Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Borsai Ilona

    zenetörténész, népzenekutató, folklorista


    Született: 1924. április 10. Kolozsvár
    Meghalt: 1982. július 8. Budapest
    Temetés: 1982. július 21. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét (hamvasztás előtti búcsúztatás)
    Sírhely: Kolozsvár, Házsongárdi Temető

    Család

    Apai nagyszülei: Borsai Áron (1900-ig Wettenstein Áron; 1866. febr. 15. Kolozsborsa–1942) orvos, Zimmermann Laura. Nagyapja 1897-ben telepedett le Aradon, a 20. század első éveiben Bánffyhunyadon volt körorvos, a század eleji lapokban írt néhány népszerű cikket a családi tulajdonban lévő Wettenstein-szanatóriumról. Borsai Ilona születésének idején, Kalotaszegen praktizált. Anyai nagyapja: Herz Sándor (1875. dec. 5. Jolsva–1939 Szovjetunió) orvos. Nagyapja 1902-ben telepedett le Losoncon, ahol csakhamar népszerű és elismert fogorvos lett. Az 1910-es években írt néhány dolgozatot az Alkoholizmus c. folyóiratban, s valószínűleg, mint harcos antialkoholista került kapcsolatba a kommunista mozgalommal. Herz Sándor később, az 1920-as évek végén, a Szovjetunióban telepedett le. Mivel Kun Béla közeli munkatársa volt (a legendák szerint, a Tanácsköztársaság bukása után a népbiztost Herzék bujtatták) a sztálini törvénysértések idején őt is letartóztatták. Szibériai munkatáborban hunyt el, halálának pontos dátuma és körülményei ma sem ismertek.

     

    Sz: Borsai András, a Ganz-gyár kolozsvári fiókjának elektromérnöke, Herz Ilona. Észak-Erdély Magyarországhoz való visszatérése után (1940) a Ganz-gyár kolozsvári fiókja megszűnt, apja alkalmi munkákból tartotta el családját (1940–1944). Az ország német megszállása után éppen Budapesten tartózkodó apját a nyilasok elhurcolták, nyoma veszett. Anyja újpesti születésű, a Felvidéken, Losoncon nőtt fel, csak férjhez menetele óta élt Erdélyben. Anyja, a háztartási munkák mellett, gyógytornával is foglalkozott. Az illegális kommunista mozgalom résztvevője volt: a Kolozs tartományi pártbizottság káderosztályának függetlenített munkatársa (1945–1947). Anyja 1947-től Magyarországon élt: kezdetben az Országos Úttörőközpont sportosztályán, majd a Pajtás c. ifjúsági lap szerkesztőségében dolgozott. (1956-tól nyugdíjas, mint volt illegális párttag kiemelt nyugdíjat kapott).

     

    Apja testvére, nagynénje: Borsai Mária (1906. jún. 6. Bánffyhunyad–1990. Montréal, Kanada) meseíró, néprajzi gyűjtő. és Huszár Andrásné Borsai Piroska. Anyja testvére, Herz Ottó (1894. dec. 31. Eperjes –1976. jan. 5. New York) zongoraművész. Pályájának elején, a Fodor-zeneiskolában tanított, 1939-ben az USA-ban telepedett le, 1940–1956-ban a New York College of Music professzoraként tevékenykedett. A II. világháború után néhányszor Budapestre is ellátogatott: 1972-ben zsűritagként részt vett a Magyar Televízió Kodály-emlékversenyén. Borsai Ilona testvére: Borsai Endre gépészmérnök, 1948-tól az elsők között tanult a Szovjetunióban ösztöndíjasként, később Haifán telepedett le. Mind a Borsai, mind a Herz család zsidó származású volt; Borsai Ilona születésének évében az asszimiláció különböző fokain álltak. Végül is mindkét család kikeresztelkedett, az apa pedig már leánya születése után tért át az unitárius hitre. Borsai Ilona később katolizált. 

    Iskola

    Elemi és középiskoláit Kolozsvárott végezte, a Regnum Marianum Leánygimnáziumában éretts. (1942). Tíz évesen zongorázni tanult, egészen tizenhat éves koráig, akkor a helytelen gyakorlás következtében ínhüvelygyulladást szenvedett, hónapokig gipszben volt, s fel kellett hagynia művészi ambícióival. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen görög–latin–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1946), az akkor alakult kolozsvári Állami Magyar Zeneakadémia folklór és pedagógia szakos hallgatója (1947–1948).

     

    A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán ének-zene szakos tanári és karvezetői okl. (1951) és zenetörténész okl. szerzett (az első végzős évfolyam hallgatójaként, 1961). 

    Életút

    A budapesti Népművészeti Intézet Néprajzi Osztályának népzenei előadója (1951–1956). Az MTA Népzenekutató Csoportja (1961–1974), az MTA Zenetudományi Intézete tud. munkatársa (1974–1979). Egyiptomban ösztöndíjjal kutatott (1966–1967 és 1969, 1971). 



    Tudományos pályafutásának kezdetén népzenei gyűjtéseket végzett, részt vett az Országos Gyűjtőhálózat munkáiban, valamint vidéki pedagógusok részére népzenei tanfolyamokat szervezett. Első munkái a Népművészeti Intézet kiadványainak szerkesztése volt. Célul tűzte ki a népzene és a műzene közötti kapcsolatok kutatását, különféle stílusainak minél alaposabb megismerését. Első jelentősebb munkája egy mátrai falu (Mátraszentimre) dalainak monografikus feldolgozása volt, ill. lektorálta Járdányi Pál Magyar Népdaltípusok (1961) c. könyvét. Tudományos munkatársként, az MTA Népzenekutató Csoportjában elsősorban a magyar népi gyermekmondókákkal és játékdalokkal foglalkozott, járta a palóc területeket, ahol összegyűjtötte és rendszerezte a helyi népdaltípusokat. Kodály Zoltán (1882–1967) úgy határozta meg a mondókákat, hogy azok „a gyermekdalok rendszerint dallamtalan oldalhajtásai”. Más meghatározás szerint „a mondóka a gyermekek körében használatos, erősen ritmikus, dallamos hanglejtés vagy sokszor énekelt versike. Borsai Ilona volt az, aki elsőként elemezte és rendszerezte a gyermekmondóka minden műfaji sajátosságát. Szerinte: „Olyan komplex műfajjal állunk szemben, amelyben a kisgyermekek életének vagy a természet jelenségeinek különböző alkalmaihoz kapcsolódó ritmikus szöveg egy bizonyos mozdulat vagy mozdulatsor kíséretében, ütempáros szerkezetből alakuló, gazdag formavilágú dallam-motívumokkal, illetve deklamáló vagy dallamos hanglejtéssel hangzik fel.”

     

    Másik kutatási területe a Summásélet – summásdalok tartalmú intézeti kiadvány anyaggyűjtése, szerkesztése és lehetőségek szerinti közzététele volt. A summásélet különböző mozzanatait elbeszélő, különböző községekből származó visszaemlékezéseken és az azokhoz kapcsolódó dalokat tartalmazó, szövegeken és kottákon élete végéig dolgozott. Az anyagot 1976-ban elkészítette, s rögtön ezután elkezdte a főszövegek teljes átdolgozását, illetve ezzel párhuzamosan a részletes tartalomjegyzék és a mutató közlését. A több ezer oldalas kéziratban való tájékozódáshoz többszörös jegyzetapparátus segített. Külön jegyzeteket készített a főszövegben közölt visszaemlékezésekhez, külön megjegyzéseket közölt a dallamokhoz, s még tárgyi magyarázatokat is adott. A főszöveg 680, a függelék 200, s mindezek variánsaként feldolgozott további 2000 summásdal dallam-, ill. szövegtípusokba foglalása a zenei, a szociológiai és a társadalmi kutatások szempontjából egyaránt nagy jelentőségű, úttörő, alighanem korszakalkotó vállalkozás. A kötet, ha megjelent volna új fejezetet nyitott volna a magyar népzenei és néprajzi gyűjtemények kiadásában… 



    A magyarországi folkloristák közül elsőként kapott egyiptomi ösztöndíjat (1966–1967, 1969 és 1971), ill. elsőként tanulmányozhatta az egyiptomi zenei hagyományokat és a kopt liturgiát. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az egyiptomi zenei hagyományok, elsősorban az egyiptomi népzene és a kopt liturgikus dallamok összehasonlító vizsgálata terén. Tudományos eredményei elsősorban egyiptomi helyszíni kutatásaira támaszkodtak, az egyiptomi zenei szájhagyománnyal kapcsolatos előadásainak és cikkeinek egyaránt kedvező nemzetközi visszhangjuk volt. Már 1967-ben előadást tartott Kairóban, egy évvel később, 1968-ban, Roma Grottaferratában meghívták az I. Nemzetközi Bizánci és Keleti Liturgikus Zenei Kongresszusra (ekkor még csak három éve foglalkozott intenzíven az egyiptomi kopt népzenei hagyományokkal!). A kopt liturgia megbecsült szakértőjeként 1969-től évente részt vett az Arab Zenei Kongresszusokon: útiköltségét, mint a szakterület különösen elismert képviselőjét az Egyiptomi Művelődési Minisztérium és a Kairói Kopt Intézet közösen állta. Egyiptomi előadásairól rendszeresen beszámolt a kairói Imam c. hetilap, grotaferratai előadásáról az Il Messagero c. római hetilapban Oliver Strunk, a Monumenta Byzantina c. sorozat szerkesztője írt. Kopt kutatásainak legjelentősebb eredménye, hogy a világon először jegyezte le tudományos igénnyel Nagy Szent Vazul (330–379) liturgiáját. Az MTA Zenetudományi Intézete több tucat órányi zenei anyagot őriz Borsai Ilona gyűjtéséből: ilyen hangzó gyűjtemény sehol a világon nincs még egy. 

    Emlékezet

    Kolozsvárott született, Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el. A Farkasréti Temetőben búcsúztatták, a kolozsvári Házsongárdi Temetőben nyugszik. 

    Főbb művei

    F. m.: A kultúrverseny legszebb táncai és dalai. A dalokat válogatta B. I. Összeáll. Sz. Szentpál Mária, a táncrajzokat Benkő András, a viseletrajzokat Lányi Lívia készítette. (Bp. 1952)
    Népi gyermekjátékaink az általános iskola 1–2. osztályában. Szerk. Muharay Elemér. Összeáll. Többekkel. A rajzokat Papp Iván készítette. Kottamelléklettel. (Szocialista Nevelés Könyvtára. 97. Bp., 1954)
    Ki játszik körbe? Újjáéledt népi gyermekjátékaink. Összeáll., szerk. Igaz Máriával. Ill. Csikós Tóth András és G. Papp Emília. (Bp., 1955)
    Bartók egynemű kórusainak előadásáról. B. Csillag Lujzával és Hegyi Erzsébettel. A karvezetői utasításokat Párkai István írta. (Karvezetők kézikönyve. Bp., 1956)
    Díszítés és variálás egy mátrai falu dalaiban. (Ethnographia, 1959 és külön: Bp., 1959)
    Gaillarde-dallamok Thoinot Arbeau Orchésographie c. művében. (Tánctudományi tanulmányok. 1963/64. Bp., 1964)
    Az egyiptomi zenei szájhagyomány vizsgálatának szerepe az ó-egyiptomi dallamok kutatásában. – Mélodies traditionnelles des Égyptiens et leur importance dans la recherche de l’ancienne musique pharaonique. (Studia Musicologica, 1968)
    Summásdalok. (A parasztdaltól a munkásdalig. Szerk. Katona Imre, Maróthy János, Szatmári Antal. Bp., 1968)
    Melody Types of Egyptian Wedding Songs. (Acta Ethnographica, 1970)
    Caractéristiques générales du chant de la Messe Copte. (Studia Orientalia Christiana Aegyptiaca [Cairo], 1970–1971)
    Kérdőív palóc területek jellegzetes és értékes dallamainak kutatásához. Összeáll. (Palóc kutatás. Módszertani közlemények. 12. A Dobó Vármúzeum kiadványa. Eger, 1971)
    Un type mélodique particulier des hymnes coptes du mois de Kiakh. (Studia Musicologica, 1971)
    Die Musikhistorische Bedeutung der orientalischen christlichen Riten. (Studia Musicologica, 1974)
    Énekes-táncos népi gyermekjátékok. Keszler Máriával. (Nyelvünk és Kultúránk, 1975)
    Cinege, cinege, kismadár. Népi mondókák, gyermekjátékok kicsinyeknek. A Magyar Rádió Ifjúsági és Gyermekosztálya pályázatának anyagából összeáll. Kovács Ágnessel. Ill. Györffy Anna. (Bp., 1975; 2. kiad. 1976; 3. kiad. 1983)
    Magyar népi gyermekjátékok. Összeáll. Hajdú Gyulával és Igaz Máriával. (Ének-zene szakköri füzetek. 2. Bp., 1975; 2. kiad. 1977; 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1980; 5. kiad. 1983; 6. kiad. 1987)
    Melodies coptes des textes grecs byzantins. (Conférence donnée au XIVe Congrès International des Études Byzantines. 1971. sept. Bucarest. Bucuresti, 1976)
    Bújj, bújj, zöld ág… Népi gyermekjátékok. Vál., a játékokat feldolgozta Haider Edit, a népzenei munkatárs B. I. Szerk. Kovács Ágnes. Kottamelléklettel. Matkó Katalin rajzaival. (Bp., 1976; 2. kiad. 1983)
    Kivirágzott a diófa. Népi gyermekjátékok. Vál., a játékokat feldolgozta Haider Edit, a népzenei munkatárs B. I. Szerk. Kovács Ágnes. Kottamelléklettel. Matkó Katalin rajzaival. (Bp., 1977)
    Régi stílusú elemek megjelenése az új magyar népdalstílusban. (Ethnographia, 1977)
    Pávaköri stúdió. Népdalkörök és népzenegyűjtés. (Kóta, 1977)
    A „palóc menyasszonyfektető” dallamának nyugati és keleti kapcsolatai. (Zenetudományi dolgozatok. 1978. Szerk. Berlász Melinda és Domokos Mária. Bp., 1979)
    Népdalstrófák komplex vizsgálata. A készülő summás kötet elé. („Akár a vándormadarak…” Szerk. is. Kapronyi Terézzel. Bp., 1979)
    Deux chants caractéristiques de la Semaine Sainte copte. (Studies in Eastern Chant. New York, 1979)
    Magyar népi gyermekjátékok és mondókák. Oktatási segédanyag. (Tánc. A Népművelési Intézet kiadványa. Bp., 1980)
    Coptic Rite. (The New Grove Dictionary of Music. London, 1980)
    Métrique et mélodie dans les Théotokles coptes. (Studia Musicologica, 1980)
    A magyar népi gyermekmondóka műfaji sajátosságai. (Népi kultúra – Népi társadalom, 1980)
    Iskolai énektanításunk jelenéről és jövőjéről. Forrai Katalinnal és Szesztay Zsolttal. (Muzsika, 1980)
    Magyar népi mondókák és gyermekjátékok. (Gyermekjátszó. 3. Módszertani kiadvány. Szombathely, 1981)
    Eger környéki népdalok. Kottamelléklettel. Összeáll. Nagy Miklóssal. (Bp., 1981)
    Bartók, Kodály és a summások. (Zenetudományi dolgozatok. 1981. Szerk. Berlász Melinda és Domokos Mária. Bp., 1981)
    Magyar népi gyermekjátékok és mondókák. (Kodály-szemináriumok. 1970–1980. Válogatás a nyári tanfolyamokon elhangzott előadásokból. Szerk. Erdeiné Szeles Ida. Bp., 1982)
    Melody-formulas of Greek Acclamations in Coptic Liturgy. (Jahrbuch der Österreichischen Byzantinistik. Wien, 1982)
    A palóc zenei élet és énekes népköltészet kutatása a XIX. században. (Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Tudománytörténeti tanulmányok a 19. századi folklorisztikáról. Szerk. Kríza Ildikó. Bp., 1982)
    A „Mátrai képek” dalai. (Zenetudományi dolgozatok. 1982. Szerk. Berlász Melinda és Domokos Mária. Bp., 1982)
    Fürdik, fürdik a libám. Népi mondókák. Leporelló. Ill. Reich Károly. (Bp., 1984)
    Népi gyermekjátékok, mondókák. Dobszay László: A magyar dal könyve. (Bp., 1984; 2. kiad. 2007). 


    F. hanglemezei: Dádili fecske. Galgamácsai népi mondókák és gyermekjátékok. Moldován Domokossal. (Bp., 1981)
    Galgamácsai karácsony. Karácsonyi és újévi népszokások, népdalok, mondókák, népi játékok Galgamácsán. (Bp., 1987). 

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1982. júl. 17.–Magyar Nemzet, 1982. júl. 18.)
    J. F.: B. I. (Kóta, 1982)
    Olsvai Imre: B. I. (Honismeret, 1982)
    B. I. (Kóta, 1982)
    Vikár László: B. I. távozására. (Muzsika, 1982)
    Török László: B. I. – B. I. közleményei az egyiptomi népzene és a kopt liturgikus zene tárgyköréből. A bibliográfiát összeáll. Kapronyi Teréz. (Antik Tanulmányok, 1983)
    Szőnyi Erzsébet: A zenetudós B. I. emlékezete. (Magyar Zene, 1992)
    B. I. (Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., 2010)
    Bognár Szabina–Kozák Péter: Zagarid. B. I., a kopt liturgia kutatója. (Vallástudományi Szemle, 2011). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu