Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Lőrincz Ferenc

    orvos, mikrobiológus, parazitológus


    Született: 1898. október 15. Bálványosváralja, Szolnok-Doboka vármegye
    Meghalt: 1986. május 15. Budapest
    Temetés: 1986. június 2. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Iskola

    A kolozsvári református kollégiumban éretts. (1916), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1924), törvényszéki orvosi (1926), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1934), a parazitológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért), doktora (1956).

    Életút

    A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézete gyakornoka (1922–1924), a Kórbonctani Intézet egy. tanársegéde (1924–1926), a szegedi Honvéd- és Közrendészeti Kórház Kórbonctani Osztálya és Belgyógyászati Osztálya alorvosa (1926–1928). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Kórszövettani és Parazitológiai Osztálya alapító osztályvezető adjunktusa (1928–1942), az OKI igazgatója (1942. dec. 30.–1946); közben a londoni School of Hygiene and Tropical Medicine Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutatója (1930–1931), majd a Népszövetség küldöttjeként hosszabb időn át Olaszországban és Albániában tartózkodott (1936). Az Országos Kémiai Intézet tud. tanácsadója (1946–1947), kísérletügyi főigazgatója (1947–1948), a Mikrobiológiai és Húsipari Osztály vezetője (1948–1950). Az Országos Mezőgazdasági Ipari Kísérleti Intézet (OMIKI), ill. a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézet (KOHIKI) Húsipari Osztályának vezetője (1950–1959), az Országos Húsipari Kutató Intézet (OHKI) igazgatója (1959–1969). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1934–1936), a szegedi Ferenc József, ill. Horthy Miklós Tudományegyetem Közegészségtani-kórtani Tanszéke ny. rk. tanára (1936–1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Közegészségtani-kórtani Tanszéke ny. r. tanára (1940. okt. 19.–1944) a Tanszék vezetője és az Orvostudományi Kar dékánhelyettese (1940–1942).



    A magyarországi humán parazitológiai, élelmiszer- és húsipari biokémiai kutatások megteremtője és irányítója. Alapvetően új eredményeket ért el az emberben előforduló bélparaziták és egyéb protozoonok vizsgálata és kimutatása terén. Különböző analitikai módszereket és tartósítóipari eljárásokat dolgozott ki hús, fehérjekészítmények és egyéb állati termékek felhasználására. A maláriakutatás nemzetközileg is elismert szakértője volt.

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004). Emlékére a Magyar Parazitológusok Társasága Lőrincz Ferenc-emlékérmet, alapított.

    Elismertség

    Az Országos Közegészségügyi Tanács (OKT) r. tagja. A Magyar Higiénikusok Társasága alapító tagja (1932), a Magyar Parazitológusok Társasága alapító elnökségi tagja (1964-től), elnöke (1967–1972), t. elnöke (1972-től).

     

    A Népszövetség Egészségügyi Szervezete Malária Bizottságában Magyarország nemzeti képviselője (1938–1944). Az Olasz Állatorvosok Társasága t. tagja (1965-től).

    Elismerés

    Balassa János-díj (1935), Mészáros Károly-díj (1939), ‘Sigmond Elek-emlékérem (1965), a Magyar Parazitológusok Társasága Emlékplakettje (elsőként, 1974).

     

    A SZOTE tb. doktora (1980).

    Szerkesztés

    A Népegészségügy c. folyóirat szerkesztője (1933–1936), a Húsipar c. folyóirat alapító szerkesztője. A Parasitologia Hungarica c. folyóirat alapító szerkesztője, majd a szerkesztőbizottság elnöke (1968–1986).

    Főbb művei

    F. m.: Adatok a szem központi vivőerének elzáródásához. (Rigler-emlékkönyv. Bp., 1926)
    Hymenolepis nana esetek Magyarországon. (Orvosi Hetilap, 1929. 1.)
    Hymenolepis nana – H. fraterna – előfordulása Magyarországon. (Orvosi Hetilap, 1929. 15.)
    A fibroadenoma mammae rosszindulatú, sarcomás átalakulásáról. (Orvosi Hetilap, 1930. 8.)
    Az emberben található bélféreg és féregpeték gyakorisága hazánkban. (Orvosi Hetilap, 1930. 10.)
    A himlőellenes védőoltás szövődményeiről, különös tekintettel az enkephalitisre. Baló Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1930. 41.)
    A giardiasisról – lambliasisról – általában. (Gyógyászat, 1931)
    Az echinococcus gyakorisága Magyarországon. (Állatorvosi Lapok, 1931)
    Az echinococcus-kérdés mai állása parasitológiai szempontból. (Magyar Orvosi Archívum, 1932)
    Beitrag zur Echinokokkenkrankheit in Ungarn. Bodrogi Györggyel és Burghoffer Gézával. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1932)
    Phlebotomus csípése által okozott különös dermatosisról. Szentkirályi Zsigmonddal. (Orvosi Hetilap, 1932. 30.)
    Adatok az emberi echinococcus gyakoriságáról, Magyarországon. Bodrogi Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1932. 32.)
    Phlebotomus macedonicus előfordulása Magyarországon. Adatok az európai Phlebotomus-fajok meghatározásához. Szentkirályi Zsigmonddal. (Állattani Közlemények, 1933)
    Entamoebiasis a mérsékelt égöv alatt. Galgóczy Jenővel. (Orvosi Hetilap, 1933. 5.)
    A Magyarországon, emberben előforduló bélbeli protozoonokról. (Orvosi Hetilap, 1933. 9.)
    Idült mandulagyulladással kapcsolatos myiasis ritka esete. Jeney Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1933. 15.)
    Malária Magyarországon. (Orvosi Hetilap, 1933. 16.)
    Az echinococcosisról nőgyógyászati vonatkozásban. Mansfeld Ottóval. (Orvosi Hetilap, 1933. 17.)
    Emberben észlelt dicrocoeliasis dendritica esetek Magyarországon. (Orvosi Hetilap, 1933. 23.)
    A macska szerepéről az echinococcosis terjesztésében. (Orvosi Hetilap, 1933. 25.)
    A Magyarországon, emberben előforduló bélparaziták és azok jelentőségéről. (Népegészségügy, 1934)
    ; A bányász-aszály és a bányaféreg. (Természettudományi Közlöny, 1934)
    A maláriakutatás és a maláriaellenes küzdelem irányelvei. (Orvosi Hetilap, 1934. 17.)
    Az ember belében élősködő protozoonok. (Orvosi Hetilap, 1934. 22.)
    A házi légy biológiai sajátságaira, valamint a légyellenes küzdelem módjaira vonatkozó megfogyelésekről és kísérletekről. Makara Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1934. 51.)
    Féregfertőzések gyógykezelése. (Orvosi Hetilap, 1934. 52.)
    Bakteriológia, immunitástan, parasitológia. Lovrekovich Istvánnal és Tomcsik Józseffel. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. CXLIII. Bp., 1935)
    Az ancylostomiasis – bányász-aszály – kérdésének mai állása Magyarországon. Többekkel. (Az OKI Közleményei, 1935)
    Magyarországon 1934–1935. évben, a házilégy-sűrűség megállapítására végzett vizsgálatokról. (Orvosi Hetilap, 1936. 30.)
    Milyen legyek látogatják a humán faecest Magyarországon? Makara Györggyel és Szappanos Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1936. 31.)
    Adatok a hazai malária-kérdés ismeretéhez. 1–6. Makara Györggyel és Mihályi Ferenccel. (Népegészségügy, 1937)
    Malária Magyarországon. Klinikai előadás. (Orvosi Hetilap, 1937. 41.)
    Vizsgálatok a légy-kérdés egészségügyi vonatkozásairól Magyarországon. Mihályi Ferenccel. (Állattani Közlemények, 1938)
    Adatok a hazai malária-kérdés vizsgálatához. Anopheles-tanulmányok. Mihályi Ferenccel. (Állattani Közlemények, 1938)
    Rovarok mint betegségek terjesztői. (Gyógyászat, 1938)
    A maláriáról. Okáról, a betegségről és gyógyításáról. Többekkel. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. CXLXIV. Bp., 1939)
    Egészségtan, különös tekintettel az iskolaorvos igényeire. (Iskola és Egészség, 1939 és külön: Kecskemét, 1939)
    Vezérfonal iskolaorvos-egészségtan tanárok számára. Többekkel. (Kecskemét, 1939)
    Az ember egészségét veszélyeztető állati parasitákról. (Egészség, 1939)
    Aktuális-e a malária-kérdés hazánkban? (Orvosképzés, 1940)
    Újabb eredmények a malária-kutatás terén. (Orvosi Hetilap, 1941. 29.)
    A giardiasis klinikai jelentősége. Jurányi Erikával. (Orvostudományi Közlemények, 1942; németül: Beiträge zur klinischen Bedeutung der Giardiasis. Deutsche tropenmedizinische Zeitschrift, 1942)
    Erdély a magyar egészségvédelem keretében. (Az Erdélyi Múzeum Egylet Orvostudományi Szakosztályának Értesítője, 1943)
    Gesundheitsfürsorge in Ungarn. (Ungariches Wirtschafts-Jahrbuch, 1943)
    Öröklés-egészségügyi rendelkezések előkészítése. Nyírő Gyulával. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
    Egészségvédelmünk újabb alakulása. (Anya- és Gyermekvédelem, 1943)
    Mitől függ a paradicsomsűrítmények és ezek nyersanyagának mikológiai minősége? – A hús jelentősége a táplálkozásban. – Gyári paradicsomsűrítményeink mikológiai minősége. (Mezőgazdaság és Ipar, 1949)
    Mikológiai vizsgáló módszerek paradicsomkonzervek minőségi ellenőrzésére. Vas Károllyal. (Agrártudomány, 1949)
    Szovjet húskonzeri szabványok. (Mezőgazdaság és Ipar, 1950)
    Újabb lehetőség a vér élelmezésipari felhasználására. (Élelmezési Ipar, 1950)
    Adatok a tartósított hazai húskészítmények minőségi értékeléséhez. (Az Országos Mezőgazdasági Ipari Kísérleti Intézet Közleményei. 1. Bp., Könnyűipari Könyvkiadó, 1951)
    Állati hulladékanyagok mint ipari nyersanyagok. (Az MTA III. és VI. Osztály Vegyészcsoportjának Közleményei, 1951 és külön: Bp., 1951)
    A hús romlásos viszonyai, ipari felhasználhatósága és a pH-érték – vegyhatás – változása közötti összefüggésekről. – Fehérjekészítmények előállítása hazai, ún. tömeghalakból. – A „Libamáj zsírjában“ – libamáj naturel – készítmény minőségi vizsgálata. (Élelmezési Ipar, 1951)
    Vizsgálatok az ipari libamáj minőségi értékelésének megállapítására. Spanyár Pállal. (KOHIKI Évkönyv. 1951–1952. Bp., 1953)
    Tartósító- és húsipari technológia. I–II. köt. Többekkel. (Bp., 1952)
    Az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem higiéniéja. Takács Jánossal. (Bp., Élelmiszeripari és Begyűjtési Könyv- és Lapkiadó, 1952)
    Táplálkozás-élettan a tartósipar szempontjából. (Bp., Élelmiszeripari és Begyűjtési Könyv- és Lapkiadó, 1952)
    Húsipar. (Élelmezési iparok. Bp., 1952)
    A húspácolás elméleti és gyakorlati alapjai. (Élelmezési Ipar, 1952)
    A húsipari tartósító eljárások mint a trichinellosis megelőzésének eszközei. Nemeséri Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
    A vágóhídi vér élelmiszeripari feldolgozása Magyarországon. (Élelmezési Ipar, 1953)
    Az élelmiszerek minősítése, különös tekintettel az egészségügyi és mikrobiológiai szempontokra. Doktori értek. (Bp., 1954)
    Húsipari nyersanyagok és azok tartósítása. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1954)
    Az élelmiszeripari higiéne korszerű szemlélete. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1954)
    Adatok a trichinella lárvák konyhasótűréséhez. Nemeséri Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954 és Élelmezési Ipar, 1954)
    A házilúd hízékonysága és a mellékvese működése közötti összefüggések vizsgálata. (Agrártudomány, 1954)
    Mi történik a szalámiban az érési folyamatok alatt? (Húsipari Értesítő, 1954)
    Data Concerning NaCl Tolerance by Trichinella larvae. (Acta Veterinaria, 1954)
    Tartós kolbászfélék tárolási kérdései. (Élelmezési Ipar, 1955 és Húsipar, 1955)
    A természetes belek minősítésének néhány kérdése. (Élelmezési Ipar, 1955)
    A szalonnabogárról és a sonkaatkáról. (Húsipar, 1955)
    A húsipari bél tartósításának néhány kérdése. (Élelmezési Ipar, 1955 és Húsipar, 1956)
    A juhhús sajátságai. (Az MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956)
    Húslevek és ún. natúr húskonzervek minőségi vizsgálata. Körmendy Lászlóval. (Élelmezési Ipar, 1956)
    Kolbászkészítmények burkolatának szerepe a szalmonellózisok terjesztésében. Kneffel Pállal. – Szalmonellatörzsek konyhasó- és hőtűrése. Kneffel Pállal. (Élelmezési Ipar, 1957)
    A szalmonellózisok és a húsipar. 1–2. Kneffel Pállal. – A húsipari termelés és az ember egészsége szempontjából is legfontosabb parazitás fertőzésekről. 1–4. (Húsipar, 1957–1958)
    Élelmiszereink egészségügyi ellenőrzése korszerűsítésének néhány alapvető szempontja. (Élelmiszervizsgálati Közlemények, 1958)
    Élelmiszerek egészségügyi ellenőrzése korszerűsítésének és szabványosításának néhány alapvető szempontja. (Szabványügyi Közlemények, 1958)
    Adatok a különböző típusú műbelek a szalámiiparban való felhasználásához. Kovács Ferenccel és Szeredy Idával. (Húsipar, 1958)
    Quantitative and Qualitative Determination of Connective Tissue Content of Meat and meat Product. Szeredy Idával. (Journal of Science of Food and Agriculture, 1959)
    A húsipari gyakorlat kézikönyve. I–II. Szerk. L. F. Írta Kárpáti György és Kökény Gyula, a műszaki részekkel kiegészítette Tomán Zoltán. (Bp., 1958; 2. jav. és bőv. kiad. 1961)
    Vizsgálatok a sertés-orsóférgesség hazai előfordulásáról és gazdasági jelentőségéről. Kralovánszky U. Pállal és Nemeséri Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
    A hús gyakorlati és laboratóriumi minősítésének alapvető kérdései. (Állattenyésztés, 1959)
    A hús és melléktermékeinek ipari feldolgozása, tartósítása és szétosztása során jelentkező veszteségek és ezek elhárítása. (Húsipar, 1959)
    Adatok az izomrost vastagsága és a hús minősége közötti összefüggések kérdéséhez. (Húsipar, 1960)
    A korszerű élelmiszeripar szerepe a közellátás szolgálatában. (Élelmezési Ipar, 1960)
    A húsipari mikrobiológia néhány főbb és időszerű kérdése. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1961)
    A szarvasmarha májmételykór és az ellene való küzdelem jelentősége a húsipar vonatkozásában. Mosonyi Gézával és Nemeséri Lászlóval. (Húsipar, 1961)
    A magyar húsipari szabványok fejlődése. Többekkel. (Szabványügyi Közlemények, 1962)
    Húsipari kutatás Magyarországon. (Az Országos Húsipari Kutató Intézet kiadványa. Bp., 1963; angolul is)
    The Sarcolemma of Muscle Cells. Bíró Gézával. (Acta Morphologica, 1963)
    Az Országos Húsipari Kutató Intézet első öt évi munkájának eredményei. 1959–1963. Összeáll. Lencsepeti Jenővel. (Bp., 1964)
    A húsipari kutatásról általában és e tudományág hazai állásáról. (Magyar Tudomány, 1964)
    Néhány szó a „Húsipar” eddig megtett útjáról. (Húsipar, 1965)
    A pácolt-főtt húsipari termékek minőségének javítására irányuló kutatások. Többekkel. (Az Országos Húsipari Kutató Intézet Évkönyve. Szerk. is. Bp., 1966)
    A hazai húsipari kutatás néhány kérdése. (Magyar Tudomány, 1966)
    Húsminőség és hússzerkezet. (Állattenyésztés, 1969)
    Húsipari kézikönyv. A vágóállat, az állatvágás és a hús ipari feldolgozása. Összeáll. Lencsepeti Jenővel. (Bp., 1973)
    Kotlán Sándor, az ember. (Magyar Állatorvosok Társasága, 1977)
    Malária Magyarországon régen és ma. Visszaemlékezés. (Parasitologia Hungarica, 1982).

    Irodalom

    Irod.: Nemeséri László: L. F. professzor 70 éves. (Parasitologia Hungarica, 1969)
    Kassai Tibor: A 80 éves L. F. professzor köszöntése. (Parasitologia Hungarica, 1979)
    Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1986. máj. 26.)
    L. F. professzor életrajza. (SZOTE Évkönyv, 1980/82)
    Kassai Tibor: In memoriam L. F. Életrajz és teljes bibl. (Parasitologia Hungarica, 1986)
    L. F. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1986)
    Kassai Tibor: Búcsú L. F.-től. (Orvosi Hetilap, 1986)
    Lencsepeti Jenő: L. F. (Húsipar, 1986)
    Lencsepeti Jenő: L. F. (Élelmezési Ipar, 1986)
    Bátyai Jenő: L. F. emlékére. (Délmagyarország, 1987. jan. 31.)
    Vetró Gábor: Száz évvel ezelőtt született L. F. professzor. (Egészségtudomány, 1998)
    Az Országos Húsipari Kutató Intézet alapítója L. F. professzor. Összefoglalás munkásságáról. (A hús, 1999)
    L. F. professzor visszaemlékezése 1982. ápr. 29-én. Közli Honti József. (Magyar Epidemiológia, 2010).


    Irod.: Keresztény magyar közéleti almanach. III. köt. Erdély. (Bp., 1940)
    Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. I–VII. köt. (Bp., 1964–1976)
    Orvosi lexikon. Főszerk. Hollán Zsuzsa. I–IV. köt. (Bp., 1967–1973)
    Biológiai lexikon. I–IV. köt. Szerk. Straub F. Brunó. (Bp., 1975)
    Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1995)
    Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. (Bp., 1997).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu