Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Boros István

    biológus, zoológus, politikus

    1902-ig Sauerwein


    Született: 1891. szeptember 6. Sárosd, Fejér vármegye
    Meghalt: 1980. június 12. Pécs

    Család

    Sz: Boros Mihály MÁV-tisztviselő, Toma Terézia. Szülei Jákón éltek. Hatan voltak testvérek, köztük Boros Béla (1903–1992) orvos, szemész, egy. tanár. F: Leontyijeva, Olga középiskolai tanár. Fia: Boros Vladimír (1920–) a Meszhárt pécsi igazgatóságának munkatársa.

    Iskola

    Elemi iskoláit Jákón és Dombóvárott, középiskoláit Pécsett végezte. A pécsi cisztercita gimnáziumban éretts. (1910), a bp.-i tudományegyetemen tanult (1910–1914), végbizonyítványt (1914), majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen természetrajz– kémia szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1925), a biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

    Életút

    Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1915), orosz hadifogságba esett (1915), Szkoclevban múzeumőr, majd a helyi középiskola tanára (1915–1918), belépett a bolsevik pártba (1918), Szovjet-Oroszországban élt (1922-ig). Hazatérését követően rövid időre letartóztatták (a székesfehérvári katonai börtönben raboskodott, 1922), majd rendőri felügyelet alá helyezték. A pécsi felsőkereskedelmi leány- és fiúiskola r. tanára (1922–1936), kommunista tevékenység miatt eltiltották a tanítástól, egy biztosítóintézet alkalmazottja (1936–1944). A német megszállás után letartóztatták (1944. márc. 19.), megszökött. A szovjet csapatok bevonulását követően az MKP Baranya vm.-i bizottsága titkára (1944. dec.–1945. jan.), a pécsi városi intézőbizottság elnöke. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Pécs, 1944. dec.–1945. jan.), Baranya vm. főispánja, egyúttal közellátási népbiztos is (1945. jan. 4.–1946. jún. 30.), Pécs város főispánja (1946. júl. 1.–1947. nov. 30.). Miniszteri tanácsosként a belgrádi magyar követség vezetője, a moszkvai ún. Magyar Redemarkációs Bizottság vezetője (1948–1949), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Országos Természettudományi Múzeumának főigazgatója (1949–1960).

    Zoológusként elsősorban herpetológiával és entomológiával fogl. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el Közép- és Belső- Ázsia kétéltű- és hüllőfaunájának feltárása terén. Több új bogárfajt is elneveztek róla. Muzeológusként, oroszországi tartózkodása idején, Ferganában (Kaszpi-tenger) természettudományi múzeumot létesített. Később, mint a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója nevéhez fűződik az Európa-hírű Afrika-kiállítás megrendezése, ill. elindította a vándorkiállítások intézményrendszerét. Az MNM és Állattára pusztulása után jelentős szerepet vállalt a múzeum újjászervezésében, az elégett gyűjtemények pótlásában. A darwinizmus híveként számos tudománynépszerűsítő előadást tartott, könyveket írt és szerkesztett. Tudománytörténeti tevékenysége is értékes.

    Elismertség

    Az MTA Antropológiai Bizottságának elnöke, az Országos Természetvédelmi Tanács alelnöke. A Magyar Biológiai Társaság főtitkára (1952–1960). A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság pécsi szervezetének elnöke.

    Elismerés

    Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Szovjet Harci Érdemekért Emlékérem (1968), Tanácsköztársasági Emlékérem (1969), Munka Érdemrend (arany, 1969), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1979).

    Szerkesztés

    A Magyarország állatvilága c. könyvsorozat szerkesztőbizottságának tagja (1955-től). Az Acta Zoologica, a Búvár és az Élővilág c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: A szovjet természetvédelem szervezete és működése. A bevezetőt Vadász Elemér írta. (Bp., 1950)
    Földi János és az első magyar állattan. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1952)
    Óriáshüllők világában. (Pécs, 1954)
    Lamarck élete és munkássága. (Bp., 1954)
    Clarification of the Taxonomic Position of the Passer moabiticus moabiticus Tristr. and the Passer moabiticus yatii Sharpe. Horváth Lajossal. (Acta Zoologica, 1954)
    A magyar zoológia soronlévő feladatai. (Állattani Közlemények, 1954)
    Séta az őslények világában. Réti Endrével. (Bp., 1955)
    A sárkánygyíkok világa. (Bp., 1955)
    The Tragedy of the Hungarian Natural History Museum. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1957)
    A fejlődéstörténeti irodalom egy feledésbe ment magyar emléke. (Élővilág, 1957)
    A 100 esztendős darwinizmus magyarországi pályafutása. (Élővilág, 1959)
    Kittenberger Kálmán emlékezete. (Állattani Közlemények, 1959)
    Darwin világszemlélete önéletrajzának eddig ismeretlen részletei alapján. (Magyar Tudomány, 1959)
    A magyar zoológusok századeleji mimikri-vitája mai szemmel. (Állattani Közlemények, 1960)
    A herpetológiai kutatások irányai, problémái és távlatai. Dely Olivér Györggyel. – A terrarisztika szerepe a herpetológiai kutatásokban és néhány vele kapcsolatos megjegyzés. Dely Olivér Györggyel. (Vertebrata Hungarica, 1963)
    A XIX–XX. századforduló magyar zoológiájának néhány jelentős képviselője és munkásságuk tudománytörténeti jelentősége. Dely Olivér Györggyel. I. Méhelÿ Lajos. (Vertebrata Hungarica, 1967)
    II. Fejérváry Géza Gyula. (Vertebrata Hungarica, 1968)
    III. Bolkay István. (Vertebrata Hungarica, 1969)
    Herpetológiai megfigyelések Turkesztánban. (Állattani Közlemények, 1969)
    A baranyai faunakutatás rövid története és annak eddigi eredményei. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Természettudományok, 1974)
    szerk.: Darwin, Charles: Egy természettudós utazásai. Szerk., az előszót írta és magyarázatokkal kiegészítette. (Bp., 1951; 2. kiad. 1954; 3. kiad. 1957)
    Darwin, Charles: A fajok eredete: természetes kiválasztás útján vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása. Ford. Mikes Lajos. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1955; új kiad. 1973).

    Irodalom

    Irod.: Harcos Ottó: Egy különös ember. (Dunántúli Napló, 1970. febr. 19.)
    Fehér István: A kommunista főispán. (Dunántúli Napló, 1973. máj. 13.)
    Hallama Erzsébet: Párttagságának kelte: 1918. (Jelenkor, 1977)
    Kaszab Zoltán: In memoriam István Boros. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1981)
    B. M.: B. I. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994)
    Korsós Zoltán: B. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu