Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bajor Gizi
    Gozsdu Elek
    Latinovits Zoltán, borsodi és katymári
    Latinovits Zoltán emlékezete
    Supka Géza

    Keresztes-Fischer Ferenc, 1929-től vitéz

    politikus, jogász

    1930-ig Fischer Ferenc 


    Született: 1881. február 18. Pécs
    Meghalt: 1948. március 3. Vöcklabruck, Ausztria

    Család

    Nagyszülei: Fischer Lajos (1823–1908) körjegyző, Ambrus Terézia; Krasznay Mihály, Keresztes Mária. Sz: Fischer Ferenc (1852–1940. szept. 6. Budapest. Temetés: 1940. szept. 9. Pécs) jogász, ügyvéd, krasznai Krasznay Margit (†1945. szept. 13. Budapest. Temetés: 1945. szept. 17. Kerepesi út). Testvére: Keresztes-Fischer Lajos (1884–1948) honvéd tábornok, Keresztes-Fischer Miklós és Balogh Istvánné Fischer Irma. Vitézzé avatásuk után a család férfitagjai felvették anyai nagyanyjuk nevét (1930. febr. 7-én). F: 1. 1906-tól granasztói Rihmer Margit (1879–1961), granasztói Rihmer Elek (1842–1901) és Adler Albertina leánya. Elvált. Első felesége Granasztói (1946-ig Rihmer) Pál építész, író nagynénje volt. 2. Kovách Anna. Fia: Keresztes-Fischer Ferenc, ifj. és Keresztes-Fischer Béla.

    Iskola

    A ciszterci rend pécsi főgimnáziumában éretts. (1899), a pécsi püspöki jogi akadémia elvégzése után a budapesti tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1907).

    Életút

    Pécsett ügyvédi irodát nyitott, egyúttal a Pécsi Takarékpénztár Rt. jogtanácsosa (1907–1914), az I. vh. alatt a 69. közös gyalogezred tartalékos tisztjeként frontszolgálatot teljesített (1914–1918), az összeomlás után visszatért Pécsre. A város szerb megszállása alatt nemzeti mozgalmat szervezett a Lindner Béla vezette bábköztársaság ellen, amiért két hónapra bebörtönözték, majd a szerbek Valjevóba internálták (1918). A terület magyar kézre kerülése után Pécs város és Baranya vm. (1921. okt.–1931. aug.), egyúttal Somogy vm. főispánja (1926. jan.–1931. aug.). A Károlyi- és a Gömbös- (1931. aug. 24.–1935. márc. 4.), az Imrédy-, a Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormány belügyminisztere (1938. máj. 14.–1944. márc. 22.). Teleki Pál öngyilkossága után (1941. ápr. 3.) és Bárdossy László lemondását követően ideiglenesen Magyarország miniszterelnöke (1942. márc. 7–márc. 9.). Két minisztersége között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) külső szakértője (1935), a Pénzintézeti Központ elnöke (1936. jan.–1938. máj.). Kormánypárti országgyűlési képviselő (Rétság, 1932–1935; Kaposvár, 1939–1944), ill. a Felsőház tagja (1936–1939).



    Hosszú belügyminisztersége alatt fő feladatának tekintette, hogy a szélsőséges politikai mozgalmakat távol tartsa az ország irányításától. A biatorbágyi merénylet után bevezette az elsősorban kommunistákat sújtó, de a szélsőjobboldal akcióinak is gátat szabó statáriumot (1931. szept. 19.). Gr. Bethlen István politikai híveként több évig sikerült ellensúlyozni Gömbös Gyulát, a miniszterelnök megerősödése után azonban távoznia kellett posztjáról (1935. márc. 4.). Második minisztersége idején megpróbált fellépni a túlzott német orientáció ellen, Szálasi Ferenc újjászervezett pártját (1938. febr. 21.) és a hungarista mozgalmat is betiltotta (1939. febr. 24.); a „nemzetvezetőt“ börtönbe záratta (1938. júl. 6.), egyúttal a közigazgatási alkalmazottaknak megtiltotta, hogy szélsőséges társadalmi szervezetek tagjai legyenek. Gr. Teleki Pál mellett az első volt, aki tiltakozott Imrédy Béla tervezett diktatórikus lépései ellen (1938. okt.). Minisztériuma szervezte meg a Lengyelországból menekültek – köztük több tízezer zsidó – ellátását és továbbutazását (1939 őszétől), ugyanakkor az ő minisztersége idején történt a kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás is, ami a magyarországi holokauszt első tömeges atrocitása volt (több mint 23 000, zömében Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg Friedrich Jeckeln SS Obergruppenführer emberei, 1941. aug. 27–28-án). A minisztertanácsi ülésen Werth Henrik javaslatára Bartha Károly honvédelmi minister terjesztette elő ezt a javaslatot, amelyet egyedül Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ellenzett (1941. júl. 1-jén). A terv az volt, hogy a Szovjetunió elleni német támadás gyors előrehaladása idején megszállt német területeken katonai közigazgatást vezessenek be (utóbb ezt felváltotta volna a magyar polgári közigazgatás) s ide telepítenék ki a magyarországi tartózkodó, tisztázatlan állampolgárságú zsidó állampolgárokat. A kitelepítés azonban az állampolgárságukat igazolni nem tudó zsidók erőszakos összegyűjtésével és kitoloncolásával járt, amely végül a deportált zsidók tömeges likvidálását jelentette. Német követelésre Magyarország leállította a deportálásokat (1941. aug. 12-én; az akkorra már gettókba zárt zsidókat azonban a németek nem akarták élelmezni, Magyarország viszont nem volt hajlandó visszafogadni az áttoloncoltakat).

    Keresztes-Fischer Ferenc volt az egyetlen, aki ellenezte nagyszámú embertömeg áttelepítését, ám erőszakos eseményeket nem tudta megállítani. 1943 aug.-ától Horthy Miklós kormányzó legszűkebb köréhez, a világháborúból való kiugrást és az angolszász hatalmakkal való kapcsolatok felvételét előkészítő ún. titkos kamarillához tartozott. A Gestapo a német megszállás napján letartóztatta (1944. márc. 19.) és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolta, ahonnan a magyar kormány többszöri tiltakozása ellenére sem engedték szabadon. A háború végén az amerikai csapatok szabadították fel (már a flossenbürgi koncentrációs táborból, 1945. ápr. 30.). Nem tért vissza Magyarországra, a táborban szerzett betegsége és a megpróbáltatások következtében vesztette életét.

    Emlékezet

    Pécsett született, római katolikus értelmiségi családban. Jogi, majd politikusi pályafutása is Pécsett kezdődött: Baranya vm. (egyúttal Somogy vm.) főispánja volt. 1931-től Budapesten élt és tevékenykedett, Horthy Miklós kormányzó legközelebbi munkatársa volt. Náciellenes felfogása miatt a Gestapo a mauthauseni koncentrációs táborba deportálta, a világháború után a magyar kormány mégis háborús bűnösként tartotta nyilván, az osztrák hatóságok azonban megtagadták az akkor már súlyosan beteg ember kiadatását.

    Gyászjelentése szerint az alsó-ausztriai Vöcklabruckban hunyt el, maradványait a városi temetőben helyezték el. Hamvait hazahozták és Pécsett ünnepélyesen újratemették (1999. okt. 9-én). A Pécsi Központi Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).

    Granasztói Pál részben kiadatlan naplói és önéletrajzi regényeiben többször megemlíti a Keresztes-Fischer család tagjait. Keresztes-Fischer Ferenc egykori pécsi ciszterci diák emlékére unokája Szigethy Attiláné Keresztes-Fischer Edith és férje, Szigethy Attila Keresztes-Fischer Ferenc Történelmi Díjat és Segítő Alapot létesített (1999. márc. 19-én). A díj egyharmada történelmi díj, amelyet – szakmai elbrálás után – az a ciszterci diák kaphatja, aki egy írásos pályamunkát készít a 20. század egy kimagasló magyar személyiségéről. A díj kétharmada segítő alap, amelyet egy arra rászoruló kiváló diák nyerhet el.

    Irodalom

    Irod.: Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. (Pécs, 1922)
    Pécsi fejek. Szerk. Klamár Gyula és Zsadányi Oszkár. (Pécs, 1928)
    Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929; 2. kiad. 1935)
    Baranya vármegye Trianon után tíz évvel. Szerk. Matolay Károly és Zsadányi Oszkár. (Pécs, 1930)
    Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Magyar politikai és közigazgatási compass. 1919–1939. (Bp., 1939)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    „Nem tintával, hanem vérrel írt levél.“ Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943. dec. 27-i levele K.-F. F. belügyminiszterhez. Közzéteszi Tilkovszky Lóránt. (Békési Élet, 1985)
    Botos János: Fejezetek a belügyminisztérium történetéből. 1848–1938. Szemere Bertalantól K.-F. F.-ig. (Bp., 1994)
    Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Szerk. Pritz Pál. (Bp., 1994)
    Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997)
    Haas György: Hazatérés, fél évszázad után. (Hitel, 1999)
    Csicsery-Rónay István: Egy mintakép: K.-F. F. (Magyar Nemzet, 2000. febr. 19.)
    Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
    Tőkéczki László: Történelmi arcképek. II. köt. Magyar politikusportrék a két világháború között. (Bp., 2013).

     

    neten:

     

     

    https://napitortenelmiforras.blog.hu/2015/09/09/versenges_egy_ex-belugyminiszter_tamogatasaert

    Megjegyzések

    Wikipédia téves halálozási hely: Bécs!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (32), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egészségpolitikus (10), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (68), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (931), irodalomtörténész (271), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (178), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (207), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (83), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu