Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kabos Gyula emlékezete
    Kempelen Farkas, nemes
    Néma eskü
    A rézmetsző családja
    Szinnyei József, id.

    Bajor Andor

    költő, író, humorista


    Született: 1927. szeptember 30. Nagyvárad
    Meghalt: 1991. január 24. Debrecen

    Iskola

    Középiskoláit Nagyváradon végezte, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen – a Móricz Zsigmond Kollégium tagjaként – filozófia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1949).

    Életút

    A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Logika Tanszéke gyakornoka (1949–1952), Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke tanársegéde (1952–1953), az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó (1953–1957), a Napsugár című gyermeklap (1957–1962), az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője (1962–1969), az Előre című napilap kolozsvári munkatársa (1969-től). 

    A kolozsvári Keresztény Szó című katolikus napilap alapító szerkesztője (1990–1991).



    Első írását az Utunk közölte (1949). Lírikusként indult; szatirikus és humoros versei Anavi Ádámal és Bodor Pállal közös kötetben jelentek meg (Pellengér, 1955). Első önálló kötetével, a szatírákat, humoreszkeket és irodalmi paródiákat tartalmazó Kerek pereccel (1955) hamarosan széles körben ismertté vált. Első szatíráiban a társadalmi élet egyes negatív jelenségeit, a hivatalnoki közönyt, a szolgalelkűséget tűzte tollhegyre; szívesen folyamodva a játékos fantasztikum eszközéhez. Paródiáiban a sematizmus akkoriban igen veszélyes szemléletének írói megnyilatkozásait gúnyolta ki, pontos diagnózisát adva a maga sajátos műfajában egy korszak irodalmi torzulásainak. Későbbi paródiáiban a divatos és semmitmondó modernkedést karikírozta ki, ill. kortársairól készített stílustanulmány-értékű portrékat (Pokoli különkiadás, 1968).

     

    Sajátos műfaját, a humoreszk eszközeivel megmódolt novellát fokozatosan alakította ki. Az 1950-es évek második felétől tűnt fel írásaiban a névtelen kisember, akinek esendőségében vagy kicsinyességében is az emberséget láttatta. Az ő szemszögéből nézve nemcsak a valóság torzulásai, hanem az eszmények is élesebben, tisztábban rajzolódnak ki. Ezért beszélhetett a szerző hiteles pátosszal a pöffeszkedő Valaki mellett háttérbe szoruló Satöbbiről, aki gerelyt vet, feltalál, épít, gólt rúg és lírai verset ír: mindenütt ott van, „ahol szükség van az erejére”. A Répa, retek, mogyoró (1962), s különösen a Főúr, írja a többihez (1967) egy-egy ciklusában a naiv gyermeki szemlélettel való azonosulás és az élményszerűséget fokozó első személyes előadásmód került előtérbe. Ez a két ciklus öleli fel legszebb, legsikerültebb írásait: az eszmények veszendőségét felpanaszoló ún. elégiákat, s az emberség melletti helytállás groteszk himnuszait. Az őt körülvevő politikai feltételek alakították ki a rejtett összefüggésekre, allúziókra, eufemizmusokra épülő szatirikus-humoros eljárását, a bizarr és a groteszk, sőt a fantasztikus megoldások iránti fogékonyságát.

     

    Szürke délután című darabját Nagyváradon (1978; rendező: Szabó József) és Kolozsvárott (1980; rendező: Harag György) is színpadra állították. A csodálatos esernyő című zenés mesejátékát a Csíki Színpad mutatta be (Csíkszereda, 2006). Műfordítóként elsősorban klasszikus (pl. Eminescu) és kortárs (pl. Toparceanu) román irodalmat tolmácsolt, ill. lefordította a Pintea Viteazul című román népballadát. A Forrás-sorozat több kötetéhez írt előszót, a Tanulók Könyvtára számára válogatta Karinthy Frigyes írásait (1974).

    Emlékezet

    Legismertebb portréját Abodi Nagy Béla (1990) készítette el.

    Elismertség

    Az Igaz Szó c. folyóirat prózadíja (1968), a Kolozsvári Írói Egyesület Díja (1968), a Román Írószövetség Díja (1972), Déry Tibor-jutalom (1990).

    Főbb művei

    F. m.: Kerek perec. Szatírák, humoreszkek. (Bukarest, 1955; 2. bőv. kiad. 1957)
    Pellengér. Versek. Anavi Ádámmal és Bodor Pállal. (Bukarest, 1955)
    Egy bátor egér viszontagságai. Gyermekregény. (Bukarest, 1960; új kiad. Pécs, 2000)
    Répa, retek, mogyoró. Szatírák, humoreszkek. (Bukarest, 1962)
    Hétmérföldes csizma. Gyermekregény. (Bukarest, 1962)
    Napiparancs a hegedűhöz. Publicisztikai írások. (Bukarest, 1963)
    Garázda Karcsi rokonsága. Gyermekregény. (Bukarest, 1966)
    Főúr, írja a többihez. Elbeszélések, humoreszkek (Bukarest, 1967)
    Pokoli különkiadás. Paródiák, karikatúrák. (Bukarest, 1968)
    Tücsök és bogár. Szatírák. (Kolozsvár, 1972)
    Hóvirágméz. Mesék, karcolatok. (Bukarest, 1975)
    Lelkek és pasasok. Humoreszkek. (Kolozsvár, 1975)
    Az éjjeliőr nem tud aludni. Karcolatok. (Bukarest, 1976)
    A csodálatos esernyő. Elbeszélések. (Bukarest, 1980)
    Hézagpótlások. Elbeszélések. (Bp., 1981)
    Abodi Nagy Béla. Monográfia. (Bukarest, 1986)
    Mi manó… Mesék. (Bukarest, 1988; új kiad. Csíkszereda, 2003)
    Apróhirdetés. Humoreszkek. (Bukarest, 1989)
    Részleges vízözön. Elbeszélések. Sajtó alá rend. Réz Pál. (Bp., 1991)
    Ima az üldözőkért. Szatirikus karcolatok. (Stockholm, 1992)
    1 arany tálentom. (Székesfehérvár, 1993)
    Betűvetők becsülete. Cikkek, esszék, tanulmányok. (Kolozsvár–Bukarest, 1996)
    A kastélyunk. Mesék. (Kolozsvár, 2002)

     

    ford.: Alekszin, A.–Baruzgyin, Sz.: Kicsi piros lobogó. Gyermekversek. (Bukarest, 1952)
    Jebeleanu, E.: Sahia falujában. Versek. (Bukarest, 1953)
    Theodorescu, C.: Lajos, a tarajos. Gyermekversek. (Bukarest, 1953)
    Topirceanu, G.: őszi rapszódia. Gyermekversek. (Bukarest, 1954)
    Topirceanu, G.: Költemények. (Bp., 1955)
    Jebeleanu, E.: Válogatott versek. Majtényi Erikkel, Szemlér Ferenccel. (Marosvásárhely, 1958)
    Topirceanu, G.: Egy kicsi tücsök balladája. Versek. (Bukarest, 1961)
    Topirceanu, G.: Vidám és szomorú balladák. Fodor Sándorral. (Bukarest, 1963)
    Sintimbreanu, M.: Diákabrak. Mesék. (Bukarest, 1978).

    Irodalom

    Irod.: Kántor Lajos: Kétkezi humorista. (Utunk, 1963. 12.)
    Hajdú Győző: B. A. arcképe. (H. Gy.: Műhely. Bukarest, 1967)
    Bálint Tibor: A humor elégiája. (Utunk, 1969. 9.)
    Csiki László: Hogy a tojás Kolumbusz úr? avagy Odüsszeusz falovacskája. (A Hét, 1973. 18.)
    Szalay Károly: B. A. humora. (Korunk, 1974)
    Bálint Tibor: Humor és elégia. (B. T.: Kenyér és gyertyaláng. Kolozsvár, 1975)
    Láng Gusztáv: Boldog-e a humorista? (L. G.: A jelen idő nyomában. Bukarest, 1977)
    B. A. műhelyében. (Igaz, Szó 1977. 9.)
    Pomogáts Béla: A moralista görbe tükre. (Tiszatáj, 1977)
    Ablonczy László: A humor méltóságáról. (Tiszatáj, 1979)
    Ágoston Éva: Író, mesemondó, humorista. (Vigilia, 1978)
    Marosi Péter: Senki se tud bajorul? (Utunk, 1980. 27.)
    Robotos Imre: Az értelmetlenség trónfosztása. (R. I.: Arányok rendjében. Bukarest, 1981)
    B. A. (Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. I. Bukarest, 1981)
    Sütő András: A tréfamester bánata. (S. A.: Az idő markában. Bp., 1984)
    Kisgyörgy Réka: B. A. és az igazság argumentációja. (Korunk, 1990)
    Réz Pál: B. A. ravatalánál (Holmi, 1991)
    Kántor Lajos: Megkezdett beszélgetés B. A.-ral, immár az utókornak. (Jelenkor, 1992)
    Aniszi Kálmán: A nevető Démokritosz és a síró Hérakleitosz. Beszélgetés B. A.-ral. (Holnap, 1993)
    B. A. (Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., 2001).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu