Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Kaffka Margit, tarczafalvi
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Borbély István

    irodalomtörténész, unitárius lelkész, teológus


    Született: 1886. november 23. Torockó, Torda-Aranyos vármegye
    Meghalt: 1932. március 20. Kolozsvár

    Család

    Sz: Borbély János sóbánya-hivatalnok, Pál Anna.

    Iskola

    Középiskoláit Budapesten, Nagyenyeden és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári unitárius gimnáziumban éretts. (1904), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1909); közben Jénában is tanult (1907). A kolozsvári unitárius teológiai akadémián lelkészi okl. (1925), teológiai magántanári képesítést szerzett (1928).

    Életút

    A kolozsvári unitárius gimnázium óraadó és felügyelő tanára (1905-1910), helyettes (1911–1912), r. tanára (1912–1914); közben tanulmányai befejezése után egyéves önkéntes a tiroli 1. császári vadászoknál (1910–1911). Az I. vh.-ban az olasz és az osztrák fronton harcolt (1914–1918; tartalékos főhadnagyi rangban (1916–1918, leszerelt: 1919. jan.). Az összeomlás után visszatért a kolozsvári unitárius gimnáziumhoz, mint rendes tanár (1919–1928), egyúttal a gimnázium igazgatója is (1925-1928). A kolozsvári unitárius teológiai akadémián a szisztematika r. tanára (1928–1932).

    A magyarországi pozitivista irodalom- és történelemszemlélet egyik jelentős erdélyi képviselőjeként elsősorban unitárius teológiai kérdésekkel, a modern unitárius hitelvek kialakulásával, ill. a magyarországi unitárius egyház történetével, régi magyar hitviták irodalmával, a különböző magyarországi unitárius Szentírások összehasonlító vizsgálatával, valamint Torockó helytörténetével, a helyi unitarizmus múltjának emlékeivel fogl. Magyar irodalomtörténetének bevezetésében Taine elméletére hivatkozva hangsúlyozza a társadalomtudományi szempontok figyelembevételét az irodalmi jelenségek vizsgálatakor, a magyar irodalom periodizálásában pedig szellemtörténeti kategóriákat vett alapul: a reformáció és ellenreformáció után a nemzeti szellem pihenése, diadalra jutása és fénykora jelenti számára az irodalomtörténet határköveit, míg a 20. századot már a nemzetközi áramlatok felülkerekedésével jellemezte. Különösen értékes erdélyi irodalomszervező tevékenysége.

    Elismerés

    Az Unitárius Irodalmi Társaság főtitkára (1920–1929). Az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kemény Zsigmond Társaság tagja.

    Szerkesztés

    Az Unitárius Közlöny (1920–1921), a Keresztény Magvető (1922–1928), ill. az Irodalmi kiskönyvtár (1926) és az Unitárius Könyvtár, valamint az Unitárius Irodalmi Társaság Szakkönyvtára szerkesztője (1926–1928). Az Erdélyi Irodalmi Szemle c. folyóirat (1924–1928) és a Tudományos Értekezések c. füzetsorozat alapító szerkesztője (1924-től). Cikkei, elbeszélései, egyéb írásai a fentieken kívül még elsősorban a nagyenyedi Közérdek (1901), az Erdélyi Hírlap (1903), a Pesti Hírlap (1904), a kolozsvári Ellenzék (1904–1914), az Ország–Világ (1905), a Marosújvár és Vidéke (1905–1906), a Budapesti Hírlap (1907), a Századok (1909), az Unitárius Egyház (1909), a Magyar Nyelvőr (1909–1911), a Mi Atyánk (1910), az Irodalomtörténet (1911–1914), az Erdélyi Múzeum (1912, 1931), az Egyetemes Philologiai Közlöny (1913), a Napkelet (1921– 1922), a Keleti Ujság (1921–1923), a Tábortűz (1921-1932), az Ifjú Erdély (1923), a kolozsvári Ujság (1923) és az Erdélyi Szemle c. lapokban jelentek meg (1924).

    Főbb művei

    F. m.: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. Régi magyar irodalom. Összeáll. (Kolozsvár, 1905)
    Torockó története 1848/49-ben. (Kolozsvár, 1906)
    Heltai Gáspár. Tanulmány. (Kolozsvár, 1907)
    Unitárius polemikusok Magyarországon a 16. században. – Unitáriusok a legújabb magyar irodalomtörténetben. (Keresztény Magvető, 1909)
    Régi Szentírás fordítások. 1. Komjáti Szent Pálja. 2. A Heltai-féle Biblia. Visky Károllyal. (Nyelvészeti füzetek. 61. Bp., 1910)
    Fráter György megöletéséhez. (Századok, 1909)
    Dávid Ferenc és kora. (Keresztény Magvető, 1910/11)
    A „debreceni disputa”. (Erdélyi Múzeum, 1912)
    A legrégibb unitárius templomi énekeskönyvek. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1913)
    Unitárius iskoladrámák a 16. században. – A vargyasi Dániel család írói. (Irodalomtörténet, 1913)
    A magyar unitárius egyház hitelvei a 16. században. (Kolozsvár, 1914)
    Balassi Menyhért árultatása és Karádi Pál. – Apollonius históriája. (Irodalomtörténet, 1914)
    Heltai Gáspár költeményei. (Keresztény Magvető, 1915)
    Bevezetés a modern szépirodalom tanulmányozásába. 1. A modern műalkotás problémái. (Kolozsvár, 1920)
    Az unitárius életfelfogás és új irányai természettudományos megvilágításban. (Kolozsvár, 1920)
    A magyar unitárius egyház alkotmánya az államhatalommal való irányában. (Keresztény Magvető, 1922)
    A magyar nemzeti irodalom története. 1–2. köt. Tankönyv. (Cluj-Kolozsvár, 1924–1925)
    Jókai Mór emlékezete. (Unitárius Könyvtár. 1. Kolozsvár, 1925)
    A mai unitárius hitelvek kialakulásának története. Rendszeres unitárius hittantörténet. Tankönyv. (Unitárius Irodalmi Társaság Szakkönyvtára. Cluj-Kolozsvár, 1925)
    Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Reg. Ismerteti B. I. (Irodalmi kiskönyvtár. Cluj-Kolozsvár, 1926)
    Jókai Mór: Bálványosvár. Reg. Ismerteti B. I. (Irodalmi kiskönyvtár. Cluj-Kolozsvár, 1926)
    Az unitárius prédikáció. (Cluj- Kolozsvár, 1926)
    A régi Torockó. (Cluj-Kolozsvár, 1927)
    A duális létbölcselet és teológiája. (Unitárius Irodalmi Társaság Szakkönyvtára. Cluj-Kolozsvár, 1927)
    Az unitárius keresztény hit alapelvei. Előadások. (Cluj-Kolozsvár, 1930)
    Melyik évben kezdődött az unitarizmus Erdélyben? (Erdélyi Múzeum, 1931)
    A keresztény teológiának és az egyházi dogmáknak keletkezése. Előadások. (Cluj-Kolozsvár, 1931)
    Kant erkölcstana. Előadások. (Cluj-Kolozsvár, 1931).

    Irodalom

    Irod.: György Lajos: B. I. életrajza és irodalmi munkássága. (Erdélyi Múzeum, 1932).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu