Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Bognár Cecil Pál

    pszichológus, bencés szerzetes


    Született: 1883. január 24. Csepreg, Sopron vármegye
    Meghalt: 1967. június 28. Győr

    Család

    Sz: Bognár Gyula takarékpénztári igazgató, mankóbüki Fodor Anna.

    Iskola

    Középiskoláit Kőszegen, Sopronban és Győrött végezte; belépett a bencés rendbe (1899. aug. 6.), a pannonhalmi bencés tanárképző intézetben és a hittudományi főiskolán tanult tovább (1900–1906), ünnepélyes fogadalmat tett (1906. jún. 3.), pappá szentelték (1906. jún. 29.). A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika–filozófia szakos tanári okl. (1907) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1911), a természettudományok ismerettana (1921), az ismerettan és logika (1926), ill. a pszichológia és kísérleti pedagógia c. tárgykörökből magántanári képesítést szerzett (1930).

    Életút

    A bencés rend komáromi (1906–1909 és 1912–1925), pápai (1926–1927), győri (1927–1929) és budapesti gimnáziumának r. tanára (1929–1937). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1921–1937), c. ny. rk. tanára (1933–1937), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a pedagógia ny. rk. (1937–1938), ny. r. tanára (1938–1940). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen, ill. a Szegedi Tudományegyetemen a lélektan ny. r. tanára, egyúttal uo. a Lélektani Intézet igazgatója (1941. szept. 13.–1950. márc. 31.); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1943–1944).

    Tudományos pályafutásának kezdetén a logika és az értékelmélet filozófiai problémáival fogl., majd érdeklődése a gyermek- és fejlődéslélektan, ill. a kísérleti pedagógia felé fordult. Filozófiai munkáiban amellett érvelt, hogy a fizikai folyamatok a teremtés tényére mutatnak. Értékelméletében a normatív tudatból szintén Istenre következtetett, egyúttal úgy vélte, hogy az újkor tragikus folyamata a normák alkonya, amely a társadalom széthullásához vezethet. A modern magyar gyermekpszichológiai kutatások megteremtőjeként értékelméleti kutatásai közben jutott el a gyermektanulmányozáshoz: véleménye szerint ugyanis a pedagógia szinte kizárólag értéktudomány, azaz azzal foglalkozik, hogy milyennek kell lennie az embernek, s egyúttal azzal, hogy mivé kell nevelni a gyermeket? A pedagógia megalkotta a nevelési ideált, kitűzte a nevelés célját, viszont kevésbé foglalkozott a nevelendő gyermek testi és lelki sajátosságaival. Elsők között vizsgálta a gyermeki lét sajátosságait, elemezte a gyermek fejlődése során (kisgyermekkor, iskoláskor stb.) jelentkező külső környezet okozta változásokat, az ezzel összefüggő mindennapi alkalmazkodás, viselkedés szempontjait.

    Elismertség

    Az MTA Filozófiai Bizottságának meghívott tagja (1928–1945). A Szent István Akadémia Mennyiségtani és Természettudományi Osztálya tagja (1921-től). A Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság Gyermekpszichológiai Szakosztályának elnöke (1931–1936), a Társaság ügyvezető elnöke (1936–1938). A Magyar Pszichológiai Társaság társelnöke. Az Aquinói Szent Tamás Társaság tagja (1929-től).

    Szerkesztés

    A Katholikus Szemle rovatvezetője (1910–1918), a Gyermek c. folyóirat (1935–1938) és a Gyermektanulmányi Füzetek szerkesztője (1936). Írásai a fentieken kívül még – elsősorban – az Alkotmány (1907–1916), a Népiskolai Tanügy (1908), a Magyar Középiskola (1910–1936), a komáromi Magyar Tanító (1921–1925), az Új Auróra (1922–1930), a Pannonhalmi Szemle (1927–1938), a Napkelet (1928), a Magyar Pszichológiai Szemle (1929–1933), az Athenaeum (1930–1932), a Budapesti Szemle (1930–1935), a Magyar Minerva (1932–1937), a Magyar Paedagogia (1932–1938), a Paedagogiai Szeminárium (1936–1937) és a Búvár c. lapokban jelentek meg (1938).

    Főbb művei

    F. m.: A rajzoló geometria tanításáról a gimnáziumban. (Magyar Középiskola, 1910)
    A fizika alapfogalmának és alapelveinek ismeretelméleti vizsgálata. Egy. doktori értek. is. (Komárom, 1911)
    Okság és törvényszerűség a fizikában. (A Magyar Filozófiai Társaság könyvtára. 3. Bp., 1919)
    Az energia átalakulásának iránya. A történés törvénye. Szent István Akadémiai székfoglaló. (Bp., 1922)
    Az írótól az olvasóig. (Új Auróra, 1922)
    Logika. Gimnáziumi tankönyv. (Komárom, 1922)
    Arany nőalakjai. (Új Auróra, 1924)
    Értékelmélet. (Szent István Könyvek. 14. Bp., 1924)
    Jókai Mór lélekrajza. (Jókai-emlékkönyv. Komárom, 1925)
    Jókai és regényhősei. (Új Auróra, 1925)
    A művészi alkotás és a műélvezés lélektana. (Pozsony, 1925)
    Tanulmányok a gyermeki lélekről. (Berlin, 1925)
    Objektivitás a művészetben. (Új Auróra, 1926)
    Az északi testvérek között. (Győr, 1929)
    Pszichológiai kauzalitás. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1929)
    Gyermekpszichológia és pedagógia. (Bp., 1930)
    A normák alkonya. (Bp., 1930)
    Az osztályozás. (Bp., 1931)
    Arany János, mint lélekbúvár. (Magyar Minerva, 1932)
    Az osztályozás. (Magyar Paedagogia, 1932)
    Térszemlélet. (Athenaeum, 1932)
    A nevelőhatás lélektana. (Magyar Paedagogia, 1934)
    A családi élet hatása a gyermek sorsára. (Esztergom, 1935)
    Az iskolás gyermek. (Szülők könyvtára. Bp., 1935; 2. kiad. 1937)
    Gyermektanulmány és gyermeknevelés. (Komárom, 1935)
    A magyarság jellemrajza. (Budapesti Szemle, 1935)
    Pszichológia. Egy. tankönyv. (Bp., 1935; 2. kiad. 1946)
    A gyermek és környezete. (Magyar Középiskola, 1936)
    A nőnevelés. (Bp., 1939)
    Az emberi lélek. (Az ember a bölcselet megvilágításában. Hat előadás. Bp., 1940)
    Lélektan és gondolkodástan. Bevezetés a bölcseletbe. Tankönyv. (Bp., 1941)
    Mi és mások. A mindennapi élet lélektana. (Bp., 1941; 2. kiad. 1942; 3. kiad. 1944; Sajtó alá rend. Gyökössy Endre. hasonmás kiad. Szeged, 1992 és Bp., 1999)
    A neveléslélektan fejlődése. (Lélektani Tanulmányok, 1941)
    Szent Erzsébet és Boldog Margit. (Boldog Margit [folyóirat], 1942)
    Felelősségérzés. (Délvidéki Szemle, 1942)
    Lélektan és nevelés. (Nemzetnevelők könyvtára. Bp., 1943).

    Irodalom

    Irod.: Kühár Flóris: B. C.: Értékelmélet. (Katholikus Szemle, 1924)
    Tarcsay Izabella: Mi és mások. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1942)
    B. C. P. A kísérő tanulmányt írta, a szövegeket vál. Haász Erzsébet. (Tudós tanárok – tanár tudósok. Bp., 2002)
    Zátonyi Sándor: B. C. P., a fizika és a pszichológia kiváló művelője. (Vasi Szemle, 2009).

    Megjegyzések

    MÉL III.: téves halálozási hely: Pannonhalma!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu