Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Berze Nagy János

    etnográfus, folklorista

    1904-ig Nagy János


    Született: 1879. augusztus 23. Besenyő, [= Besenyőtelek], Heves vármegye
    Meghalt: 1946. április 6. Pécs

    Család

    Sz: Nagy János kisbirtokos, Koncz Borbála. 1904-ben vette fel a Berze Nagy családnevet, hogy megkülönböztesse magát a faluban lévő hasonló nevűektől. Testvére azonban Nagy Lőrinc maradt. F: 1905-től Losonczy Emma tanítónő. Fia: ifj. Berze Nagy János etnográfus, folklorista.

    Iskola

    Középiskoláit Gyöngyösön, a Ferences Gimnáziumban (1889–1896), Egerben (1896–1897) és Jászberényben végezte (1897–1898), Jászberényben éretts. (1898), a bp.-i tudományegyetem magyar–latin–filozófia szakos hallgatója (1899–1903), végbizonyítványt (1903) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1905).

    Életút

    Krassó-Szörény vm. lugosi tanfelügyelőségének tollnoka (1905), a kolozsvári tanfelügyelőség tollnoka (1906–1907), ún. szakértő miniszteri iskolalátogató (1907–1908). Nagyenyeden vm.-i segéd-tanfelügyelő (1908–1915), majd az I. vh. idején a hadműveletek miatt Debrecenbe helyezett Csík vm.-i tanfelügyelőség vezetésével mb. segéd-tanfelügyelő (1916. szept.–1917. jan.), ill. Csíkszeredán a helyi tanfelügyelőség vezetője (1917. jan.–nov.), utóbb Torontál vm. pancsovai tanfelügyelőségének vezetője (1917. nov.–1919. febr.). Az összeomlás után, mivel nem tette le a hűségesküt a megszálló szerb hatalomnak, tisztségéből eltávolították (1919. febr.), s rövid ideig fogságban tartották (1919. febr.–márc.), később Szegedre menekült (1919. szept.). A két vh. között Tolna vm. vezető tanfelügyelője (Szekszárdon, 1919–1924), Pécs és Baranya vm. tanfelügyelőségének vezetője (1924–1939), nyugdíjazták (1939). Tanügyi tanácsos (1935), főtanácsos (1939).

    A magyar népmesekutatás egyik megalapozója és első kiemelkedő képviselője. A magyar néprajz történetében elsőként kötötte össze a népköltészeti gyűjtést a népnyelv kutatásával, ill. elsőként ismerte fel, hogy a népdalokat, népballadákat a dallamukkal együtt kell feljegyezni. Elkészítette az első tudományos igényű magyar mesekatalógust. Népszokás-, hiedelem- és nyelvjáráskutatással is foglalkozott. Kodály Zoltán híveként nagy szerepet tulajdonított az énekkaroknak az iskolai oktatásban, és nagy hangsúlyt fektetett a zenei nevelés megreformálására.

    Emlékezet

    Pécsett hunyt el, a Pécsi Központi Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Legfontosabb művei (Magyar népmese típusok. I–II., 1957; Égigérő fa. Magyar mitológiai tanulmányok, 1960) posztumusz jelentek meg (Banó István, ill. Dömötör Sándor szerkesztésében; közösen kiadták a hagyatékában talált népmeséket, valamint levelezését is.). Magyar meseszótára kéziratban maradt, s valószínűleg a II. vh.-ban elpusztult. Szülőfalujában, Besenyőteleken a művelődési ház előtt szobor őrzi emlékét, utcát neveztek el róla, s nevét viseli a helyi Berze Nagy János Általános Iskola is. Szülőháza már nem áll, de helyét emléktábla jelöli. Róla nevezték el továbbá a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumot (korábban, 1923–1955: Koháry István Gimnázium; 1955–1971: Vak Bottyán Gimnázium), a bogádi (Baranya m.) Berze Nagy János Körzeti Általános Iskolát (1957), ill. a pécsi Berze Nagy János Alapfokú Művészetoktatási Intézményt (2003); valamint a pécs-vasasi Berze Nagy János Népdalkört (1986). A pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolában márvány emléktábláját helyezték el (Palotai Szkalos Gyula alkotása, 1958). Pécsett és Egerben szintén utcát neveztek el róla.

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja (r.: 1941). A Magyar Néprajzi Társaság tb. tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Tiszamentről. Versek. (Bp., 1902)
    A hevesmegyei nyelvjárás. Egy. doktori értek. is. (Nyelvészeti füzetek. 16. Bp., 1905)
    A néphagyományok kutatásának fontossága és módszere. (Család és Iskola, 1907)
    A csodaszarvas mondája. Összehasonlító folklore-tanulmány. (Ethnographia-Népélet, 1927)
    Önálló tudatos éneklés a népiskolában. (Néptanítók Lapja, 1931)
    Magyar szólásaink és a folklore. (Ethnographia, 1932)
    A Szent László füvéről szóló monda a népmesei kutatás megvilágításában. (Ethnographia, 1934)
    Mese. (A magyarság néprajza. III. köt. A magyarság szellemi néprajza. Bp., 1935; 3. átd. kiad. 1943; hasonmás kiad. Szekszárd, 1992)
    „Írja fel a falevélre…” – Egy kevéssé ismert népballadánk nyomai – A „katekizmusi ének” és a néphagyomány számszimbolikája. (Bp., 1939)
    A sok nap. – Kővel, gallyal behányt halmok. (Ethnographia-Népélet, 1943)
    Magyar népmese típusok. I–II. Szerk., a bevezetőt írta Banó István. (Pécs, 1957)
    Égigérő fa. Magyar mitológiai tanulmányok. B. N. J. művei bibliográfiájával. Szerk., a bevezetőt írta, a bibliográfiát összeáll. Dömötör Sándor. (Pécs, 1958; 2. bőv. kiad. 1961; 3. bőv. kiad. 1985; új kiad. Debrecen, 2004)
    A mesetípusok irodalmának kritikai ismertetése. – Az Alkestis-tragédia és egy magyar népmese. Közzéteszi Ifj. Berze Nagy János. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1960)
    Arany-tanulmányok. Közzéteszi Ifj. Berze Nagy János. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1965)
    Egy néprajztudós műhelyéből. B. N. J. levélhagyatéka. Szerk. Banó István, Fülöp Lajos. (Pécs, 1977)
    Nap és tükör. Néprajzi és népnyelvi tanulmányok, gyűjtések. Szerk. Banó István, Fülöp Lajos. (Pécs, 1982)
    Kis Vitéz Pajtás. Képes mese. Ill. Kovács Tamás. (Fintor könyvek. Bp., 1990)
    Dunaisten keresztfia. Dévai csángó népmese. Ill. Túriné Makoldi Gizella. (Debrecen, 2004)
    szerk.: Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. Gyűjtötte B. N. J., lejegyezte Katona Lajos. (Magyar népköltési gyűjtemény. 9. Bp., 1907)
    Tájékoztató Baranya vármegye magyar népe néphagyományainak és szokásainak gyűjtéséhez. Összeáll. (Pécs, 1933)
    Baranyai magyar néphagyományok. Gyűjtötte, szerk., a kísérő tanulmányt és a jegyzeteket írta. I–III. köt. (Pécs, 1940)
    Régi magyar népmesék B. N. J. hagyatékából. Szerk. Banó István, Dömötör Sándor. (Pécs, 1960; 2. bőv. kiad. 1961)
    Szőlőszem királyfi. Magyar népmesék B. N. J. gyűjtéséből. Vál., az ifjúság számára átd. Ifj. Berze Nagy János, Pákolitz István, Szőllősy Kálmán. Ill. Róna Emy. (Bp., 1962; 2. kiad. 1967; új kiad. 2004)
    Népköltési gyűjtemény a Palócságból és a Tiszamentéről. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Banó István. (Pécs-Baranyai Múzeumbarátok Köre kiadványai. 1. Pécs, 1967)
    Sárkányölő Sebestyén. Magyar népmesék B. N. J. gyűjtéséből. Vál., az ifjúság számára átd. Ifj. Berze Nagy János, Pákolitz István, Szőllősy Kálmán. Ill. Róna Emy. (Bp., 1969)
    Erre alá a Baranya szélen. 50 népdal B. N. J. gyűjtéséből. Szerk., a dalokat lejegyezte Várnai Ferenc. (Pécs, 1979)
    A bűbájos lakat. Magyar népmesék B. N. J. gyűjtéséből. Vál., átd. ifj. Berze Nagy János, Pákolitz István, Szőllősy Kálmán. Ill. Rónay Emy. A korábbi kötetek, a Szőlőszem királyfi és a Sárkányölő Sebestyén új, együttes kiadása. (Bp.–Bratislava, 1979; 2. kiad. 1980)
    Cigány mesék. B. N. J. gyűjtéséből szerk., a bevezető tanulmányt írta Fülöp Lajos. (Pécs, 1985)
    Baranyai magyar néphagyományok. Baranyai magyar néphagyományok c. mű II. kötetének hasonmás kiadása. Szerk. Fülöp Lajos, a bevezető tanulmányt és az utószót Ifj. Berze Nagy János írta. (Pécs, 1988)
    A macskakisasszony. Baranyai népmesék. Szerk., a szöveget gondozta Bencsik Gábor. Ill. Marton Magda. (Klasszikus magyar népmesék. Bp., 2000).

    Irodalom

    Irod.: Beke Ödön: B. N. J.: Baranyai magyar néphagyományok. (Vasi Szemle, 1941)
    Banó István: B. N. J. (Ethnographia, 1948)
    Dömötör Sándor: B. N. J. és a magyar mitológia. (B. N. J.: Égigérő fa. Pécs, 1961)
    B. N. J. néprajztudós élete és munkássága. Emlékirataiból írta Ifj. B. N. J. (Pécs, 1973)
    Banó István: Száz éve született B. N. J. (Ethnographia, 1979)
    Újváry István: B. N. J. emléktáblája előtt. (Múzeumi Kurír, 1980)
    Banó István: B. N. J. és a magyar mesekutatás. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1980)
    Fülöp Lajos: B. N. J., a nyelvjáráskutató. (Magyar Nyelvőr, 1980)
    Hoppál Mihály: Az „Égigérő fa” gyökerei. B. N. J. mitológiai tanulmányai. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1980)
    Kovács Ágnes: B. N. J. Magyar népmesetípusok c. munkája és a készülő magyar népmese-katalógus. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1980)
    Mándoki László: A találós kérdések Vikár Béla és B. N. J. munkásságában. – Olsvai Imre: Mit köszönhet a magyar népzenetudomány és zeneművészet Vikár Bélának és B. N. J.-nak? (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1980)
    Dömötör Sándor: Hevestől Baranyáig. Helytörténeti képek B. N. J. életéből. (Pécs, 1983)
    Fülöp Lajos: A folklorista B. N. J. (Módszertani Lapok, 2001)
    Fülöp Lajos: B. N. J. emlékezete. (Honismeret, 2004)
    Nagy Janka Teodóra–Szabó Géza: B. N. J. szekszárdi évei. (Új Dunatáj, 2004)
    Fülöp Lajos: B. N. J. és Heves megye. (Honismeret, 2009).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu