Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Bródy Zsigmond

    újságíró, író, költő


    Született: 1840. november 15. Miskolc
    Meghalt: 1906. január 6. Budapest

    Család

    Unokája: Bródy András (1924–2010) közgazdász; dédunokája: Bródy János (1946–) előadóművész, zeneszerző.

    Iskola

    Miskolcon és Pesten tanult; Pesten jogot hallgatott.

    Életút

    A Pesti Hölgydivatlap szerkesztője (1860), majd Grosz Károllyal megindította a Pannonia c. német nyelvű folyóiratot (1860–1861). Több bécsi lap pesti tudósítója, ill. egy rövid ideig Bécsben élt, ahonnan viszont pesti lapokat tudósított (1860-as–1870-es évek). A Magyar Sajtó (1865), a Pesti Napló főmunkatársa, vezércikkírója (1867–1872). A Belügyminisztérium (BM) szolgálatába lépett, minisztériumi titkár (1872–1873). Megvásárolta a Neues Pester Journalt (Schnitzler Ignáccal, 1873-ban, a lap egyedüli tulajdonosa: 1879-től).

    Országgyűlési képviselő, a Főrendiház tagja (1896-tól).

    A 19. sz. végének egyik legjelentősebb újságírója. A kiegyezést megelőző években igen nagy erőfeszítést tett a magyar irodalom német nyelvű megismertetéséért. Az általa alapított német nyelvű folyóiratok kizárólag a magyar irodalommal foglalkoztak: tanulmányokat, kritikákat, műfordításokat közöltek. Maga Bródy Zsigmond is több Jókai-művet tolmácsolt német nyelven. Irányítása idején a Neues Pester Journal a legjelentősebb magyarországi német napilap lett. Publicisztikájában a zsidóság egyenjogúsítását hirdette. Költőként több zsidó témájú verset írt, 1861-ben Tatai Adolffal zsidó templomi énekeket szerzett (a pesti izraelita hitközség megbízásából). Híres volt bőkezű adományairól. Ötvenedik születésnapján vagyonából kb. 100 000 korona összegű alapítványt létesített: ebből 40 000 koronát az MTA-nak adott (amelynek kamatait publicisztikai munkák jutalmazására szánt, 20 000 koronát a magyar hírlapírók, 12 000 forintot a nyomdai személyzete nyugdíjára szánt). Felesége, Bródy Adél nevének megörökítésére 600 000 korona költségen gyermekkórházat létesített a fővárosban (1897-ben, a kórház a pesti izraelita hitközség kezelésében állt).

    Emlékezet

    ő építtette az első bp.-i újságpalotát (Budapest V. ker. Váczi körút [= Bajcsy-Zsilinszky út] 34. szám alatt, 1888-ban, tervező: Quittner Zsigmond).

    Szerkesztés

    A Pesti Hölgydivatlap szerkesztője (1860), majd Grosz Károllyal megindította a Pannonia c. német nyelvű folyóiratot (1860–1861). Több bécsi lap pesti tudósítója, ill. egy rövid ideig Bécsben élt, ahonnan viszont pesti lapokat tudósított (1860-as–1870-es évek). A Magyar Sajtó (1865), a Pesti Napló főmunkatársa, vezércikkírója (1867–1872). Megvásárolta a Neues Pester Journalt (Schnitzler Ignáccal, 1873-ban, a lap egyedüli tulajdonosa: 1879-től). A Látcső c. fővárosi napilap szerkesztője (1864. jún.–aug.). A Heti Krónika c. lap kiadója (1872).

    Főbb művei

    F. m.: Tíz magyar költemény. Írta egy zsidó-magyar. (Pest, 1860)
    Az országgyűléshez. Költemények. (Pest, 1861)
    Novellen. Jókai Mór után fordította. (Pest, 1864)
    Jókai programmja és az ellenzék kormányképessége. (Pest, 1872)
    Költemények. Sajtó alá rend. Bródy László. (Bp., 1890).

    Irodalom

    Irod.: Róna Béla: Zsidó írók az újabb magyar irodalomban. (Egyenlőség, 1893)
    Peisner Ignác: Magyar zsidó hírlapírók. (Múlt és Jövő, 1912)
    Bächer Iván: A Bródy-ház. (Népszabadság, 1993. 153.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu