Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Berényi Dénes, id.

    meteorológus


    Született: 1900. szeptember 21. Karánsebes, Krassó-Szörény vármegye
    Meghalt: 1971. november 30. Debrecen

    Család

    Sz: Berényi Dénes csendőrtiszthelyettes, Brozsek Vilma (1875–1940). Testvére: Mórász Pálné Berényi Anna. Fia: Berényi Dénes, ifj. (1928–2012) atomfizikus, az MTA tagja.

    Iskola

    A debreceni Tisza István Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1926), bölcsészdoktori okl. (1927), meteorológiából magántanári képesítést szerzett (1933), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

    Életút

    A debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézet Meteorológiai Állomásának tanársegéde (1927–1934), magántanára és az önálló Meteorológiai Intézet első vezetője (1934-től). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK Meteorológiai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1952. szept. 16.–1971. nov. 30.) és a KLTE TTK dékánja (1952–1962).

    A magyarországi agrometeorológiai és mikroklimatológiai kutatások elindítójaként nevéhez fűződik a debreceni egyetemi meteorológiai állomás kialakítása, obszervatóriummá fejlesztése és a tiszántúli agrometeorológiai megfigyelőhálózat megszervezése. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megbízásából a II. vh. után irányításával kezdődött meg a meteorológiai hálózat újjászervezése (1944. dec.). Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a mezőgazdasági kultúrnövények, elsősorban a gabonafélék terméseredményei és az időjárási viszonyok közötti összefüggések módszeres és minden részletre kiterjedő vizsgálata terén. Figyelme ugyanakkor kiterjedt egyéb haszonnövényekre, az erdőterületek talajviszonyaira, a szél- és csapadékviszonyok klimatológiai kutatására, valamint orvosmeteorológiai tanulmányokra is.

    Emlékezet

    Debrecenben élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik. Emlékére a Magyar Meteorológiai Társaság, a DATE Agrometeorológiai és Agrofizikai Tanszéke és a KLTE TTK Meteorológiai Tanszéke Berényi Dénes-díjat alapított (az agrometeorológia kutatásában vagy oktatásában kiemelkedő eredményeket elértek díjazására, 1991-ben). Születésének 95. és 100. évfordulóján a KLTE-n, ill. a Debreceni Egyetemen emlékülést rendeztek.

    Elismerés

    Hegyfoky Kabos-emlékérem (1946), Steiner Lajos-emlékérem (1962).

    Szerkesztés

    A növénytermesztési szaktanácsadás tényezői és irányelvei (I–VII. köt., Hank Olivérrel, Kreybig Lajossal, 1950) c. könyvsorozat, ill. az Acta Universitatis Debreceniensis (1954–1962) c. periodikum szerkesztője és az Acta Geographica Debrecina (1966–1970) társszerkesztője. Tudománynépszerűsítő cikkei elsősorban a Debreceni Szemlében jelentek meg (1927–1943).

    Főbb művei

    F. m.: Debrecen és környékének csapadékviszonyai. Tanári szakdolgozat. 4 táblával. (Debrecen, 1925)
    Gazdasági állapotok II. József korában. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1925)
    Meteorológia és mezőgazdaság. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1927)
    Tudományos időjóslás. – Meteorológia és mezőgazdaság. (Debreceni Szemle, 1927)
    A geológiai idők klímája. – Influenza és időjárás. – A Tiszántúl agrármeteorológiai hálózata. (Debreceni Szemle, 1928)
    Az erdő hatása a csapadék mennyiségére. (Debreceni Szemle, 1929)
    Az 1930-as nyári szárazság és ennek hatása hazánk mezőgazdasági termelésére. (Debreceni Szemle, 1930)
    A főbb mezőgazdasági termények vetésterülete a Tiszántúlon, az 1930–1931-es gazdasági évben. – Az időjárási elemek és a mezőgazdasági növények terméseredménye közötti összefüggést kutató módszerek. – Debrecen szélviszonyai. (Debreceni Szemle, 1931)
    Debrecen klímája. (Debrecen sz. kir. város. A város múltja, jelene és jövője rövid áttekintésben. Debrecen, 1931)
    Az alföldi erdőterületek nagysága az utóbbi években. (Debreceni Szemle, 1932)
    Hegy-völgyi szelek a Tiszántúlon. (Az Időjárás, 1932)
    A ködviszonyok Debrecenben és Magyarországon. (Debrecen, 1935)
    A Hankó-féle időjárási elméletről. – A magyar szinoptikus hírszolgálat kérdései. – Új módszer a mezőgazdasági növények terméseredményeinek előrejelzéséről. (Az Időjárás, 1936)
    Felhőszakadás Debrecenben, 1937. aug. 23-án. Kéry Menyhérttel. (Debreceni Szemle, 1937)
    A gyermekágyi láz és a hőmérséklet. (Népegészségügy, 1937)
    A rádióhullámok időjárási kapcsolatai. (Természettudományi Közlöny, 1937)
    A magyarországi dohánytermelés különös tekintettel Szabolcs vármegyére. (Alföldi Magvető. Debrecen, 1937)
    Poreső az Alföldön. (Debreceni Szemle, 1938)
    Meleg éjszakák. (Debreceni Szemle, 1939)
    Az időjárás befolyásolása természetes és mesterséges úton. (Tiszántúli Gazdák, 1939)
    A legnedvesebb nyárelő Debrecenben. (Debreceni Szemle, 1940)
    A délibáb a Hortobágyon. – Hőmérséklet-észlelések a révi Zichy-barlangban és környékén. (Természettudományi Közlöny, 1942)
    A meteorológia és az orvostudomány kapcsolatai. 1–2. (Debreceni Szemle, 1942)
    A burgonya termelése és összefüggése az időjárással. (Alföldi Magvető. Új sorozat. 2–3. Debrecen, 1942)
    Időjárás-jelentések és kisebb dolgozatok 1942. első feléből. (Debrecen, 1942)
    Diftéria és napfoltszám. (Debreceni Szemle, 1943)
    A burgonya öntözésének időjárási vonatkozásai. (A Debreceni Tudományegyetem Meteorológiai Intézetének Közleményei. 7. Debrecen, 1943 és Magyar Statisztikai Szemle, 1943)
    A kukorica termelése és összefüggése az időjárással. (A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kiadványa. Debrecen, 1945)
    A talajmenti légréteg éghajlata. Mikroklíma és növényklíma. Monográfia. Száva-Kováts Józseffel. (Bp., 1948)
    A növényklíma fogalmi elhatárolása. (Bp., 1948)
    Mikroklimatikus mérések dohányban és napraforgóban. (A Debreceni Tudományegyetem Meteorológiai Intézetének kiadványai 8. Debrecen, 1948)
    Mezőgazdasági meteorológia. Az agrometeorológiai ismeretek kézikönyve. Aujeszky Lászlóval, Béll Bélával. Műnyomó képtáblákkal. (Bp., 1951)
    A különböző sűrűségű őszi rozsvetések állományéghajlata. (A Debreceni Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Évkönyve, 1952)
    A vetéssorok irányításának hatása gazdasági növények állományklímájára. (Bp., 1953)
    Az őszi rozs éghajlati igényének területi eloszlása. (A KLTE TTK Meteorológiai Intézetének Közleményei, 1955)
    A cukorrépa termésátlaga és az időjárási elemek közötti összefüggés. (A KLTE TTK Meteorológiai Intézetének Közleményei, 1956)
    Fenológiai felvételezés hegyvidéki szőlőállományunkban. (Az Időjárás, 1956)
    A borok titrálható savtartalma és az időjárási elemek közötti összefüggés. (Növénytermelés, 1956)
    Mikrometeorológiai vizsgálatok tokaji borospincékben. (Természettudományi Közlöny, 1957)
    A fűszerpaprika éghajlati igényei. (Földrajzi Értesítő, 1957)
    Az általános légcirkuláció. (Földrajzi Közlemények, 1957)
    Az állományklímát kialakító tényezők. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958)
    A talajművelés hatása a talaj hő- és vízgazdálkodására. (A KLTE TTK Meteorológiai Intézetének Közleményei, 1959)
    Budapest 166 éves hőmérsékleti sorának statisztikai elemzése. (A KLTE TTK Meteorológiai Intézetének Közleményei, 1959)
    Az étkezési paprika állományéghajlata. Justyák Jánossal. (Földrajzi Értesítő, 1960)
    A folyamatos mérések jelentősége az állományklíma kutatásában. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
    A Debrecen környéki felszíni és felszín alatti vizek utánpótlásának meteorológiai szempontjai. (Hidrológiai Tájékoztató, 1962)
    Debrecen egynemű hőmérsékleti sorozata. (A KLTE TTK Meteorológiai Intézetének Közleményei, 1962)
    Takarásos kísérlet mákban. Justyák Jánossal. (A KLTE TTK Meteorológiai Intézetének Közleményei, 1962)
    Mikroklimatológiai megfigyelések a Hortobágyon az 1961. és az 1962. években. (Acta Universitatis Debreceniensis. Series Geographica, 1963)
    A búza és környezete. (Lelley János–Mándy György: A búza. Bp., 1963)
    A szélerózió. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
    A burgonya és környezete. (Mándy György–Csák Zoltán: A burgonya. Bp., 1964)
    A levegőszennyezettség Debrecenben. (Természettudományi Közlöny, 1964)
    Észak- és Közép-Tiszántúl éghajlati viszonyai. (Földrajzi Értesítő, 1964)
    Mikroklimatologie. Mikroklima der bodennahen Atmosphäre. (Bp.–Stuttgart, 1967)
    Mikroklímamérések az újszentmargitai védett erdőben és annak környezetében. Nagy Lajossal. (Acta Universitatis Debreceniensis. Series Geographica, 1968)
    Éghajlattan. Egy. tankönyv. Dobosi Zoltánnal, Wagner Richárddal. (Bp., 1968)
    A havi hőmérsékleti szélsőségek beállásának időpontja. (Bp., 1970).

    Irodalom

    Irod.: A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja. 1932. Szerk. Benyovszky Pál, Szalacsy Rácz Imre. (Debrecen, 1931)
    Justyák János: In memoriam professoris Dionysii Berényi. B. D. professzor emlékére. (Acta Universitatis Debreceniensis. Series Geographica, 1969–1970)
    Tar Károly: Emlékülés B. D. meteorológus születésének 95. évfordulóján. (Debreceni Szemle, 1996)
    B. D. professzor születésének 95. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos emlékülés előadásai. Debrecen, 1995. szept. 6–7. (Debrecen, 1996)
    Justyák János–Tar Károly: B. D. (Debreceni Szemle, 1997)
    Justyák János: Száz éve született B. D. professzor. (Légkör, 2000)
    Szász Gábor: Emlékülés sen. B. D. születésének százéves jubileumán. (Debreceni Szemle, 2001)
    Mentusz Károly: B. D. (Kertészet és Szőlészet, 2002)
    Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2003)
    Tar Károly: 110 éve született B. D. (Légkör, 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu