Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aczél Endre
    Aczél Ilona, Cs.
    Magyarországi Boldog Pál
    Zolnai Gyula
    Zolnay László, zolnai

    Péter János

    politikus, református püspök


    Született: 1910. október 28. Alsónyék, Tolna vármegye
    Meghalt: 1999. február 26. Budapest

    Család

    F: Czeglédy Margit (†1991), Czeglédy Sándor (1883–1944) református lelkész, író, műfordító, bibliafordító és Kósa Margit (1883. márc. Bp.–1958. júl. 20. Bp. Temetés: 1958. júl. Cegléd, Református Öregtemető) leánya. Czeglédy Margit testvérei: Czeglédy Sándor (1909–1998) a Debreceni Református Hittudományi Egyetem professzora, Czeglédy István (1910–1966) református lelkész, teológus, a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára, Czeglédy Károly (1914–1996) nyelvész, orientalista, történész, az ELTE BTK Sémi Filológiai és Arab Tanszéke egyetemi tanára és Czeglédy Antónia Éva (1913–2004), Haypál Béla (1899–1989) református lelkész, az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője felesége.

    Négy leánya született. Leányai közül: Péter Katalin (1937–2020) történész, az MTA doktora és Péter Ágnes (1941–) irodalomtörténész, kandidátus, egyetemi tanár. További leányai: Péter Judit és Péter Mária.

    Iskola

    Középiskolai tanulmányait Mezőtúron és Baján végezte, a Budapesti Református Teológiai Akadémián, Párizsban és Glasgow-ban tanult tovább, Budapesten református lelkészi okl. szerzett (1935).

    Életút

    A budapesti Bethesda Kórház lelkésze (1935–1945). A II. világháború után állami szolgálatba lépett, a Külügyminisztérium Béke-előkészítő Osztályának munkatársaként (1945–1946) a párizsi békekonferencián a magyar delegáció tagja. Tildy Zoltán, majd Szakasits Árpád köztársasági elnökök titkárságának vezetője (1946–1949); jelentős szerepet játszott abban, hogy a református egyház elfogadta az egyházi iskolák államosítását (1948. jún.) és a kiépülő hatalom által felkínált egyezséget (1948. szept.). A református egyház képviseletében részt a párizsi I. Béke Világkongresszuson (1949. ápr. 20.–ápr. 23.), a varsói II. Béke Világkongresszuson életre hívott Béke Világtanácsban Magyarország egyik képviselője (1950. nov. 16.–nov. 22.). A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke (1949. dec. 15.–1956. okt. 31.), e tisztében részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal egyházát súlyosan érintő határozatainak (pl.: a diakonissza szervezetek megszüntetése, az egyházi földek ún. felajánlása, az anyaegyházközségek számának csökkentése, a teológiai akadémiák és az egyházkerületek összevonása stb.) végrehajtásában. A forradalom idején lemondott a püspöki méltóságáról (1956. okt. 31.), az egyházkerület visszahívta (1956. nov. 19.), de a visszatérést végleg elhárította (1957. dec. 20.).



     

    A Kádár János vezette ún. forradalmi munkás–paraszt kormány támogatásával a Kulturális Kapcsolatok Intézete (KKI) kormánymegbízottja (1956. dec. 28.–1957. jan.), elnöke (1957. jan.–1958. febr. 19.). A külügyminiszter első helyettese (1958. febr. 19.–1961. szept. 13.), külügyminiszter (1961. szept. 13.–1973. dec. 14.).

     

    Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront, ill. Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei lista, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16. és 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; Hazafias Népfront Budapesti lista, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Budapest, XIV. kerület [Budapest, 45. sz. egyéni választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; Szekszárd, [Tolna 1. sz. egyéni választókerület], 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15. és 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; Budapest, X. ker. [Budapest, 30. sz. egyéni választókerület], 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; Hazafias Népfront, Országos lista, 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.)

     

    Az Elnöki Tanács tagja (1957. máj. 9.–1961. okt. 7.). Az Országgyűlés alelnöke (1973. dec. 19.–1988. okt. 5.). Az MSZMP tagja (1961-től), az MSZMP KB tagja (1966. dec. 3.–1988. máj. 22.).

    Elismertség

    Magyar Szabadság Érdemrend (1946), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1953; arany, 1964), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1980).

     

    Állami Díj (1985).

    Elismerés

    A Politikatudományi Társaság alelnöke (1973–1982), elnöke (1982–1988), a Károlyi Mihály Társaság elnöke (1988-tól).

    Főbb művei

    F. m.: „Az Úr pedig…” Jónás próféta könyvének gyülekezeti magyarázata. (Bp., 1943; 2. kiad. 1949)
    A megbotránkoztató szeretet. Az „elveszett fiú” történetének gyülekezeti magyarázata. (Bp., 1944)
    Eligazodásunk. P. J. püspök debreceni székfoglaló beszéde. (A Református Egyetemes Konvent Sajtóosztálya kiadványa. Bp., 1950)
    Püspöki jelentés. A Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűlése elé terjesztette P. J. 1950. dec. 14. (A Tiszántúli Református Egyházkerület kiadványa. Debrecen, 1950)
    A magyar református egyház útja. Második püspöki jelentés. Elhangzott a Tiszántúli Református Egyházkerület 1951. dec. 13-án tartott közgyűlésén. (A Tiszántúli Református Egyházkerület kiadványa. Bp., 1952)
    Szolgálatunk az egyetemes kereszténység érdekében. P. J. harmadik püspöki jelentése. (A Tiszántúli Református Egyházkerület kiadványa. Bp., 1953)
    Az Egyházak Világtanácsának lucknowi konferenciái. (Lelkipásztor. Magyarhoni evangélikus gyakorlati havi folyóirat, 1953)
    Püspöki jelentés. A Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűlése elé terjesztette P. J. 1955. jan. 26. (A Tiszántúli Református Egyházkerület kiadványa. Debrecen, 1955)
    Az európai béke és biztonság időszerű kérdései. (Bp., Kossuth, 1969)
    A magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatok történetéből. 1939–1941. (Bp., Kossuth, 1979)
    1918–1919 in Retrospect. Three Peace Conferences. (The New Hungarian Quarterly, 1979)
    Az első szovjet követségi sajtókonferencia Magyarországon. (História, 1979. 1.)
    A helsinki konferencia előkészítésének néhány tapasztalata. (Külpolitika, 1983)
    Állami és társadalmi szervezetek Magyarországon Főszerk. (Bp., Kossuth, 1985)
    A Magyar Tanácsköztársaság összefüggései a breszt-litovszki, a bufteai és a trianoni béketárgyalásokkal. (Kun Béla. Nemzetközi tudományos ülésszak születésének 100. évfordulójára. 1986. febr. 11–12. Előadások. Szerk. Mucsi Ferenc és Székely Gábor. Bp., 1987)
    A káderekről. Bibliofil kiad. (Bp., 1987).

     

     

    F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: A falusi önkormányzatok. (1946. 4.)
    Az üzemi bizottságok és feladataik a termelésben. (1946. 6.)
    A magyar külkereskedelem feladatai. (1947. 2.)
    Válaszúton az ENSZ. (1959. 1.).

    Irodalom

    Irod.: P. J. válasza a Tiszántúli Egyházkerület visszahívó határozatára. (Jöjjetek. Keresztyén havi lap, 1958)
    Sipos Péter: P. J.: A magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatok történetéből. 1939–1941. (Társadalmi Szemle, 1980. 4.)
    Kalmár György: P. J. Szemtől szembe. (Életünk, 1982)
    Dömény János: „…a tényeket kérlelhetetlenül fel kell tárni.” Emlékezés P. J.-ra, a külpolitikusra (Ezredvég, 1999)
    Garadnai Zoltán: P. J. külügyminiszter franciaországi útja. A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései. (Levéltári Közlemények, 2003).


    Irod.: Rapcsányi László: P. J. (Az utak összefutnak. Interjúk. Szerk. Vámos György. Bp., 1987)
    Baló György: Kilenc beszélgetés a 80-as évekből. (Bp., 1987)
    Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
    Balogh Margit–Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon. 1790–1992. (Bp., 1996)
    Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
    Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
    Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)

     

     

    neten:

     

     

    Kocsis János: A püspökből lett fődiplomata:

    https://rozsalatt.blog.hu/2018/03/06/a_puspokbol_lett_fodiplomata_peter_janos

     

    Kovács I. Gábor: A debreceni tudományegyetem református hittudományi kari tanárainak prozopográfiája és a református felekezeti-művelődési alakzat szociológiája:

    http://korall.org/sites/default/files/Kovacs_I_G_E-Fuggelek.pdf

     

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), énekes (14), entomológus (25), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (33), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (960), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (182), könyvtáros (68), közgazdász (185), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (214), műgyűjtő (20), művelődéstörténész (37), művészeti író (14), művészettörténész (92), muzeológus (87), nagybirtokos (64), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu