Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Bokelberg Ernő, vollárdi

    testnevelő tanár


    Született: 1839. szeptember 9. Hannover
    Meghalt: 1891. november 17. Budapest

    Család

    Apja hannoveri út- és hídépítészeti felügyelő és titkos kormánytanácsos volt. Fia: Bokelberg Ede (1866–) testnevelő tanár, rendőrkapitány.

    Iskola

    Hannoverben felsőbb polgári iskolát és hadapródiskolát végzett, hivatásos katonatisztként Hildesheimben hadnagyként szolgált (1858–1864).

    Életút

    Leszerelése után a laibachi tornaegylet tornatanára (1864–1865), majd Pesten telepedett le. A Pesti Torna Egylet (PTE), ill. a Nemzeti Torna Egylet (NTE) vívómestere és tornatanára (1865–1870), az NTE művezetője (1870–1891).

    A Honvéd Tiszti Akadémia (= Ludovika Akadémia) tornatanára (1872–1875), a szerb–bolgár háborúban a sebesültvivők szakoktatásának vezetője (1882–1885). A szegedi (1879), a kőrösladányi és a gyulai árvíz idején (1881) mentési szolgálatot teljesített.



    A Magyar Tornatanítók Egyletének alelnöke (1883–1888) és a Magyarországi Tornaegyletek Szövetségi (MOTESZ) titkára (1884–1886). Az Országos Közoktatási Tanács (OKT) tagja (1883–1890).



    Az NTE tornatanító-tanfolyamainak (= a TF felállítása előtt itt képezték a magyarországi testnevelő tanárokat) vezetőjeként a magyar testnevelőtanár-képzés irányítója, szervezője (1868–1891-ben). Jelentős szerepet játszott továbbá a magyarországi tűzoltóság és árvízi mentés megszervezésében. Összeállította a tornázás versenyszabályait, a magyar torna műnyelv szakszótárát (ez utóbbi műve azonban kéziratban maradt). A világon is az elsők között, minta értékű kérdőíveket küldött szét az országban működő tornaegyletekhez, hogy megtudja alakulásuk idejét, a működő tagok számát, a tornahelyiségek méretét és felszereltségét! Az ő javaslatára és az ő tervei alapján rendezték meg az első országos tornaünnepélyt (1885-ben) és az első tornaversenyt (1890-ben). A tornatanító-tanfolyam számára számos jegyzetet, kéziratos szakanyagot és ún. tornakártyát írt és szerkesztett.

     

    Magyarrá vált német tornavezetőként az elhíresült 1885. évi drezdai tornászbotrány főszereplője lett: a magyar küldöttség tagjaként magyar nemzeti szalaggal ellátott koszorút helyezett el, amit egy német tornász eltávolított. A magyar nemzeti érzületében sértett Bokelberg párbajra hívta ki a német tornászt, s amikor az a kihívást visszautasította, végleg elhagyta korábbi hazáját. Az incidensből igen nagy politikai vihar kerekedett, az Országgyűlésben még napokig interpelláltak a képviselők, s a magyarrá vált, magyarságában megsértett német tornatanár alakja korabeli irodalmi műfajokban is feltűnt.

     

    Magyarországon elsőként szervezett sebesülteket gondozó csapatot, s ezt a speciális egységet az ő tervei szerint átalakított sebesültszállító kocsival is ellátta.

    Emlékezet

    Súlyos betegségben hunyt el a budapesti Vöröskereszt Kórházban. A Kerepesi úti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Az ő, és fia levelezését, valamint egyéb személyes iratait Budapest Főváros Levéltára őrzi.

    Szerkesztés

    A tornával kapcsolatos szakcikkei a Közoktatásban (1882) és a Tornaügyben jelentek meg (1883–1891). Ő írta a kormány által kiadott gimnáziumi tanterv Testgyakorlás fejezetét (1887-ben).

    Főbb művei

    F. m.: A magyar tornatanítók egylete nevében a képviselőházhoz intézett beadvány a tornatanítás kiterjesztése s a katonai gyakorlatok elejtése iránt. (Bp., 1882)
    A tornázás versenyszabályai. (Bp., 1890)
    Reformjavaslatok a torna tanításáról és a tanerők kiképzéséről. (Bp., 1891).

    Irodalom

    Irod.: Hadas Miklós: A tornászat, avagy a gimnasztika államosítása. (Szociológiai Szemle, 2002).

    Megjegyzések

    Gulyás eltérő halálozási nap: nov. 18.!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu