Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Hugonnai Vilma, szentgyörgyi gr.
    Színészkirálynő egy irracionális világban
    Wartha Vince

    Bodnár György

    irodalomtörténész, kritikus


    Született: 1927. július 23. Karcag
    Meghalt: 2008. október 29. Budapest
    Temetés: 2008. november 7. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Taksa Anna. Apja vasúti pályamunkás volt. F: Bernáth Edit könyvtáros, MTA Könyvtára. Gyermektelen. Négyen voltak testvérek.

    Iskola

    A karcagi gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE BTK-n – az Eötvös Collégium tagjaként – angol–magyar szakos tanári okl. szerzett (1952), az irodalomtudományok kandidátusa (1971), doktora (1987).

    Életút

    Az MTA Hivatalának előadója (1951), a Népművelési Minisztérium miniszteri titkára (1951–1952), az Irodalmi Főosztály előadója (1952), a Minisztertanács Kulturális Titkárságának osztályvezetője (1952–1953), a Társadalmi Szemle kulturális rovatvezetője (1953–1955), az Új Hang felelős szerkesztője (1955–1956), a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője (1957. máj.–okt.). Az MTA Irodalomtudományi Intézet tud. munkatársa (1957–1971), tud. főmunkatársa (1971–1987), tud. tanácsadója (1987–1997); a 20. sz.-i Osztály vezetője (1969–1984), az Intézet igazgatóhelyettese (1984–1992), igazgatója (1992-től). Az ELTE c. egy. docense (1972–1982), c. egy. tanára (1982-től). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK egy. tanára (1997–2004), emeritusz professzora (2004-től).

    20. sz.-i magyar irodalommal, elsősorban a Nyugat első nemzedékével, Kaffka Margit munkásságával, a két vh. közötti esszével és egyéb irodalomelméleti kérdésekkel fogl. Monográfiát írt Juhász Ferencről is.

    Elismertség

    Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1997); a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tanácskozó tagja (1973-tól), az Irodalomtudományi Bizottság elnöke (1973–1985), az MTA Elnökség tagja (1995–1998). A Magyar Írók Szövetsége választmányi tagja (1978-tól), az OTKA Magyar Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Szakzsűrijének elnöke (1991–1998), az Országos Doktori és Habilitációs Tanács tagja (1996-tól). A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének alelnöke (1992-től). A Magyar Akkreditációs Bizottság tagja (1997–2000). A Nemzetközi Magyar Filológiai Tanács tiszteleti tagja (1996-tól). Az MTA Füst Milán Fordítói Alapítvány kuratóriumának elnöke.

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (1953 és 1977), Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Munka Érdemrend (ezüst 1973; arany 1986). József Attila-díj (1976), Illés Endre-díj (1990), Literatúra Díj (1995), Komlós Aladár-díj (1996), Ipolyi Arnold-díj (1998), Eötvös József-koszorú (1998), Akadémiai Díj (2002), Tekintet Díj (2006), Széchenyi-díj (2007).

    Szerkesztés

    A magyar irodalom története társszerzője és -szerkesztője (V–VI. köt., 1965–1966). A Pesti Szalon Könyvek (1993-tól) és a Mesterek c. könyvsorozat szerkesztője (Angyalosi Gergellyel, Kenyeres Zoltánnal, 1996-tól). Az Irodalomtörténeti Füzetek szerkesztője (1963–1989), a Helikon Világirodalmi Figyelő és a Literatúra c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Urbán Ernő új darabja – Uborkafa – és a szatíra kérdései. (Társadalmi Szemle, 1954)
    Vázlatok Révai József pályaképéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    A publicista Kaffka Margit. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
    A Nyugat és az orosz irodalom. (Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. II. Szerk. Kemény G. Gábor. Bp., 1961)
    Kaffka Margit és a lélektani regény. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
    Hemingway és az újrealizmus. (Világirodalmi Figyelő, 1963; Hagyomány és újítás. Tanulmányok. Szerk. Vajda György Mihály. Bp., 1966; angolul is)
    A Nyugat és az irodalmi forradalom. – Kaffka Margit. (A magyar irodalom története. V. Szerk. is. Szabolcsi Miklóssal. Bp., 1965)
    A magyar irodalomszemlélet a két világháború között. Kand. értek. (Bp., 1970)
    Kaffka Margit kisregényei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
    Révai József Petőfi-képe. (Révai József: Petőfi. Bp., 1973)
    Áttekintés tizenöt év magyar irodalmáról. Többekkel. (Literatura, 1974)
    Törvénykeresők. Tanulmányok és kritikák. (Bp., 1976)
    A Nyugat irodalomszemlélete. (Literatúra, 1979)
    A szocialista irodalompolitika ellentmondásai: Révai József pályája a felszabadulás után. (Literatúra, 1981)
    A tisztesség logikája. Bálint György irodalomszemlélete. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1981)
    A „mese” lélekvándorlása. Az elbeszélő Kaffka Margit a századforduló irodalmi megújulásában. Doktori értek. (Bp., 1987)
    A „mese” lélekvándorlása. A modern magyar elbeszélés születése. Esszék. (Bp., 1988)
    Juhász Ferenc. Kismonográfia. (Kortársaink. Bp., 1993)
    Babits Mihály korrajzregényei, avagy küzdelmek az epikával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
    Jövő, múlt időben. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Bp., 1998)
    Kaffka Margit. Monográfia. (Bp., 2001)
    Juhász Ferenc. Monográfia. (Bp., 2005)
    Mítosz és irodalom. (A véges végtelen. Szerk. Finta Gábor, Sípos Lajos. Bp., 2006)
    Budapest-regények a magyar modernizáció korából. (Alföld, 2006)
    Történelmi magántörténet. (Parnasszus, 2006)
    Párbeszéd az idővel. Vál. tanulmányok, esszék. (Bp., 2007; 2. kiad. 2009)
    Pályakép egy műfaj történetében elbeszélve. Az époszíró Juhász Ferenc. (Alföld, 2008)
    szerk.: Kaffka Margit: Színek és évek. Szerk., előszó. (Bp., 1951)
    Kaffka Margit: Hangyaboly. Szerk., előszó. (Szépirodalmi kiskönyvtár. 57. Bp., 1953)
    Kaffka Margit válogatott művei. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1956)
    Szüreti fürt. 1–2. Elbeszélés-antológia. Vál., előszó. (Bp., 1959)
    Kaffka Margit: Hullámzó élet. Cikkek, tanulmányok. Vál., bev. (Bp., 1959)
    Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját. Cikkek. Sajtó alá rend. (Bp., 1961)
    Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1961)
    A magyar irodalom története 1905-től napjainkig. Béládi Miklóssal. (Bp., 1967; 2. kiad. 1971)
    Kaffka Margit regényei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1968)
    Kaffka Margit: Az élet útján. Versek, cikkek, naplójegyzetek. Vál., sajtó alá rend. (Bp., 1972)
    Révai József: Petőfi. Vál. írások. Szerk., bev. (Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1973)
    Kaffka Margit válogatott művei. Vál., szerk. (Magyar Remekírók. Bp., 1974)
    Babits Mihály: Timár Virgil fia. – Kártyavár. Regények. Szerk., utószó. (Bp., 1997)
    Színek, évek, állomások. In memoriam Kaffka Margit. Vál., szerk., összeáll. (In memoriam. Bp., 2005)
    Kaffka Margit naplói. Lírai jegyzetek egy évről. Szerk., utószó. (Különleges könyvek. Bp., 2008)
    Füst Milán összes versei. Szerk., utósz. (Bp., 2008)
    ford.: Maltz, A.: Simon McKeever utazása. Reg. (Bp., 1959; Olcsó Könyvek. 2. kiad. 1962; Európa Zsebkönyvek. 3. kiad. 1972).

    Irodalom

    Irod.: Múlt jövő időben. Írások B. Gy. 75. születésnapjára. Szerk. Angyalosi Gergely. (Bp., 2003)
    Szörényi László: A hetvenéves B. Gy. köszöntése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
    Szili József: Kortársam, B. Gy. halálára. (Helikon, 2008)
    Rőder Edit: B. Gy. (Kortárs, 2009)
    Végh Balázs Béla: Kaffka Margit a kortárs könyvkiadásban. (Helikon, 2009).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu