi tárgyakat is hallgatott. Margó professzor előadásai gyakorolták rá a legnagyobb hatást: Margó Tivadar az összehasonlító anatómiát a darwinizmus alapjain oktatta. Lázár Béla művészettörténész már 1899-ben művészi állóképeket vetített az Urániában, majd ő lesz az első, aki értő kritikát ír Csontváry művészetéről. Csontváryt vélhetően Lázár Béla művészettörténész hívta meg az egyesületbe, s ezzel döntően befolyásolta a művész további sorsát.

     

    Csontváryról nem ismert, hogy mikor lett tagja az Urániának, magánleveleiből azonban kiderül, hogy rendszeresen látogatta az előadásokat. Későbbi nagy méretű képei elkészítése előtt kapcsolatba lépett néhány, az Urániában fellépett előadóval és fotográfussal. Különösen nagy hatást gyakoroltak Csontváryra a hatalmas vásznakra vetített, tánccal illusztrált spanyolországi mozgóképek, a norvég fjordokat bemutató állóképek és a szentföldi látomások.

     

     

    2.

     

    Duncan kisasszony egyes tánczait zene kíséri, melyben a hárfának jut a főszerep, előttük a Magyar Színház egy művésznője verseket szaval, Horatiusból elmélkedő ódát, majd játszi modern dalt, opera szövegrészeket, ókori pásztoridillt. Közbe-közbe karéneket is hallunk. A fiatal művésznő alakját, amint a színpadon megjelenik, szivárványos fény veszi körül, a háttér színfalai tavaszi tájat, majd később görög díszítésű termet ábrázolnak. Duncan kisasszony teljesen mezítláb tánczol, görög szabású lenge ruhában, tunikában és chlamysban [köpenyben].”

     

     

    Az Uránia Tudományos Színház különleges adottságai, akusztikája, befogadóképessége alkalmassá tette szokatlan produkciók bemutatására is. A nézőtéren 1500 lámpa világított, a hatást élőzenével, táncbetétekkel, diorámás élőképekkel és hangeffektusokkal fokozták. Pekár Gyula, szenzációs spanyolországi vetítettképes előadásai sikerén felbuzdulva, 1901-ben mozgóképeket kért Zsitkovszky Béla fotográfustól, az Uránia vetítőgépészétől. Mivel Pekár előadásain néhány spanyol tánc is látható volt, Zsitkovszky – aki már a millenniumi ünnepségek idején a kiállítás optikai felelőseként tevékenykedett – úgy döntött, hogy saját készítésű filmfelvevő gépével huszonnégy mozgóképet (kinematogramot) rögzít. Zsitkovszky az Uránia emeletén létrehozta az első magyarországi filmlaboratóriumot, a színház tetőteraszán pedig a kor legismertebb művészeivel: színészeivel és balerináival huszonnégy mozgóképet rögzített. Ezekből a mozgóképekből készült el a Táncz című előadás némafilmje is. A szereplők között feltűnt Márkus Emília, Csontváry rokona is: Márkus Irma, Márkus Emília testvére, Kostka Istvánnak, Csontváry unokaöccsének az édesanyja volt.

     

     

    Az Uránia Tudományos Színház különleges adottságai, akusztikája, befogadóképessége alkalmassá tette arra is, hogy fellépjen Isadora Duncan, a modern táncművészet megújítója, aki itt tartotta élete első önálló estjét (egy évvel az első magyarországi némafilm bemutatása után, 1902. április 19-én). A szokásoktól radikálisan eltérő, a zene felszabadító erejére koncentráló, szabad stílusban, a klasszikus felszerelés helyett könnyű leplekben, mezítláb, erotikus töltéssel előadott tánctörténetei elképesztő hatással voltak a jelenlévőkre. A temperamentumos magyar nézők minden este tombolva ünnepelték a szokatlan produkciót, amelyet Isadora még azzal is kiegészített, hogy előadása végén, nem ritkán, Magyarországon népszerű operettek zenéjére táncötleteket rögtönzött. A főváros a huszonéves művésznő lába előtt hevert, a diákok kifogták a lovakat hintójából. Duncan kisasszonyt, a heves sikerre való tekintettel további huszonnyolc előadásra kérték fel, a fiatal hölgy körbetáncolta az országot: fellépett Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Aradon és Temesvárott. A legendák szerint Isadora Duncant rövidesen gyengéd szálak fűzték Beregi Oszkárhoz, a népszerű hősszerelmeshez. A nézők között továbbá feltűnt egy idősödő festőművész, akit lenyűgözött a fiatal táncosnő produkciója.

     

    Csontváry és Isadora Duncan. Valójában sohasem találkoztak…

     

    3.

     

     

    Az Uránia Tudományos Színház formabontó előadásaihoz több Csontváry festmény is kötődik. Csontváry képzeletben – de a valóságban is – elindult Isadora nyomában Európában és a Közel-Keleten, hogy különös festményein megörökítse az örök szerelem és a beteljesületlen vágy csodálatos képeit. Csontváry közel tíz éven át, ismeretlenül, festette Isadorát, az elérhetetlen Nő alakját látomásos, álomszerű művein. A valóságos helyszíneken játszódó képzelt kép-történetek témái a misztikum, az egzotikum, a születés-halál az erotika és mindenekelőtt, a tánc voltak.

     

    A liliomos hölgy (1902) című képén, az ártatlanság liliomát kezében tartó nő a különleges peplosz (azaz ujjatlan női ruha) öltözet alapján, egyértelműen azonosítható Isadora Duncannel. A táncosnő fellépő ruháit a tanagra szobrok (azaz finoman festett, kecses agyagszobrok) mintájára készítette el, ilyen, általában kék színű lepelben lépett fel Budapesten is. Az Isadoráról fennmaradt egyetlen mozgóképfelvételen is egy ehhez nagyon hasonló ruhában táncol a párizsi füvészkert öreg cédrusfája (!) körül.

     

    A Szerelmesek találkozása (1902) című művén a kék peploszban szereplő Isadora egy vörös köpenyes, kopaszodó férfi társaságában látható. A szintén profilból ábrázolt férfi a művész, Csontváry önarcképe, amint egy csodálatos éjjelen szerelmére rátalál. Állnak és várnak a pillanatra, ami talán most kezdődik el. A kép közepén látható pókháló időtlensége kíséri a megállított pillanatot. A keskeny sétautat három fa kíséri: a rügyfakadás, a virágzás és az érett gyümölcs szimbólumrendszere. A képen a művész álma jelenik meg, egy beteljesületlen szerelemről, amelyet az örökkévalóságnak festett meg.

     

    Az újonnan előkerült Színpadon (1903) című festmény szintén Isadorához köthető. A különleges kompozíciós szerkesztésű képen az erős érzelmeket eltáncoló, háttal álló nőalak, szintén peplosz típusú ruhát visel. Isadora az Uránia színpadán áll, ahol egy másik szerelmi jelenet zajlik. A szerelmi álom összetört, helyette maradt a színpadi valóság, a táncosnő szembesül szerelme elvesztésével – ez a fájdalom tragikus felhangot ad a műnek.

     

    A Zarándoklás a cédrushoz (1907) az egyik leghíresebb Csontváry alkotás. A festmény fő motívuma a tánc, a táncoló alakok egyforma, fehér, peploszhoz hasonló ruhát viselnek, mozdulataik egymásból adódnak, egymás folytatásai. A táncosok valószínűleg Isadora Duncan táncának fázismozdulatait ábrázolják mozgóképek vagy fotókockák alapján. Csontváry két cédrusképet festett, míg a Zarándoklás a cédrushoz képen mozgásfázisokban jelenik meg Isadora alakja, A magányos cédrusban (1907) – amit a művész szimbolikus önarcképének is tartanak – az ágait lengető cédrusfa mozgással teli, dinamikus, hajlékony alak. A finom és kecses ágak karokként integetnek, szinte megmozdulnak a vékony „végtagok”, melyek egyedi „tánca” utalhat Isadora kötöttségektől mentes táncára és annak természetes mozdulataira.

     

     

    4.

     

     

    A magyar művészettörténet egyik legrejtélyesebb alkotója volt Csontváry Kosztka Tivadar. Egy különös „elhívásélmény” hatására, nagyon későn, minden rajziskolai előtanulmányok nélkül kezdett el festeni, szokatlan képei pedig tág értelmezési lehetőséget adnak munkásságának. Művei azért is nehezen fejthetőek meg, mert magában hordozzák a művész belső lelki életét, egyéni szimbólumokból felépített sajátos képrendszerét, amelyhez ismerni kell életútját, gondolkodásmódját, írásait.

     

    A magyar művészettörténet egyik legrejtélyesebb alkotójáról, Csontváry Kosztka Tivadarról nem régen derült ki, hogy rendszeresen részt vett az Uránia Tudományos Színház népszerű, vetített- és mozgóképes előadásain, s az ott szerzett élmények döntően befolyásolták alkotásait. Művei megértéséhez közelebb jutunk, ha elemezzük az Uránia műsorát, s az ott vetített képeket összehasonlítjuk nagyméretű festményeivel.

     

    A magyar művészettörténet egyik legrejtélyesebb alkotója, Csontváry Kosztka Tivadar, akinek két kulcsfontosságú motívuma a cédrus és a tánc. A Csontváry képein megjelenő motívumok vélhetően Isadora Duncan, a csodálatos amerikai táncosnő, Csontváry titkos és ismeretlen múzsája művészetének hatását jelzik.

     

     

    A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írása, Végvári Zsófia kutatásai alapján, Csontváryra és Isadora Duncanre emlékezett.

     

    Kék virág Csontváry Kosztka Tivadar és Isadora Duncan emlékének.

     

    A Névponton az alábbi linkeken olvashatnak Csontváryról:

     

    http://www.nevpont.hu/view/11972

    http://www.nevpont.hu/view/11975

    http://www.nevpont.hu/view/11976

     

    A képen a Szerelmesek találkozása című festménye látható, a képforrása: https://noklapja.nlcafe.hu/mozaik/2018/06/20/7-alkotas-a-magyar-festeszet-kiemelkedo-alakjatol-csontvary-kosztka-tivadartol

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Esszé

    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu