Adorján József
Adorján József

2024. március 29. Péntek

Adorján József

politikus, földműves

Születési adatok

1900. május 30.

Gyöngyöstarján, Heves vármegye

Halálozási adatok

1975. november 16.

Eger


Család

Kisparaszti családból származott.

Szülei: Adorján József, Ludányi Rozália. Apja az I. világháborúban, orosz hadifogságban halt meg (†1917), anyjával együtt gazdálkodott. Nős, özvegy.

Gyermekei, fia: Adorján Miklós (1922. Gyöngyöstarján); leánya: Adorján Etelka (1926. Gyöngyöstarján) tanítónő és Adorján Margit (1930. Gyöngyöstarján).

Iskola

Hat elemit végzett.

Életút

Saját és bérelt földön gazdálkodott (1920-as–1930-as évek; birtoka az 1930-as évek végére elérte a 100 kh-t), borkereskedő (1930–1939), a Magyar Bortermelők Szövetségének elnöke, de ellenzéki magatartása miatt kereskedői engedélyét visszavonták. Az FKgP tagja (1930-tól), a párt helyi szervezeteinek alapítója, az országos nagyválasztmány tagja; az FKgP országgyűlési képviselőjelöltje (1939), majd még ugyanebben az évben részt vett a Nemzeti Parasztpárt alakuló ülésén (ahol ellenezte egy önálló parasztpárt megalakulását). A Magyar Parasztszövetség Heves vármegyei elnöke (1941-től), sikeres ellenzéki nagygyűlést szervezett Miskolcon (1943, amelyen Bajcsy-Zsilinszky Endre is részt vett), majd a szárszói találkozó résztvevője (1943. aug. 23–29.). A világháború végén egy katonai kórházi alakulattal Németországba vitték (1944), de megszökött; az ostromot Budapesten élte át.

A II. világháború után az FKgP országos központjának titkára (1945), az Országos Intéző Bizottság (OIB) tagja (1946–1948). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Gyöngyöstarján 1945. jún. 24.–1945. nov. 4.), az FKgP nemzetgyűlési képviselője (Heves és Nógrád-Hont vármegyék, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.), országgyűlési képviselője (1947. aug. 31.–1948. júl. 22.) Mivel ellenezte az iskolák államosítását, és a törvényjavaslat szavazásakor nem jelent meg a parlamentben, a Dobi-féle pártvezetés lemondásra kényszerítette (1948. júl. 1.). Koholt vádak alapján letartóztatták (1950. márc. 10.), egy koncepciós per során életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (1956-ban szabadult; 1956. szept. 22-én rehabilitálták). A forradalom idején részt vett az FKgP újjászervezésében, a párt Intéző Bizottságának tagja (1956. okt. 30.–1956. nov. 4.).

A szovjet csapatok bevonulása után elmenekült az országból; Bécsben, Franciaországban, majd a kanadai Torontóban élt. Bécsben, a rövid életű emigráns FKgP Intézőbizottságának elnöke (1957). A strasbourgi Magyar Forradalmi Tanács (1957), a New York-i székhelyű Magyar Bizottság tagja (1958-tól). Röviddel halála előtt, betegen tért haza, Egerben telepedett le (1974–1975).

A II. világháború után a MEGA Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezetének elnöke. A Magyar Szőlős Gazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete igazgatóságának tagja (1945–1947).

A Magyar Országos Szövetkezeti Központ igazgatóságának tagja (1947–1948; pártja 1948. aug.-ban visszahívta).

Irodalom

Irod.: Hungarians in America. (New York City, 1963
2. kiad. 1966. 3. kiad. 1971)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
2. kiad. 1973)
Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945–1985. (Bern, 1985)
Vida István–Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői. 1944–1949. (Bp., 1991
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPCM-9KPQ?i=268&wc=9295-MN5%3A40681401%2C49989901%2C40678603&cc=1452460 (Adorján József születési anyakönyve, 1900. A lexikonokkal ellentétben Ludányi Rozália az édesanyja, nem a felesége neve volt!)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPZS-CHF?i=246&wc=929Y-L2Q%3A40681401%2C43624001%2C41143601&cc=1452460 (Adorján József halotti anyakönyve, 1975)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője