Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Horn Gyula
    Mészöly Gyula
    Meznerics Iván
    Nagy Imre
    Rajk László

    Lukács Hugó

    orvos, neurológus, pszichiáter

    1891-ig Löwinger Hugó 


    Született: 1874. Budapest
    Meghalt: 1939. április 23. Párizs, Franciaország

    Család

    F: Bernáth Ilma festőművész.

    Iskola

    A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1896).

    Életút

    A budapesti tudományegyetem Ideg- és Elme Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1896–1906), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ideg- és Elme Klinika egy. tanársegéde (1906–1909), a kolozsvári kerületi munkásbiztosító pénztár főorvosa (1909–1914). Az I. világháborúban, katonai kórházparancsnoki szolgálatot teljesített (1914–1918), a Tanácsköztársaság idején, a Népjóléti Népbiztosság orvos-munkatársa (1919). Az összeomlás után feleségével, Bernát Ilma festőművésszel Bécsbe menekült (1919–1938), majd Párizsban telepedett le (1938; felesége azonban 1933-ban a Szovjetunióba költözött). Bécsben és Párizsban is ideg- és elmeorvosi magánintézetet nyitott.

    Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.



    Orvosként elsősorban gyermekneurológiával és -pszichiátriával foglalkozott, a magyarországi gyermekpszichológiai és -pszichiátriai kutatások egyik úttörője. Jelentős eredményeket ért el a dementia praecox és más elmebetegségek diagnosztikai vizsgálata terén. Elsők között vizsgálta az elmebetegek védelmét, elsők között ismerte fel az ún. korlátozott beszámíthatóság jelentőségét; orvostörténeti és művelődéstörténeti tevékenysége is értékes.

    Emlékezet

    Budapesten született, pontos adatai nem ismertek, s nem tudni, hogy hogyan került Kolozsvárra? Kolozsvárott a baloldali, radikális szellemű értelmiség köréhez tartozott, közeli barátja volt Adynak. Ady Endre (1877–1919) 1909. jún. közepén érkezett meg Párizsból, a költő nagyváradi barátai ajánlották neki gyógykezelésre és pihenésre a kolozsvári Lechner-klinikát: Lukács Hugó akkor ott dolgozott mint tanársegéd. Lechner Károly (1850–1922), a kolozsvári idegklinika professzora 1909 nyarán vállalta el Ady kezelését; Lukács Hugó saját tanársegédi szobájában helyezte el az akkor már nagybeteg poétát. A fiatal Ady-rajongó orvos gondoskodott a költő szórakoztatásáról is: művészekből, jogászokból, újságírókból, pályakezdő írókból álló válogatott társaságot gyűjtött Ady köré. A kezelések – gyógytorna, fürdők – hatására Ady átmenetileg felhagyott az itallal, kedélye rendbejött, jókedvű és bizakodó lett. Ady távozása után Lukács Hugó is elhagyta a Lechner-klinikát, a kolozsvári munkásbiztosító pénztárnál helyezkedett el, s számos írása, színikritikája jelent meg helyi lapokban.

     

    A művészetkedvelő – maga is amatőr festőművész és grafikus – orvos, Adyval való találkozása után Ady-relikviákat gyűjtött. Ady több verset is írt, ill. ajánlott Lukács Hugónak, levelezésében is többször megemlítette őt. A költő halála után több lapnak is nyilatkozott Ady betegségéről, találkozásairól, s azokról a személyekről, akikkel Ady kezelése során kapcsolatba került Orvostörténeti és orvosetikai írásai az Ady-kutatás fontos kordokumentumai.

    Főbb művei

    F. m.: A gyermekkori epilepsia kérdéséhez. (Klinikai Füzetek, 1900)
    Az elmegyengék akaratszabadsága. (Közlemény a Rókuskórházi idegbeteg laboratoriumból, 1900 és Klinikai Füzetek, 1900)
    Az izmok és idegek villamos ingerlékenysége curara hatás alatt. Donáth Gyulával. (Közlemény a budapesti kir. magyar tudományegyetem gyógyszertani intézetéből, 1900 és külön: Bp., 1900)
    Az idioták és imbecilisek védelme. L. H. előadása a magyar elmeorvosoknak 1900. évi okt. 28–29-én tartott első országos értekezletén. (Az 1900. okt. 28–29-én Budapesten tartott első országos elmeorvos értekezlet előadásai. Bp., 1901)
    A gyógyszer történetéből. (Gyógyszerész, 1901)
    Enkephalopathia infantilis esete. (Orvosi Hetilap, 1901)
    A trigeminus facialis reflexekről. L. H. előadása a kir. Orvosegylet Neurológiai Szakosztályának 1901. nov. 11-én ülésén. (Orvosi Hetilap, 1901. 51. és külön: Bp., 1901)
    Levegő- és fényfürdők. (Az Időjárás, 1901)
    A gyermekpsychologia. (Klinikai Füzetek, 1901–1902)
    A psychologia Schopenhauer műveiben. (Magyar Orvosok Lapja, 1902)
    Az orvostudomány története a XIX. században. 1–34. (Gyógyszerész, 1902 és külön egy füzetben: Bp., 1902)
    A korlátozott beszámíthatóságról folyt vita. L. H. előadása 1903. márc. 7-én. Friedmann Ernő és Salgó Jakab felszólalásával. (Magyar jogászegyleti értekezések. 220. Bp., 1903)
    A paralysis progressiva kórtanához. Dolgozat a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ideg- és Elmekórtani Kritikájáról. (Klinikai Füzetek, 1904)
    A szemtükri lelet jelentősége elmebetegeknél. Markbreiter Irénnel. Dolgozat a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ideg- és Elmekórtani Kritikájáról. (Orvosi Hetilap, 1906. 5. és külön: Bp., 1906)
    A pellagra kórbonctanához. Fabinyi Rudolffal. (Gyógyászat, 1907)
    A dementia praecox kórtanához és kórbonctanához. (Klinikai Füzetek, 1908)
    A beteg Ady Endre. (Esztendő, 1919. 2.)
    Szellemi élet a szovjet világban. (Új Világ, 1919. 2.)
    Ady Endre álarcai. (Huszadik Század, 1919. aug. és Arcok és harcok Ady körül. Kolozsvár, 1929)
    Török nagymama. Török Károlyné és Ady Endre. (Jövő [Bécs], 1923. jan. 30.)
    Ady a Palermóban. (Jövő [Bécs], 1923. ápr. 4.).

    Irodalom

    Irod.: Andor Leon: Ismeretlen Ady-vers egy bécsi orvosi rendelőben. (Az Ujság, 1932. szept. 25.)
    Bányai Ernő: A. E. nyomában. (Brassói Lapok, 1936. okt. 4.)
    Főbelőtte magát dr. L. H., Ady egykori kezelőorvosa. (Ellenzék, 1939)
    Ady Endre Párizsban elhunyt orvosa érdekes feljegyzéseket hagyott hátra a költő betegségéről és haláláról. (Pesti Napló, 1939. ápr. 26.)
    Andor Leon: Ady szelleme a bécsi romok között. (Igaz Szó, 1947)
    Zsakó István: A magyarországi pellagra történeti vázlata. (Orvostörténeti Közlemények, 1962)
    Mózes Huba: Ady Endre kórrajzi iratai 1909-ből. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1971)
    Szállási Árpád: Ady orvosa és barátja. L. H. (Orvosi Hetilap, 1973. 51.)
    Bustya Endre: Innen jöttem és ide térek. (Igazság. 1977. szept. 14.)
    Szállási Árpád: Az Ady-patográfiákról. (Egészségügyi Dolgozó, 1977. nov. 1.)
    Kótay Pál: Egy meg nem írt kórlap margójára. Ady Endre betegségéhez. (Orvostörténeti Közlemények, 1978)
    Andor Leon: Találkozások Ady Endre orvosával. (Szabad Föld, 1978. febr.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (20), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (184), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (34), edző (71), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (75), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (23), gazdasági mérnök (103), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (35), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (71), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (68), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (948), irodalomtörténész (273), jezsuita szerzetes (11), jogász (311), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (66), közgazdász (183), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (33), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (688), meteorológus (14), mezőgazda (124), mezőgazdasági mérnök (102), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (21), műfordító (211), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (45),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu