Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aba-Novák Vilmos
    Abafi Lajos
    Abaffy László
    Báthy Anna
    Szép Ernő

    Nyers Rezső

    gazdaságpolitikus, közgazdász


    Született: 1923. március 21. Budapest
    Meghalt: 2018. június 23. Budapest
    Temetés: 2018. július 26. Budapest
    Temetési hely: Óbudai Temető

    Család

    Nagyszülei: Nyers István, Gyenei Zsuzsanna (†1950. márc. 30. Budapest. Temetés: 1950. ápr. 1. Pestlőrinc). Sz: Nyers Rezső (†1956. júl. 21. Budapest. Temetés: 1956. júl. 24. Kispest) lakatos, 1947-ben Kispest polgármestere, majd a XIX. kerületi Tanács VB elnöke, Nagy Julianna szövőnő. Testvére: Nyers Gyula. F: Witz Ilona (Temetés: 1988. febr. 29. Óbuda) a Párttörténeti Intézet nyugdíjas munkatársa. Fia: Nyers Rezső, ifj. (1947–) közgazdász, az Állami Bankfelügyelet elnökhelyettese (1996–2000), majd a Magyar Bankszövetség főtitkára (2000–2011).

    Iskola

    Négy elemit és négy polgári osztályt végzett, nyomdásznak tanult (1938–1943), betűszedő segédlevelet szerzett (1943). A II. világháború után hat hónapos pártiskolát végzett (1949), az MKKE-n közgazdász okl. szerzett (1956), a Kossuth Akadémia törzstiszti iskoláján is végzett (1956).

    Életút

    A Cilcer és Társa Könyvnyomda betűszedő tanonca (1938–1943), segéde (1943–1944). Az SZDP (1940-től) és a Nyomdász Szakszervezet tagja (1942-től), részt vett a párt ifjúsági csúcsszerve, az Országos Ifjúsági Bizottság munkájában (1941–1942). A II. világháború végén behívták katonai szolgálatra, a nyilas hatalomátvétel (1944. okt. 15.) után megszökött alakulatáról, a szovjet csapatok bevonulásáig a fővárosban bujkált.

     

    A II. világháború után az SZDP kispesti szervezetének titkárhelyettese (1945–1946), a Népszava kiadóhivatalának munkatársa (1946–1947). Az SZDP Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei és Pest környéki titkárhelyettese (1947), Szakasits Árpád főtitkárságán a párt Pest megyei szervezőtitkára (1948. jan.–1948. jún.); egyúttal a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom országos vezetőségének tagja és a kispesti képviselő-testület tagja (1945–1948). A két munkáspárt egyesítése után az MDP Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei szervezőtitkára (1948–1949), az MDP KV Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztálya politikai munkatársa (1949–1951). Az MDP KV póttagja (1948. jún. 14.–1954. máj. 30.), tagja (1954. máj. 30.–1956. okt. 31.).

     

    A Belkereskedelmi Minisztérium Gyümölcs és Zöldség Főosztálya vezetője (1951–1954), a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) Igazgatóságának elnökhelyettese (1954–1956). A Hegedüs-és a Nagy Imre-kormány élelmiszer-ipari minisztere (1956. júl. 30.– 1956. okt. 31.), a forradalom és szabadságharc leverése után megalakult Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány közellátási kormánybiztosságának vezetője (1956. nov. 12.–1957. jan. 13.). A SZÖVOSZ elnöke (1957. jan. 13.–1960. jan. 16.), pénzügyminiszter (1960. jan. 16.–1962. nov. 27.). Az MSZMP KB tagja (1957. febr. 26.–1989. okt. 7.) és az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkára (1962. nov. 24.–1974. márc. 20.), az MSZMP PB póttagja (1962. nov. 24.–1966. dec. 3.), tagja (1966. dec. 3.–1975. márc. 22. és 1988. máj. 22.–1989. jún. 24.). Az MSZMP KB Államgazdasági Bizottsága, ill. Gazdaságpolitikai Bizottsága elnöke és az MSZMP KB Közgazdasági Munkaközösségének vezetője. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tud. főmunkatársa és igazgatója (1974–1981), tud. tanácsadója (1981–1988). Az MKKE c. egy. tanára (1986-tól).

     

    Az Új Márciusi Front egyik kezdeményezője (1987. dec.), alapító tagja (1988. márc.). A Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja (1988. ápr.– 1988. dec.). Németh Miklós kormányának államminisztere (1988. nov. 24.–1989. jún. 27.) és a Minisztertanács gazdasági reformbizottságának elnöke. Az MSZMP elnöke (1989. jún. 24.–1989. okt. 7.). Az MSZMP Elnöksége tagja és az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága (PIB) tagja (1989. jún. 24.–1989. okt. 7.). Az MSZMP részéről ő írta alá a nemzeti kerekasztal-tárgyalások megállapodását. Az MSZMP utódjaként életre hívott MSZP alapító tagja és a párt első elnöke (1989. okt. 9.–1990. máj. 26.).



    Országgyűlési képviselő (SZDP, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék Kecskemét és Baja törvényhatósági jogú városokkal 1948. ápr. 24.–1949. máj. 15.; Magyar Függetlenségi Népfront Pest megyei lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Bács-Kiskun megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; 1967. márc. 18.–1971. ápr. 25.; Kecskemét [Bács-Kiskun megye 1. sz. választókerület], 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.).

     

    Országgyűlési képviselő (MSZP, Budapesti területi lista, 1990. máj. 2.–1994. jún. 28. és 1994. jún. 28.–1998. jún. 18.). Az Országgyűlés Kereskedelmi Bizottsága (1980–1988), Reform Bizottsága (1987–1988), Választási és Mandátumvizsgáló Bizottsága elnöke (1990–1992). Az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága alelnöke (1992–1994). Az Országgyűlés korelnöke (1998). Az MSZP-frakció Etikai Bizottságának elnöke (1994–1998).



    A 20. század második felének egyik jelentős magyar gazdaságpolitikusa, a magyarországi szociáldemokrácia meghatározó személyisége. Politikai pályafutásának kezdetén Szakasits Árpád (1888–1965) főtitkárságán dolgozott, majd 1948. márc.-tól mint az SZDP Pest megyei szervezőtitkára részt vett a két munkáspárt fúziójának lebonyolításában. Az egyesülési kongresszuson póttagként beválasztották az MDP Központi Vezetőségébe (KV). Az 1950-es években belkereskedelmi főosztályvezetőként a zöldség- és gyümölcsellátásért felelt, utóbb a SZÖVOSZ elnökhelyetteseként a födműves-szövetkezeteket irányította. 1956. júl. 30-én élelmiszer-ipari miniszternek nevezték ki, miniszterként kezdeményezte az élelmiszer-ipari dolgozók fizetésének és a darabbérnek a jelentős emelését: a fizetések megállapításánál olyan szorzószámot kellett alkalmazni, hogy a havi bér elérje legalább a 650 forintot. (Miniszteri tisztét a forradalom és szabadságharc kitörése után egészen nov. 3-ig megtartotta.) Az elsők között lépett be az újonnan megalakított MSZMP-be, az ún. Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány közellátási kormánybiztosaként jelentős szerepet játszott az élelmiszer-ellátás megszervezésében, a sütőüzemek, tejgyárak, vágóhidak stb. folyamatos szén- és energiellátásának biztosításában, valamint a kötelező beszolgáltatás utáni az új, szabadfelvásárlási árak bevezetésében. Az MSZMP KB 1957. febr. 26-i ülésén kooptálták a testületbe, amelynek 1989. okt.-ig folyamatosan tagja maradt; 1960. jan.-ban – Antos István halálát követően – pénzügyminiszterré nevezték ki.

     

    Gazdaságpolitikai KB-titkárként Fehér Lajossal (1917–1981), Fock Jenővel (1916–2001) közösen ő irányította az 1966-ban elfogadott és 1968. jan.-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus néven ismertté vált reformcsomag kidolgozását. A gazdasági reformmal a tervutasításos rendszert a piacgazdaság egyes elemeivel – vállalati önállóság növelése, részleges árliberalizáció és bérdifferenciálás – ötvözve a termelékenységet és a hatékonyságot kívánták növelni. A költségvetési egyensúly problémái miatt, s mivel az 1968-as prágai tavasz leverése után a Szovjetunióban és Magyarországon is megerősödtek a dogmatikus erők, a reformok továbbfejlesztésére már nem kerülhetett sor, sőt 1972-ben a szigorú brezsnyevi intelem miatt Kádár János a program leállítása mellett döntött. Nyers Rezsőt 1974. márc.-ban felállították KB-titkári székéből (ezzel együtt elvesztette bizottsági és munkaközösségi elnöki tisztét; 1975. márc.-ban a PB-ből is kimaradt).

     

    A szocialista rendszer egyre nyilvánvalóbb gazdasági és politikai válsága hatására a reform leállítása miatt a legfelsőbb pártvezetésből kikerült Nyers Rezső az 1980-as évek közepétől visszatért a közéletbe. Kutatóintézeti igazgatóként élére állt egy új alternatív gazdasági reformprogram kidolgozásának (amely végül is a Fordulat és reform c. kötetben jelenhetett meg, 1986–1987). Kezdeményezője volt az MSZMP-n belüli reformerők megszervezésének (Új Márciusi Front néven, 1987. dec.). Az MSZMP 1988. máj. 20–22-i – Kádár János pártfőtitkár távozását hozó – országos pártértekezletén ismét bekerült a PB-ba, majd kormánytagságot vállalt Németh Miklós 1988. nov. végén megalakult kabinetjében. Államminiszterként és a Minisztertanács gazdasági reformbizottságának elnökeként a gazdasági reformmal kapcsolatos munkákat irányította. Az MSZMP KB 1989. jún. 23–24-i ülésén a párt elnökévé választották, e tisztében a négyfős elnökségben és a PB-t felváltó Politikai Intéző Bizottságban (PIB) is helyet kapott. Az MSZMP részéről ő írta alá a nemzeti kerekasztal-tárgyalások eredményeként megszületett, a többpárti demokráciába való átmenet jogi kereteit tartalmazó, megállapodást (1989. szept. 18.). Az MSZMP hivatalosan nem sorszámozott – utolsó – 1989. okt.-i kongresszusán támogatta az állampárt feloszlatását, s az önmagát a kommunista és a szocialista mozgalom haladónak tartott értékei együttes képviselőjének valló Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulását, amelynek első elnökévé választották. Az MSZP 1990. március–áprilisi választási veresége után megtartott májusi pártkongresszuson nem jelöltette magát újra elnöknek, a politikai élettől azonban csak 1998-ban vonult végleg vissza.

    Elismertség

    Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága elnöke (1980-tól). A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) alelnöke (1983–1990).

     

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának tagja (1993–1995). A KGST Tudományos Tanácsa magyar tagja (1974–1981).

    Elismerés

    Bugát Pál-emlékérem (1985), Közgazdász Életműdíj (MKT, 2003), Szalai Pál-emlékdíj (2004), Radnóti Miklós-díj (2007), Húsz éves a Köztársaság Díj (2009).

     

    A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1956 és 1960), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendje (1983), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1988).

    Szerkesztés

    A Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának elnöke (1976-tól).

    Főbb művei

    F. m.: A földműves-szövetkezetek szerepe a város és a falu áruforgalmában. (Közgazdasági Szemle, 1955 és külön: Bp., 1955)
    A földműves-szövetkezetek szerepe a mezőgazdasági termelés fellendítésében és a mezőgazdaság szocialista átalakításában. (Társadalmi Szemle, 1956)
    Szövetkezetek a magyar népi demokráciában. (Bp., Kossuth, 1959)
    Szövetkezeti mozgalom a mai Magyarországon. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1962; angolul: 1963)
    A műszaki fejlesztés szerepe a gazdaságpolitikánkban. Tananyag az MSZMP Időszerű kérdések tanfolyama számára. (Bp., Kossuth, 1964)
    Az ötéves terv derekán. (Társadalmi Szemle, 1964)
    Gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról. Ny. R. előadói beszéde az MSZMP KB ülésén. (A gazdasági irányítás átfogó reformja. Az MSZMP KB ülése. 1965. nov. 18–20. Bp., 1965)
    Az új Magyarország két évtizede. (Közgazdasági Szemle, 1965)
    Gazdaságirányítási rendszerünk problémái. (Társadalmi Szemle, 1965)
    A haladás, a béke, a szocializmus kongresszusa. (Társadalmi Szemle, 1966)
    The Comprehensive Reform of Managing the National Economy in Hungary. (Acta Oeconomica, 1966)
    Gazdaságpolitikánk néhány kérdése. Ny. R. beszámolója a Központi Bizottság jún. 23-i ülésén. – Ny. R. beszámolója a Központi Bizottság nov. 23-i ülésén. (Társadalmi Szemle, 1967)
    Gazdaságpolitikánk és a gazdasági mechanizmus reformja. Beszédek, cikkek. (Bp., Kossuth, 1968)
    Az új gazdasági mechanizmus várható társadalmi és politikai kihatásai. (Társadalmi Szemle, 1968)
    A szocialista gazdasági integráció elvi és gyakorlati kérdései. Ny. R. előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. (Bp., Kossuth, 1969)
    Szövetkezetpolitikánk kérdései. (Bp., 1970)
    Our Road, Our Objectives and Principles – as Reflected in the Events of 25 Years. (Acta Oeconomica, 1970)
    Eredmények és problémák gazdaságpolitikánkban. – Ny. R. hozzászólása – a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójához – Kádár János előadói beszédéhez. (Társadalmi Szemle, 1970)
    A jövedelmezőség és a jövedelemelosztás problémái hazánkban. Ny. R. előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. (Közgazdasági Szemle, 1970 és külön: Bp., 1970)
    Útjaink, céljaink, elveink – egy negyedszázad tükrében. (Gazdaság, 1970)
    Végh Oszkár: A pesti nyomdászok szervezkedéseinek kezdetei. 1848–1870. A bevezetést írta Ny. R. (Bp., 1971)
    Gazdaságpolitikánk a gyakorlat tükrében. (Társadalmi Szemle, 1971)
    Ny. R. felszólalása az MSZMP X. kongresszusán. (Közgazdasági Szemle, 1971)
    Hungarian Economic Policy in Practice. (Acta Oeconomica, 1971)
    Hogyan fejlődnek a termelőerők és a termelési viszonyok Magyarországon? (Társadalmi Szemle, 1972)
    Ötéves tervünk megvalósítása útján. (Közgazdasági Szemle, 1972)
    Népgazdaságunk a szocialista építés útján. (Közgazdasági ismeretek. Bp., Kossuth, 1973)
    Népgazdaságunk fejlődéséről. – A Közgazdasági Szemle két évtizede. (Közgazdasági Szemle, 1973)
    A KGST-országok a gazdasági integráció útján. (Közgazdasági Szemle, 1974)
    A gazdaságpolitika továbbfejlesztésének tudományos megalapozása. Terv-tanulmány. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1976)
    A gazdasági növekedés forrásai. (Gazdaság, 1976)
    Sources of Economic Growth in Hungary. (Acta Oeconomica, 1976)
    A KGST többoldalú integrációs intézkedéseinek hatása a magyar népgazdaságra az 1976–80-as években. – A szocialista tudomány feladatai világgazdasági vonatkozású problémáink megoldásában. (Közgazdasági Szemle, 1977)
    Az 5. Közgazdasági Világkongresszus. Erdős Tiborral. – Gazdaság és politika kapcsolata a szocialista építésben. – Búcsú Friss Istvántól. (Közgazdasági Szemle, 1978)
    What Economic Development Policy Should We Adopt? Tardos Mártonnal. – Enterprises in Hungary before and after the Economic Reform. Tardos Mártonnal. (Acta Oeconomica, 1978)
    Milyen gazdaságfejlesztési stratégiát válasszunk? Tardos Mártonnal. (Gazdaság, 1979)
    Friss István. (Magyar Tudomány, 1979)
    Hazafiság és gazdaság. (Közgazdasági Szemle, 1981; angolul: Patriotism and Economic Growth. The New Hungarian Quarterly, 1981)
    Gazdaság és politika kölcsönhatása gazdasági fejlődésünkre. (Társadalmi Szemle, 1981 és Válság és megújulás. Gazdaság, társadalom és politika Magyarországon. Az MSZMP 25 éve. Tudományos ülésszak. Bp., 1981. szept. 29.–okt. 1. Előadások. Szerk. Vass Henrik. Bp., 1981)
    A szellemi munka hatékonyságának szerepe népgazdaságunk fejlődésében. – Hagyomány és újítás a KGST-együttműködésben. (Közgazdasági Szemle, 1982)
    The Interaction of Political and Economic Development. – The Efficiency of the Intellectual Resource. (The New Hungarian Quarterly, 1982)
    Politikai fejlődés és gazdasági reform összefüggése Magyarországon. (Külpolitika, 1982)
    Az alapelveket jobban érvényre juttatva folytatni kell a reformfolyamatot. (Társadalmi Szemle, 1983)
    A gazdaságirányítás rendszere és a társadalmi fejlődés Magyarországon. (Társadalomkutatás, 1984)
    A gazdasági konszolidáció szükségessége és a fejlődés lehetőségei. Tardos Mártonnal. (Gazdaság, 1984)
    Gazdasági reform és szocialista nemzettudat. (Közgazdasági Szemle, 1984)
    Péter György, a kommunista és a reformer. (Medvetánc, 1984)
    A gazdaság, a politika és a reform értelmezése. (Társadalomkutatás, 1986)
    A gazdaság élénkítése és a gazdasági hatékonyság. (Ipargazdasági Szemle, 1986)
    A közgazdaság-tudomány és a közgazdászok szerepe gazdasági feladataink megoldásában. Földi Tamással. (Gazdaság, 1987)
    Útkeresés – reformok. Beszédek, cikkek, interjúk. (Bp., Magvető, 1988)
    Liska Tibor: Ökonosztát. Felkészülés a mechanizmusreformra. A bevezetést írta Ny. R. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1988)
    A magyar kommunista mozgalom hetvenedik születésnapján. (Társadalmi Szemle, 1988)
    A kongresszus feladata a párt átalakítása az új történelmi szakasz érdekében. Ny. R. nyilatkozata a Pravdának. (Népszabadság, 1989. okt. 4.)
    Eötvös Pál–Földes István: Az MSZP várja tagjait az MSZMP-ből és azon kívülről is. Ny. R. interjúja a Népszabadságnak. (Népszabadság, 1989. okt. 14.)
    The Present and Future of Restructuring. (The New Hungarian Quarterly, 1989)
    Feljegyzések 1968-ból, a csehszlovákiai intervencióról. (História, 1993. 9–10.)
    Ki is volt Marosán György valójában? (Múltunk, 1994)
    Emlékképem a kádári konszolidációról. (História, 1996. 9–10.)
    Bognár József egyenes életútja a kacskaringós magyar politikában. (Társadalomkutatás, 1997)
    Visszatekintés az 1988–90-es politikai fordulatra. (Magyarország politikai évkönyve, 1998)
    Kádár János és a reformok. (Rubicon, 2000. 7–8.)
    A hidegháború alkonya. (História, 2002. 2.)
    Dégen Imre pályafutása, vízgazdálkodásunk általa irányított fejlődési korszakának gazdasági-politikai háttere. (Hidrológiai Közlöny, 2003).

    Irodalom

    Irod.: Csizmadia Ernő: Ny. R.: Szövetkezetek a magyar népi demokráciában. (Társadalmi Szemle, 1960)
    Kiss László: Ny. R. Szövetkezetek a magyar népi demokráciában c. könyvének vitája. (Közgazdasági Szemle, 1961)
    25 kérdés és válasz gazdaságpolitikai kérdésekről. Bagota Béla és Garam József interjúja Ny. R. elvtárssal. (Bp., Kossuth, 1969; angolul: 1969; franciául: 1969; németül: 1969; oroszul: 1969)
    Csikós-Nagy Béla: Ny. R.: Gazdaságpolitikánk és a gazdasági mechanizmus reformja. (Közgazdasági Szemle, 1969)
    Apró Éva: Beszélgetés Ny. R. elvtárrsal a lakáskérdésről. (Társadalmi Szemle, 1970)
    Hajduska István: Mit terveznek a jövő gazdaságpolitikájának tudományos megalapozására. Ny. R. válaszol. (Magyar Tudomány, 1977)
    A Conversation with a Communist Economic Reformer. Rezső Nyers Interviewed by John Komlós. (Hungarian Studies Review, 1982)
    Feuer András: Ny. R. (Sorshelyzetek. Emlékezések az ötvenes évekre. Szerk. Vámos György. Bp., 1986)
    A kollektív vállalatvezetés és a reform. Bossányi Katalin interjúja Ny. R.-vel. (Valóság, 1986)
    Baló György: „A reformhoz kötöttem sorsomat.” Beszélgetés Ny. R.-vel. (B. Gy.: Kilenc beszélgetés a 80-as évekből. Bp., 1988)
    Kloss Andor–N. Magyar Tibor: A reform folytatása. Beszélgetés Ny. R.-vel. (Jelen, múlt, jövő. Műhelybeszélgetések. Szerk. Horváth Lilla. Győr, 1988)
    Visszapillantás az 1968-as reformra. Ferber Katalin és Rejtő Gábor interjúja Ny. R.-vel. (Valóság, 1988)
    Váczi Tamás: Újra a reformok élén. A beszélgetőtárs: Ny. R. Az előszót írta Kukorelli István. (Bp., 1989)
    Szabados József: Félúton – de már nem gúzsbakötve. Ny. R.: Útkeresés – reformok c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1989)
    Bossányi Katalin: A piaccsináló antikapitalista. Interjú Ny. R.-vel. (Mozgó Világ, 1992)
    Bossányi Katalin–Földes István: Volt egyszer egy reform. Visszatekintő beszélgetés az antikapitalista Ny. R.-vel. (Népszabadság, 1993. jan. 2.)
    Hovanyecz László: Egyszerre szolgálni a haza és a haladás ügyét. Születésnapi beszélgetés Ny. R.-vel. (Népszabadság, 1993. márc. 20.)
    Bencze Andrea–Szántó András: Azt mondják, óvatos reformer voltam. Interjú Ny. R.-vel. (Respublika, 1994. 18.)
    Varga István: Meg kell határozni az állam és a piac viszonyát. Ny. R. a vagyonmegoszlásról, az Európai Unióhoz csatlakozásról és a magyarságkép válságáról. (Magyar Nemzet, 1994. ápr. 30.)
    Franka Tibor: Az utolsó mohikán. Nem vagyok titkos irányítója sem a pártnak, sem a kormánynak. Interjú Ny. R.-vel. (Új Magyarország, 1994. okt. 7.)
    Kertész György: Sok a gazdasági rögtönzés. Beszélgetés Ny. R.-vel, az MSZP alapító elnökével. (Népszava, 1995. márc. 24.)
    Gergely László: Ma is a növekedés és egyensúly Szküllája és Kharübdisze között hajózunk. Ny. R. az átalakulás evolúciós folyamatairól. (Magyar Nemzet, 1995. máj. 6.)
    Pogány Sára: Nehéz csaták árán lesz költségvetés. Ny. R. a gazdasági reformokról. (Népszava, 1995. nov. 18.)
    Lantai András: A valahai reform főembere visszavonul. Interjú Ny. R.-vel. (Élet és Irodalom, 1998. 26.)
    Huszár Tibor: Beszélgetések Ny. R.-vel. Szerk. Nácsa Klára. (Bp., Kossuth, 2004)
    Murányi Gábor: Ny. R. végzetes szavazatának históriája. A tizenkettedik igen. (Heti VG, 2015. 3.)
    Friss Róbert: Elhunyt Ny. R. (Népszava, 2018. jún. 25.)
    Földes György: Búcsú Ny. R.-től. (Népszava, 2018. júl. 27.)
    Tömpe István. Miniatúra. Ny. R. (Népszava, 2018. júl. 28.).


    Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 3. átd. kiad. 1975)
    Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
    Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
    Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
    Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
    Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Kiss József. (Bp., 1992)
    Az 1994-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Kiss József. (Bp., 1996)
    Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
    Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
    Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)

     

     

    neten:

     

     

    https://neb.hu/asset/phpxRHHpu.pdf

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (25), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (959), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (182), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (214), műgyűjtő (19), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (64), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu