Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Bözödi György

    író, történész, szociográfus

    Jakab György


    Született: 1913. március 9. Bözödújfalu, Udvarhely vármegye, Székelykeresztúri járás
    Meghalt: 1989. november 25. Budakeszi, Pest megye

    Család

    Székely földműves szülők gyermeke.

    Iskola

    A kolozsvári Unitárius Kollégiumban éretts. (1931), uo. a Teológiai Akadémián (1931–1933), a kolozsvári I. Ferdinánd Tudományegyetemen tanult (1933–1935), majd Kolozsvárott a Ferenc József Tudományegyetemen történelemből bölcsészdoktori okl. szerzett (1944).

    Életút

    A kolozsvári Hitel c. folyóirat munkatársa (1935–1944), egyúttal a kolozsvári Egyetemi Könyvtár könyvtárosa (1940–1945), az 1848– 1849-es Történelmi Ereklye Múzeuma őre (1945–1948). Elbocsátása után szövetkezeti, ill. vállalati könyvelő, majd büntetőszázadban a Duna-delta vidéki építkezéseken dolgozott (1948–1953). Marosvásárhelyen a Román Tudományos Akadémia kutatója (1957–1975).

    Írói pályáját az 1930-as évek elején versekkel, novellákkal kezdte: pályakezdő novellája (Én csak hallgattam) a Keleti Újságban jelent meg (1932-ben). Első írásai a székely népélet realista, mítoszromboló ábrázolásával tűntek ki, első kötete a Székely emberek, zsidó istenek (1935) a székely zsidó szombatosokat mutatta be. Történeti-szociográfiai munkásságával a falukutató mozgalomhoz és a népi írók köréhez csatlakozott. Legismertebb műve, a Székely bánja (1938) az Erdélyben is fellendült szociográfiai irodalom kimagasló teljesítménye. A székelység bomlását feltáró könyve két részre oszlik, a pusztulás ezernyi tünetét felsorakoztató helyzetképet ugyanis több fejezetre terjedő történelmi visszatekintés előzi meg. Gondos történeti elemzésen alapuló munkája igen nagy vihart kavart: elsők között oszlatta szét a szabad székely társadalomról alkotott évszázados tévhiteket, ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel tárta fel a székelység hosszú bomlási folyamatát, amelynek végpontja a két világháború közötti székely tömegek proletarizálódása. Műve megjelentetését a hivatalos kiadók elutasították, ezért tizenhét erdélyi fiatal író, az Erdélyi Enciklopédia csoport vállalta a kiadását. A bécsi döntés után a marosvásárhelyi Székely Szó munkatársa lett (1940-től), ill. írásai megjelentek Móricz Zsigmond lapjában, a Kelet Népében is (1941-től); Móriczot elkísérte híres erdélyi körútjára is (1941-ben). Az 1940-es években megjelent nagyregényei (Romlás, 1940; Nyugtalan pásztorok, 1941) a Székely bánjában megismert falvak megrekedt életének krónikái; szociográfiai munkáinak nagyprózai folytatásai. Hősei szánalomra méltó, vergődő figurák, akik vagy cselekvésre, döntésre képtelenek, vagy ha mégis cselekszenek tettük értelmetlen, céltalan. Egy elhulló, felbomló, pusztuló világ esendő jellemei. Bözödi világa sötét és komor, szereplőinek sorsa kilátástalan és korlátolt. – A II. vh. után elsősorban Erdély újkori történetével és közelmúltjával foglalkozott. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) felkérte az 1848–1849-es Történelmi Ereklye Múzeum anyagának rendezésével. A múzeum kiállítása a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban volt (megnyílt: 1945. márc. 15-én), s ekkor jelent meg Erdély szabadságharca c. dokumentumkötete is. A múzeum teljes anyagát később a Bolyai Tudományegyetem épületébe költöztette (újabb megnyitó: 1945. okt. 6.; a megnyitó beszédet László Gyula mondta). A múzeumot, ill. a kiállítás anyagát állandóan bővítette (az átdolgozott kiállítást 1946. márc. 15-én mutatta be); a román hatóságok az ereklyemúzeum sikere miatt állandóan zaklatták, vizsgálatok egész sorát indították ellene. Könyvtárosi állásából elbocsátották, minden ítélet nélkül letartóztatták, Békásra, végül a Duna-deltába deportálták (1948–1953; csak Sztálin halála után szabadulhatott: 1953). Szabadulása után néhány évvel a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi fiókintézetében helyezkedett el, s a székelység kialakulását, kezdeti történetét vizsgálta (az 1562. évi felkelésig), ill. visszatért az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc történetére. Önálló kötetei – néhány szépirodalmi munkán (elbeszélés- és versesköteten kívül) – nem jelenhettek meg, jóllehet életrajzi regényt tervezett Gábor Áronról, ill. székely népmeséket is összegyűjtött. Műfordítóként viszont a kortárs román próza legjelesebb műveit tolmácsolta.

    Emlékezet

    Móricz Zsigmond 1941. máj. 22–29. között tartózkodott Bözödön, Bözödi György vendégeként. Később Bözödi György kezdeményezte, hogy gyűjtsék össze Móricz Zsigmond látogatásának emlékeit. Az emlékkiállítás anyagából jött létre a Móricz Zsigmond-emlékszoba. A budakeszi Korányi Tüdőszanatóriumban hunyt el, hamvait hazaszállították Bözödre. Bözödi szülőházát emléktáblával jelölték meg. Szülőházát (= Bözödi György-emlékház) a helyi unitárius közösségre hagyta (a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány felújította: 2008–2009-ben). Az író kopjafája a bözödi régi temetőben látható, s szülőfalujában domborművét is elhelyezték (Hunyadi László szobrászművész alkotása, 1993). Bözödön, nevét vette fel a Bözödi György Általános Iskola (1998. márc. 9-én). A Kövesdombi Unitárius Egyházközség templomában róla nevezték el a tanácstermet Bözödi György Teremnek (2007. febr. 25-én. az itt látható szobor szintén Hunyadi László alkotása). Több mint 3000, a székely történelemre vonatkozó cédulás feljegyzés maradt utána. Kutatható hagyatékát az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Könyvtára őrzi. Születésének 95. évfordulóján az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudományi Szakosztálya konferenciát rendezett tiszteletére (Kolozsvárott, 2008. nov. 7-én).

    Elismerés

    Baumgarten-jutalom (1939).

    Szerkesztés

    A kolozsvári Hitel c. folyóirat munkatársa (1935–1944). A marosvásárhelyi Székely Szó, a kolozsvári Termés c. folyóiratok szerkesztője (1940–1944).

    Főbb művei

    F. m.: Székely emberek, zsidó istenek. Jegyzetek a székely szombatosokról. (Cluj-Kolozsvár, 1935)
    Székely bánja. Szociográfia. 22 fényképfelvétellel illusztrált. (Kolozsvár, 1938; 2. kiad. Bp., 1939; 3. kiad. Bp., 1943; Az utószót Csiki László írta. új kiad. 1985)
    Romlás. 1–2. köt. Reg. (Bp., 1940; új kiad. Csíkszereda, 2004)
    Nyugtalan pásztorok. Reg. (Turul szépmíves könyvek. 11. Bp., 1941; 2. kiad. 1945)
    Székelyek. A nép élettörténete. A rajzok Orbán Balázs A Székelyföld leírása c. művéből valók. (Bolyai Könyvek. Bp., 1943)
    Repedt csupor. Elb.-ek. (Bp., 1944)
    Rebi néni feltámadása. Elb.-ek. (Kolozsvár, 1945)
    A tolvaj. Elb. (Sepsiszentgyörgy, 1945)
    Eladó temető. Elb.-ek. (Népkönyvtár. 3. Sepsiszentgyörgy, 1945)
    Hazafelé. Vál. elb.-ek. Ill. Gy. Szabó Béla. (Marosvásárhely, 1958)
    Petőfi egy napja. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    Nyugtalan pásztorok. Lírai kisreg. és elb.-ek. A bevezető tanulmányt Izsák József írta. (Romániai magyar írók. Bukarest, 1968)
    Nap és árnyék. Versek. (Bucuresti, 1979)
    Halott-világítás. Novellák. Vál., az előszót írta Gálfalvi György. (Bucuresti, 1990)
    Székely bánja. Szociográfia. A szöveget gondozta Kuti Márta. (Szociográfiai tanulmányok. Bp., 1997)
    Földre írt történelem. Vál. írások. Vál., az utószót írta Nagy Pál. (Csíkszereda, 1998)
    Székely századok. Történelmi tanulmányok. Egybegyűjtötte, vál. Nagy Pál. (Bibliotheca Transsylvanica. Csíkszereda, 2002)
    Nehéz a föld. – A tolvaj. (Erdélyi elbeszélők. Vál. Nagy Pál. (Bp., 2004)
    Keresztények. (Székely apokalipszis. Erdélyi magyar írók elbeszélései a hitről. Szerk. Hunyadi Csaba Zsolt. Szeged, 2007)
    szerk.: Szabédi László: Alkotó szegénység. Versek. A bevezetőt írta. (Bp., 1939)
    A tréfás farkas. Bágyi János meséi. Összegyűjtötte. Ill. Gy. Szabó Béla. (Bp., 1942)
    Erdély szabadságharca. 1848–1849 a hivatalos iratok, levelek és hírlapok tükrében. Sajtó alá rend. (Kolozsvár, 1945)
    Lapok Petőfi Sándor naplójából. A bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1945)
    Az eszös gyermök. Bágyi János meséi. Összegyűjtötte. (Bukarest, 1958)
    A Nap és a Hold keresése. Bözödi népmesék Bágyi János mesemondó meséiből. B. Gy. 1941-es gyűjtését sajtó alá rend. és az utószót írta B. Nádor Orsolya. A típusmutatót és a tájszavak magyarázatát Nagy Ilona készítette. Ill. Deák Ferenc. (Bp., 1993)
    ford.: Stancu, Zaharia: Vérebek. Reg. (Bukarest, 1956)
    Galan, V. E.: Baragán. Reg. 1–2. köt. (Bukarest, 1956–1961)
    Rebreanu, Liviu: Akasztottak erdeje. Reg. (Marosvásárhely, 1957; 3. kiad. Bukarest, 1970)
    Szegény ember okos leánya. Román népmesék. Ford. Ignácz Rózsával, Jékely Zoltánnal. Az utószót Kovács Ágnes írta. (Népek meséi. Bp., 1957; 2. kiad. 1974)
    Petrescu, Cezar: Főváros. Reg. A bevezető tanulmányt Gafia, Mihai írta. (Bukarest, 1963).

    Irodalom

    Irod.: Benda Kálmán: B. Gy.: Székely bánja. (Századok, 1939)
    Kiss Gyula: B. Gy. (Alföld, 1970)
    Mihály Ildikó: B. Gy. elbeszéléseiről. (Kortárs, 1970)
    Balogh Edgár: B. Gy.-ről eddig és ezentúl. (B. E.: Mesterek és kortársak. Bucuresti, 1974)
    Marosi Ildikó: B. Gy. (Húsz romániai magyar író. Bucuresti, 1974)
    Szőcs István: B. Gy. 65 éves. (Igaz Szó, 1978)
    Kiss Jenő: Vonások egy arcképhez. (K. J.: Emberközelből. Bp., 1979)
    Czine Mihály: A feltámadó ember. (Élet és Irodalom, 1983)
    Csapody Miklós: Bözödi és a Székely bánja. (Életünk, 1986)
    Pomogáts Béla: A székelyek krónikása. (Új Tükör, 1988)
    Kántor László: B. Gy. (K. L.: Túlélő képek. 34 erdélyi író vallomása. Bp., 1989)
    Gálfalvi György: B. Gy. galibái. (Látó, 1990)
    Egyed Ákos: B. Gy. történetírói munkássága. (Művelődés, 1990)
    Czine Mihály: Búcsú B. Gy.-től. (Tiszatáj, 1990)
    Katona Szabó István: Búcsú B. Gy.-től. (A Céh, 1990)
    Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996)
    Gaál György: B. Gy. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Cseke Péter: Erdélyi arcok. B. Gy. (Szín, 2009).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu