Berend Iván
Berend Iván

2024. április 25. Csütörtök

Berend Iván

közgazdász

Névváltozatok

Reich Iván

Születési adatok

1924. április 20.

Budapest

Halálozási adatok

2006. február 21.

Budapest

Temetési adatok

2006. április 20.

Budapest

Rákoskeresztúr, szóróparcella


Család

Sz: Berend (Reich) Lajos, Frank Mária bőrdíszműves. Apját kisgyermekkorában elvesztette. F: 1944-től Schönberger Veronika iskolaigazgató. Leánya: Berend Beáta (1946. márc. 15.) középiskolai tanár, filozófus; fia: Berend János (1951. júl. 24.) autószerelő.

Iskola

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdász okl. szerzett (1949), az MKKE-n doktorált (1958), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1962), doktora (1978).

Életút

A Mérnökszakszervezet osztályvezetője (1947–1948), a Tudományos Folyóiratkiadó igazgatóhelyettese (1948–1949). Az Országos Tervhivatal (OT) Műszaki Fejlesztési Főosztály Közgazdasági Csoportjának vezetője (1949–1954). A Földművelésügyi Minisztérium (FM), ill. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Beruházási Politikai Osztályának vezetője (1954–1968). Az OT Beruházási és Építési Főosztály Mérlegosztályának vezetője (1968–1971), az OT Távlati Tervezési Főosztályának főosztályvezető-helyettese (1971–1985). Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tud. tanácsadója (1986-tól). Az MKKE-n a beruházás gazdaságtana tárgy előadó tanára (1953-tól), c. egy. docens (1965–1979), c. egy. tanár (1979-től). Az MSZMP KB Pártfőiskola előadója (1957-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1956–1962: megszakítással). FAO-, KGST- és EGB-programok szakértője. Agrárökonómiával, elsősorban a mezőgazdasági beruházások hatékonyságával, a beruházási tevékenység és az ezzel összefüggő fejlesztési politika kérdéseivel, a tőkeigényesség, a munka technikai felszereltsége és a munkatermelékenység összefüggéseivel, mezőgazdasági növekedéselméletekkel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a magyar gazdaság növekedési pályáinak elemzése, a gazdasági fejlődés nem gazdasági feltételeinek feltárása, hosszú távú lehetőségeinek számbavétele terén.

Elismertség

Az MTA–TMB Közgazdaság-tudományi Bizottsága tagja (1965–1974). A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) díszdoktora (1995).

Elismerés

Haza Szolgálatáért Érdemrend (1971), Munka Érdemrend (ezüst, 1968), Munka Érdemérem (1969), Jubileumi Emlékérem (1970). Akadémiai Díj (1982).

Főbb művei

F. m.: A műszaki fejlesztés tervezése. (Többtermelés, 1953)
A mezőgazdasági építkezésekről. Niklai Ádámmal. (Statisztikai Szemle, 1955)
Nagyüzemi feltételek és jövedelmezőség a szövetkezeti gazdálkodásban. Többekkel. (Közgazdasági Szemle, 1957)
A termelőszövetkezetek beruházásai. Kappéter Ivánnal. (Mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi kiskönyvtára. 10. Debrecen, 1957
2. átd. kiad. Bp., 1961)
Mezőgazdasági beruházások. (Belpolitikai Szemle, 1959)
A termelőszövetkezeti építkezések néhány gazdasági vonatkozású kérdése. (Magyar Építőipar, 1959)
A termelőszövetkezetek építési beruházásainak helyzete. (Agrártudomány, 1959)
Az élő és tárgyiasult munka arányának változása a mezőgazdaságban. Kand. értek. (Bp., 1962)
A szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának kiépítése. Tananyag az MSZMP gazdaságpolitikai tanfolyama számára. (Bp., 1963)
A mezőgazdasági beruházások gazdaságossága és hatékonysága. (Közgazdasági Szemle, 1963)
A mezőgazdasági beruházások gazdaságossága. 8 melléklettel. (A nagyüzemi gazdálkodás kérdései. Bp., 1964)
Beruházáspolitika. Az MSZMP KB Pártfőiskola jegyzete. (Bp., 1965)
A mezőgazdaság beruházási politikája. Az MSZMP KB Pártfőiskola jegyzete. (Bp., 1965)
Az üzemfejlesztési terv és a beruházások kapcsolata a termelőszövetkezeteknél. (Pénzügyi Szemle, 1966)
A mezőgazdasági beruházások gazdasági hatékonysága. (Bp., 1967)
Beruházás a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságokban. Monográfia. (Bp., 1968)
A beruházások állami irányítása, népgazdasági tervezése. Az MSZMP KB Pártfőiskola jegyzete. (Bp., 1968)
A beruházások állami irányításának közgazdasági eszközei. Előadói segédanyag. (A TIT Közgazdasági Választmánya kiadványa. Bp., 1968)
Mezőgazdasági építészet. Többekkel. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1968)
Relative Capital Intensity of Food Production and Industry. Benet Ivánnal. (Acta Oeconomica, 1969)
Az élelmiszergazdaság fejlesztésének eszközigénye. Benet Ivánnal. (Gazdaság [folyóirat], 1969)
A beruházások állami irányításának közgazdasági eszközei a mezőgazdaságban. (Az MSZMP agrárpolitikájának fő vonásai. Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tankönyve. Bp., 1970)
Közgazdasági szabályozó rendszerünk továbbfejlesztése. Az 1971. jan. 1-jén életbe lépő új szabályozók és azok magyarázata. Antal Lászlóval, Buda Istvánnal. (Bp., 1970)
A beruházási piac helyzetéről. (Közgazdasági Szemle, 1970)
Az eszközigényesség alakulásáról. (Közgazdasági Szemle, 1971)
A termelési adóalap- és beruházásigényessége a KGST-országokban. Huszár Józsefnével, Rabi Bélával. (Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1971)
A beruházások népgazdasági tervezéséről. (Közgazdasági Szemle, 1972)
Fejlesztési politika hosszabb távon. Gazdasági fejlődésünk és az állóeszköz-igényesség kapcsolata. (Gazdaság [folyóirat], 1974)
Long-Range Development Policy – Interrelations between Economic Development and Capital Intensity. (Acta Oeconomica, 1974)
A beruházási rendszer. (Közgazdasági Szemle, 1975)
Fejlesztési-beruházási politika. (Közgazdasági ismeretek. Bp., 1975)
Measuring Methods of the Efficiency of Capital Investments and Related Experiences. Simon Nórával. (Bp., 1976)
Az eszközigényesség változása Magyarországon. I–II. köt. Monográfia és doktori értek. is. (Az Országos Tervhivatal kiadványa. Bp., 1977)
Eszközigényesség és fejlesztési politika. Monográfia. (Bp., 1979
angolul: 1989)
Fejlesztéspolitikai dilemmák, megújítási korszakok. (Gazdaság [folyóirat], 1981)
A jövő tervezése, a tervezés jövője. Többekkel. (Bp., 1982)
The Renewal Cycle of Fixed Assets under the Conditions of the 1980s in Hungary. (Acta Oeconomica, 1983)
Az infrastruktúra szerepéről a gazdaság fejlődésében. (Gazdaság [folyóirat], 1985)
Capital Intensity and Development Policy. (Bp., 1985
japánul: Kyoto, 1989)
A technika gazdasági abszorpciója. (Magyar Tudomány, 1987)
Növekedési pálya és tőkeigényesség. (Közgazdasági Szemle, 1988)
A fejlődés nem gazdasági tényezőinek szerepnövekedése. (Magyar Tudomány, 1991)
Gazdasági növekedés, átalakulás, átlényegülés. Transzformáció, transzfiguráció. (Magyar Tudomány, 1992)
Növekedés? Növekedés! A gazdasági növekedési pálya feltételei. (Bp., 1993)
Hungary’s Growth Path. Transformation or Transfiguration of the Growth Path. (Acta Oeconomica, 1993)
A növekedési pályaváltás motívumai Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1995)
Az ezredforduló utáni magyar gazdaság kondíciói. (Új növekedési pálya felé. Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából. Szerk. is. Bélyácz Ivánnal. A Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványa. Pécs, 1997)
Az ezredforduló utáni magyar gazdaság. I–II. köt. Tanulmányok. (Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából. Pécs, 1997)
A gazdasági növekedés a kétezredik évben is folytatódik. (Magyar Tudomány, 2000)
Gazdasági növekedés. Az ezredfordulói magyar gazdasági változások és történelmi hátterük. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar Gazdálkodástani Doktori Iskola tananyaga. (Pécs, 2002).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Halálhír. (Új Dunántúli Napló, 2006. márc. 27. és Népszabadság, 2006. ápr. 8.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője