Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kabos Gyula emlékezete
    Kempelen Farkas, nemes
    Néma eskü
    A rézmetsző családja
    Szinnyei József, id.

    Berek Géza

    mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő


    Született: 1921. április 11. Németszőgyén
    Meghalt: 1996. november 4. Budapest
    Temetés: 1996. november 12. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Berek Tamás földműves, magtárosgazda, Dián Mária. Szülei 8 kh földön gazdálkodtak. Tizenegyen voltak testvérek. F: 1952-től Haurer Sarolta mezőgazdasági mérnök. Fia: Berek Géza (1954–); leánya: Berek Mária (1955–) és Berek Sarolta (1957–).

    Iskola

    Nyolc elemi és négy polgári után Komáromban mezőgazdasági szakiskolát végzett (1939), majd gimnáziumi érettségi vizsgát tett és egyetemi előkészítő tanfolyamot is végzett. Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Állattenyésztési Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1955), az ATE-n doktorált (1959), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1967).

    Életút

    A németszőgyéni hercegprímási uradalom gyakornoka (1939–1941), a Komárom-Esztergom vármegyei, és a Nyitra-Pozsony vármegyei Állattenyésztők Egyesületének körzeti ellenőre (1941–1945); közben a II. vh.-ban Nagyváradon és Kolozsvárott a 101. sz. rádiófelderítő zászlóaljnál katonai szolgálatot teljesített (1942–1943). A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Állattenyésztők Egyesületének körzeti ellenőre (1947–1949), a budapesti, ill. a herceghalmi Állattenyésztési Kutató Intézet Sertéstenyésztési Osztályának tud. segédmunkatársa (1949–1957), tud. munkatársa, majd tud. tanácsadója (1957–1991). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964).

    Sertéstenyésztéssel foglalkozott. A fajtiszta és a különböző sertésfajták (pl. nagyfehér, duroc, cornwall, angollapály stb.) keresztezéseinek összehasonlítását, az eltérő korban elválasztott malacok felnevelését segítő tápok előállítását és kipróbálását, a nyitott kifutós, a zárt és az eltérő padozatok sertések tartására gyakorolt hatását vizsgálta. Magyarországon az elsők között rövidítette le a szoptatás 60–70 napos időtartamát 30 napra. Eredményeit Párizsban nemzetközi konferencián ismertette (1964). Részt vett a mariensee-i Max Planck Intézetben készített műkoca gyakorlati kipróbálásában.

    Emlékezet

    Budapesten (Országút, II. kerület Bem József utca 2.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

    Elismertség

    A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Állattenyésztési Társaság Sertéstenyésztési Szakosztályának vezetőségi tagja (1960–1980).

    Elismerés

    Kiváló állattenyésztő (1954 és 1960), Wellmann Oszkár-emlékérem, Ujhelyi Imre-emlékérem.

    Főbb művei

    F. m.: Választott malacok gondozása és takarmányozása. – Tenyészsüldők téli tartása. (Magyar Mezőgazdaság, 1951)
    Összehasonlító adatok a fehérhússertés és a mangalica ártányok és kocák hizlalásához és vágóértékéhez. Csire Lajossal. (Állattenyésztés, 1952)
    Hogyan védekezzünk a szopósmalacok elhullása ellen? (Magyar Mezőgazdaság, 1952)
    Kettős bugatás két nem rokon kannal. Ádám Tamással. (Agrártudomány, 1953)
    A szaporaság fokozásának módszerei a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben. Kecskés Sándorral. – A téli sertéshizlalás időszerű kérdései. (Magyar Mezőgazdaság, 1953)
    Vizsgálatok fehérhússertés és mangalica kocákkal végzett haszonállat-előállító keresztezésekről. Többekkel. (Állattenyésztés, 1953)
    A tenyészsüldők gondozása és takarmányozása. – Tapasztalatok a különböző kifutórendszerű nyári fiaztatók alkalmazásáról. (Magyar Mezőgazdaság, 1954)
    Sertéstenyésztés. Többekkel. (Állattenyésztési kézikönyv. Bp., 1955)
    Burgonyaetetési vizsgálatok szopósmalacokkal. – Vizsgálatok a malacok választás utáni takarmányozására. (Állattenyésztés, 1955)
    A sikeres malacnevelés feltételei. – A sertéshizlalás időszerű kérdései. (Magyar Mezőgazdaság, 1955)
    Összehasonlító vizsgálatok a süldők szabadszállásokban és istállókban való felnevelésére. – Az infravörös lámpák hatásának vizsgálata a szopósmalacok fejlődésére. Sándor Istvánnal. (Állattenyésztés, 1956)
    Öves sertésfajták tenyésztési eredményei Magyarországon. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1956)
    Vizsgálatok a magyar szopósmalacok mesterségesen történő felnevelésére. Farkas Bélánéval. – Vizsgálatok a magyar fehérhússertés bacontermelésre való alkalmasságáról. Csire Lajossal. (Állattenyésztés, 1957)
    A cornwall sertésfajta tenyésztésének néhány kérdéséről. (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
    A mesterséges malacnevelés eddigi eredményei. Farkas Bélánéval. – Nyitott vagy zárt istállókban hizlaljuk-e télen a sertéseket? (Magyar Mezőgazdaság, 1958)
    Szopós- és választott malacok fehérjeszükséglete. Csire Lajossal, Kertész Ferenccel. – A Magyarországon tenyésztett főbb sertésfajták hasznosítási típusának vizsgálata, hús- és zsírtermelésének összefüggése a takarmányozással és a fejlődés ütemével. Csire Lajossal, Farkas Bélánéval, Kertész Ferenccel. (Kísérleti Közlemények, 1959)
    Vizsgálatok a korán leválasztott malacok felnevelésére. Farkas Bélánéval. – A sertés sonkája és húsaránya közötti összefüggés. Csire Lajossal, Szigeti Jánossal. – A kocatej termelésének és összetételének változása a laktáció folyamán. Csire Lajossal, Kertész Ferenccel. (Állattenyésztés, 1959)
    A sertés korai tenyésztésbevétele és a gyakori ellés alapjai. (Mezőgazdasági Világirodalom, 1959)
    A kocák gyakoribb elletésének kérdései. – A fiaztatók gazdaságos kihasználásának kérdései. – A korán elválasztott malacok felnevelésének eredményei az Emődi Állami Gazdaságban. Scherer Antallal. (Magyar Mezőgazdaság, 1960)
    Investigations on the Protein Requirement during Fattening of Large Black Pigs and Data after Slaughter. (Acta Agronomica, 1962)
    A malacok választás utáni takarmányozása szárított szeszélesztővel. (Állattenyésztés, 1962)
    Malacvédőrácsok alkalmazásának összehasonlító vizsgálata. (Állattenyésztés, 1966)
    A Note on Copper Sulphate in the Diet of Pigs. Többekkel. (Reprinted from Animal Production, 1967)
    A különböző fajtájú kocák vemhesség alatti takarmányozásának hatása a született malacok számára és súlyára. Kand. értek. (Bp., 1967)
    Árpa helyettesítése kukoricával a vemhes kocák takarmányában. (Állattenyésztés, 1968)
    Előzetes adatok a mesterségesen nevelt malacok takarmányértékesítéséhez. Senft, Bodóval. – Vemhes kocák csoportos és egyedi etetésének összehasonlító vizsgálata. (Állattenyésztés, 1970)
    A különböző korban elválasztott malacok eltérő etetési módokban történő hizlalásának összehasonlító vizsgálata. Le Duc Haóval, Sándor Istvánnal. (Állattenyésztés, 1977)
    A mélyhűtve tárolt koca- és tehénkolosztrum itatásának összehasonlító vizsgálata újszülött malacok mesterséges felnevelésében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1979)
    Az etetés eltérő időtartamának és a vályúhossz hatásának összehasonlítása a választott malacok felnevelésében. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1985)
    A választáskori falkásítás hatása az utónevelés eredményeire. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1986)
    A kocák termékenységének évszakonkénti alakulása. Fülöp Józseffel, Sándor Istvánnal. (A szarvasmarha- és sertéstenyésztés gyakorlata, 1986)
    Az évszakok és a többszint-elhelyezés hatása a malac-utónevelésben. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1987)
    Tenyészkanok teljesítményét befolyásoló tényezők. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1989)
    A váltogató – criss-cross – keresztezési módszerről. Fülöp Józseffel, Sándor Istvánnal. (Vágóállat és hústermelés, 1989)
    A váltogató keresztezés. (Magyar Mezőgazdaság, 1989)
    Eltérő genotípusú kanoktól származó ivadékok hízási és vágási adatainak összehasonlító vizsgálata. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1990)
    Állattenyésztésünk irányításában szerzett több évtizedes tapasztalatok. (A hús, 1993).

    Irodalom

    Irod.: Gundel János: B. G. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1996)
    Ki kicsoda magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu