Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Böhm Károly

    filozófus


    Született: 1846. szeptember 17. Besztercebánya, Zólyom vármegye
    Meghalt: 1911. május 19. Kolozsvár

    Iskola

    A pozsonyi evangélikus líceumban tanult (1862–1868), teológiát végzett (1868), a göttingeni egyetemen R. Lotze és H. Ritter tanítványa (1868–1869), a tübingeni és a berlini egyetem hallgatója (1869–1870). Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1908. ápr. 30.).

    Életút

    A pozsonyi evangélikus (fasori) gimnázium r. tanára (1896–1911) és igazgatója (1883–1896). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a filozófia ny. r. tanára (1896–1911); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1901–1902).

    Az egyik legjelentősebb 19. sz.-i magyar filozófus, aki elsősorban I. Kant, J. G. Fichte, G. W. F. Hegel és A. Comte tanulmányozása után önálló filozófiai rendszert is alkotott. Kiindulópontja a protestantizmus eszmevilága volt, jóllehet ifjúkorában a német materialisták hatása alatt állt, majd Hegel dialektikáját próbálta természettudományi elemekkel megtölteni. Sokban korát is megelőzte: az értékelmélet felépítésében különválasztotta az értékelés és az érték mozzanatait. Filozófiája a szubjektumból, az emberből, mint öntétből indul ki, amelynek öntudatlan projekciója a megismerhető valóság; tudatos projekciója az értékek, az igaz, a jó és a szép világa, amely a logika, az etika, illetve az esztétika tárgya. Más szóval Böhm felfogásában a világ egyetlen létező, amely azonban az ember számára két egyenrangú világra oszlik, minthogy az ember a világot egyrészt megismeri, másrészt szükségképpen értékeli. A két világnak a szubjektív szellem ad egységet. A világ létével és szubsztanciájával az ontológia foglalkozik, míg a világot, mint értékelést és kellést a deontológia avagy axiológia, az értéktan vizsgálja. A világ megismerését Böhm szubjektív kriticista szellemben írta le. A dialektika az ismeret egyetemességének és objektivitásának biztosítékait kutatja. A külső világ létező és ránk rohanó valóság; róla a szellem képet alkot magának. A megismerés az Én által öntudatlanul kivetített kép („projekció”) tudatos utánképzése. A tőlünk független tárgyak nincsenek adva a számunkra; ismerni csak azt tudjuk, amit magunk alkotunk. Ilyen értelemben a világ az Én műve. Böhm ezért ellentmondásosnak tekintette a realizmust, továbbá elvetette a „magánvaló” kanti fogalmát, ugyanakkor a tudati kivetítések hasonlóságát az „általános tudat” kanti elvének szellemében magyarázza. A létezés alapja a szellem, amely mint folytonosan tevékeny princípium önmagát fejti ki („öntét”). Az emberi öntét életét kutatja a szellem filozófiája. Az ember szellem és test egységében, a hiány és a kielégedés egyetemes törvénye alatt, az öntudat és az érzelem kölcsönhatásában él. Az öntudat öntét, önállítás, amely azonban önmagában közönyös: kitérése élv vagy kín. A legnemesebb érzelem a szeretet, amely a lélek derűjéhez, egy eszményi állapothoz vezet. Munkássága nyomán, Magyarországon meghonosodott az európai modern filozófia. Filozófiája erős hatást gyakorolt többek között Bartók Györgyre, Kibédi Varga Sándorra, Tankó Bélára, Ravasz Lászlóra és Makkai Sándorra.

    Emlékezet

    Halála után emléktábláját leplezték le besztercebányai szülőházán (1913) és a bp.-i evangélikus gimnáziumban (1928. jún. 30-án). Mellszobra a szegedi nemzeti panteonban volt látható (1930). Születésének 150. évfordulóján nemzetközi konferenciát rendeztek tiszteletére (Kolozsvárott, 1996. okt. 18–19-én). A Mikes International Alapítvány az egyetemes magyar filozófiai kultúra előmozdítására 2006-ban Böhm Károly–Bartók György-díjat alapított.

    Elismertség

    A Magyar Filozófiai Társaság alelnöke (1901–1911).

    Elismerés

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1896). Az MTA Marczibányi-díja (1900), Nagyjutalma (1911).

    Szerkesztés

    Az általa alapított Magyar Philosophiai Szemle szerkesztője (1881–1884).

    Főbb művei

    F. m.: Düring Jenő. (Havi Szemle, 1879)
    A lényeg formaisága. (Bp., 1881)
    Az asszony lélektanáról. – Kriticismus és positivismus. (Magyar Philosophiai Szemle, 1883)
    Az ember és világa. Philosophiai kutatások. I–V. köt. (Bp.–Kolozsvár, 1883–1928; a III–V. kötetet sajtó alá rend. Bartók György; VI. köt. 1942)
    A positivista philosophia rendszere. 1–3. (Magyar Philosophiai Szemle, 1884)
    A formai logika reformjáról, különös tekintettel a magyar iskolákban használt logikai könyvekre. (Magyar Philosophiai Szemle, 1885)
    Az erkölcsi tudat és megjelenési alakjai. (Magyar Philosophiai Szemle, 1886)
    A philosophiai propaedeutika a magyar gymnasiumainkban. (Magyar Philosophiai Szemle, 1887)
    Tapasztalati lélektan. (Bp., 1888; 3. jav. kiad. 1904)
    A lélektan ismeretelméleti alapjai. 1–2. (Magyar Philosophiai Szemle, 1889–1890)
    Logika. (Bp., 1889; 2. jav. kiad. 1901)
    Az újkori philosophia története. (Kolozsvár, 1896–1897)
    Az értékelmélet feladata s alapproblémája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1900. márc. 12.; megjelent: Értekezések a bölcseleti tudományok köréből. Bp., 1900; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1900)
    A filozófiai irányok különbözőségének gyökereiről és megegyeztetésük lehetőségéről. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1901)
    Az „idea” és „ideál” értékelméleti fontossága. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1905)
    A megértés, mint a megismerés középponti mozzanata. Ismeretelméleti töredék. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1909. nov. 8.; megjelent: Értekezések a bölcseleti tudományok köréből. Bp., 1910)
    B. K. összegyűjtött művei. (Bp., 1913)
    Mi a filozófia? (Athenaeum, 1915)
    Értékelmélet. (Athenaeum, 1916)
    Lélektan és logika középiskolák használatára. Átd. Tankó Béla. (Bp., 1928)
    B. K. ifjúkori önéletrajza. Kéziratból összeáll. és a bevezető tanulmányt írta Joó Tibor. (Szeged, 1931)
    Adalékok egy filozófiai szótárhoz. (Szeged, 1935)
    Az értékelés analysise. (Kolozsvár, 1941)
    A tragikum fejtegetésének logikai sora. (Szellem és Élet Könyvtára. Kolozsvár, 1943)
    Mi a filozófia? B. K. írásai. Vál., a bevezető tanulmányt írta Ungvári-Zrínyi Imre. (Kolozsvár, 1996)
    Az ember és világa. Philosophiai kutatások. I–VI. (Hága, 2003–2008)
    Logika. A szöveget gondozta Gál László. (Kolozsvár, 2004).

    Irodalom

    Irod.: B. K. élete és munkássága. I–III. (Besztercebánya, 1913)
    Szelényi Ödön: B. K. és a vallásfilozófia. (H. n., 1914)
    Pauler Ákos: B. K. r. tag emlékezete. (Bp., 1924)
    Muzsnai Dénes: B. K. szellemtana és az újabb törekvések a mai lélektanban. (Szeged, 1927)
    Bartók György: B. K. (Bp., 1928)
    Hittrich Ödön: Böhm-emlék. (Bp., 1928)
    Joó Tibor: Történetfilozófiai alapok B. K. rendszerében. (Szeged, 1929)
    Boikleff, Dimo: Az igaz, a jó és szép fogalma és összefüggésük B. K. szerint. (Debrecen, 1933)
    Ignácz Imre: B. K. természetfilozófiája. (Bp., 1934)
    Szabó Irén: B. K. etikája. (Debrecen, 1935)
    Hirschler Júlia: B. K. erkölcstana. (Bp., 1936)
    Inotai Imre: B. K. természetfilozófiai alapgondolatai. (Bp., 1936)
    Péter Zoltán: Böhm és Spranger. (Szeged, 1937)
    Horkay László: Böhm és a német idealizmus. (Debrecen, 1938)
    Puskás Zoltán: Az értékelmélet főbb problémái B. K. alapvetése alapján. (Gyula, 1941)
    Vrannay János: B. K. dialektikája. (Debrecen, 1942)
    Vatai László: A szociális filozófia alapjai B. K. tanában. (Kolozsvár–Bp., 1943)
    Földes-Papp Károly: Böhm idealizmusának alapellentmondása. (Szeged, 1944)
    Sándor Pál: Két magyar filozófus. B. K. és Brandenstein Béla. (Bp., 1944)
    Perecz László: Egy filozófus ébresztése. (Világosság, 1988)
    Ferdinand István: A magyar filozófia atyja: B. K. (Keresztyén Igazság, 1992)
    Mariska Zoltán: Az ember és világa. B. K. filozófiájáról. (Jászkunság, 1992)
    Mariska Zoltán: Böhm szintézisének kapcsolódó pontjai és filozófiatörténeti összefüggései. (Esterházy Károly Tanárképző Főiskola Közleményei, 1993)
    Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. (Bp., 1993)
    Tóth Béláné: Adalékok B. K. axiológiájának neveléstani alapjaihoz. (Jelenlét, 1993)
    Hajós József: B. K. és a Magyar Filozófiai Szemle. (Erdélyi Múzeum, 1993)
    Egyed Péter: A kolozsvári iskola. (Protestáns Szemle, 1996)
    Varga István: 85 éve halt meg B. K. (Teológiai Szemle, 1996)
    Ungvári Zrínyi Imre: B. K. filozófia-felfogása. (Erdélyi Múzeum, 1996)
    Perecz Károly: B. K. nyelve. – A pozitivizmustól az újidealizmusig. (Világosság, 1997)
    Veress Károly: A filozófia és a tudomány viszonya B. K. felfogásában. (Világosság, 1997)
    Ungvári Zrínyi Imre: B. K. filozófiájának teológiai vonatkozásai. (Korunk, 2000)
    B. K. és a „kolozsvári iskola”. A kolozsvári Böhm Károly Nemzetközi Konferencia előadásai. (Kolozsvár, 2000)
    Kissné Novák Éva: B. K. értékelméletének és ez értékelmélet történeti hatásának kritikai elemzése. (Hága, 2008).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu